Vuk Stefanovi? Karad?i?
Szuletett	1787 . november 6. Tr?i? ( Szerbia )
Elhunyt	1864 . februar 7. (76 evesen) Becs
Allampolgarsaga	oszman
Nemzetisege	szerb
Hazastarsa	Ana Karad?i? (1818. januar 28. ? ) [1]
Gyermekei	Mina Karad?i? Dimitrije Karad?i?
Foglalkozasa	filologus nyelvesz folklorkutato iro tortenesz biblia fordito
Tisztsege	Mayor of Belgrade
Iskolai	Gymnasium of Karlovci
Sirhelye	St. Michael's Cathedral (1897?) [2]
A Wikimedia Commons tartalmaz Vuk Stefanovi? Karad?i? temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Vuk Stefanovi? Karad?i? ( cirill irassal Вук Стефанови? Кара?и? ) ( Tr?i? (wd) , 1787 . november 6. ? Becs , 1864 . februar 7. ), szerb filologus , nyelvesz , folklorkutato , iro es tortenesz , a modern szerb nyelv sztenderdizalasanak a kezdemenyez?je, e nyelv cirill irasanak a megalkotoja es helyesirasanak a megalapozoja.

Eletrajz [ szerkesztes ]

Vuk Stefanovi? Karad?i? 1787 . november 6-an szuletett a nyugat- szerbiai Tr?i? faluban. Edesapja Stefan Karad?i? egy montenegroi eredet? csalad sarja volt, amely egy Drobnjak nev? regiobol szarmazott el. ^[3] Edesanyja Jegda Zrni? ^[4] Montenegroban szuletett, egy Nik?i? melletti faluban. A szulei addig szuletett gyerekei mind elhaltak, ezert kereszteltek regi nepi szokasnak megfelel?en Vukra (szerbul ?farkas”), hogy ne arthassanak neki a gonosz er?k, boszorkanyok, demonok. ^[5]

Irni es olvasni egyik rokonatol, Jevta Savi?tol tanult meg, aki az egyetlen irastudo ember volt a kornyeken. Tanulmanyait egy kozeli varosban, Loznicaban (wd) folytatta, majd a faluhoz a legkozelebb allo Trono?a kolostorban (wd) . Innen az apja hazavitte, egyreszt a terjed? pestisjarvany miatt, masreszt azert, mert ahelyett, hogy tanitottak volna, a szerzetesek birkat legeltetni kuldtek. Nem sikerult beiratkoznia a karlocai gimnaziumba. Kes?bb Belgradba utazott, hogy megismerkedjen a szerb felvilagosodas nagy alakjaval Dositej Obradovi? ( 1742 ? 1811 ) nepnevel?vel, akit melyen tisztelt. Azonban ? nem fogadta Vukot, aki csalodottan Jadarba (wd) ^[6] ment, es irnokkent kezdett el dolgozni Jakov Nenadovi? (wd) hadvezernel. ^[7] Amikor Belgradban megnyilt a F?iskola (Velika ?kola) , Vuk ennek diakja lett. Nemsokara azutan megbetegedett, es Pestre utazott, ahol a tabani Rac- es Lukacs furd?ben kereste a gyogyirt, de hiaba, bal labara orokre megbenult. Tudasanak legnagyobb reszet autodidaktakent szerezte.

Vuk Karad?i? is reszt vett a ket szerb torok elleni felkelesben. A Karađorđe Petrovi? altal vezetett Els? szerb felkeles ( 1804 ? 1813 ) leverese utan Becsbe utazott. Itt megismerkedett Jernej Kopitar szloven nyelvesszel, aki a Habsburg Birodalomban megjelen? szlav nyelveken irt konyveknek a f?cenzora volt. Kopitar segitett Karad?i?nak filologiai munkainak megvalositasaban. A Masodik szerb felkeles ( 1815 ) kirobbantojaval, Milo? Obrenovi? szerb fejedelemmel valo konfliktusai miatt tilos volt neki Szerbiaban megjelentetni konyveit, de a Habsburg Birodalomban sem tehette ezt meg, ezert Oroszorszagban keresett es talalt baratokat. 1819 -ben a Szentpetervari Orosz Irodalomkedvel?k Egyesulete tagjai koze fogadta, es 1820 -ban a Cari Orosz Akademia ezust erdemrenddel tuntette ki. Miutan hosszabb-rovidebb id?szakokban a szegenysegt?l szenvedett, 1826 -ban eletjaradekot kapott I. Miklos cartol. Megis munkainak jelent?s reszet a Habsburg Birodalomban nyomtattak ki.

Karad?i? fontos feladatanak tekintette egy megfelel? es elfogadhato szerb irodalmi nyelv letrehozasat. Idejeben a szerb irott nyelv es irodalom igen elavult, elmaradott volt. A 19. szazadban meg mindig egy kozepkori eredet? mesterseges irott nyelvet hasznaltak, amely az oegyhazi szlavbol fejl?dott ki, am ez nem tudta kovetni a beszelt nyelv valtozasait. Raadasul a hasznalata is er?teljesen korlatozott volt, mert leginkabb az irastudo popak es szerzetesek alkalmaztak. A koznep szamara igen nehezkesen volt erthet?. Ennek tetejeben a szerbek a 18. szazadtol rengeteg orosz nyelv? egyhazi konyvet vettek at, melyek hatasara a szerb nyelv? szovegekbe rengeteg orosz nyelvi elemet vettek at. Ez pedig novelte az akkori szerb irott nyelv hibrid jelleget es a szakadekot kozte es a beszelt nyelv kozott. Ez a keverek orosz-szerb-egyhazi szlav nyelv uralta az oktatast, az egyhazat es az irodalmat is. Szinten nem volt szabalyozott, egyseges helyesiras sem, ugyanis mindenki masfelekepp irt.

Vuk Karad?i? rengeteget utazott. Szorgalmasan gy?jtotte a meg viragzo szajhagyomany utjan terjed? nepi lirikus es epikus enekeket, balladakat , verseket , mondakat , nepmeseket , mondokakat. Gy?jt?munkaja soran bejarta Szerbia, a mai Vajdasag , Dalmacia , Montenegro es a mai Horvatorszag valaha szerbek altal lakott kiterjedt reszeit. Emellett bejarta fel Europat , Budatol kezdve, Becsen, Hallen es Weimaron keresztul, egeszen Szentpetervarig.

Barati, szivelyes fogadtatasban reszesult Johann Wolfgang von Goethe weimari lakasan, ami csak keves kiveteles szemelyisegnek juthatott reszeul. Goethe hathatosan tanulmanyozta a Vuk Karad?i? altal gy?jtott es gondozasaban kiadott szerb nepi kolteszetet, es egy id?ben tanult is szerbul. Ennek koszonhet?en Goethe nemetre forditotta az egyik legszebb szerb nepi balladat, a Hasanaginicat.

1819 -ben Vuk Karad?i? az uj szerb irodalmi nyelv egyik megalapozasa gyanant leforditotta es kiadta az Ujszovetseg forditasat az altala korszer?sitett nyelven. A forditast Petar Njego? (wd) montenegroi uralkodo es egyhazf? is szentesitette, s elrendelte a hasznalatat orszaga teruleten.

Vuk Karad?i? 1823 -ban a jenai egyetem diszdoktori diplomajat vehette at.

Tobb akademia is a tagjai koze vette fel, igy tagja volt az orosz, a becsi, a berlini es a szentpetervari akademianak is.

Vuk Karad?i? a 19. szazad els? felenek igen ismert alakja volt az akkori Europa irodalmi szalonjainak. Kozeli, barati szalak f?ztek a Grimm fiverekhez . Jacob Grimm kozismerten kivaloan sajatitotta el a szerb nyelvet es tobbszor is kitor? orommel fogadta Vukot.

Honfitarsai reszer?l nagyon sok ellenfele akadt, kulonosen a konzervativ, regi egyhazi szlavhoz es az orosz nyelvhez tulzottan ragaszkodo egyhazi vezet?k tartottak eleve elfogadhatatlannak Karad?i? ujito torekveseit. Stefan Stratimirovi? (wd) karlocai metropolita meggy?zte a magyarorszagi cenzurat, hogy Budan ne nyomtathassak ki Karad?i? m?veit. Stratimirovi? kulonosen nehezmenyezte a Karad?i? altal megalkotott uj szerb cirill abecet, amelybe bevezette a j bet?t, mivel ugy velte, hogy ezaltal a szerbek eltavolodnanak a pravoszlav vallasuktol es a katolikus hithez kozelednenek.

Jovan Had?i? -csal a Matica Srpska alapitojaval eleinte kozosen munkalkodott, am vegul Had?i? szakitott Karad?i?-csal, mert nem ertettek egyet szamos kerdesben. Had?i? lett a vilagi ertelmiseg reszer?l Karad?i? legf?bb ellenfele, ? ugyanis nem kivant oly mertekben hagyatkozni a nepnyelvre, mint azt Karad?i? tette. A kettejuk kozotti tudomanyos vitak vagy tiz evig tartottak, mig vegul Karad?i?nak 1847 -ben sikerult ervenyre juttatni a maga nyelvi koncepciojat.

Karad?i? hatasara 1847 -t?l mar nyilvanvalova valt, hogy az addig hasznalt hibrid szerb, egyhazi szlav es orosz nyelv keveredeseb?l valo kozepkori irodalmi nyelv mar nem allja meg a helyet. Celszer?bb tehat a szerb koznyelv hasznalata. Ekkor ujbol kiadtak atdolgozva Karad?i? Ujszovetseget es tobb masik konyvet, amelyek a helyesirassal foglalkoznak. Karad?i? az europai tudosok elvei menten sztenderdizalta ujra a szerb nyelvet es nyelvi koncepciojanak keresztulvitelehez az is hozzajarult, hogy 1847 -re az addigi konzervativ gondolkodasu ertelmiseget, amely elutasitotta a beszelt nyelv hatasat az irodalmi nyelvre, egy halado gondolkodasu ifju generacio valtotta fel, mely felismerte Karad?i? elveinek a hatekonysagat, hisz az altala normalizalt szerb nyelvet konnyen tanultak meg olyan neves kulfoldi szemelyisegek, mint Goethe vagy Grimm. Karad?i? bebizonyitotta, hogy a koznyelvre epul? szerb irodalmi nyelv gordulekenyebb es kepes a tobbi jelent?s europai nyelv soraiba emelkedni, s igy funkcionalisan is kiteljesedni.

Bar Karad?i? helyesirasa es irodalmi nyelve ett?l kezdve szeles korben elterjedtte valt, hivatalosan csak 1868 -ban fogadtak el Szerbiaban.

Maganelete nem volt olyan szerencses, mint a tudomanyos tevekenysege. 1818 -ban felesegul vette a szepremeny?, becsi szuletes? Anna Kraust. Sokat nelkuloztek, s nem egyszer penz hianyaban, baratoknal talaltak oltalmat. Anna ellenben h?seges maradt mindvegig a ferjehez es kitartott mellette. Felesege okan elte le eletet Becsben, az asszony ugyanis idegenkedett attol, hogy az Oszman Birodalom teruletere koltozzon (Szerbia teljes fuggetlenseget a torokokt?l csak 1878 -ban vivhatta ki). Jollehet a par egy id?ben elt Zimonyban is, a szerb hatar kozeleben. Tizenharom gyermekuk kozul csak Mina (wd) lanya elt meg, amikor Vuk Karad?i? 1864 -ben meghalt, Becsben. Foldi maradvanyait 1897 -ben Belgradba vittek, ahol a Szekesegyhaz (Saborna crkva) bejarata el?tt, Dositej Obradovi? melle temettek.

Filologiai munkai [ szerkesztes ]

Vuk Karad?i? tevekenysege a kora, a romantika szellemehez igazodott, amikor a nemzetek feleledtek es nyelvuk apolasaval foglalkoztak, es amikor nagy erdekl?des volt a nepm?veszet irant. Nem veletlen, hogy Karad?i?ot, Kopitaron kivul a Grimm fiverek es Goethe is segitettek.

F?bb munkai: ^[8]

• Pismenica serbska (Szerb nyelvtan), Becs, 1814 , a szerb nyelv els? grammatikaja ;
• Srpski rje?nik (Szerb szotar), Becs, 1818 (els? kiadas) es 1852 (masodik kiadas), a szavak nemet es latin forditasaval; ^[9]
• Srpske narodne pjesme (Szerb nepkolteszet), negy kotetben, Lipcse es Becs, 1823 ? 1833 (els? kiadas), Becs, 1841 (masodik kiadas); ^{[10] [11]}
• Prvi srpski bukvar (Els? szerb abeceskonyv ), Becs, 1827 ; ^[12]
• Novi Zavjet (Az Ujszovetseg ), 1847 , forditas a fordito altal javasolt sztenderddel; ^[13]
• Srpske narodne pripovijetke (Szerb nepi elbeszelesek), harom kiadas: 1821 , 1853 , 1870 ; ^[14]
• Srpsko epsko pjesni?tvo (Szerb epikus kolteszet), 1845 ;
• Srpske pjesme iz Hercegovine (Hercegovinai szerb nepkolteszet), Becs, 1866 ; ^[15]
• Deutsch-Serbisches Worterbuch (Nemet?szerb szotar), 1872 . ^[16]

Magyarul [ szerkesztes ]

• Delszlav nepballadak ; Karadzsics Vuk Sztevan eredeti nepdalgy?jteseb?l ford. Csuka Zoltan; Faust, Bp., 1946
• Szerb nepdalok es h?sregek, 1-3. ; ford. Szekacs Jozsef, kiad. Kunoss Endre; hasonmas kiad.; Forum, Ujvidek, 1986
• A juhasz es a leany / Ovcar i đevojka. Vuk Stefanovic Karadzzic gy?jtese 17 jugoszlaviai magyar kolt? forditasaban ; el?szo Bori Imre, utoszo Toldi Eva irta; Forum, Ujvidek, 1987
• A sarkanyol? kiralyfi. Szerb nepmesek Vuk Karadzic gy?jteseb?l ; val., szerk., szoveggond., utoszo Jung Karoly, ford. Acs Karoly et al.; Forum, Ujvidek, 1987

A szerb iras es helyesiras megreformalasa [ szerkesztes ]

Egy ?t megel?z? szerb filologus, Sava Mrkalj (wd) 1810 -ben javasolt valtoztatasait is figyelembe veve, Karad?i? leegyszer?sitette az addig hasznalt cirill abecet , ^[17] es a szerb nyelv beszedhangjainak pontos lejegyzesere tette alkalmassa.

1818-ban ugy veglegesitette az uj abecet, ^[18] hogy a regib?l atvette a kovetkez? 24 bet?t :

Ezekhez hozzaadta a ? ? , ? ? , ? ? , ? ? , ? ? , ? ? bet?ket, es kiiktatta a kovetkez?ket:

A megreformalt abecet (lasd Szerb nyelv. Kiejtes es iras ) alkalmazva, Vuk Karad?i? megalapozta a modern szerb helyesiras szabalyait, a fonema-grafema megfeleles elve alapjan ( fonematikus iras ). Ilykeppen a szerb nyelv irasa csaknem pontosan adja vissza a kiejtest, a ragozaskor torten? hangvaltozasokat is beleertve.

A szerb nyelv sztenderdizalasa [ szerkesztes ]

Vuk Karad?i?ot a szerb nyelv reformatoranak nevezik, mivel ? inditotta el ennek sztenderdizalasat, ^[19] nemcsak az 1818-as szotaraban javasolt helyesirasaval, hanem ezzel a szotarral magaval, valamint az els? reszeben talalhato grammatikaval is.

Vuk Karad?i?ig a szerb irodalmi nyelvet er?sen befolyasolta az orosz nyelv , ezert nagyon kulonbozott a beszelt nyelvt?l. Karad?i? meggy?zte kortarsait, hogy az irodalmi nyelvnek kozel kell allnia a nep nyelvehez, hogy azt mindenki megerthesse. Azert, hogy az irok ele nyelvi modelleket tehessen, sok nepi irodalmi m?vet gy?jtott, nemcsak szerb, hanem horvat es bosnyak nyelvteruletr?l is. A nyelvi sztenderd megalkotasahoz a mar megjelent nepi nyelven irt alkotasokat, peldaul Gavrilo Stefanovi? Venclovi?eit (wd) is, valamint horvat irodalmat es szotarakat is felhasznalt.

A sztenderd nyelv szamara Karad?i? a szul?foldje ?tokavski dialektusat vette alapul, az (i)jekavski kiejtessel, ami egesz Nyugat-Szerbiara, de Horvatorszag nagy reszere, Montenegrora es Bosznia-Hercegovinara is jellemz?. Utolag a sztenderd szerb nyelvben az ekavski kiejtes terjedt inkabb el, de tovabbra is elfogadtak az (i)jekavski kiejtest.

Mikozben Karad?i? meg volt gy?z?dve arrol, hogy az egesz kozep-delszlav nyelvteruleten tulajdonkeppen a szerb nyelvet beszelik, horvat ertelmisegiekkel azon faradozott, hogy egyeztessek a szerb es a horvat nyelv normait. Ennek erdekeben egy dokumentumot is alairt Ivan Kukuljevi? Sakcinski , Dimitrija Demeter , Ivan Ma?urani? , Vinko Pacel, Stefan Pejakovi? es đuro Dani?i? szerb es horvat ertelmisegiekkel egyutt, akikhez Franc Miklo?i? szloven nyelvesz is csatlakozott. ^[20]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• (szerbul) Be?ki knji?evni dogovor (Becsi irodalmi egyezmeny) (Hozzaferes: 2017. majus 18)
• (angolul) Iliev, Ivan G. Short History of the Cyrillic Alphabet (A cirill abece rovid tortenete). Plovdiv: Vesela. 2012. 1. resz PDF valtozata , 2. resz PDF valtozata (Hozzaferes: 2017. majus 18)
• (szerbul) Karad?i?, Vuk S., Srpski rje?nik (Szerb szotar). Becs. 1818 (Hozzaferes: 2017. majus 18)
• Popovics Vazul Istvan. Karadzsics Vuk, az ujabb szerb irodalom megalapitoja . Vasarnapi Ujsag . 44. evf. 42. sz. 1897. oktober 17. 687. o. (Hozzaferes: 2017. majus 18)
• (szerbul) Vukova reforma (Vuk reformja) oldal. Srpski jezik (Szerb nyelv) honlap (Hozzaferes: 2017. majus 18)
• (szerbul) Vukova zadu?bina (Vuk Alapitvany) honlapja (Hozzaferes: 2017. majus 18)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• (szerbul) Вук Стефанови? Кара?и? на ?Про?екту Растко“ (Vuk Stefanovi? Karad?i? a ?Rastko projekt”-ben) (Hozzaferes: 2017. majus 18.)
• Herceg Janos: Vuk es kora. Esszek ; Forum, Ujvidek, 1987