Utrechti bekeszerz?des
Az utrechti szerz?des spanyol (1713) es latin nyelven (1714) kinyomtatott peldanya.
Alairas datuma	1713 . aprilis 11. 1713 . julius 13.
Alairas helye	Utrecht , Holland Egyesult Tartomanyok
Alairok	Francia Kiralysag   Spanyol Kiralysag   Nagy-Britannia   Savoyai Hercegseg   Holland Egy. Tart.   Portugalia
Nyelvek	spanyol, latin, francia, angol
A Wikimedia Commons tartalmaz Utrechti bekeszerz?des temaju mediaallomanyokat.

XIV. Lajos haborui es bekekotesei
•  Francia?spanyol haboru (1635?1659)  •  Fronde (1648?1653)  •  Pireneusi beke (1659)  •  Devolucios haboru (1667?1668)  •  Aacheni beke (1668)  •  Francia?holland haboru (1672?1679)  •  Eszaki haboru (1674?1679)  •  Nijmegeni beke (1678)  •  Saint-germaini beke (1679)  •  Francia?spanyol (?egyesitesi”) haboru (1683?1684)  •  Regensburgi fegyverszunet (1684)  •  Augsburgi liga (1686)  •  Pfalzi orokosodesi haboru (1688?1697)  •  Rijswijki beke (1697)  •  Spanyol orokosodesi haboru (1701?1714) ? Utrechti beke (1713)  •  Rastatti beke (1714)  •  Badeni beke (1714)
Sablon:XIV. Lajos haborui m v sz

Ez a spanyol orokosodesi haborut lezaro egyezmenyr?l szol. ?Utrechti beke” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Utrechti beke (egyertelm?sit? lap) .

Az utrechti bekeszerz?desek , amelyeket 1713 . aprilis 11-en es julius 23-an kotottek meg a hollandiai Utrecht varosaban, reszben lezartak az 1701?1714 kozott zajlo spanyol orokosodesi haborut . A bekeszerz?deseket egyfel?l a Bourbon-hazi szovetsegesek Franciaorszaga es Spanyolorszag (harmadik szovetsegesuk, Bajororszag mar 1704-ben kivalt a haborubol), masfel?l a Bourbon-ellenes europai szovetseg tagjainak egy resze: Nagy-Britannia , a Holland Egyesult Tartomanyok , a Savoyai Hercegseg es Portugalia kepvisel?i irtak ala. Az utrechti bekeszerz?des veget vetett XIV. Lajos sikeres hodito politikajanak. A Napkiraly unokajat, Fulopot, Anjou herceget elismertek spanyol kiralynak, de megtiltotta a ket Bourbon-kiralysag egyesiteset. VI. Karoly csaszar , azaz Ausztria es a Nemet-romai Birodalom meg tovabb folytatta a haborut XIV. Lajos Franciaorszaga ellen, ezeket a harcokat az 1714-ben megkotott rastatti es badeni bekeszerz?desek zartak le.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A XIV. Lajossal szemben allo Nagy Szovetsegben Nyugat-Europa szinte minden allama reszt vett (Spanyolorszag kivetelevel). A Szovetseg hader?i jelent?s gy?zelmeket ertek el, igy nem allt erdekukben a fegyverszunet. Az 1711-es ev folyaman azonban XIV. Lajos meglepetes-szer?en atvette a harcteri kezdemenyezest, es kedvez?bb strategiai helyzetbe jutott. 1711 decemberere el?szor Nagy-Britannia es Franciaorszag, majd a Nagy Szovetseg tobbi tagja is beleegyezett a targyalasok felvetelebe. 1712 . januar 29-en megnyilhatott az utrechti bekekongresszus. A Nagy Szovetseg legfontosabb kovetelese a spanyol es a francia korona szetvalasztasarol adando garanciak voltak. Sokaig nem tortent el?relepes, mert ebben a kerdesben V. Fulop spanyol kiraly megkototte magat, es csak 1712 . julius 10-en adott a francia tronoroklesr?l lemondo nyilatkozatot.

A targyalasok jegyz?konyveit Johann Jacob Vitriarius (1679?1745) svajci jogtudos vezette. ^[1] 1713 tavaszara megszulettek a bekemegallapodasok. Utrechtben ket nagy szerz?dest irtak ala:

• 1713 . aprilis 11-en a Francia Kiralysag es Nagy-Britannia Kiralysaga kozott,
• 1713 . julius 13-an a Spanyol Kiralysag es Nagy-Britannia kozott.

VI. Karoly nemet-romai csaszar , Ausztria f?hercege ekkor meg nem csatlakozott a kialakult kozos allasponthoz, mert tavolabbra nez? hatalmi ambiciokat apolt. A Habsburgokkal lojalis spanyol teruletekre (els?sorban Kataloniara tamaszkodva rovid id?re ismet fellangolt a haboru egyfel?l a Habsburg es a nemet-romai birodalmi hader?k, masfel?l Franciaorszag kozott. 1714-ben azutan VI. Karoly is csatlakozott az utrechti szerz?deshez, Ausztria f?hercegekent a Habsburg Birodalom neveben megkototte a rastatti szerz?dest , majd a Nemet-romai Birodalom csaszarakent a Csaszarsag neveben is badeni bekeszerz?dest , mindkett? lenyegeben helybenhagyta az utrechti f? szerz?deseket. Kes?bb Portugalia is kulon bekeszerz?deseket kotott Spanyolorszaggal.

Az egyezmenyek tartalma [ szerkesztes ]

Az utrechti szerz?des ertelmeben az alairok elismertek Spanyolorszag kiralyanak Bourbon Fulopot, Anjou herceget , XIV. Lajos francia kiraly unokajat, akinek a spanyol tronra lepese 1700-ban kirobbantotta a spanyol orokosodesi haborut, mert a Habsburgok, Hollandia es Anglia tartottak egy egyesult francia-spanyol monarchia tulhatalmatol. Az elismertetes feltetelekent Spanyolorszag es Franciaorszag elfogadtak, hogy a ket kiralysagot sohasem egyesithetik egy kozos Bourbon-perszonalunioban. ^[2] V. Fulop spanyol kiralynak le kellett mondania a francia korona iranti igenyer?l ^[3] Fulop occse, Karoly, Berry hercege , valamint unokaoccse, Lajos, Anjou hercege (a kes?bbi XV. Lajos) viszont lemondtak a spanyol tron oroklesenek jogarol. Az Orleans-haz (es kes?bb a Habsburg-haz is) lemondott a spanyol tron iranti igenyer?l.

A spanyol Bourbonok tronoroklesi jogat azonban a szerz?des erintetlenul hagyta. Ez az engedmeny csak ugy johetett letre, hogy 1711 -ben gyermektelenul meghalt I. Jozsef nemet-romai csaszar . Occse, Habsburg Karoly f?herceg , aki a spanyol tron megszerzeseert harcolt Bourbon-hazi rivalisa, V. Fulop kiraly ellen, most batyja halalaval (VI. Karoly neven) egymaga lett az osztrak koronatartomanyok f?hercege, a Habsburg Birodalom ura es a Nemet-romai Birodalom csaszara. A tengeri hatalmak (Nagy-Britannia es Hollandia) most mar VI. Karoly megnovekedett hatalmat (a spanyol tron visszaszerzesenek eselyevel sulyosbitva) mar veszelyesebbnek iteltek, mint a francia Bourbonok spanyol kiralysagat.

Franciaorszag lemondott a Stuart-haz tamogatasarol, es elismerte az Angliaban (1707-t?l Nagy-Britanniaban) bekovetkezett ? es a kuszobon allo ? tronoroklesek ervenyesseget ( III. (Oraniai) Vilmos utan 1702-ben a Stuart-hazbol valo Anna kiralyn? kovetkezett, akinek gyermekei meghaltak, ezert legkozelebbi protestans rokonai, a nemet Hanover-haz tagjai lettek a tron varomanyosai. 1714-ben Anna kiralyn? meghalt, utodja I. (Hannoveri) Gyorgy lett a kiraly). A britek ezzel megel?ztek egy ?brit orokosodesi haboru” kitoresenek lehet?seget.

A haboru nagy vesztese Spanyolorszag lett. Spanyol Birodalmat jelent?sen megcsonkitottak.

• A spanyol anyaorszagot es a gyarmatokat meghagytak V. (Bourbon) Fulop kiraly koronaja alatt.
• Az europai spanyol birtokok tobbseget Spanyol-Nemetalfoldet , Italiaban a Napolyi Kiralysagot , a Szard Kiralysagot es a Milanoi Hercegseget az osztrak Habsburg-haz szerezte meg.
• A Sziciliai Kiralysagot a Savoyai-haznak adtak, cserebe a II. Viktor Amade savoyai herceg altal a franciaellenes szovetsegnek adott katonai tamogatasert.
• Az 1707-ben Anglia es Skocia egyesiteseb?l kikialtott Nagy-Britannia (Egyesult) Kiralysaga megszerezte Gibraltart es Menorcat , tovabba Nagy-Britannia monopoliumot szerzett az amerikai spanyol gyarmatok iranyaban folyo rabszolga-kereskedelemre (Asiento de negros).
• A Holland Egyesult Tartomanyok megkaptak tobb spanyol-nemetalfoldi er?ditmenyt, esetleges francia tamadasok elharitasara. A Tartomanyok ezekre az un. Ved?sanc-er?dokre vonatkozo igenyuket mar korabbi, hasonlo nev? szerz?desekben bejelentettek es szovetsegeseikkel elfogadtattak. Ezen tulmen?en Hollandia kereskedelmi jogokat szerzett a spanyol gyarmatokon.
• A Nemetalfold eszaki reszen fekv? Geldern Hercegseget , amely lojalis maradt a Spanyol Birodalomhoz es kivalt az Egyesult Tartomanyok szovetsegeb?l, az utrechti szerz?des ertelmeben feldaraboltak. Az un. Oberquartier nev? reszet, a f?varossal, Geldernnel egyutt a Porosz Kiralysag kapta meg, Venlo videket a Holland Tartomanyokhoz csatoltak. Roermondot es kornyeket Osztrak-Geldern neven a Spanyol-Nemetalfold tobbi, Ausztriahoz kerul? reszehez csaptak hozza.

A szerz?des helyreallitotta Portugalia allami fuggetlenseget, es elismerte Portugalia kiralyanak gyarmati fennhatosagat az Amazonas es Oiapoque (Oyapock) folyok kozotti teruletekre. (1713-tol napjainkig ez a folyo kepezi a Francia Guyana es Brazilia kozotti allamhatart). 1715-ben a portugalok visszaszereztek a spanyoloktol az uruguayi Colonia del Sacramentot is.

Eszak-Amerikaban Franciaorszagnak at kellett engednie Nagy-Britannianak Ujfundland szigetet, Uj-Skociat es Uj-Brunszvikot (Nouveau-Brunswick). (bar Uj-Brunszvik tovabbra is francia kozigazgatas alatt maradt). Vissza kellett adnia a britekt?l elfoglalt Hudson-obolmenti teruleteket is.

Franciaorszag visszaadta az elfoglalt Rajna-menti birodalmi varosokat ( Breisach am Rhein -t (Brisach), Freiburg im Breisgau -t es Kehlt ), es kivonult a haboru elejen elfoglalt Savoyai Hercegsegb?l . Cserebe nemi teruleti nyereseget ert el: A Savoyai Hercegsegt?l elszerezte a kicsiny Barcelonette Grofsagot . A Nyugati-Alpokban Franciaorszag megkapta az Ubaye-volgyet, cserebe atengedte Piemontnak (a Savoyai-haznak) a Susai-volgyet. XIV. Lajos elismerte Frigyes brandenburgi valasztofejedelmet Poroszorszag kiralyanak, ennek fejeben a Hohenzollern-haz atengedte neki az Oraniai Hercegseget (a mai Vaucluse megyeben).

A flandriai Veurne (Furnes) es Ieper (Ypern, Ypres) varosokat a Habsburg Birodalom szerezte meg. A britek kovetelesere Franciaorszagnak le kellett rombolnia Dunkerque er?ditmenyeit.

Franciaorszag tehat aranylag kis teruleti vesztesegekkel kerult ki a haborubol. Ennek magyarazata egyfel?l a francia kiralyi hader? kemeny helytallasa a haboru utolso eveiben (amelyben valamelyest ellensulyoztak az 1704?1709 kozott elszenvedett strategiai veresegeket), masfel?l az, hogy a kivalo kepesseg? francia diplomatak nagy ugyesseggel hatekonyan man?vereztek a beketargyalasok soran, epitettek a szovetsegesek kozotti nezetkulonbsegekre, es ugyesen kihasznaltak a targyalasok alatt Nagy-Britanniaban bekovetkezett kormanyvaltasok miatti megingasokat is. ^[4]

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

A spanyol orokosodesi haboru legnagyobb vesztese Spanyolorszag lett. A Spanyol Birodalom hanyatlasa mar a 16. szazad utolso negyedeben megkezd?dott. A nemetalfoldi szabadsagharc , a gazdag tartomanyok elszakadasa, a Nagy Armada 1588-as pusztulasa, a penzugyi-gazdasagi cs?dok sorozata, majd a francia vallashaborukban elszenvedett kudarc, amely az 1598 -as vervins-i bekeszerz?desben oltott testet, a spanyol nagyhatalom gyenguleset jeleztek. Masfel evszazaddal korabban a Spanyol Birodalom volt vilag vezet? tengeri hatalma, a 17. szazad vegere azonban vegleg alulmaradt Angliaval es Hollandiaval szemben. A szarazfoldon Franciaorszag gy?rte le. Az 1659-es pireneusi bekeszerz?des utan Spanyolorszag mar nem szolhatott bele az europai nagyhatalmi jatszmaba. Az utrechti bekeszerz?des ennek folyamatnak ujabb melypontjat jelentette.

Mindazonaltal V. Fulop uralkodasa alatt Spanyolorszagban hatalmi es kozigazgatasi kozpontositas indulhatott el, ebben Fulopot francia tanacsadoi segitettek. A masodrangu hatalomma sullyesztett Spanyolorszag uj hadiflottat epitett, es erre epitve 1717-ben megprobalta felrugni az utrechti szerz?dest, es visszaszerezni italiai birtokait. Spanyol csapatok elfoglaltak Szardiniat es Sziciliat . Az utrechti szerz?des alairoi erre megalakitottak a negyes szovetseget , es haboruban vertek vissza a probalkozast. Spanyolorszag csak a lengyel orokosodesi haboru soran tudott kitorni diplomaciai elszigeteltsegeb?l, ekkor sikeresen visszaszerezte az osztrak Habsburgoktol a Napolyt es Sziciliat (1738), valamint a Parmai Hercegseget (1745).

Az utrechti egyezmeny megakasztotta XIV. Lajos francia kiraly agressziv, terjeszked? politikajat. Gatat vetett a kiraly europai hegemoniara valo torekvesenek. Ennek ellenere XIV. Lajos igen fontos strategiai eredmenyt ert el a spanyol orokosodesi haboruban: a Bourbon-haz megszerezte es meg is tartotta a spanyol koronat, ezzel XIV. Lajos vegleg elharitotta a Habsburg-bekerites veszelyet, amely harom evszazad ota fenyegette orszagat, haboruk sorozatat robbantva ki. A terjeszkedes lehetetlenne valasa azonban Franciaorszagot XIV. Lajos halala stagnalasba taszitotta. Az elvhajhasz XV. Lajos uralkodasa alatt az orszag felel?tlen katonai kalandokba bonyolodott, politikai presztizse tovabb hanyatlott.

Az osztrak Habsburg-haz jelent?sen megnovelte birtokainak teruletet, bar a Habsburg-tartomanyok a kontinensen szetszorva es egymastol elkulonulten helyezkedtek el. A Habsburg Birodalom, amely mar a Szent Liga haborujabol (a karlocai bekevel ) es a pfalzi orokosodesi haborubol (a rijswijki bekevel ) is meger?sodve kerult ki, most az utrechti bekeszerz?desekben elert eredmenyekkel vitathatatlanul Europa egyik vezet? nagyhatalmava emelkedett.

Hollandia szinte semmit sem nyert a haboruban. A megszerzett er?dlanc biztositotta ugyan hatarait a jov?beli francia offenzivak ellen, de gazdasagi, kereskedelmi pozicioinak java reszet Franciaorszag es Nagy-Britannia kaparintotta meg.

Az utrechti bekeszerz?des legnagyobb nyertese Nagy-Britannia lett. Georg Friedrich Handel az 1713-as nagy londoni gy?zelmi unnepsegre, Anna brit kiralyn? szamara komponalta az Utrechti Te Deum c. halaado misejet. A haborus part (a whigek ) keveselltek a zsakmanyt, es Franciaorszag tovabbi zsarolasat kivantak. A tory part es az uralkodo azonban kivul akart kerulni az europai haborubol, ezert Anna kiralyn? 20 uj peer -t nevezett ki a Lordok Hazaba , akiknek tamogatasaban biztos lehetett. Csak az ? szavazataikkal sikerult ratifikalni az utrechti szerz?dest. A tronoroklesi problemak es kormanyvaltasok ellenere a briteknek els? alkalommal sikerult ervenyesiteniuk a Brit-szigetek teljes biztonsagat garantalo ?kontinentalis er?egyensuly” uj szempontjat, amelyet azota is, napjainkban is kovetkezetes alapelvkent alkalmaz a brit birodalmi politika. A Kiralyi Flotta strategiai fontossagu tamaszpontokat szerzett a Foldkozi-tengeren , tovabb er?sitve a brit tengeri vilaghatalmat. Az Eszak-Amerikaban megszerzett francia gyarmatok noveltek az amerikai brit gyarmatok sulyat. A francia gyarmatok terulete meg mindig jelent?sen meghaladta a brit koloniaket, de mar kialakuloban volt az osszefugg? Brit Eszak-Amerika, amely alapjat kepezte a kovetkez? nagy expanzionak, a heteves haborun belul zajlo brit?francia gyarmati haborunak. Ennek gyumolcseit a britek az 1763-as parizsi bekeszerz?desben aratjak le.

A csaszar megbizottai kes?bb, az 1714 . szeptember 7-en megkotott badeni bekeszerz?desben a Nemet-romai Birodalom allamai neveben is elfogadtak az utrechti es rastatti megegyezeseket .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Utrechti beke (1713) temaju mediaallomanyokat.

• Traite de paix entre la France et l’Angleterre, conclu a Utrecht le 11. avril, 1713 - Online , ECO (Early Canadiana Online) (franciaul)

Irodalom [ szerkesztes ]

• Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy europai jelenseg , 2. kiadas, Budapest: Gondolat Kiado (1978). ISBN 963-280-714-6  
• Winston Churchill : Marlborough: His Life and Times, University of Chicago Press, 2002., 954-955. old. ISBN 0-226-10636-5 (angolul)
• Jonathan Irvine Israel: The Dutch Republic: Its Rise, Greatness and Fall, 1477-1806, Oxford University Press, 1995., 978. old. ISBN 0-19-873072-1 / ISBN 0-19-820734-4 (angolul)