A Nemet Birodalom alkotmanya ( nemetul : Die Verfassung des Deutschen Reichs ), ismertebb neven a weimari alkotmany 1919 es 1933 kozotti weimari koztarsasag alkotmanya, amely technikailag a Nemet Birodalom bukasaig, 1945 -ig ervenyben volt. A weimari alkotmany kora egyik legdemokratikusabb alaptorvenye volt, am olyan konstrukcios hibakat tartalmazott, amelyeknek nagy szerepe volt az egesz raepul? rendszer bukasaban.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

1917 -ben, az Amerikai Egyesult Allamok belepesevel az els? vilaghaboruba , nyilvanvalova valt a kozponti hatalmak veresege. Ez a valtozas 1918 vegen azt okozta, hogy a Nemet Birodalomban egy felulr?l vezerelt forradalom vette kezdetet. Vezet?i Paul von Hindenburg es Erich Ludendorff tabornokok es a vezerkar volt, annak ellenere, hogy korabban meg a totalis haboru mellett tortek landzsat. Ennek eredmenyekepp Miksa badeni herceg oktober 3 -an balkozep kormanyt alakitott a parlamenti ellenzek partjaibol. II. Vilmos nemet csaszar a forrongasok hatasara oktober 31 -en a hadsereg f?parancsnoksagara menekult, majd november 9 -en a semleges Hollandiaba emigralt. A Baden-kormany meg aznap lemondott, es atadta a kormanyzast Friedrich Ebertnek , a szocialdemokratak vezet?jenek. ^[1]

Nemetorszag el?tt ekkor ket ut allt: kommunista tanacskoztarsasag letrehozasa, vagy parlamentaris demokracia kiepitese. A szocialdemokratak ez utobbit probaltak meg, es 1919. januar folyaman valasztasokat irtak ki. Ezen minden 20. eletevet betoltott n? es ferfi allampolgar szavazhatott, igy most kaptak el?szor valasztojogot a nemet n?k. A megvalasztott nemzetgy?les 433 tagot szamlalt, amelyb?l 431-et valasztottak meg, kett?t pedig a keleti katonai parancsnoksag delegalt. A kepvisel?ket a lazongo Berlin helyett Weimarban hivtak ossze. A megvalasztott testuletre ket fontos feladat harult: egyreszt rendezni a hatalmi viszonyokat, masreszt az uj alkotmanyt elfogadni. Az els?t ugy oldottak meg, hogy 1919 februarjaban torvenyt hoztak a hatalom ideiglenes gyakorlasarol, majd Ebertet a koztarsasag elnokeve valasztottak, es hozzalattak az uj alkotmany kidolgozasahoz. ^[2] Az Alkotmanyozo Nemzetgy?les tobb honapos vita utan, 1919. julius 31-en fogadta el, Ebert augusztus 11-en irta ala es augusztus 14-en lepett eletbe. ^[3]

Tartalma [ szerkesztes ]

Az alkotmany 180 §-bol allt, amelyek ket reszre oszthatoak: az els? feluk az allami hatalomgyakorlassal foglalkozik, mig a masodik feluk az allampolgarok jogaival es kotelezettsegeivel. Alapjaul f?leg az 1849 -es paulskirchei es az 1871 -es birodalmi alkotmany szolgalt.

Az alkotmany deklaralta, hogy Nemetorszag koztarsasag, ezzel megszuntette a monarchiat es eltorolte a nemet csaszari cimet. Hivatalos elnevezeseben azonban Nemet Birodalom ( nemetul : Deutsches Reich ) maradt az orszag neve. A szovetsegi jelleg tovabbra is megmaradt, azonban jelent?s centralizacio mellett, ugyanis a szovetsegi torvenyhozas jogkoreit jelent?sen kiterjesztettek, es eltoroltek a delnemet allamok azon kulon jogait, amelyet meg Otto von Bismarck adomanyozott nekik csatlakozasukert cserebe. Ezen kivul meghagytak a lehet?seget az allam szamara az Ausztriaval valo egyesulesre, es ezt az alkotmany 61. §-ba foglaltak bele. ^[4]

Allamszervezet [ szerkesztes ]

Torvenyhozas [ szerkesztes ]

Allamszervezet teren az alkotmany a korabbi hagyomanyokat kovette, ugyanis nem szervezte ujra az intezmenyrendszert, csupan ujraszabalyozta azt. A torvenyhozo hatalom a parlamente , amely ketkamaras : alsohaza a Birodalmi Gy?les ( nemetul : Reichstag ), fels?haza pedig a Birodalmi Tanacs ( nemetul : Reichsrat ) volt. Az alsohazat negy evre valasztottak listas, aranyos rendszer alapjan, mig a fels?hazba a tagallamok kormanyai kuldhettek koveteket lakossagaranyos szavazati rendszer alapjan. Ez utobbiban azonban korlatozasokat vezettek be, hogy elkeruljek a porosz tulsulyt. Igy kimondtak, hogy a legnagyobb tagallam sem birhat a szavazatok tobb mint ketotodevel. A fels?haz kepvisel?i felel?sek voltak sajat allamuk torvenyhozasanak, igy az azonos tagallambol erkez? kuldottek mindig azonosan szavaztak. A parlament er?sen aszimmetrikus volt, az europai hagyomanyoknak megfelel?en az alsohaz jelent?s tulsulya volt a meghatarozo. ^[4]

A ket haz konfliktusa eseten a birodalmi elnok harom honapon belul nepszavazast irhatott ki. Ha ezt nem tette meg, a torvenyjavaslat automatikusan megbukott. Ha azonban az alsohaz ketharmados tobbseggel leszavazta a fels?haz altal benyujtott kifogasokat, az elnoknek merlegeles nelkul ki kellett irnia a nepszavazast. ^[5]

Vegrehajtas [ szerkesztes ]

Az allam elen az igen szeles jogkorokkel felruhazott birodalmi elnok allt, akit het evre, kozvetlenul valasztottak meg. ? feloszlathatta a parlamentet (ekkor azonban uj valasztasokat kellett kiirnia), ? nevezte ki a kancellart es a kormany minisztereit , ? volt a fegyveres er?k f?parancsnoka, es a 48. § alapjan szuksegallapoti kormanyzasba kezdhetett. A kulpolitikaban ? kepviselte a nemet allamot, es a minisztereket az alsohaz megkerdezese nelkul elmozdithatta poziciojabol, valamint ? bar az alkotmanyba ez nem kerult bele ? elnokolt a kormany ulesein. A kormany elen a kancellar allt, aki azonban igen gyenge jogallassal rendelkezett, es az elnok barmikor elmozdithatta helyer?l. Elnoki kinevezese utan meg a parlament bizalmat is el kellett nyernie szavazas utjan, es ha ez nem tortent meg, be kellett nyujtania a lemondasat. Nemetorszagban els?kent a kormany osszes tagja politikai felel?sseggel tartozott a parlamentnek. ^[5]

Biraskodas [ szerkesztes ]

A korabbi rendszer itt is er?sen ereztette hatasat, ugyanis megmaradt az eddigi rendszer a biraskodas teren is. Az igazsagszolgaltatas a tagallamok sajat hataskorebe tartozott, azonban a legfels?bb birodalmi birosag mar szovetsegi szinten m?kodott. Az alkotmanyban letrehoztak a Legfels?bb Allambirosagot ( nemetul : Staatsgerichtshof ), amely az elnok, a kancellar es miniszterek jogi felel?ssegre vonasaval, a szovetsegi torvenyek tagallami vegrehajtasaval, a szovetseg es tagallamok kozotti vitak eldontesevel foglalkozott. Ezen kivul kulon kozigazgatasi birosagot is letrehoztak. ^[5]

Jogok es kotelezettsegek [ szerkesztes ]

Az alkotmanyban megjelent a 19. szazadi klasszikus jogallamisag gondolata, mely az allami hatalomgyakorlast tisztan jogi alapra kivanta helyezni. Igy az alkotmanyba belefoglaltak a legfontosabb alkotmanyos alapjogokat , f?leg az 1849-es paulskirchei alkotmany alapjan. Belekerult meg ezen kivul tobb szocialis jog is, valamint belefoglaltak az allampolgari kotelezettsegeket is. Az alkotmany deklaralta a nepfelseg elvet, es minden 20. eletevet betoltott ferfi es n? valasztojoggal rendelkezett, igy a valasztasra jogosultak szama csaknem a csaszari korszak ketszeresere n?tt. A valasztasok kozvetlenek, titkosak es egyenl?k voltak, a koztarsasagi elnokot is kozvetlenul a nep valasztotta, aki nepszavazast irhatott ki fontos kerdesekben. A partok reszvetele a torvenyhozasban nem volt szazalekos aranyhoz kotve, vagyis nem volt parlamenti kuszob , igy akar egy mandatummal is be lehetett kerulni az alsohazba. ^[6]

Gyengesegei [ szerkesztes ]

A nagy gazdasagi vilagvalsag idejere az alkotmanyban rejl? konstrukcios hibak felszinre kerultek. A parlamentarizmus valsagba kerult, es az ekkor a kancellari pozicioba kerul? Heinrich Bruning keptelen volt tobbsegi koaliciot letrehozni kormanya tamogatasara. Ebben jelent?s szerepe volt a parlamenti kuszob hianyanak, aminek koszonhet?en a partok lassacskan szetforgacsolodtak. A vesztes vilaghaboru es az azzal egyutt jaro viszonyok miatt mar kezdetben igen jelent?s volt a partrendszer toredezettsege, es az alkotmany rendelkezesei ezt a folyamatot segitettek el?. A weimari koztarsasag fennallasanak 14 eve alatt 20 kormany valtotta egymast, es az 1930-as evekre a Reichstag teljesen m?kodeskeptelenne valt. Az 1930-as nemet valasztasokon peldaul 10 part kapott egymillional tobb szavazatot, igy gyakorlatilag lehetetlenne valt kormanyzokepes tobbseg letrehozasa. ^[7]

A gyenge kormanyt es az alsohazat leginkabb az elnok er?s hatalma ellensulyozhatta, ami be is bizonyosodott az 1930-as evek elejen. Azonban az elnok jogkorei tulsagosan is szelesre terjedtek ki. A 48. § az allam kozbiztonsagat es kozrendjet ert nagymeret? zavaras idejen szuksegrendeleti kormanyzasra (Notverordnung) hatalmazta fel az elnokot, aki fegyveres er?t is bevethetett a rend helyreallitasara, es egyes alkotmanyos jogokat es torvenyeket is figyelmen kivul hagyhatott. A szukseghelyzet felmerese teljesen az elnokre volt bizva, aki szabadon donthetett a kerdesben. A koztarsasag ideje alatt csaknem 250 alkalommal kerult sor a 48. § alkalmazasara. ^[7]

Hasznalata a Nemet Birodalomban [ szerkesztes ]

1933 . januar 30-an Paul von Hindenburg birodalmi elnok Adolf Hitlert , a Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart vezet?jet nevezte ki kancellarra. Bar Hitler egy koalicios kormany elere kerult, amelynek 11 minisztereb?l csupan harom volt az NSDAP tagja, de kormanyzasa megis a weimari alkotmanyra epul? koztarsasag veget jelentette. A kormany hivatalosan nem elnoki kormany volt, vagyis a korabban m?kod? kormanyokkal ellentetben elviekben nem az elnok adta ki a kormany intezkedeseit szuksegrendeletben. Azonban a koalicionak nem volt meg a tobbsege az alsohazban, ezert feloszlattak azt, es uj valasztasokat irtak ki. A valasztasok el?tt szuksegrendelet segitsegevel betiltattak a kommunista gy?leseket. A Reichstag felgyujtasa utan Hindenburg kiadta ?A nep es az allam vedelmer?l” szolo szuksegrendeletet, amely felfuggesztette az alkotmanyban foglalt szabadsagjogokat, es a tagallamok szuverenitasat is korlatozta azzal, hogy engedelyezte a szovetsegi kormanynak a hatalomatvetelt a tartomanyokban szukseg esetere. ^[8]

Az ezutan tartott valasztasokon a nemzetiszocialistak es koalicios tarsaik tobbseget szereztek az alsohazban. Hitler meggy?zte a jobbkozep Nemet Centrum Partot , hogy tamogassa ?ket a 48. §-nal sokkal kiterjedtebb torveny megszavazasaban, amely lehet?ve teszi szamukra a korlatlan hatalomgyakorlast. A Reichstag igy megszavazta a felhatalmazasi torvenyt (Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) . Ez a kormanyra ruhazta mind a torvenyhozoi, mind a vegrehajtoi hatalmat. A felhatalmazas hivatalosan negy evig tartott, am 1937 -ben, 1939 -ben es 1943 -ban is meghosszabbitottak. Hindenburg 1934-es halala utan egyesitettek a kormanyf?i es allamf?i tisztsegeket, es Hitler vezer es birodalmi kancellar ( Fuhrer ) lett. A partokat meg 1933-ban feloszlattak vagy onfelosztasra kenyszeritettek. Miutan minden part feloszlott, 1933 juliusaban torveny nyilvanitotta az NSDAP-t az egyetlen torvenyes partnak, es b?ncselekmennye nyilvanitotta uj partok letrehozasat. ^[9]

A weimari alkotmanyt a Nemet Birodalom formailag sosem ervenytelenitette, hiszen ez jelentette Hitler politikai legitimaciojat. A nemzetiszocialistak azonban semmilyen jelent?seget nem tulajdonitottak az ervenyben maradt alkotmanynak, es ervenyet egyaltalan nem ismertek el. Ennek ellenere formalisan csak 1945-ben, a masodik vilaghaboru europai befejez?dese es a nemet kapitulacio utan kerult hatalyon kivul. ^[10]

Tovabbelese [ szerkesztes ]

A weimari alkotmany mind a Nemet Szovetsegi Koztarsasag , mind a Nemet Demokratikus Koztarsasag szamara alapkent szolgalt sajat alkotmanyaik letrehozasahoz. Az NSZK alkotmanyaban kikuszoboltek a weimari alapok sulyos hibait, valamint az allamf? szamara sem tettek lehet?ve a szuksegrendeleti uton torten? kormanyzast. Az alkotmanyos jogokat tovabb szelesitettek, es athaghatatlannak nyilvanitottak. Az elnok hatalmat is jelent?sen gyengitettek, es a parlament jogallasat jelent?sen meger?sitettek.

A Nemet Demokratikus Koztarsasag alkotmanya is jelent?s mertekben epitett a weimari alaptorvenyekre. A weimari rendszer iranti tiszteletb?l az 1968-as reformokig egyszemelyi allamf? letezett, a tobbi kommunista allammal ellentetben, ahol egy szervezet kollektivan toltotte be ezt a poziciot.

Del-Korea legels? alkotmanya is a weimari alkotmanyt hasznalta alapnak, amire nagy valoszin?seggel a tobb evtizedes japan megszallas miatt kerult sor. A japan jogrendszerre ugyanis jelent?s hatast gyakorolt a nemet jog. ^[11]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Dr. Gonczi Katalin, Dr. Horvath Pal, Dr. Revesz, Dr. Stipta Istvan, Dr. Zlinszky Janos: Egyetemes Jogtortenet I. , Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 2009, ISBN 9789631945720 , 384?386. o.
• Mezey Barna: Europai alkotmany- es parlamentarizmustortenet , Osiris Kiado, 2003, ISBN 9633893054 , 393?402., 428?435. o.
• Takacs Tibor: A modern allam es jog torteneti alapjai , Bibor Kiado, 2002, ISSN 1589-0007, 25?28. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• The Weimar Constitution
• The Seeds of Evil: The Rise of Hitler
• Weimar Constitution Adopted in Germany