A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Verdun
telepules
Franciaorszagban
,
Meuse
megyeben. Lakosainak szama 16 689 f?
(2021. januar 1.)
.
[1]
Verdun
Belleville-sur-Meuse
,
Belleray
,
Belrupt-en-Verdunois
,
Eix
,
Fleury-devant-Douaumont
,
Fromereville-les-Vallons
,
Haudainville
,
Landrecourt-Lempire
,
Moulainville
,
Nixeville-Blercourt
,
Sivry-la-Perche
es
Thierville-sur-Meuse
kozsegekkel hataros.
A
Meuse
folyo partjan fekv? Verdun evszazadok ota fontos szerepet jatszott a hatorszag vedelmeben, strategiai elhelyezkedese miatt. Tobbek kozt
Attila
is megprobalta bevenni a varost az
5. szazadban
, de nem jart sikerrel.
Nagy Karoly
birodalmanak szetesesekor, a
843
-ban kotott
verduni szerz?des
ertelmeben a varos a
Nemet-romai Birodalomhoz
kerult.
1648
-ban, a
harminceves haborut
lezaro
munsteri beke
kovetkezteben, a varos
Franciaorszag
reszeve valt. Verdun, a
porosz?francia haborut
kovet?en, a franciak altal kiepitett vedelmi vonal fontos er?ditmenye volt. A nemet fenyegetes miatt Franciaorszag keleti hataran er?s vedelmi vonalat alakitottak ki, Verdun es
Toul
, valamint
Epinal
es
Belfort
kozott. A verduni er?d volt
Champagne
, valamint a
Parizshoz
vezet? utvonal legf?bb vedelme.
1914
-ben a varos ellenallt a nemet rohamnak, pedig az er?dot meg a hires
Kover Berta
agyuval is l?ttek. A francia hely?rseg
Valuban
varosaban, egy
17. szazadi
varban tartozkodott, ahol a
19. szazad
vegen egy egesz foldalatti alagutrendszert epitettek ki, korhazzal, fegyverraktarral, es a katonak lakhelyevel. A
verduni csata
az
els? vilaghaboru
egyik fontosabb utkozete volt a
nyugati fronton
. A csata a
nemet
es a
francia
csapatok kozt zajlott,
1916
.
februar 21-et?l
december 18-aig
, a varos kozeleben. Az osszecsapas durvan 10 honapig tartott, igy a vilag leghosszabb csatai kozt emlegetik.
A telepules nepessege az elmult evekben az alabbi modon valtozott:
- ↑
a
b
Populations legales 2021
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]