Penzerme V. Leo idejeb?l
V. Leon
(
gorogul
:
Λ?ων Ε?
, (Ostikanate of Arminiya,
775
?
Konstantinapoly
,
820
.
december 29.
), uralkodott
813
.
julius 11.
?
820
.
december 25.
) a
Bizanci Birodalom
csaszara,
I. Mikhael
hadvezere es hatalmanak megdont?je volt. Uralkodasanak legjelent?sebb esemenye a
keprombolas
felujitasa volt, ami miatt vegul meggyilkoltak.
Egy beteljesult joslat
[
szerkesztes
]
Az
ormeny
Leon mar
803
-ban is reszt vett az
I. Nikephorosz
ellen lazado Bardanesz mozgalmaban, amikor allitolag egy oregember megjosolta felettese kudarcat, illetve azt, hogy jomaga es tiszttarsa,
Amorioni Mikhael
majd el fogjak erni azt, amit Bardanesz nem. A joslat kes?bb beigazolodott, ugyanis a
813
-as
verszinikiai csata
soran nagyreszt az ?
anatoliai
csapatainak megfutamodasanak volt koszonhet? a bizanciak veresege, amely megingatta I. Mikhael poziciojat. Julius 11-en Leon letette a tronrol es szam?zte Mikhaelt.
Leon
Nikephorosz
es
Mikhael
alatt tuntette ki magat, mint tabornok, megnyerve ez utobbinak a
812
-es,
arabok
ellen vivott haborut.
813
-ban atvezenyeltek a
bolgar
frontra, ahol a katonak elegedetlenseget kihasznalva cserben hagyta csaszarat, fellazadt ellene, es letette tronjarol.
Krum a verszinkiai csatat kovet?en bevonult Hadrianopoliszba, majd
Konstantinapoly
ala erkezett. A falakon az addigi tamadokhoz hasonloan ? sem tudott attorni, ezert beketargyalasokat kezdett. Itt a fegyvertelen kant majdnem t?rbe csaltak Leon emberei, mire ? felpredaltatta a f?varos videket, majd visszavonulva elhurcolta Hadrianopolisz es videke nepesseget. A csaszar csak kisebb gy?zelmet aratott Meszembrianal az ev ?szen, es
814
-ben ismet megjelentek
Krum
seregei a
Boszporusz
partjan. A varos szerencsejere azonban
aprilis 13-an
varatlanul meghalt. Rovid id?vel ezutan
Omurtag bolgar kan
, aki az eszaki terjeszkedes hive volt, harminc evre beket kotott Leonnal. Az a kiveteles helyzet allt el?, hogy a Bizanci Birodalom mind nyugat, mind ? a
Bagdadi Kalifatus
meggyengulesenek koszonhet?en ? kelet fel?l bekes allapotokat tartott fenn.
A bekoszont? bekeid?szakot Leon vallasi elkepzelesei megvalositasanak szentelte.
Joannesz Grammatikoszt
bizta meg a keptisztelet elleni bizonyitekok osszegy?jtesevel egy zsinatra, ezzel azonban a kulonfele egyhazi csoportok egysegbe kovacsolasat erte el. A
Sztudita Szent Theodorosz
femjelezte
zelotak
es a Nikephorosz
patriarka
vezette mersekeltek egyarant az uralkodo terveit ostoroztak. A legfajobb az volt szamukra, hogy az uralkodo ilyen mertekben avatkozott a belugyeikbe.
Leon nem habozott ellentamadast inditani. Sztuditeszt es hiveit szam?zette, Nikephoroszt pedig
V. Konsztantinosz
egy rokonaval, Theodotosz Melisszenosszal valtotta fel
815
-ben, aki a
Hagia Szophiaban
zsinatot hivott ossze. Ez a
754
-es ikonoklaszta
?fejetlen” zsinat
hatarozatai mellett foglalt allast, elvetve az
Eirene
altal
787
-ben letrehivott
masodik nikaiai zsinat
(VII. egyetemes zsinat) hatarozatait. Kifejtettek, hogy bar a kepek nem balvanyok, el kell ?ket pusztitani ? ezzel lenyegeben ures, elmeleti megalapozottsag nelkuli megmozdulassa valt a keprombolas felujitasa.
A csaszar keptisztel?k elleni kegyetlen intezkedesei jelent?s ellenzek kialakulasat vontak maguk utan, raadasul a csaszar nem tudhatott maga mogott olyan nagy tamogatast, mint annak idejen
III. Leon
vagy V. Konsztantinosz. Bar az osszeeskuvest?l rogeszmesen felt, es mindent megtett a sajat vedelmeben, sorsat nem kerulhette el: egy baratja es hajdani harcostarsa,
Amorioni Mikhael
altal vezetett osszeeskuves felgongyolitese es vezet?jenek bebortonzese utan a csaszart a Hagia Szophiaban gyilkoltak meg
karacsony
este.