Vatikani Apostoli Konyvtar
IV. Szixtusz papa es Bartholomaeus , Melozzo da Forli freskoja
Telepules	Vatikan
Epitesi adatok
Megnyitas	1475
Rekonstrukciok evei	2007 - 2010
Hasznositasa
Felhasznalasi terulet	konyvtar
Elhelyezkedese
Vatikani Apostoli Konyvtar Pozicio Vatikan terkepen
e. sz. 41° 54′ 17″ , k. h. 12° 27′ 16″ 41.904722222222 , 12.454444444444 41.904722°N 12.454444°E Koordinatak : e. sz. 41° 54′ 17″ , k. h. 12° 27′ 16″ 41.904722222222 , 12.454444444444 41.904722°N 12.454444°E
Vatikani Apostoli Konyvtar weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Vatikani Apostoli Konyvtar temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Vatikani Apostoli Konyvtar ( latinul Biblotheca Apostolica Vaticana ) a Szentszek konyvtara , jelenleg a Vatikanban talalhato. Egyike a vilag legregibb konyvtarainak, es az egyik legkulonlegesebb tortenelmi iratgy?jtemennyel rendelkezik. Formalisan 1475 -ben alapitottak, de valojaban sokkal regebben. 2007 juliusatol felujitasi munkak zajlottak az epuleten, ezek 2010 -ben fejez?dtek be.

Tortenelmi korszakok [ szerkesztes ]

A konyvtar tortenetet 5 korszakra szokas bontani:

• Pre-Laterani - a konyvtar els? evei, a Laterani Palotaba valo athelyezese el?tt
• Laterani - a Lateranban volt a konyvtar. Ez a 13. szazad vegen ert veget, VIII. Bonifac uralkodasaval.
• Avignoni - az az id?szak, amikor a papak Avignonban szekeltek (VIII. Bonifac halalatol az 1370-es evekig)
• Pre-Vatikani - 1370-t?l 1446-ig a konyvtar egyes darabjai Avignonban, Romaban, es mas helyeken voltak.
• Vatikani - 1448-tol tart, a konyvtar ujra egyesult, a Vatikanban van

Alapitas [ szerkesztes ]

V. Miklos papa alapitotta meg a Vatikanban 1448-ban 350 gorog , latin , es heber nyelv? kodexszel. A Bibliotheca Apostolica Vaticana-t csak 1475-ben alapitottak meg.

Amikor Bartolomeo Platina , az els? konyvtaros leltart keszitett 1481 -ben, a konyvtar 3500 darabot tartalmazott. Akkoriban ez volt a nyugati vilag legnagyobb konyvtara. 1587 korul V. Szixtusz papa megbizta Domenico Fontana -t egy konyvtarepulet megepitesere, a konyvtar ezt az epuletet hasznalja most is.

Hagyatekok es beszerzesek [ szerkesztes ]

A konyvtar nehany nagy hagyatekkal es beszerzessel b?vult a szazadok soran.

1623 -ban I. Miksa bajor herceg a heidelbergi Palatine Konyvtarat, amely 3500 keziratot tartalmazott, adta a konyvtarnak, halabol XV. Gergely papa politikai segitsegeert. (Mert tamogatta ?t a harcban a protestansokkal szemben a valasztoi helyert.) Ebb?l az anyagbol 39 darab el?bb Parizsba , majd 1815 -ben visszakerult Heidelbergbe. A Palatine Konyvtar maig a vatikani konyvtarban van.

1657 -ben a az urbinoi hercegek keziratai is a Vatikanba kerultek. 1661 -ben a gorog tudos Leo Allatius konyvtaros lett.

Jelenlegi adatok [ szerkesztes ]

Jelenleg a konyvtar 75 000 keziratot es 1,1 millio nyomtatott konyvet ?riz, ebb?l 8500 ?snyomtatvany. A Vatikani Titkos Leveltar a XVII. szazad elejen valasztodott le, gy?jtemenyeben 150 000 dokumentum talalhato.

A konyvtar leghiresebb darabja a Codex Vaticanus , a legregebbi ismert Biblia -kezirat. A Prokopiosz altal irt Titkos tortenet et 1623 -ban a konyvtarban fedeztek fel, es adtak ki.

A Vatikani Apostoli Konyvtar tortenelmi, jogi, tudomanyos, teologiai es filozofiai kutatokonyvtar. Barki szabadon kutathatja, aki megfelel? kutatoi okmanyokkal rendelkezik, es a kutatasahoz szuksege van a konyvtar anyagara.

F?konyvtarosok listaja [ szerkesztes ]

• Bartholomaeus Platina (1475?1481)
• Caesar Baronius
• Marcellus Cervini (1548?1555)
• Gulielmus Allen
• Scipio Borghese (1609?1618)
• Lucas Holstenius (1653??)
• Flavius Chigi (1659?1661)
• Henricus Noris , OSA (1700?1704)
• Benedictus Pamphilj (1704?1730)
• Angelus Maria Quirini , OSB (1730?1740)
• Dominicus Silvius Passionei (1755?1761)
• Alexander Albani (1761?1779)
• Aloysius Valenti Gonzaga (1802?1808)
• Giuseppe Albani (1830. aprilis ? 1834. december 3.)
• Angelo Mai (1853. junius 27. ? 1854. szeptember 9.)
• Antonio Tosti (1860. januar 13. ? 1866. marcius 20.)
• Jean-Baptiste-Francois Pitra (1869. januar 19. ? 1879. majus 12.)
• Alfonso Capecelatro di Castelpagano (1899 ? 1912. november 11.)
• Francis Aidan Gasquet (1919. majus 9. ? 1929. aprilis 5.)
• Franz Ehrle (1929. aprilis 17. ? 1934. marcius 31.)
• Giovanni Mercati (1936?1957)
• Eugene-Gabriel-Gervais-Laurent Tisserant (1957. szeptember 14. ? 1971. marcius 27.)
• Antonio Samore (1974. januar 25. ? 1983. februar 3.)
• Alfons Maria Stickler (1983. szeptember 8. ? 1988. julius 1.)
• Antonio Maria Javierre Ortas (1988. julius 1. ? 1992. januar 24.)
• Luigi Poggi (1992. aprilis 9. ? 1998. marcius 7.)
• Jorge Maria Mejia (1998. marcius 7. ? 2003. november 24.)
• Jean-Louis Tauran (2003. november 24. ? 2007. junius 25.)
• Raffaele Farina (2007. junius 25. ? 2012. junius 9.)
• Jean-Louis Brugues (2012. junius 26. -)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]