한국   대만   중국   일본 
Wekerle Sandor (penzugyminiszter) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Wekerle Sandor (penzugyminiszter)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Wekerle Sandor
A Masodik Magyar Kiralysag penzugyminisztere
Hivatali id?
1928 . szeptember 5.  ? 1931 . augusztus 24.
El?d Bud Janos
Utod Karolyi Gyula

Szuletett 1878 . junius 26.
Budapest
Elhunyt 1963 . december 23. (85 evesen)
Budapest
Part Orszagos Alkotmanypart
Valasztokerulet Breznobanya

Szulei Wekerle Sandor
Foglalkozas kozgazdasz, oktato, gazdasagpolitikus
A Wikimedia Commons tartalmaz Wekerle Sandor temaju mediaallomanyokat.

Wekerle Sandor Tivadar Pongrac ( Budapest , 1878 . junius 26. ? Budapest , 1963 . december 23. ) [1] akademiai oktato, gazdasagpolitikus, orszaggy?lesi kepvisel?, penzugyminiszter, Wekerle Sandor egykori miniszterelnok fia.

Eletutja [ szerkesztes ]

Ifj. Wekerle apjaval, nagyapjaval es unokatestverevel a csalad danosi birtokan 1893 korul

Apja id?sebb Wekerle Sandor ( 1848 ? 1921 ), a Magyar Kiralysag miniszterelnoke , anyja parnoi Molnar Gizella ( 1856 ? 1936 ). Az anyai nagyszulei parnoi Molnar Istvan ( 1825 ? 1907 ), Zemplen varmegye f?ispanja, a f?rendihaz tagja, es nyeki Nyeky Leona ( 1836 ? 1894 ) asszony voltak. [2] [3]

Kozepiskolai tanulmanyait Budapesten, az V. keruleti katolikus f?gimnaziumban, az egyetemet a Budapesten es Munchenben vegezte, a Budapesti Egyetemen szerzett jogi diplomat, majd a kozigazgatasban helyezkedett el; a kereskedelemugyi miniszteriumban lett el?bb tiszteletbeli miniszteri fogalmazo, majd tiszteletbeli segedtitkar. 1906 kornyeken felkertek a Kereskedelmi Akademia tanaranak, ahol penzugyi jogot es kozgazdasagtant adott el?.

Az 1905?1906-os magyarorszagi belpolitikai valsag soran apja oldalan bekapcsolodott a politikai eletbe; az 1906-os valasztasokon a breznobanyai keruletben indult es nyert orszaggy?lesi mandatumot az Orszagos Alkotmanypart szineiben. Ebben a valasztasi ciklusban (1906-1910) volt apja masodszor miniszterelnok . A parlamentben sokszor szolalt fel, leginkabb penzugyi kerdesekben.

Az ifjabb Sandor eztan visszatert korabbi egyetemi allasaba. Az els? vilaghaboru kitoresekor onkentesnek jelentkezett, szazadosi rangban szerelt le, majd ujra visszatert tanitani. Apja 1921-es halala utan, 1922 -ben a katedrat a danosi birtokra cserelte, ahol 1926 -ig gazdalkodott, mikor ujfent a Kereskedelmi Akademia tanara lett. 1927 -ben Pest varmegye kuldotte lett az akkor ujjaalakitott fels?hazban, melynek aztan a nyilas hatalomatvetelig (1944) tagja maradt.

1928 -ban Bethlen Istvan a lemondott Bud Janos helyere meghivta a kormanyaba penzugyminiszternek, melyet elfogadott. 1928 . szeptember 5-t?l egeszen a Bethlen-kormany lemondasaig, 1931 . augusztus 24-ig volt Magyarorszag penzugyminisztere. Gazdasagpolitikajat az allamhaztartas egyensulyanak biztositasa, illetve a nagy gazdasagi vilagvalsag magyarorszagi hatasainak enyhitesere tett er?feszitesek jellemeztek.

Ezutan tovabb folytatta tevekenyseget az akademian, illetve a fels?hazban, valamint szamos gazdasagi publikaciot jelentetett meg. 1963 -ban, egy nappal karacsony el?tt hunyt el Budapesten szivgyengeseg, altalanos erelmeszesedes kovetkezteben.

Hazassaga es leszarmazottjai [ szerkesztes ]

Felesege csakoi Geist Maria Lujza Erzsebet ( Budapest , 1886 . julius 17. ? Budapest , 1977 . marcius 7. ), akinek szulei csakoi Geist Gyula ( 1855 ? 1903 ) nagybirtokos, Bekes-megye torvenyhatosagi bizottsagi tagja, a Gazdasagi Egyesulete elnoke es nemes Jalics Lujza ( 1866 ? 1942 ), a Pro Ecclesia et Pontifice kituntetes es a Voroskereszt II. hadiekitmenyes diszjelveny tulajdonosa voltak. [4] [5] Geist Gyula 1895 . december 31 -en magyar nemesseget es nemesi el?nevet szerzett adomanyban I. Ferenc Jozsef magyar kiralytol. [6] Ifjabb Wekerle Sandor es Geist Maria hazassagabol szuletett:

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]


El?dje:
Bud Janos
Magyarorszag penzugyminisztere
1928 . szept. 5. ? 1931 . aug. 24.
Utodja:
Karolyi Gyula