A
VARIG
(
Empresa de Viacao Aerea Rio Grandense
, vagyis
Rio Grande-i
legi szallitasi vallalkozas)
Brazilia
els?
legitarsasaga
volt. Tobb evtizeden keresztul nemzeti legitarsasag szerepet toltotte be; az orszagban a legnagyobb volt, es egy id?ben az egyetlen, amely nemzetkozi jaratokat uzemeltetett. 2005-ben fizeteskeptelen lett; ujraszervezes eredmenyekent ket reszre szakadt; az egyik beleolvadt a
Golba
, a masik pedig hamarosan megsz?nt.
Otto Ernst Meyer Labastille
nemet
bevandorlo alapitotta, aki az els? vilaghaboru alatt a porosz-nemet legier?nel volt pilota. 1921-ben Braziliaba emigralt, mivel egy
recifei
cegnel kapott allast. El?szor Recifeben, majd Rio de Janeiroban probalt legitarsasagot alapitani, de vegul csak
Porto Alegreben
kapta meg a szukseges tamogatast. 1926-ban Nemetorszagban a Condor Syndikat kereskedelmi vallalattal targyalt, es elerte, hogy egy repul?gepet (9 szemelyes Dornier Wal repul? csonak) es szemelyzetet biztositsanak az uj legitarsasag szamara. 1927. majus 7-en hivatalosan is megalakult a VARIG; els? menetrendszer? jaratuk a
Lagoa dos Patos
folott megtett
Porto Alegre
?
Pelotas
?
Rio Grande
ut volt
(Linha da Lagoa)
. Az ev vegere mar negy repul?gepuk volt.
[1]
1930-ban a Condor Syndikat visszavonult es a gepeket vissza kellett szolgaltassak, ezert a VARIG segitseget kert
Rio Grande do Sul
kormanyatol.
Junkers
repul?gepeket szerzett es a varosokban repul?tereket epitett, jaratai pedig hamarosan az egesz allamot behaloztak.
[2]
A masodik vilaghaboru bekoszontevel a nemet gepek alkatresz-utanpotlasa elakadt, Otto Meyer pedig visszavonult; utodja
Ruben Berta
lett, a VARIG pedig de Havilland es Lockheed gepeket vasarolt, melyekkel nemzetkozi utakat is inditottak (az els? ilyen a Porto Alegre?
Montevideo
jarat volt). A haboru vegeztevel szamos
DC?3
gephez jutottak hozza, melyek sokaig a tarsasag gerincet alkottak, es mind tobb jaratot inditottak a szomszedos allamokba is (egeszen
Rio de Janeiroig
es
Sao Pauloig
).
[3]
Az 1950-es evekben bazisrepteruket athelyeztek
Rio de Janeiroba
. 1952-ben az Aero Gal felvasarlasaval kiterjesztettek m?kodesuket az orszag eszakkeleti reszere, 1953-ban pedig elinditottak masodik nemzetkozi jaratukat (
Buenos Airesbe
). A kovetkez? evekben
Lockheed Constellation
es
Convair CV?240
gepeket vasaroltak, 1955-ben jaratot inditottak
New Yorkba
, az utasokat pedig feny?z? korulmenyek kozott szallitottak. A jet korszak bekoszontevel a VARIG megrendelte els?
Caravelle
es
Boeing 707
gepeit.
[4]
1961-ben felvasarolta konkurenset, a brazil Real-Aerovias-Nacional konzorciumot, ezzel igen er?s lett, viszont a valtozatos, geptipusok tucatjait szamlalo flottat nehez volt karbantartani. Az 1960-as evekben tovabb fejl?dott, uj sugarhajtasu gepeket vett, szamos eszak- es del-amerikai varosba inditott jaratokat, hamarosan pedig Europa es a Kozel-Kelet nagyvarosaiba is, 1968-ban pedig
Tokioba
, igy a legnagyobb latin-amerikai legitarsasagkent tartottak szamon.
[5]
Az 1970-es eveket a VARIG aranykorakent emlitik. Regi gepeiket lecsereltek, a belfoldi jaratok legtobbjen is modern sugarhajtasu gepeket kezdtek uzemeltetni (727, 737), es megerkeztek az els?
szelestorzs? repul?gepek
(DC10). Az
1973-as olajvalsag
azonban negativan erintette a kozlekedest, a VARIG pedig flottajanak kozel feler?l lemondott. Az 1970-es evek vegen a VARIG volt az Egyesult Allamokon kivul a legnagyobb maganceg, a vilag nyolcadik legnagyobb legitarsasaga ami a szallitott terhet illeti, es tizennegyedik legnagyobb ami a jaratok hosszusagat illeti.
[6]
A kovetkez? evtizedekben a legitarsasag tovabb fejl?dott; uj gepeket vettek (A300, 737, 747, 767, MD11), uj jaratokat inditottak (az 1980-as evekben 42 nemzetkozi celallomasa volt 33 orszagban),
Sao Paulo
pedig uj bazisrepter lett, ahova m?kodesuk nagy reszet athelyeztek.
[7]
Az 1990-es evekben a deregulacio kovetkezmenyekent szamos konkurens tarsasag jelent meg, a VARIG igy tobb vesztesegesse valt jaratot megszuntetett es tobb gepet visszavont. A 2000-es evekben folytatodott a flotta modernizacioja (757, 777), a tarsasagot atszerveztek, azonban a
2001-es amerikai terrortamadasok
kovetkezmenyekent sok mas legitarsasaghoz hasonloan nehez penzugyi helyzetbe kerult es 2005-ben fizeteskeptelen lett. Egyes leanyvallalatait eladta, azonban ez csak ideig-oraig orvosolta a problemakat, jaratai egymas utan sz?ntek meg. 2006 juliusaban ket reszre szakadt, amelyeket elarvereztek; az egyiket felvasarolta a
Gol Linhas Aereas Inteligentes
, a masikbol lett a FLEX charter tarsasag (mely hamarosan megsz?nt).
[8]
Az
Aviation Safety Network
adatbazisa 44 repul?esemenyt rogzit, ezek kozul 19 volt halalos aldozatokat kovetel? legikatasztrofa.
[11]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
---|
Alapito tagok
| |
---|
Tovabbi tagok
| |
---|
Tagok leanyvallalatai
| |
---|
Intermodalis tagok
| |
---|
Leend? tagok
| |
---|
Korabbi tagok
| |
---|