Vaszary Kolos
Szuletett	Vaszary Ferenc 1832 . februar 12. [1] [2] Keszthely [1]
Elhunyt	1915 . szeptember 3. (83 evesen) [1] [2] Balatonfured [1]
Allampolgarsaga	magyar
Foglalkozasa	szerzetes katolikus pap katolikus szerpap katolikus puspok
Tisztsege	apat hercegprimas Pannonhalmi f?apat esztergomi ersek (1891. december 17. ? 1912. november) biboros (1893. januar 16. ? )
Kituntetesei	Gy?r diszpolgara (1891) Esztergom diszpolgara (1892)
Sirhelye	Keszthely (?1981) [1] Esztergomi bazilika (1981?) [1]
esztergomi ersek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Vallasa	romai katolikus egyhaz
Szerzetesrend	bencesek
Szerzetesi fogadalom	1854 . junius 6.
Pappa szenteles	1856 . majus 26.
Puspokke szenteles	1892 . februar 7.
Szentel?k	Luigi Galimberti (f?szentel?) Palasthy Pal (tarsszentel?) Boltizar Jozsef (tarsszentel?)
Biborossa krealas	1893 . januar 16.
Hivatal	pannonhalmi f?apat
Hivatali id?	1885?1891
El?dje	Kruesz Krizosztom
Utodja	Feher Ipoly Kalman
Hivatal	Esztergomi ersek
Hivatali id?	1891?1912
El?dje	Simor Janos
Utodja	Csernoch Janos
Szentelt puspokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Jung Janos 1893 . majus 11. Cselka Nandor 1893 . majus 11. Rimely Karoly 1893 . augusztus 27. Hetyey Samuel 1898 . januar 2. Csaky Karoly 1900 . junius 17. Rajner Lajos 1906 . julius 8.
Vaszary Kolos alairasa
Catholic Hierarchy
A Wikimedia Commons tartalmaz Vaszary Kolos temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Vaszary Kolos Ferenc ( Keszthely , 1832 . februar 12. ? Balatonfured , 1915 . szeptember 3. ) ^[3] pannonhalmi f?apat, biboros-hercegprimas, 1891?1912 kozott esztergomi ersek , tortenesz, 1894-t?l az MTA igazgato tagja. Cimtemploma Szent Szilveszter es Marton bazilikaja (Santi Silvestro e Martino ai Monti).

Nagybatyja Vaszary Dozsa Jozsef bences szerzetesnek, tihanyi perjel es pannonhalmi joszagigazgatonak, akinek apja fel testvere, Vaszary Jozsef volt. Vaszary Kolos unokaoccse, Vaszary Mihaly ( 1827 ? 1892 ), kaposvari tanar, akinek a fia Vaszary Janos fest? volt.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Edesapja, Vaszary Ferenc ( 1764 ? 1840 ) keszthelyi sz?csmester volt, akit nyolceves koraban veszitett el. Apja halalat kovet?en edesanyja, Bajnok Terezia nevelte. ^[4] Apja els? felesege, Nyesmanszky Erzsebet, 1827 -ben hunyt el es hamarosan ezutan Bajnok Tereziat vette el, akit?l szuletett Vaszary Kolos a " Ferenc " keresztnev alatt. Id?sebb feltestverei, akik Nyesmanszky Erzsebett?l szarmaztak szinte 30 evvel id?sebbek voltak a fiatal Vaszary Kolosnal, es nevelteteser?l gondoskodtak. ^[5]

Vaszary Kolos legszorosabb kapcsolatban Vaszary Antal sz?csmester nev? fel testverenek (batyjanak) vele egykoru gyermekeivel allt; Antal egyik gyermeke, Vaszary Mihaly (* Keszthely , 1827 . julius 13. ?† Kaposvar , 1892 . augusztus 13. ), aki fiatal koraban el?szor uradalmi ispan, majd Kaposvaron tanar volt. Vaszary Mihalytol Kolos tanult irni es olvasni. A majdani hercegprimas masodik legid?sebb batyja, Vaszary Janos (* 1795 ?†1872), Szechenyi Bela grof uradalmi joszagigazgatoja volt; Vaszary Janos Altschaffer Johanna feleseget?l szarmazott Vaszary Kolos egyik unokaoccse, Vaszary Laszlo ( 1837 - 1908 ), aki kes?bb hercegprimasi uradalmak gazdasagi tanacsosa lett, ^[6] akinek a neje, szentgyorgyvolgyi Csupor Irma ( 1847 ? 1924 ) asszony volt; ^[7] egyik gyermekuk, Vaszary Bela ( 1869 ? 1943 ), honved huszarezredes, ^[8] foldbirtokos, akinek az els? neje a Zala varmegyei csengeri Haczky Anna ( 1876 ? 1896 ), csengeri Haczky Kalman es nagyalasonyi Barcza Anna lanya, a masodik felesege, csafordi es potyondi Potyondy Erzsebet volt. Az anyakonyvezes bevezetesekor Magyarorszagon az utolso kizarolag egyhazi hazassagot 1895 . szeptember 30. -an delel?tt 11 orakor kotottek meg Vaszary Bela es Haczky Anna az Esztergomi bazilikaban ; az esketesi szertartast Vaszary Kolos hercegprimas vezette. ^{[9] [10]}

Kozepiskolai tanulmanyait a premontreieknel Keszthelyen , a teologiat 1847 . szeptember 15 -et?l ? miutan belepett a Szent Benedek-rendbe ? Pannonhalman vegezte. Papan a bences f?gimnaziumba jart. 1854 es 1856 kozott tanar volt a komaromi bences f?gimnaziumban . 1856 . majus 26 -an szenteltek pappa. 1856 es 1861 kozott Papan , 1861 es 1869 kozott Esztergomban tanitott. 1869-t?l a gy?ri bences gimnazium igazgatoja es a rendhaz f?noke volt. Az ? idejen (1869?1885) epult a gy?ri f?gimnaziumi epulet.

1885. aprilis 28-an pannonhalmi f?apatta valasztottak meg rendtarsai. ? alatta egyesitettek a zalavari apatsagot a pannonhalmi f?apatsaggal. Nagy gondot forditott a kozep- es nepiskolai tanugy fejlesztesere. Szentivanon es Zalaapatiban uj leanyiskolakat letesitett es vezetesuket az irgalmas n?verekre bizta. Alatta letesult Kiscellben is uj leanyiskola. Varsanyban es Tomordon is uj iskolakat emelt. Stilszer?en megujittatta a regi apatsagi templomot Tihanyban ; restauraltatta a teny?i , peterdi , ravazdi , barsonyosi , szentivani templomokat, ^[11] Radan ^[12] pedig uj templomot epittetett. A rend tulajdonaban lev? balatonfuredi furd?t, amely kedvelt nyaralohelye volt, nagy koltseggel ujbol berendezte es a kozonseg kenyelmere valo tekintettel gazdagon felszerelte; azon kivul a rend birtokain igen sok es a gazdalkodas kovetelmenyeinek megfelel? epuletet emeltetett.

Puspoki palyafutasa [ szerkesztes ]

1891. oktober 27-et?l esztergomi ersek es hercegprimas volt. 1892. februar 7-en szenteltek puspokke, nemsokara 1893. januar 16-atol biboros lett.

1892. junius 8-an a koronazasi jubileum alkalmaval fenyes egyhazi beszedet mondott, mely altalanos felt?nest keltett. Szamos egyhazi intezmenyt letesitett. Budapesten erseki helynokseget ( Cselka Nandor puspokkel elen) es szentszeket allitott fel. 1893. aprilis 10-en eletveszelyben forgott egy merenylet folytan, amelyb?l Kohl Medard titkar sajat eletenek kockaztatasaval megmentette. 1893. majusaban nagyobb zarandoklatot vezetett Romaba. 1894-ben a budapesti katolikus nagygy?lest nyitotta meg. Ugyanebben az evben fogadta es udvozolte Balassagyarmaton a kiralyt. Az egyhazpolitikai harcok idejen a konzervativ ellenzek vezere, nevehez f?z?dik a katolikus politikai szervezetek kiepitese. 1894-t?l a Magyar Tudomanyos Akademia igazgatosagi tagja. 1895 -ben tett 50 ezer koronas felajanlasaval lehet?ve tette egy uj kozkorhaz alapitasat Esztergomban (ma Vaszary Kolos Korhaz ). Lemondott az esztergomi dunai hidvamrol s igy lehet?ve tette a vashid epiteset. 1895 . szeptember 28-an ? szentelte a Maria Valeria hidat . 1896-ban ? adomanyozta a Szent Peter es Szent Pal plebaniatemplomnak a Szent Petert es Szent Palt abrazolo f?oltarkepet, Vaszary Janos m?vet. 1896. majus 3-an a millenniumi unnepsegek alkalmabol a halaado isteni tiszteleten beszedet mondott a kiralyhoz, a kiralynehoz es a nemzethez, ugyanekkor kiralyi elismeresben reszesult. Az unnep alkalmabol az ? keresere engedelyezte XIII. Leo papa Magyarorszag reszere Magyarok Nagyasszonya unnepet. ^[13] Mint esztergomi ersek sokat tett mar eddig is egyhazmegyeje tanugyenek fejlesztese korul: a f?tanfelugyel?i hivatalt ujjaszervezte, Esztergomban kisdedovon?-kepz? intezetet alapitott, rendezte es emelte az erseki tanitokepz?-intezeti tanarok fizeteset stb. A katolikus tanitok arva- es menedekhazara 10 000 forintos, szul?varosa, Keszthely szegenyei szamara 100 000 koronas, a keszthelyi f?gimnaziumi tanulok reszere pedig 50 000 koronas alapitvanyt tett.

1910-ben Jozef Bilczewski ersekkel kozbenjart a magyar kormanynal, hogy lengyel nemzetisegi templom epulhessen K?banyan a Budapesten el? 15 000 munkas szamara. ^[14]

1912. december 31-en lemondott esztergomi erseki meltosagarol; ezt kovet?en balatonfuredi nyaralojaban f?kent torteneti tanulmanyaival foglalkozott. 1913 -ban X. Pius papa Csernoch Janos kalocsai erseket nevezte ki esztergomi ersekke .

Salgo Janos alesperes-plebanos jo viszonyban volt Vaszary Kolossal, mikor Kolos esztergomi tanar volt megjosolta, hogy f?apat lesz bel?le. Mikor Vaszary f?apat lett, Salgo akkor azt is megjosolta, hogy magyarorszagi primas lesz. Meresz volt a masodik jovendoles, mert ha termeszetesnek is t?nik, hogy a rend kivalo es koztiszteletben allo tagja a f?apati szekre jut, s?t meg termeszetesebbnek latszott, hogy 900 evvel el?bb Szent Istvan Asztrikot Pannonhalmarol hozta Esztergomba, ? az mar valoban rendkivuli el?erzes volt, hogy ket lusztrum hijan 900 ev multan, Szent Istvan utodja ujra Pannonhalmarol fogja kinevezni Magyarorszag els? f?papjat. Salgo el?erzete mindket pontjaban teljesult. Vaszary Kolos el?szor Kruesz Krizosztom orokebe lepett.

M?vei [ szerkesztes ]

Reszint torteneti tankonyveket, reszint torteneti eletrajzokat, ertekezeseket stb. adott az ifjusag kezebe. 1858-ban Fussy Tamassal es Mery Etellel szerkesztette az Ifjusagi Plutarchot , amelynek hat fuzetebe ? irta Hunyadi Janos , Fejer Gyorgy , Festetics Gyorgy , Nagy Alfred , Szilagyi Erzsebet eletrajzait. Szamos a Tanodai Lapokban , a Religioban , a Szent Istvan Tarsulat naptaraban, Gy?rmegye monografiaja cim? m?ben (Pannonhalma helytortenete), a Gy?ri Kozlonyben , az Akademiai Ertesit?ben , a Figyel?ben es a gy?ri f?gimnaziumi ertesit?kben megjelent cikkein kivul onallo m?veket is irt.

Onallo kotetei [ szerkesztes ]

• Vilagtortenelem, katolikus tanodak szamara es maganhasznalatra (Fussyvel, I. kot. Pest 1863, II. kot. Esztergom 1863, III. kot. Pest, 1863, sok kiadast ert meg)
• A varnai csata (kiadta a Szt.-Istvan-tarsulat, Pest, 1864)
• Magyarorszag tortenelme az alsobb osztalyok szamara (Horvat M. utan, Gy?r 1865)
• Magyarorszag tortenelme fels?bb osztalyok szamara (Gy?r, 1865)
• Kurzgefasste Geschichte von Ungarn (Pest, 1867)
• Vilagtortenelem, katolikus tanodak fels?bb osztalyai szamara (I. kotet: Pest, 1869, II. kotet: ugyanott, 1870, III. kotet: 1870)
• Tortenelem rovid vazlatban, alsobb osztalyok szamara (2 resz, Gy?r 1869-70, tobb kiadast ert)
• Tortenelmi atlasz (Budapest 1873)
• Adatok az 1825-iki orszaggy?les tortenetehez (Gy?r, 1883)
• I. Ulaszlo magyar kiraly eskuszegese es a varnai veszedelem (Gy?r, 1884)
• Adatok az 1830-i orszaggy?les tortenetehez (Gy?r, 1885)
• Tortenelmi eletrajzok ( Vaszary Janos kepeivel ellatott masodik kiadas, Budapest, 1892)
• Vaszary Kolos beszedei (Esztergom, 1909)
• Szemelvenyek Vaszary Kolos beszedeib?l ; ifjusag szamara osszeall., bev. Kemenyfy K. Daniel; Lampel, Bp., 1911 ( Magyar Konyvtar )

Dijai, elismeresei [ szerkesztes ]

• 1884-ben unnepelte tanari m?kodesenek 30 eves jubileumat, mely alkalombol a Ferenc-Jozsef-rend lovagkeresztjet kapta.
• 1891. juniusban a Ferenc-Jozsef-rend nagykeresztese
• valosagos bels? titkos tanacsos (1891)
• Esztergom diszpolgara (1892)
• 1892-ben a Szent Istvan-rend nagykeresztese es a rend f?papja; a papa pedig abban a ritka kituntetesben reszesitette, hogy a biborruha viseleset neki megengedte, meg miel?tt valosagos bibornok lett volna.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Balatonfureden a part menti setany egy reszet rola neveztek el.
• Szul?varosaban temettek el, de vegs? nyughelye 1981-t?l Esztergomban van.
• Keszthelyen utcanev ?rzi emleket.
• Nevet viseli az esztergomi Vaszary Kolos Korhaz .
• Rola kapta nevet Esztergomban az 1944 -ben felrobbantott Kolos hid, melynek helyen ma a Kossuth hid all.
• Keszthelyen, a F? teren 2018 ota all a szobra ( Farkas Ferenc alkotasa; 195 cm, bronz, k?)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bokor Jozsef (szerk.). A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  
• Magyar eletrajzi lexikon
• Veszprem megyei eletrajzi lexikon
• Kaszthelyi eletrajzi lexikon
• Kemenyfy K. Daniel: Vaszary Kolos (Esztergom, 1905)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Sziklay Janos: Vaszary Kolos Balatonfureden. = Vasarnapi Ujsag , 1891. 45. sz.
• Vaszary Kolos (Kortorteneti konyvtar, 8 ? 11. Szerk. Korosi Laszlo, Bp., 1895)
• Kemenfy Kalman Daniel: Vaszary Kolos. (Esztergom, 1905)
• Vaszary Kolos bibornok ( Katholikus Szemle , 1915)
• Vaszary Kolos 1832. febr. 12. ? 1915. szept. 3. = Szazadok , 1915. 7?8. sz.
• Erdelyi Laszlo: V. K. (Tort. Szle, 1916)
• Soros Pancratius ( Soros Pongrac ): : Kardinal Klaudius V. ( Salzburg , 1916)
• Kolos Ferenc Cardinal Vaszary, O.S.B. , Catholic-Hierarchy (angol)
• Kemenyfy K. Daniel: Vaszary Kolos mint szonok ; Buzarovits Ny., Esztergom, 1909
• Ernyei Lajos: Harom magyar primas: Simor Janos, Vaszary Kolos, Csernoch Janos, amint en ismertem ?ket. 1867?1927 ; Angermayer Ny., Bratislava, 1927
• Vaszary Janos es Vaszary Kolos. A fest?m?vesz es az egyhazf? talalkozasa az egykori primasi nyaraloban. A Magyar Nemzeti Galeria es a Vaszari Villa kozos kiallitasa. Balatonfured, Vaszary Villa, 2010. majus 29?oktober 31. ; kiallitasrend. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, katalogusszerk. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, Veszpremi Nora; Balatonfured Kulturalis Nonprofit Kft., Balatonfured, 2010