Ez a szocikk Esztergom varosreszer?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Vizivaros (egyertelm?sit? lap) .

Vizivaros
A Varhegy es az alatta fekv? Vizivaros arviz idejen
Kozigazgatas
Telepules	Esztergom
Varoshoz csatolas	1895
Nepesseg
Teljes nepesseg	730 f? (2001) [1] +/-
Elhelyezkedese
Vizivaros Pozicio Esztergom terkepen
e. sz. 47° 47′ 54″ , k. h. 18° 44′ 04″ 47.798333333333 , 18.734444444444 47.798333°N 18.734444°E Koordinatak : e. sz. 47° 47′ 54″ , k. h. 18° 44′ 04″ 47.798333333333 , 18.734444444444 47.798333°N 18.734444°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Vizivaros temaju mediaallomanyokat.

Az Erseki Vizivaros ( latinul Civitas archiepiscopalis , egykor telepitett lakosai utan Nemetvaros ) 1895 ota Esztergom varosresze. Nevet nem csak azert kapta, mert a Kis- es Nagy-Duna partjan epult fel, hanem mert a varos meleg viz? forrasokban b?velkedett. Egykori er?ditesei, varosfalai, kozepkori bastyai, torok rondellai ma is lathatok a dunaparti setany mellett. Vizivaros es a Varhegy lakonepessege 730 f? volt 2001-ben. ^[2]

Fekvese [ szerkesztes ]

Vizivaros az esztergomi Varhegyet (156 m) es aljat foglalja el, Szentgyorgymez? es Szenttamas koze ekelve; kozvetlenul a Duna partjan epult. Az eszakon egyutcas kozepkori varos del fele, (Heviz fele) kiszelesedett, ket-harom utcara b?vult. A varoshoz tartozott a Vizivarosi sziget is, melyr?l a Cathry altal epitett Maria Valeria hid a Duna bal partjara, Parkanyba vezet. (Azota a Vizivarosi- es t?le delre fekv? Primas-sziget kozti csatornat feltoltottek, es a ket sziget Primas-sziget neven egyesult. ^[3] ) A varosresz kozpontjat a Varhegy kepezi, melynek tetejen a f?szekesegyhaz emelkedik. A deli bastyafalban van elrejtve a roman stilusu Szent Istvan-kapolna, melyr?l sokaig ugy tartottak, hogy Szent Istvan szuletese helyen epult a 9. vagy 12. szazadban . Simor Janos 1871 -ben restauraltatta. (Istvan szuletesenek valodi helyet emlekm? jelzi a Varhegy eszaki reszen)

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: Esztergom tortenete

Galeria

IV. Bela 1239 -ben engedelyezte, hogy a Varhegy alatti teruleten, a Veprech-torony mellett Robert ersek varost alapitson az ersekseg szolgalataban allok szamara. Igy jott letre a Kiralyi varos mellett a Vizivaros, melyet mar feltehet?en a 13. szazadban vedm?vekkel vettek korul, amik a varhegy labahoz kapcsolodtak. A varfalat Telegdi Csanad ersek epittette a 14. szazadban . Miutan a torokok elfoglaltak Vizivarost, a kiralyi varos falainak es epuleteinek anyagabol epitettek ujja. A varfalban a Szulejmannak 1543-as gy?zelmenek allitott emlektabla ma is lathato a Veprech-torony Duna fel?li oldalan. A legjobban tamadhato delkeleti varosfalakat tobb alkalommal is er?sitettek: 1543-ban a delkeletre nyilo Budai kapu vedelmere meg Szulejman szultan epittette a Varhegy oldalaba a Budaikapu rondellat (Budun kapukuleszi). A kaputol a Kis-Dunaig huzodo fal nyugati, vizpart melletti vegere pedig 1560 tajan egy felkorives rondellat (Ilidzsa kuleszi = Heviz-furd? tornya) epitettek. A torokok masfel evszazados ittletuk alatt egy imahelyet, azaz dzsamit is letrehoztak, a kotelez? imatoronnyal, a minarettel egyutt. Ez ma az egykori Torok Birodalom eszaknyugati iranyban legtavolabbi helyreallitott epitmenye.

Vizivaros a Rakoczi-szabadsagharc alatt ismet romma lett. Ekkor Szentgyorgymez? iranyabol rest l?ttek a varfalon, majd ejszaka azon keresztul jutottak be a varosba, ahol leoltek az ?roket es aknakat furtak a varfal ala. Miutan a kurucok feladni kenyszeruletek a varat, a magyar lakosok is elmenekultek Vizivarosbol, az ujonnan betelepul?k tulnyomo resze nemet volt, keves a magyar, illetve szlovak nemzetiseg?. 1827-es adatok szerint a Vizivarosnak es a varnak egyuttesen mindossze 697 lakosa volt 62 hazban es 123 csaladban. 1891 -ben 115 haza es 1158 magyar lakosa volt. Vizivaros 1895 -ig onallo telepules maradt, utana az egyesitett Esztergom III. kerulete lett. A nepesseg nagy reszet papok, az egyhazi hivatalnokok, illetve a megyei hivatalnokok alkottak.

A Varhegy alatt a Duna kozvetlen kozeleben a vas- es rezont?gyar volt. A Vizivaros f?teren, a Mindszenty teren talalhato barokk Vizivarosi plebaniatemplomot a jezsuitak epitettek 1728 es 1738 kozott. Ugyanekkor epult melle a rendhaz is. A templom mellett talalhato primasi palotat Simor Janos ersek emeltette a volt jezsuita kolostor helyen, Lippert Jozsef tervei alapjan 1880 ? 1882 kozott, neoreneszansz stilusban. Eszaki reszeben a Kereszteny Muzeum m?kodik. Az epuletben az erseki lakosztaly, fogadotermek mellett helyet kapott az erseki konyvtar is, tovabba itt m?kodik a primasi leveltar, melyben felbecsulhetetlen ertek? konyveket, keziratokat, okleveleket ?riznek.

A vizivarosi varosfal delnek futo, javareszt teljes magassagaban megmaradt szakasza meglehet?sen vekony, hiszen a Duna eredetileg kozvetlenul a falak el?tt folyt, a mai Erzsebet park terulete 20. szazadi feltoltes eredmenye.

Az Erzsebet parkban all a Sobieski Janos lengyel kiralynak emleket allito emlekm?. Sobieski foglalta vissza a varost 1683-ban a torokt?l. Itt talalhato a Hild Jozsef tervei alapjan 1853 -ban keszult epulet, mely a F?szekesegyhazi Konyvtarnak , a Bibliothekanak ad helyet. A konyvtar jelent?s kodex es ?snyomtatvany anyaggal rendelkezik. Vizivaros kepet az itt talalhato egyhazi epuletek hataroztak meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Horvath Istvan?Nagy Levente: Esztergom fokozott es kiemelt jelent?seg? kozepkori emlekei. Varhegy, Vizivaros, Kiralyi varos, Kovacsi, Szentkiraly es Szentgyorgymez? ; KOH, Bp., 2003 ( Regeszeti ertekeink )
• Az esztergomi Vizivarosi Rozsakert epuletei es tortenete ; tan. Szekeres Zoltan, Szekeresne Czinege Erzsebet, Borz Tamas; Esztergom es Tersege Turisztikai Egyesulet, Esztergom, 2018