| Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz
|
 |
| Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz
|
| Szuletett
| 1711
.
februar 2.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Becs
[6]
[7]
|
| Elhunyt
| 1794
.
junius 27.
(83 evesen)
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Becs
[8]
[7]
[5]
|
| Allampolgarsaga
| osztrak
[9]
|
| Hazastarsa
| Maria Ernestine Grafin Starhemberg
(1736?1749)
[10]
|
| Gyermekei
|
- Joseph Clemens von Kaunitz-Rietberg
- Ernst Christoph von Kaunitz-Rietberg
- Dominik Andreas Kaunitz-Rietberg-Questenberg
- Franz Wenzel, Graf von Kaunitz-Rietberg
|
| Szulei
| Maria Ernestine Francisca von Rietberg
Maximilian Ulrich von Kaunitz-Rietberg
|
| Foglalkozasa
| |
| Tisztsege
| osztrak nagykovet Franciaorszagban
|
| Kituntetesei
| |
|
 |
| Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz alairasa
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz-Rietberg
(
Becs
,
1711
.
februar 2.
? Becs, Mariahilf (ma:
Becs 6. kerulete
),
1794
.
junius 27.
): osztrak allamferfi, diplomata. 1764-t?l Rietberg hercege
(Reichsfurst von Kaunitz-Rietberg)
.
Apja, grof Fortunatus Josef Maxmilian Old?ich z Kounic (1679-1746), morvaorszagi f?nemes, anyja Maria Franziska von Ostfriesland, Rietberg grofn?je (1686-1758) volt.
[11]
Tudatosan keszult a hivatali palyara, tanulmanyai soran a
felvilagosult abszolutizmus
hive lett.
1741
-t?l lepett
diplomaciai
szolgalatba.
1750
-t?l az
Habsburg Birodalom
parizsi
kovete volt egeszen
1753
-ig, ekkor epitette ki kivalo francia kapcsolatait.
1753
-tol kozel 40 even keresztul
kancellarkent
iranyitotta Ausztriat, f?kent
Maria Terezia
alatt volt korlatlan befolyasa, mind a bel-, mind a kulpolitika iranyitasaban. Jelent?s szerepet jatszott a
Habsburgok
magyarorszagi
es
erdelyi
kozpontosito torekveseinek megvalositasaban; elkepzeleseinek tobbsege
II. Jozsef
es
II. Lipot
nemet-romai csaszarok uralkodasa alatt valt gyakorlatta.
A kulpolitikaban a f? ellensegnek
Poroszorszagot
tartotta, ezert
1756
-ban letrehozta az osztrak?francia szovetseget, es ezzel el?keszitette az Ausztria es a Porosz Kiralysag kozott 1756-ban
Szilezia
birtoklasaert kitort
heteves haborut
, amelynek soran azonban Ausztrianak nem sikerult visszaszereznie a gazdag tartomanyt a poroszoktol.
A haborut lezaro
hubertusburgi bekeszerz?des
megkotese utan 1772-ben kozrem?kodott
Lengyelorszag els? felosztasaban
, megszerezve
Galiciat
a
Habsburg Birodalom
szamara. A
francia forradalom
1789-es kitorese utan
1791
juliusaban szovetsegi szerz?dest kotott
II. Frigyes Vilmos
porosz kirallyal
, amely
Franciaorszag
ellen iranyult. II. Lipottal mar nem volt harmonikus a kapcsolata, ezert 1792-ben,
II. Ferenc csaszar
tronra lepesekor visszavonult a politikai eletb?l.
A
18. szazad
europai
esemenyeit jelent?sen befolyasolo allamferfi visszavonulasa utan roviddel,
1794
-ben hunyt el.
Velemenye Magyarorszagrol
1. A legnagyobb figyelmet arra kellene forditani, hogy a dikaszterumok tisztsegvisel?i komolyan tor?djenek az udvar erdekeivel es az uralkodon? parancsait az eddiginel jobban hajtsak vegre. Nehany szigoru pelda-statualas megteszi a magaet. A kitunteteseket, el?lepteteseket Magyarorszagon sokkal inkabb, mint mas orokos tartomanyban (sic) az udvar erdekei es szandekai irant tanusitott buzgalomtol kell fugg?ve tenni. Amig a magyarok szamara mas utak is jarhatok, a magyar erzulet mindig el?terbe kerul a monarchia erdekeivel szemben es az uralkodonak sajat alkalmazottai fogjak a legtobb nehezseget okozni.
2. Ezt az alapkovetelmenyt kulonosen a kancellaria es a kamara szemelyzetenel kellene figyelembe venni. Ezek a legfontosabb szervek, ezek reven kellene a javitasokat (vagyis a reformokat) ervenyesiteni. Legalabb a vezet?k (Kaunitz az olasz ?Capi" kifejezest hasznalja) legyenek az udvar odaado hivei, s ennek erdekeben megfelel? eljarast kell alkalmazni. Mindez hosszabb targyalast erdemel.
3. Azok a magnasok es nemesek, akik az udvarral szembeszegulnek, tudhassak el?re, hogy a maguk es gyermekeik szamara eltorlaszoltak az ervenyesules utjat, s hogy helytelen magatartasuk nem merul feledesbe.
4. Mell?zni kell a magyar orszaggy?les osszehivasat, abbol csak baj szarmazik, mint ez a tapasztalat bizonyitja.
5. Annal inkabb kell ? a korulmenyekhez merten ? az egyes megyek fele fordulni, hogy a felseg az alispanok es a kisnemesseg reven ott dont? befolyasra tegyen szert. igy a torekvesek helyes iranyba tereleset nem az egesz rendi testuletben (az orszaggy?lesen), amely lehetetlen, hanem annak egyes tagjainal lehet el?kesziteni. Ha a dolgok mar beertek, akkor szabad az egeszre gondolni. El?relatas es kitartas szukseges, s akkor nehany ev alatt nagyon sok jo eredmenyt lehet elerni. De erelyre van szukseg. Az alazat es ugybuzgalom hangoztatasa mit sem er. Szabjak meg a tettek a jutalmat vagy a buntetest!
6. Az orszaggy?lesi hatarozatokat, az alaptorvenyeket egyenesen megtamadni nem szabad, ellenuk intezkedni nem ajanlatos. De f?kent nem szabad kiderulnie annak, hogy a kormanyzat a nemesi privilegiumokat korlatozni kivanja. Nagy lenne a felzudulas es minden jonak elejet vennek.
7. A torvenyek es privilegiumok tagabb ertelmezeset nem szabad engedelyezni, az adottakat kell alkalmazni, s ha nem vilagosak, a kiralyi jog iranyaban kell donteni, vigyazva arra, hogy a kancellaria ne a nemzet erdekeit tamogassa.
8. A Hatar?rvideket es Erdelyt ne csatoljak Magyarorszaghoz.
9. Ellenkez?leg, ezekre a teruletekre kell tamaszkodni Magyarorszaggal szemben. Itt kell el?szor az uj intezkedeseket bevezetni, hogy a siker Magyarorszagon annal biztosabb legyen.
10. Mindenekel?tt arrol kell gondoskodni, hogy a paraszt Magyarorszagon jobb helyzetbe keruljon s elbirja az adoterheket. Amennyire lehetseges, akadalyozni vagy korlatozni kell a nemesseg visszaeleseit a jobbagyok elnyomasaban, s id?vel a nepet az udvar szamara megnyerni.
11. A kamarabirtokoknal kell kezdeni: ott vezessek be mindazt, ami az udvar elveib?l kovetkezik. Az adozo meltanyos, elviselhet? terhek mellett biztositott helyzetben legyen.
12. Mivel a magyar kiralynak az egyhazzal szemben es a fiskalitasok teren kulonleges jogai vannak, ezeket igen hasznosan lehet igenybe venni, hogy fokozatosan mindazt, ami az alkotmanyban helytelen, meg lehessen valtoztatni. Jo kezdet utan, kovetkezetesen ragaszkodva az elvekhez, konnyebb lesz a teljes megoldas, mintsem az most el?re lathato."
[12]