Walther Hermann Nernst
(
Briesen
,
Porosz Kiralysag
,
1864
.
junius 25.
?
Zibelle
,
1941
.
november 18.
)
nemet
fizikokemikus. A modern
fizikai kemia
uttor? egyenisege volt,
elektro-
,
termo-
es
fotokemiai
kutatasaival nagyban hozzajarult a vegyeszet fejl?desehez. Termokemiai kutatasi eredmenyeiert
1920
-ban a
kemiai Nobel-dij
kituntetettje lett.
A
kelet-poroszorszagi
Briesenben (ma
W?brze?no
,
Lengyelorszag
) szuletett polgari csaladban, Gustav Nernst keruleti biro fiakent. A kozepiskolat a kozeli Graudentz (ma
Grudzi?dz
) varosaban vegezte el. El?bb a
Zurichben
, majd a
Berlini Egyetemen
, s vegul
Grazban
tanult fizikat es matematikat
Ludwig Eduard Boltzmanntol
es
Albert von Ettingshausent?l
. Fels?foku tanulmanyait vegul a
wurzburgi
egyetemen fejezte be
1887
-ben
Friedrich Kohlrausch
mentori iranyitasaval. Nernst doktori disszertaciojanak targya a
magnesseg
hatasara fellep?
elektromotoros er?
volt.
Ezt kovet?en
Wilhelm Ostwald
asszisztensekent dolgozott a
Lipcsei Egyetem
kemiai laboratoriumaban, ahol kozelebbi ismeretseget kothetett a kor nagy vegyeszeivel,
Jacobus Henricus van ’t Hoff
-fal es
Svante August Arrheniusszal
. Ebben az id?szakban irta meg atfogo elmeleti kemiai kezikonyvet, amely
1893
-ban jelent meg el?szor, de kes?bb meg tobb kiadast megert nemetul es mas nyelveken is.
1894
-ben harom felkerest is kapott, s a
muncheni
es a
berlini
egyetemek fizikai katedraja helyett a
Gottingeni Egyetem
fizikaikemia-professzori kinevezeset fogadta el. Meg ugyanebben az evben megalapitotta az egyetem Fizikai Kemiai es Elektrokemiai Intezetet (Institut fur Physikalische Chemie und Besonders Elektrochemie), amelynek igazgatoja is lett.
1905
-t?l a berlini egyetem fizikai kemiai katedrajan tanitott,
1924
?
1933
kozott pedig az egyetem Fizikai Kemiai Intezetenek (Physikalisch-Chemische Institut) igazgatoja lett. A
nacik
1933
. evi
hatalomra keruleset
kovet?en visszavonult az oktatastol, a tudomanyos elett?l, es videki otthonaban elt.
1899
-ben munkassaga elismeresekeppen a
Magyar Tudomanyos Akademia
tiszteleti tagjava valasztotta. A termokemia teruleten elert munkassagaert
1920
-ban
kemiai
Nobel-dijjal
tuntettek ki, amit csak
1921
-ben vett at. Hetvenhet eves koraban halt meg zibellei otthonaban (ma
Niwica
, Lengyelorszag).
Nernst
1892
-ben kotott hazassagot Emma Lohmeyerrel, frigyukb?l ket fiu- es harom leanygyermek szuletett. Mindket fiuk elesett az
els? vilaghaboruban
.
Nernst palyaja korai szakaszaban
elektrokemiai
kutatasokat vegzett, f?kent az
oldoszer
es a
diffuzio
szerepet vizsgalta az
oldodasban
, illetve a
heterogen reakciok
sebessegeben.
1889
-ben bevezette az
oldhatosagi szorzat
fogalmat, azaz az oldott anyag kulonfele
ionjainak
koncentraciojaval kifejezett allandot, valamint az
elektrodpotencial
es a kemiai valtozok kozotti osszefuggest levezet?
Nernst-egyenletet
. Ertelmezte a
galvancellakban
lezajlo folyamatokat, felismerte a
hidrogentulfeszultseget
, az
elektrolitok
oldatain vegzett vizsgalatainak eredmenyekent pedig megalkotta az
elektrolitikus disszociacio
elmeletet.
1903
-ban javaslatot tett az allando
pH-erteket
biztosito
pufferoldatok
? gyenge savak es soik oldatanak ? alkalmazasara.
1900
korul kezdett foglalkozni
termokemiaval
, a magas
h?mersekleten
lezajlo
gazreakciok
torvenyszer?segeinek vizsgalataval.
1905
?
1906
-ban dolgozta ki es fogalmazta meg a kes?bb a
termodinamika
harmadik f?teteleve valo, alapvet? jelent?seg? h?elmeletet, amely kimondja, hogy az
entropia
az
abszolut nulla fokhoz
kozelitve maga is nullahoz tart, azaz abszolut nulla fokon minden termodinamikai egyensulyban lev? rendszer entropiaja nullaval egyenl?.
1910
?
1911
kozott igazolta
Albert Einstein
1906-ban kidolgozott, a szilard testekre vonatkozo
fajh?elmeletet
.
1918
-ban
kvantumelmeleti
alapon vizsgalta a
hidrogen
?
klor
gazreakciot, es megallapitotta, hogy a
lancreakciot
feny hatasara keletkez? szabad kloratomok inditjak el.
Nernst tobb talalmanyat szabadalmaztatta.
1897
-ben kikiserletezett egy
keramiafoglalatu
elektromos
vilagitotestet
, az un. Nernst-lampat, amelyben
cirkonium
-dioxidbol es
ittrium
-oxidbol allo, egy
platina
f?t?test hevitette vekony csovek vilagitottak. Talalmanyaval kisebb vagyonra tett szert, de a femszalas
tantal
- es
volframizzok
feltalalasa keresztbehuzta szamitasait, es a Nernst-lampa nem terjedhetett el. Tovabbi talalmanyai kozott tartanak szamon egy
radioer?sit?vel
m?kod?
gepzongorat
, amely azonban nem lett tett szert nepszer?segre a zeneszek koreben.
- Theoretische Chemie vom Standpunkte der Avogadroschen Regel und der Thermodynamik,
Stuttgart, Enke, 1893
- Einfuhrung in die mathematische Behandlung der Naturwissenschaften: Kurzgefasstes Lehrbuch der Differential- und Integralrechnung, mit besonderer Berucksichtigung der Chemie,
Munchen, Wolff, 1898 (
Arthur Moritz Schonfliesszel
)
- Die theoretischen und experimentellen Grundlagen des neuen Warmesatzes,
Halle, Knapp, 1917
- Das Weltgebaude im Lichte der neueren Forschung,
Berlin, Springer, 1921