Wesel

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Wesel
Wesel címere
Wesel cimere
Wesel zászlaja
Wesel zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Nemetorszag
Tartomany Eszak-Rajna-Vesztfalia
Jaras Wesel
Rang varos
Polgarmester Ulrike Westkamp (SPD)
Iranyitoszam 46483, 46485, 46487
Korzethivoszam
  • 0281
  • 02803
  • 02859
Rendszam WES, DIN, MO
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 61 330 f? (2022. dec. 31.) [1]
Neps?r?seg 500,41 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 23 m
Terulet 122,56 km²
Id?zona CET , UTC+1
Térkép
e. sz. 51° 39′ 31″ , k. h. 6° 37′ 04″ Koordinatak : e. sz. 51° 39′ 31″ , k. h. 6° 37′ 04″
Wesel (Észak-Rajna–Vesztfália)
Wesel
Wesel
Pozicio Eszak-Rajna?Vesztfalia terkepen
Elhelyezkedése Wesel térképén
Elhelyezkedese Wesel terkepen
Wesel weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Wesel temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Wesel varos Nemetorszagban , Eszak-Rajna-Vesztfaliaiban, a Wesel jarasban.

Fekvese [ szerkesztes ]

A Rajna egyik kanyarulataban fekv? telepules. A varos deli peremen omlik a Rajnaba a Lippe folyo.

Tortenete [ szerkesztes ]

Wesel legifelvetelen
Wesel egy kozepkori metszeten

Wesel az Also-Rajna-Videk fontos gazdasagi es bevasarlokozpontja. Legfontosabb iparaga az uveggyartas.

Nevet 800 korul emlitettek el?szor az oklevelekben. Martell Karoly okirataiban "Wesele" neven szerepel. A 12. szazad elejen ota a Kleee grofsag resze volt. Varos jogat 1241-ben kapta. A kozepkorban kereskedelmi metropoliskent volt ismert Koln es Rotterdam kozott, tagja volt a Hanza-szovetsegnek is. 1609-ben Brandenburg -Poroszorszage, a 17. szazad masodik feleben Poroszorszag leger?sebb nyugati er?ditmenyeve epitettek ki.

1809-ben I. Napoleon parancsara a csaszar ellen lazado 11 porosz tisztet l?ttek itt agyon, emlekuket emlekm? ?rzi.

A varos restauralt, megmaradt m?emlekei kozul a Markt nyugati oldalan talalhato Willibrord-dom a legerdekesebb., melyben ma hangversenyeket tartanak.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

  • Willibrord-dom - az eredetileg roman stilusu bazilika fole 1434 es 1537 kozott othajos gotikus templomot epitettek, azota tobbszor is atalakitottak.
  • Porosz er?ditmeny maradvanyai
  • Berlini kapu (Berliner Tor)

Itt szulettek, itt eltek [ szerkesztes ]

Galeria [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]