Vincent Price

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Vincent Price
Shelby Carpenter szerepében a Valakit megöltek c. filmben (1944)
Shelby Carpenter szerepeben a Valakit megoltek c. filmben (1944)
Szuletett Vincent Leonard Price, Jr.
1911 . majus 27. [1] [2] [3] [4] [5]
Saint Louis [6]
Elhunyt 1993 . oktober 25. (82 evesen) [1] [2] [3] [4] [5]
Los Angeles [7]
M?veszneve Vincent Price
Allampolgarsaga amerikai
Nemzetisege amerikai
Hazastarsa Edith Barrett (1938?1948)
Mary Grant (1949?1973)
Coral Browne (1974?†1991)
Gyermekei Vincent Barrett Price (1940)
Victoria Price (1962)
Szulei Marguerite Wilcox
Vincent Leonard Price, Sr.
Foglalkozasa
  • m?gy?jt?
  • m?veszettortenesz
  • szinkronszinesz
  • iro
  • oneletrajziro
  • karakterszinesz
  • szinhazi szinesz
  • filmszinesz
  • televizios szinesz
Iskolai
  • Courtauld Institute of Art
  • Yale Egyetem
  • Mary Institute and St. Louis Country Day School
  • Milford Academy
Kituntetesei
  • csillag a Hollywoodi Hiressegek Setanyan
  • Sitges Film Festival Best Actor award (1971)
  • Sitges Film Festival Best Actor award (1983)
Halal oka tud?rak
Sirhelye nincs
Magassaga 193 cm
Szineszi palyafutasa
Aktiv evek 1935?1993
Hires szerepei Bernadette (1943)
Valakit megoltek (1944)
Tizparancsolat (1956)
M?fajok
Tevekenyseg szinesz
A Wikimedia Commons tartalmaz Vincent Price temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Vincent Price , teljes neven ifj. Vincent Leonard Price (Junior) ( St. Louis , Missouri allam , USA, 1911 . majus 27. ? Los Angeles , Kalifornia allam, USA, 1993 . oktober 25. ) amerikai szinpadi, radio-, film- es televizios szinesz, m?veszettortenesz, m?gy?jt?, iro. Legismertebb szerepeit brit es amerikai horrorfilmekben alakitotta, de sokat szerepelt haborus, b?nugyi es kemfilmekben, film noirokban es filmvigjatekokban is. Tobb, mint 100 filmben jatszott. Jellegzetes orgenuma miatt id?sebb koraban keresett hangszinesz lett, animacios filmhez adta hangjat. A hollywoodi hiressegek setanyan, a ? Walk of Fame ”-en ket csillagot kapott, az egyiket mozifilmes, a masikat televizios munkassagaert. [8]

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, palyakezdese [ szerkesztes ]

Missouri allamban , St. Louis -ban szuletett. Apja id?sebb Vincent Leonard Price (1871?1948), a National Candy Company elnoke, anyja Marguerite Cobb Wilcox) (1874?1946). [9] [10] Nagypja, Vincent Clarence Price talalta fel az els? monokalium-tartarat alapu sut?port , amellyel megalapozta a csaladi vagyont. [11] Price ?sei Angliabol es Walesb?l erkeztek, ? maga ugy tartotta, hogy egyik felmen?je maga Peregrine White , aki 1620 -ban a Mayflower hajo fedelzeten, Provincetown Harborban szuletett, es akit maig az els? feher europai honfoglalonak tekintenek, aki mar Massachusetts gyarmat teruleten szuletett. [12]

Iskolait St. Louisban es a connecticuti Milfordban vegezte. [13] 1933 -ban a Yale Egyetemen diplomazott angol nyelvb?l es m?veszettortenetb?l. [14] . Az Egyetem humoros kiadvanyainak szerkeszt?segeben dolgozott. [15]

A Yale Egyetemen kezdett tanitani, azutan 1934 -ben Londonba utazott. A Courtauld Institute of Art m?veszeti es m?targy-restauralo kutatointezetben akart doktoratust szerezni m?veszettortenetb?l, ehelyett szinesznek allt. 1935 -ben debutalt Londonban, Orson Welles Mercury Szinhazaban. [16] Az 1930-aas evek vegen amerikai szinpadokon is szerepelt. Finom, uri angol kiejtesevel Price az angol tortenelmi targyu szindarabok (es filmek) keresett szerepl?jeve valt.

Szineszi palyaja [ szerkesztes ]

Els? filmszerepet 1938 -ban kapta, a Luxuskiszolgalas c. amerikai vigjatek egyik f?szerepeben. Karakterszineszkent szerepelt filmdramakban, b?nugyi filmek, film noir -okban, igy a Bernadette -ben (1943), a Valakit megoltek -ben (1944), A mennyorszag kulcsaban (1944), a Halalos b?n -ben (1945), A Sarkanyvar asszonyaban (1946) es Cecil B. DeMille rendez? 1956 -os Tizparancsolat cim? nagyszabasu, kosztumos tortenelmi filmeposzaban, Yul Brynnerrel es Charlton Hestonnal . Uriembereket, rend?rtiszteket, hatarozott, nyugodt, kimert, tavolsagtarto, titokzatos es nyugtalanito karaktereket alakitott.

Az 1950-es evek elejet?l megalapozta hirnevet a horrorfilmes mez?nyben. Jol felismerhet?, azonosithato figurakent jelent meg, es gyorsan a m?faj nepszer? sztarjava valt. Els? ilyen f?szerepet a Panoptikum ? A viaszbabak haza -ban (1953) jatszotta, majd sorra kapta mas sikeres horrorfilmek f?szerepeit: A legy -ben (1958) es A legy visszater -ben (1959) ? ezeknek kes?bbi remake -je lett David Cronenberg A legy c. 1986-os horrorfilmje, Jeff Goldblum f?szereplesevel, ? a Haz a Kisertet-hegyen -ben (1959), A bizserget? -ben (1959), Az utolso ember a Foldon -ben (1964), a Boszorkanyvadasz generalis -ban (1968), es a Shakespeare-i gyilkossagok -ban (1973).

Legnepszer?bb alakitasait Roger Corman rendez?t?l kapta, aki Edgar Allan Poe m?veib?l keszitett film- thrillereket , igy Az Usher-haz bukasat (1960), A kut es az ingat (1961) es A voros halal alarcat (1964). Price neha megjelent televizios sorozatokban is, pl. 1966?1968 kozott a Batman -sorozatban.

Palyaja kes?bbi szakaszaban animacios filmek hasonlo tipusu karaktereinek kolcsonozte hangjat, igy pl. 1982 -ben Michael Jackson Thriller c. albumanak tobb dalaban, koztuk a cimado Thrillerben ? mondta a hatter-narraciot. 1986-ban Walt Disney : Basil, a hires egerdetektiv cim? klasszikus animacios filmjenek angol nyelv? valtozataban az ? hangjan szolt a gonosz Ratigan professzor.

1987-ben Lindsay Anderson rendez? Balnak augusztusban cim? filmdramajaban Mr. Maranov megformalasaert az Independent Award legjobb ferfi mellekszerepl?nek jaro dijara jeloltek. Utolso jelent?s filmszerepet 1990 -ben Tim Burton rendez? Ollokez? Edward c. romantikus dramafantaziajaban jatszotta.

M?gy?jt?, mecenas es inyenc [ szerkesztes ]

Nagy m?gy?jt? volt. Diplomas m?veszettorteneszkent m?targyak szakert?jekent is m?kodott, konyveket es szakcikkeket irt, lektoralt. 1957 -ben tett adomanyaibol alakult meg a Los Angeles -i East Los Angeles College m?gy?jtemenye, amelynek javara Price kes?bb is tett adomanyokat. A gy?jtemenyt kes?bb az adomanyozorol Vincent Price Art Museum -nak neveztek el. [9]

Hires inyenc volt, jol f?zott, kiadott egy szakacskonyvet is, ?Cooking Price-Wise” cimmel. [17]

Elismeresei [ szerkesztes ]

A filmm?veszet teren teljesitett eletm?veert tobb specialis dijat kapott, az Academy of Science Fiction, Fantasy and Horror Films szervezett?l es a Fantasporto fesztivaltol. Megkapta a Bram Stoker-dijat, es a Los Angeles-i filmkritikusok szovetsegenek dijat. [18] Ossze nem teveszthet? (mai szoval ?ikonikus”) organumaval tobb radiojatek, hangoskonyv es animacios film hangszinesze, dokumentumfilmek narratora volt. Hangszineszi munkajaert mar 1959-ben jeloltek a legjobb beszelt hangnak jaro Grammy-dijra .

Maganelete [ szerkesztes ]

Price haromszor n?sult. Els? hazassagat 1938-ban kototte Edith Barrett (1907?1977) szineszn?vel, 1940-ben egy fiuk szuletett, Vincent Barrett Price, aki V.B. Price neven kolt? es ujsagiro lett. A szul?k 1948-ban elvaltak.

Masodik hazassagat 1949-ben kototte Eleanor Mary Grant (1917?2002) jelmez- es divattervez?vel. 1962-ben egy lanyuk szuletett, Victoria Price , aki iro es el?adom?vesz lett. [19] Keresztnevet apjanak 1936-os els? nagy szinpadi sikere, a Victoria Regina szindarab emlekere kapta, ahol Price Albert szasz?coburgi herceget , Viktoria kiralyn? ferjet alakitotta. [20] A hazasfelek 1973-ben elvaltak.

1974-ben Price harmadszor is megn?sult, Coral Browne (1913?1991) ausztraliai szarmazasu amerikai szineszn?t vette felesegul, akivel az 1973-as Shakespeare-i gyilkossagok cim? horrofilmben egyutt jatszottak, Browne volt Price egyik filmbeli aldozata. Browne 1991-ben elhunyt, a 80 esztend?s Price nem n?sult meg ujra.

Price 1993-ban Los Angeles-i otthonaban, 82 eves koraban hunyt el, tud?rak kovetkezteben. [9]

Baka szerepeben a Tizparancsolatban (1956)
Dr. Pym szerepeben a A balfacanban (1969)

F?bb filmszerepei [ szerkesztes ]

Kiadott m?vei [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 15.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 11.)
  7. ↑ Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 31.)
  8. ↑ Vincent Price - Hollywood Star Walk (angol nyelven). projects.latimes.com . [2021. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
  9. ↑ a b c NYT-Flint
  10. ↑ Vincent Price profile . Filmreference.com . (Hozzaferes: 2021. aprilis 6.)
  11. ↑ Victoria
  12. ↑ Victoria  5, 19, 49 old.
  13. ↑ Milford Academy - History . Milfordacademy.org . (Hozzaferes: 2021. aprilis 6.)
  14. ↑ Victoria  44. old.
  15. ↑ Victoria  40. old.
  16. ↑ Vincent Price . Biography.com. [2016. februar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. aprilis 6.)
  17. ↑ Erin McCarthy: Vincent Price was a Gourmet Cook (angol nyelven). Mental Floss (issn=1543-4702) , 2014. marcius 28. (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
  18. ↑ Vincent Price Awards List . IMDb Awards Page (imdb.com) . (Hozzaferes: 2021. aprilis 6.)
  19. ↑ Victoria  235. old.
  20. ↑ Leonhard Hughes: Vincent Price: Victoria’s secret (angol nyelven). vincentprice.org . [2012. november 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. aprilis 6.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informacio [ szerkesztes ]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A tobbnyelv? Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Vincent Price temaban.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vincent_Price&oldid=26694643 ”