한국   대만   중국   일본 
Ubuntu (Linux-disztribucio) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ubuntu (Linux-disztribucio)

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk Linux disztribuciorol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Ubuntu (ideologia) .
Ubuntu
Ubuntu 22.04 LTS „Jammy Jellyfish”
Ubuntu 22.04 LTS ?Jammy Jellyfish”
Fejleszt? Canonical Ltd.
Forraskod nyilt forraskodu , nehany zart forraskodu illeszt?programmal
OS-csalad Linux ( Unix-Like )
Programozasi nyelv C , C++ , Python
Legels? kiadas Ubuntu 4.10
( 2004 . oktober 20. )
Stabil verzio Ubuntu 23.10
(2023. oktober 12. [1] )
Frissites Software Updater
Hardver i386 , AMD64 , ARMhf (ARMv7 + VFPv3-D16), ARM64 csak szerver verzio: ppc64 ( POWER8 es kes?bbi), s390x
Csomagkezel? GNOME Software , APT , dpkg , Snappy , Flatpak
Kernel Linux-kernel
Felhasznaloi felulet GNOME
Licenc GPL , GFDL
Statusz aktualis
Weboldal https://ubuntu.com/

Az Ubuntu egy Debian -alapu Linux-disztribucio 6 honapos kiadasi ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, hibajavitasokkal es integracios munkakkal, amelyek visszakerulnek a Debianba.

Az Ubuntu szo afrikai eredet?, jelentese ?emberiesseg masokkal szemben"; "azert vagyok, mert mi vagyunk”. [2] Ezen a neven jott letre egy kozosseg ingyenes es nyilt forraskodu szoftverek fejlesztesere es terjesztesere. ?k alkottak meg az Ubuntu Linuxot , amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozofiat szeretne elterjeszteni a szoftver vilagban. Fejleszt?i kozott tobb Debian- es GNOME -hiresseg is talalhato. A disztribucio frissesseget es az uj dolgokra valo reagalasat jol jelzi, hogy ez volt az els? olyan Linux -disztribucio, amely a GNOME 2.8-at hasznalta.

Az Ubuntu jelenleg a GNOME feluletet hasznalja alapertelmezetten, de regebben, a 11.04-es verziotol a 17.04-esig a sajat fejlesztes? Unity volt alkalmazva. Egyeb felhasznaloi feluletekkel is elerhet?, melyek fejlesztese kisebb-nagyobb mertekben kulonallo projektkent fut, mint peldaul az Ubuntu KDE -s testvere, a Kubuntu vagy az LXQt -re alapozott Lubuntu disztribucio. Mindegyik terjesztes azonos verzioit ujratelepites nelkul konvertalhatjuk at, vagy akar egy id?ben mindegyik telepitve lehet. Ezt azert tehetjuk meg, mert mindegyik disztribucio ugyanazon az archivumon alapul.

A projekt mogott anyagilag Mark Shuttleworth es cege, a Canonical Ltd all. Ez tobbek kozott a legfontosabb fejleszt?k tamogatasat, az infrastruktura fenntartasat, illetve uzleti tevekenyseget (ceges tamogatas) takar.

Tortenet es fejlesztesi folyamat [ szerkesztes ]

Az Ubuntu els? kiadasa 2004 . oktober 20 -an jelent meg, mint egy ideiglenes Debian GNU/Linux fork . [3] A projekt celja az volt, hogy az Ubuntu minden 6. honapban [4] ki tudjon adni egy uj kiadast, aminek az eredmenye egy gyakran frissitett rendszer. Az uj Ubuntu kiadasok mindig tartalmazzak a legfrissebb GNOME-ot, mert ugy van id?zitve, hogy a legfrissebb GNOME [5] utan egy honappal jelenik meg az Ubuntu. A kontraszt az el?z? generacios Debian forkokhoz ? pl. MEPIS , Xandros , Linspire , Progeny es Libranet ? kepest, hogy tartalmaz jo nehany zart forrasu kiegeszit?t, reszekent az Ubuntu uzleti modelljenek, ami kizarja a ?Debian filozofiat”, mely tulnyomoan szabad szoftvert hasznal.

Az Ubuntu csomagok altalaban a Debian unstable csomagjain (.deb formatum) alapulnak. A csomagok kezeleset az APT es Synaptic eszkozokkel lehetseges. Az Ubuntu minden csomag fejlesztest kozvetlenul visszajuttat a Debianhoz, bar ez nem minden esetben jelenti azt hogy az Ubuntu es a Debian csomagok 'binarisan kompatibilisek' [6] (azaz Debian ra nem feltetlenul telepithetunk minden problema nelkul Ubuntu csomagokat, illetve ez forditva is igaz). Sok Ubuntu fejleszt? egyben valamely kulcsfontossagu Debian csomag karbantartoja is. Ian Murdock , a Debian alapitoja azonban kritizalta az Ubuntut a csomagok Debiannal valo inkompatibilitasa miatt, es a Debian azon fejleszt?it akik szerint az Ubuntu mar tulsagosan eltavolodott a Debiantol ahhoz, hogy kompatibilis maradhasson. [7]

Az Ubuntu fejleszteset jelenleg a Canonical Ltd. finanszirozza. 2005 . julius 8 -an Mark Shuttleworth es a Canonical Ltd. bejelentette az Ubuntu alapitvany letrehozasat, 10 millio dollar alapt?kevel. Az alapitvany celja az Ubuntu fejlesztesenek mindenkori tamogatasa, de 2006 ota nem fejtett ki aktiv tevekenyseget. Az alapitvany celja hogy az Ubuntunak a Canonical tol fuggetlen penzugyi alapja legyen, ezzel biztositani a disztribucio fennmaradasat hosszu tavon, abban az esetben is, ha a Canonical esetleg nem vesz reszt a fejlesztesben.

2007. majus 1-jen a Dell bejelentette, hogy Ubuntuval el?telepitett asztali PC-ket, es laptopokat fog arusitani 2007. majus 24-t?l. [8] Ezek a szamitogepek csak Eszak-Amerikaban kerultek forgalomba, de nem sokkal kes?bb, 2007. augusztus 8-an az Egyesult Kiralysagban , Franciaorszagban , es Nemetorszagban is hozzaferhet?k lettek. [9]

2007 juliusaban az Ubuntu Live 2007 konferencian Mark Shuttleworth bejelentette, hogy a 2008 aprilisaban megjelen? Ubuntu 8.04 lesz a kovetkez? LTS (Long Term Support ? hosszu ideig tamogatott) kiadas, illetve hogy ketevente fognak LTS kiadasokat megjelentetni.

Kepessegek [ szerkesztes ]

Az Ubuntu 6.06 LTS keperny?kepe az Ubuntu hajnala hatterkeppel

Az Ubuntu a konny? hasznalhatosagra [10] koncentral, beleertve a szeleskor?en elterjedt adminisztrativ feladatokra hasznalt sudo eszkozt. [11] Az Ubuntu a Live CD-r?l futtatott kornyezetb?l is feltelepithet?, anelkul hogy a telepites megkezdese el?tt ujra kellene inditani a szamitogepet. Az Ubuntu tobb szoftvert tartalmaz a fogyatekkal el?k tamogatasara, es kiemelt celnak tartja a lehet? legtobb nyelvre torten? honositast, hogy minel tobb emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadastol kezdve az UTF-8 az alapertelmezett karakterkodolas .

Az alapvet? rendszereszkozokon es alkalmazasokon kivul az Ubuntu el?re telepitett alkalmazasokat is tartalmaz: a LibreOffice irodai programcsomagot, a Firefox bongesz?t, az Empathy azonnali uzenetkuld?t, es a Shotwell fenykep-katalogizalo es -szerkeszt? programot, ezen kivul szamos logikai es kartyajatek is megtalalhato volt benne. Ez utobbiakat a 24.04-es verzioban kivettek. [12] Az Ubuntuban alapbeallitasban minden halozati port zarva van, bar nehanyan hasznalnak t?zfalat is, a bemen? es kimen? kapcsolatok megfigyelesere.

Az Ubuntu telepites utan egy teljes munkakornyezetet nyujt tovabbi programok telepitese nelkul is. A live CD lehet?ve teszi, hogy a felhasznalok meg a telepites el?tt meggy?z?djenek arrol, hogy a hardveruk kompatibilis-e az Ubuntuval. A live CD hasznalhato a rendszer telepitesere is, [13] amely az internetr?l letolthet?. A live CD elinditasahoz 256 MB RAM szukseges, es a rendszer installalas utan 4 GB tarteruletet foglal el. [14] Letolthet? egy un. alternativ installalo CD (12.10-es verzioig [15] ) azok szamara, akik gyengebb hardverrel rendelkeznek, vagy osszetett particionalasra, pl. LVM vagy RAID hasznalatara van szukseguk. [16]

Az Ubuntu 7.04 kiadasaval a telepitesi folyamat megvaltozott. Az uj telepit? tamogatja a Windowsrol valo migralast. [17] Az uj migracios eszkoz kepes a felhasznalo konyvjelz?inek, asztali hatterkepenek, es egyeb beallitasainak importalasara (ezek az importalt beallitasok a Live CD hasznalatakor meg nem erhet?k el).

A csomagok osztalyozasa, es tamogatottsaga [ szerkesztes ]

Az Ubuntuban a szoftvereket a licencuk, es tamogatottsaguk szerint negy osztalyba soroljak, ezeket komponenseknek (components) nevezik. [18]

A kovetkez? negy komponens letezik:

Szabad szoftver Nem szabad szoftver
Hivatalosan tamogatott Main Restricted
Nem tamogatott Universe Multiverse

"Szabad" szoftver ebben az esetben azokat a programokat jelenti, amelyek teljesitik az Ubuntu altal tamasztott felteteleket, [19] amelyek nagyreszt hasonloak a Debian Szabad Szoftver Iranyelvekhez. Ez alol kivetel a Main komponens: "tartalmazhat binaris firmware -eket, es bizonyos bet?tipusokat (ezeket a Main szabad komponensei hasznaljak), amelyek modositasa az alkotok engedelye nelkul tilos", de ezek kozul csak olyanokat, amelyek szabadon terjeszthet?k.

A nem szabad szoftverek altalaban hivatalosan nem tamogatottak (Multiverse), illetve csak azok amelyek nagyon fontos funkciot latnak el, es nem potolhatok szabad szoftverekkel (ezek a Restricted komponenshez tartoznak). Ilyenek peldaul a videokartya meghajtoprogramok. Ezen programok forraskodjahoz az Ubuntu keszit?inek nincs kozvetlen hozzaferesuk, ezert csak korlatozottan tudnak hivatalos tamogatast nyujtani.

A Main es a Restricted komponensekben minden olyan szoftver megtalalhato, amely egy altalanos celu Linux rendszerhez szukseges. A Universe es a Multiverse tobb valaszthato szoftvert biztosit adott feladatok elvegzesere.

Nem szabad szoftverek az Ubuntuban [ szerkesztes ]

Az Ubuntunak letezik min?sitesi rendszere a harmadik felt?l szarmazo programok szamara. [20] Az Ubuntu altal min?sitett szoftvernek megfelel?en kell m?kodnie Ubuntu alatt. A legtobb olyan program, amely a nem-szabad operacios rendszerek hasznaloi szamara megszokott programok, nem kompatibilis az Ubuntuval.

Nehany olyan szoftver, amelyet nem tartalmaz az Ubuntu:

  • Olyan szoftverek, amelyek a regiokoddal ellatott DVD-k lejatszasat teszik lehet?ve. Ennek oka a libdvdcss nyilt forraskodu DVD-lejatszo fuggvenykonyvtar megkerd?jelezhet? jogi helyzete a vilag nehany orszagaban. (Megjegyzes: ez a fuggvenykonyvtar szukseges a regiokoddal ellatott DVD lejatszasahoz meg a megfelel? regioban is.)
  • Kodolo, es dekodolo fuggvenykonyvtarak nem szabad media formatumu mediatipusokhoz, mint pl. a Windows Media .
  • Nehany nepszer? bongesz?-beepul?modul, mint az Adobe Shockwave -je (nem letezik Linux verzio), es a Flash . (A Flash installalasat a "flashplugin-nonfree" multiverse csomaggal megis megtehetjuk, mert ez csomag a Flash vegfelhasznaloi licencszerz?deset betartva az Adobe weboldalarol tolti le a linuxos telepit?t, es futtatja).

Kiadasok [ szerkesztes ]

A verziok felevente jelennek meg, a verzioszam a kiadas eveb?l es havabol all ossze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadasok fejlesztesi kodnevei a hagyomany szerint egy azonos bet?vel kezd?d? melleknev es allatnev par. A vegleges verziokra altalaban a kodnev mellekneve alapjan hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezes a verzioszam. A Breezy Badger ota a kodneveket ABC sorrendben valasztjak. [21]

   Regi, nem tamogatott kiadas
   Regi, de meg tamogatott kiadas
   Aktualis kiadas
   Jov?beni kiadas

(A kodnevek magyar jelentesei zarojelben; nem hivatalos forditasok)

Verzio Kodnev Teszt nev Kiadas datuma Tamogatas megsz?nese Ujdonsagok
4.10 Warty Warthog
(bibircsokos varacskosdiszno) 		Sounder 2004. oktober 20. [22] 2006. aprilis 30. [23] ShipIt (ingyenes hazhozszallitas)
5.04 Hoary Hedgehog
(deres sundiszno) 		Array 2005. aprilis 8. [24] 2006. oktober 31. [25] Update Manager; Upgrade Notifier; readahead; grepmap; laptop suspend, hibernalas keszenlet ; dynamic frequency scaling ; Ubuntu hardver adatbazis; Kickstart; install USB eszkozr?l; UTF-8 alapbeallitas; APT authentication
5.10 Breezy Badger
(szeles borz) 		Colony 2005. oktober 13. [26] [27] 2007. aprilis 13. [28] Usplash (grafikus boot); "Add/Remove…" application tool; nyelvvalaszto; logikai kotetkezeles tamogatasa; Hewlett-Packard nyomtatok tamogatasa; OEM installer support; Launchpad integralas
6.06 LTS Dapper Drake
(takaros gacser) 		Flight 2006. junius 1. [29] [30] 2009. julius 14. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadas. LiveCD es Install CD egy lemezen; Ubiquity grafikus telepit? a LiveCD-n; Usplash rendszerleallitaskor; Network Manager halozatvalaszto; 'Humanlooks' theme implemented using Tango guidelines, based on Clearlooks and featuring orange colours instead of brown; LAMP csomag telepitese; telepites USB eszkozre; GDebi grafikus telepit? a . deb csomagokhoz
2011. junius 1. (szerver)
6.10 Edgy Eft
(zizi g?tefi) 		Knot 2006. oktober 26. [31] [32] 2008. aprilis 25. [33] Ubuntu 'Human' theme jelent?s valtozasa; Upstart ; automatikus crash jelentes (Apport); Tomboy jegyzet-alkalmazas; F-spot fotokezel?
7.04 Feisty Fawn
(bator ?zborju) 		Herd 2007. aprilis 19. [34] 2008. oktober 19. Migration assistant; Kernel-based Virtual Machine tamogatas; egyszer?sitett codec es jogvedett illeszt?program telepites; Compiz munkaasztal hatasok; Wi-Fi Protected Access tamogatas; PowerPC mar nem tamogatott; szudoku es sakk jatekok; 'baobab' lemezhasznalat elemz?; GNOME Control Center; Zeroconf szamos eszkozhoz
7.10 Gutsy Gibbon
(meresz gibbon) 		Tribe 2007. oktober 18. [35] [36] 2009. aprilis 18. Compiz Fusion alapbeallitaskent; [37] AppArmor biztonsagi keretrendszer; [38] fast desktop search ; [39] fast user switching ; [39] javitott plug-in kezeles a Mozilla Firefox ( Ubufox ) bongesz?ben; [40] grafikus beallito az X.org -hoz; [40] fejlett nyomtatasi rendszer es PDF nyomtatas tamogatasa [40]
8.04 LTS Hardy Heron
(kemeny kocsag) [41] 		Alpha 2008. aprilis 24. [42] 2011. majus 12. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadas;; [43] [44] Jobb Tango tamogatas; [45] a compiz hasznalatanak megkonnyitese; tracker integracio; [46] Brasero cd/dvd iro, Transmission BitTorrent kliens es alapertelmezett Vinagre VNC kliens; [47] A PulseAudio mint alapertelmezett hangrendszer, [48] az Rt2x00 wireless driverek integralasa, [49] opcionalisan Mozilla Firefox 3 bongesz?, Active Directory integracio, wubi telepit? [50]
2013. aprilis (szerver)
8.10 Intrepid Ibex
(meresz k?szali kecske) [51] 		Alpha 2008. oktober 30. 2010. aprilis 30. Mobil szamitastechnikaval es dinamikus desktopkornyezet kialakitasaval kapcsolatos fejlesztesek; Az internetcsatlakozas lehet?segeinek es beallitasainak kib?vitese; Vendegfiok; [52]
9.04 Jaunty Jackalope
(hetyke szarvasnyul) [53] 		2009. aprilis 23. 2010. oktober 23. A boot id? csokkentese, legyen szo specialis eszkozon valo futasrol, vagy hagyomanyos felhasznalasrol. A webes szolgaltatasok es a desktop alkalmazasok osszemosasa. Ext4 fajlrendszer tamogatasa (csak tesztelesre!). [54] Integralt videokartya driverek. [55] [56]
9.10 Karmic Koala
(karmikus koala) [57] 		2009. oktober 29. 2011. aprilis 30. Ubuntu One (fajlmegoszto szolgaltatas), GRUB2, Emphaty uzenetkuld?, gyorsabb rendszerinditas
10.04 LTS Lucid Lynx
(ertelmes hiuz) [58] 		2010. aprilis 29. 2013. aprilis (desktop) Teljesen megujult arculat, kozossegi szolgaltatasok integracioja, Ubuntu One Music Store, megujult panel
2015. aprilis (szerver)
10.10 Maverick Meerkat (rendkivuli szurikata)
[59] 		2010. oktober 10. 2012. aprilis 10. Uj felepites? telepit? (parhuzamos telepites es beallitas), Shotwell alapertelmezett fenykepkezel?, b?vitett hanger?szabalyzo, uj temak
11.04 Natty Narwhal
(elegans narval)
  2011. aprilis 28. 2012. oktober 28. [60] Ketfele felhasznaloi felulet bejelentkezesnel: Unityre epul? (Ubuntu Desktop Edition), klasszikus GNOME munkaasztal (Ubuntu Classic Session).
11.10 Oneiric Ocelot
(almodozo ocelot) [61] 		  2011. oktober 13. 2013. majus 9. A CD-n kizarolag Unity felulet talalhato meg, a gnome-session-fallback csomag telepitesevel reszben visszakaphatjuk a regi Gnome feluletet
12.04 LTS Precise Pangolin
(preciz tobzoska) 		  2012. aprilis 26. 2017. aprilis 28. [62] 5 eves LTS tamogatasi id?szak az Ubuntu asztali valtozatban is
12.10 Quantal Quetzal

(kvantalo kecal) [63]

  2012. oktober 18. 2014. majus 16. A telepit? lemezek merete megnovekedett 800 MB-ra, igy mar csak DVD-r?l vagy USB pendrive-rol telepithet?k. A LightDM-be tavolrol is bejelentkezhetunk az Ubuntu Single Sing On segitsegevel.
13.04 Raring Ringtail

(ritka gy?r?sfarku)

  2013. aprilis 25. 2014. januar 27. 3.8-as kernel verzio
13.10 Saucy Salamander

(f?szeres szalamandra)

  2013. oktober 17. 2014. julius 17. 3.11-es kernel verzio
14.04 LTS Trusty Tahr

(megbizhato kos)

  2014. aprilis 26. 2019. aprilis A megsz?n? Ubuntu One kivetele, 3.13 kernel, ESM tamogatas: 2022.04.-ig
14.10 Utopic Unicorn

(utopikus unikornis)

  2014. oktober 23. 2015. julius 3.16-os kernel, teljes ASLR a kernelre es a kernelmodulokra
15.04 Vivid Vervet

(szinpompas vervet)

  2015. aprilis 23. 2016. februar Snappy Ubuntu Core, 0MQ brokerless message bus, distributed virtual routing, DNS-as-a-service, 3.19 kernel
15.10 Wily Werewolf
(ravasz verfarkas) 		  2015. oktober 23. 2016. julius Linux kernel 4.2, F2FS fajlrendszer-titkositas tamogatasa, LibreOffice 5, Steam-vezerl? tamogatasa [64]
16.04 LTS Xenial Xerus
(vendegszeret? urgemokus) 		2016. aprilis 21. 2021. aprilis "snap" csomagformatum, ZFS kotetkezel?, LXD konteneres virtualizacio,

ESM tamogatas: 2024.04.-ig

16.10 Yakkety Yak
(locsogas [angol szojatek]) 		2016. oktober 13. 2017. julius Linux kernel 4.8
17.04 Zesty Zapus

(f?szeres szocskeeger)

2017. aprilis 13. 2018. januar Linux kernel 4.10
17.10 Artful Aardvark

(m?veszi foldimalac)

2017. oktober 19. 2018. julius Linux kernel 4.13, a sajat fejlesztes? Unity-t valtva ismet GNOME lett az alapertelmezett felulet
18.04 LTS Bionic Beaver

(bionikus hod)

2018. aprilis 26. 2023. aprilis [65] Linux kernel 4.15, ESM tamogatas: 2028.04.-ig
18.10 Cosmic Cuttlefish

(kozmikus tintahal)

2018. oktober 18. [66] 2019. julius Linux kernel 4.18
19.04 Disco Dingo

(diszkos dingo)

2019. aprilis 18. 2020. januar [67] Linux kernel 5.0
19.10 Eoan Ermine

(pirkadatkori hermelin)

2019. oktober 17. 2020. julius Linux kernel 5.3
20.04 LTS Focal Fossa

(kozponti fossza)

2020. aprilis 23. 2025. aprilis Linux kernel 5.4, ESM tamogatas: 2030.04.-ig
20.10 Groovy Gorilla [68] 2020. oktober 22. [69] 2021. julius
21.04 Hirsute Hippo [70] 2021. aprilis 22. [71] 2022. januar
21.10 Impish Indri [72] 2021. oktober 14. 2022. julius
22.04 LTS Jammy Jellyfish [73] 2022. aprilis 21. 2027. aprilis Linux kernel 5.15, ESM tamogatas 2032-ig
22.10 Kinetic Kudu [74] 2022. oktober 20. 2023. julius
23.04 Lunar Lobster
(holdi homar) [75] 		2023. aprilis 21. 2024. januar
23.10 Mantic Minotaur
(jovendol? Minotaurosz) [76] 		2023. oktober 12. 2024. julius Raspberry Pi 5 tamogatas
24.04 LTS Noble Numbat (nemes erszenyeshangyasz ) [77] 2024. aprilis 25. 2029. aprilis

A tamogatasok megsz?nese oszlopban az altalanos tamogatas megsz?nesenek id?pontja van feltuntetve, ezt elerve az Ubuntunal az LTS kiadasok eseteben opcionalis kiterjesztett biztonsagi karbantartasi (ESM) tamogatas is rendelkezesre all, ami meg jellemz?en 3-5 ev biztonsagi tamogatast [78] nyujt. Ez azt jelenti, hogy az operacios rendszer megkapja a tovabbiakban is a szukseges biztonsagi frissiteseket az ESM tamogatas ideje alatt. Az ESM tamogatas az Ubuntu Advantage for Infrastructure nev? vallalati el?fizetesen keresztul erhet? el, mely szemelyes hasznalatra ingyenes.

Valtozatok [ szerkesztes ]

Ubuntu 10.04 LTS
Alapertelmezett Xubuntu 6.06 asztal

Jelenleg sok valtozata letezik az Ubuntunak, mind hivatalosan, mind felhivatalosan. Ezek a rendszerek alapallapotban az Ubuntutol elter? csomagokat hasznalnak, de az osszes csomagot, es frissitest ugyanabbol a tarolobol frissitik, mint az Ubuntu, tehat az osszes szoftver egyarant elerhet? rajuk.

Hivatalos valtozatok [ szerkesztes ]

  • Edubuntu ? gyerekeknek, es iskolakba lett tervezve, GNOME ablakkezel?vel.
  • Kubuntu ? ez a valtozat KDE asztali kornyezetet hasznal GNOME helyett
  • Lubuntu ? a legkisebb er?forras-igeny? disztribucio, LXQt asztali felulettel
  • Xubuntu ? egy kisebb er?forras-igeny? disztribucio, amely Xfce asztali kornyezetet hasznal
  • Ubuntu Budgie ? egy kisebb er?forras-igeny? disztribucio, Budgie asztali kornyezettel
  • Ubuntu Cinnamon ? a Linux Mint Cinnamon feluletet hasznalo disztribucio
  • Ubuntu Kylin ? kinai felhasznalok szamara optimalizalt
  • Ubuntu MATE ? kis er?forras-igeny? disztribucio, MATE asztali kornyezettel, akar Raspberry Pi-re is
  • Ubuntu Studio ? multimedias tartalmak keszitesere fokuszalo disztribucio
  • Ubuntu Server ? Szerver valtozat az Ubuntu 5.10 Breezy Badger ota az asztali kiadassal egyid?ben jelenik meg. [79] Adminisztracios eszkozoket es szerver alkalmazasokat tartalmaz, mint pl. e-mail kiszolgalo, LAMP webszerver, FTP kiszolgalo, DNS -szerver, es adatbazis-eszkozok. [79] Az asztali PC-kre szant telepit?lemezhez kepest a szerver valtozat CD-kepe kisebb meret?, es alacsonyabbak a hardver-kovetelmenyei. A telepiteshez 500 MB lemezterulet, es 64 MB memoria szukseges. [14]
  • Ubuntu Unity ? a korabban alapertelmezett Unity feluletet hasznalo disztribucio
  • Ubuntu Cloud ? felh?szolgaltatas epitesehez
  • Ubuntu for IoT ? fejleszt?k szamara, pl. Raspberry Pi 2, 3 vagy 4-hez

Megsz?nt hivatalos valtozatok [ szerkesztes ]

  • Gobuntu ? egy Ubuntu variacio volt, ami teljes mertekben szabad szoftvert hasznalt, dokumentaciot, illusztraciot stb. [80]
  • Ubuntu GNOME ? az Ubuntun egy ideig a Unity volt az alapertelmezett felhasznaloi felulet, ez hivta eletre ezt az azota megsz?nt valtozatot.

Rendszerkovetelmenyek [ szerkesztes ]

Az Ubuntu asztali verzioja jelenleg az Intel x86 es az AMD64 architekturakat tamogatja. Nehany szerver valtozat tamogatja meg a SPARC architekturat. [81] [82] Nem hivatalos tamogatas elerhet? meg a PowerPC , [83] IA-64 ( Itanium ) es a PlayStation 3 architekturakhoz.

A minimalis kovetelmenyek asztali verzional a telepiteshez 300  MHz x86 processzor, 256  MB memoria, 4  GB hely a merevlemezen, [84] es egy videokartya, ami tamogatja a 640x480 felbontast. A javasolt rendszerkovetelmenyek asztali verzional a telepiteshez 700 MHz x86 processzor, 384 MB memoria, 8 GB hely a merevlemezen, [84] es egy videokartya, ami tamogatja az 1024×768-as felbontast. A szerver telepiteshez szukseges egy 300 MHz x86 processzor, 128 MB memoria illetve barmely, PC-kben megtalalhato videokartya. A szamitogepnek nem kell teljesiteni a minimalis kovetelmenyeket a Xubuntu kiprobalasahoz, ami Xfce asztali feluletet hasznal. [85] Szerverre torten? telepiteskor, amennyiben un. "alternate" lemezt hasznalunk, kozombos a rendszer grafikai kepessege.

Asztali verzio [86] Szerver [86]
Minimalis Ajanlott
Processzor 700 MHz (x86) 1 GHz (x64) 300 MHz (x86)
Memoria 512 MB 1 GB 128 MB
Merevlemez meret 4 GB [84] 8-20 GB [84] 1 GB
Videokartya VGA @ 640x480 VGA @ 1024x768 kozombos

Sikerek [ szerkesztes ]

A Linux-disztribuciokkal foglalkozo distrowatch.com weboldalon az Ubuntu adatlapja [87] 2005?2006-ban a leggyakrabban latogatott adatlap volt, [88] emellett a nyomtatott es internetes media is szivesen cikkezett rola. [89] [90] Sokak szerint az Ubuntu sikere a kore szervez?d? egyre nagyobb kozossegben rejlik. Mark Shuttleworth becslese szerint 2006 vegen legalabb 8 millio Ubuntu felhasznalo volt. [91]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Releases - Ubuntu Wiki . wiki.ubuntu.com . (Hozzaferes: 2022. majus 22.)
  2. ↑ About the Ubuntu project (angol nyelven). Ubuntu . (Hozzaferes: 2022. majus 22.)
  3. ↑ ubuntu/relationship "Debian is the rock upon which Ubuntu is built" . (Hozzaferes: 2006. majus 25.)
  4. ↑ https://wiki.ubuntu.com/TimeBasedReleases
  5. ↑ https://wiki.ubuntu.com/Releases
  6. ↑ Mark Shuttleworth a binaris kompatibilitasrol . (Hozzaferes: 2006. aprilis 25.)
  7. ↑ internetnews.com Sarge vs. The Hoary Hedgehog? . (Hozzaferes: 2006. aprilis 25.)
  8. ↑ Ubuntu-val el?telepitett PC-k a Dell-nel . [2007. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. majus 26.)
  9. ↑ Bejelentes a Dell blogjaban . (Hozzaferes: 2007. augusztus 30.)
  10. ↑ About Ubuntu Linux . (Hozzaferes: 2006. aprilis 25.)
  11. ↑ RootSudo - Ubuntu Wiki . (Hozzaferes: 2006. aprilis 25.)
  12. ↑ https://www.omgubuntu.co.uk/2024/02/ubuntu-24-04-drops-games
  13. ↑ Az Ubuntu installalasa Live CD-r?l . [2008. szeptember 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. julius 8.)
  14. ↑ a b Ubuntu 6.06 kiadasi megjegyzesek: hardver kovetelmenyek . [2007. oktober 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. julius 8.)
  15. ↑ Proposal to drop Ubuntu alternate CDs for 12.10
  16. ↑ Ubuntu 6.06 LTS: letoltes . (Hozzaferes: 2006. julius 30.)
  17. ↑ Az Ubuntu uj migracios eszkoze . [2007. majus 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. junius 27.)
  18. ↑ ubuntu/components . (Hozzaferes: 2006. marcius 16.)
  19. ↑ ubuntu/licensing . (Hozzaferes: 2006. junius 29.)
  20. ↑ partners/certification/software . (Hozzaferes: 2006. marcius 16.)
  21. ↑ Ubuntu wiki: Kodnevek . (Hozzaferes: 2008. december 28.)
  22. ↑ Ubuntu 4.10 announcement . (Hozzaferes: 2007. aprilis 13.)
  23. ↑ Ubuntu 4.10 reaches end of life on 30 April 2006 , 2006. marcius 28. (Hozzaferes: 2007. szeptember 25.)
  24. ↑ 5.04 Release Notes , 2005. aprilis 8. [2008. aprilis 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. aprilis 14.)
  25. ↑ Ubuntu 5.04 reaches end-of-life on 31 October 2006 , 2006. oktober 23. (Hozzaferes: 2007. szeptember 25.)
  26. ↑ Ubuntu 5.10 announcement . (Hozzaferes: 2006. oktober 11.)
  27. ↑ Ubuntu 5.10 release notes . (Hozzaferes: 2006. december 21.)
  28. ↑ Ubuntu 5.10 reaches end-of-life on April 13th 2007 , 2007. marcius 14. (Hozzaferes: 2007. szeptember 25.)
  29. ↑ Ubuntu 6.06 LTS announcement . [2011. augusztus 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. december 21.)
  30. ↑ Ubuntu 6.06 LTS release notes . (Hozzaferes: 2006. december 21.)
  31. ↑ Ubuntu 6.10 announcement . [2011. augusztus 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 26.)
  32. ↑ Ubuntu 6.10 release notes . (Hozzaferes: 2006. december 21.)
  33. ↑ Ubuntu 6.10 Edgy Eft nears End of Life . [2008. marcius 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. aprilis 11.)
  34. ↑ Ubuntu 7.04 announcement . (Hozzaferes: 2007. februar 6.)
  35. ↑ GutsyReleaseSchedule - Ubuntu Wiki . (Hozzaferes: 2007. aprilis 12.)
  36. ↑ Introducing the Gutsy Gibbon . [2009. februar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. majus 6.)
  37. ↑ Gutsy Gibbon - Tribe 2 test release | Ubuntu
  38. ↑ Gutsy Gibbon - Tribe 3 test release | Ubuntu
  39. ↑ a b Gutsy Gibbon - Tribe 4 test release | Ubuntu
  40. ↑ a b c Gutsy Gibbon - Tribe 5 test release | Ubuntu
  41. ↑ HardyReleaseSchedule . (Hozzaferes: 2007. szeptember 25.)
  42. ↑ Introducing the Hardy Heron . [2008. majus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 29.) Milestone ubuntu-8.04 for Ubuntu due 2008-04-24 . (Hozzaferes: 2007. oktober 23.)
  43. ↑ Ubuntu Weekly Newsletter: Issue 36
  44. ↑ Ubuntu's new Linux sports debugging tool
  45. ↑ Hardy Heron Artwork . Ubuntu Wiki. (Hozzaferes: 2007. oktober 19.)
  46. ↑ Ubuntu developer summit Boston
  47. ↑ Accepted: ubuntu-meta 1.87 (source) . (Hozzaferes: 2008. januar 21.)
  48. ↑ Blueprint: "Fix the Linux audio mess once and for all" . Launchpad . (Hozzaferes: 2008. februar 1.)
  49. ↑ Main Page - Rt2x00Wiki . [2008. majus 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. aprilis 11.)
  50. ↑ New Features since Ubuntu 7.10 . (Hozzaferes: 2008. aprilis 11.)
  51. ↑ Planning for Ubuntu 8.10ish - The Intrepid Ibex . (Hozzaferes: 2008. aprilis 11.)
  52. ↑ Ubuntu 8.10 desktop sajtokozlemeny . [2008. december 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 28.)
  53. ↑ Introducing the Jaunty Jackalope . (Hozzaferes: 2008. szeptember 9.)
  54. ↑ https://bugs.launchpad.net/ubuntu/+source/linux/+bug/317781
  55. ↑ Bemutatkozik a "Jaunty Jackalope" . (Hozzaferes: 2008. szeptember 9.)
  56. ↑ "Jaunty Jackalope" ujdonsagok . [2009. majus 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. majus 12.)
  57. ↑ Bemutatkozik a Karmikus Koala . [2009. februar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. februar 21.)
  58. ↑ Bemutatkozik az Ertelmes Hiuz . (Hozzaferes: 2009. szeptember 21.)
  59. ↑ Ubuntu 10.10 Maverick Meerkat . (Hozzaferes: 2010. aprilis 2.)
  60. ↑ https://lists.ubuntu.com/archives/ubuntu-announce/2012-October/000165.html
  61. ↑ Ubuntu 11.10Oneiric Ocelot . (Hozzaferes: 2011. marcius 7.)
  62. ↑ https://lists.ubuntu.com/archives/ubuntu-security-announce/2017-April/003833.html
  63. ↑ kvantal: "az aram veges szamu elemi toltes mozgasabol all ossze"
  64. ↑ Archivalt masolat . [2015. december 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. november 27.)
  65. ↑ Bionic Beaver - Release Notes . (Hozzaferes: 2018. julius 25.)
  66. ↑ https://tecadmin.net/ubuntu-18-10-cosmic-release-date-and-features/ . (Hozzaferes: 2018. julius 25.)
  67. ↑ Disco Dingo - Release Notes . (Hozzaferes: 2018. julius 25.)
  68. ↑ After Ubuntu 20.04 Release, Ubuntu 20.10 Is Codenamed 'Groovy Gorilla' . Fossbytes , 2020. aprilis 25. [2020. aprilis 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2020. aprilis 25.)
  69. ↑ Groovy Gorilla Release Schedule (amerikai angol nyelven). Ubuntu Community Hub , 2020. szeptember 24. [2020. oktober 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2020. oktober 20.)
  70. ↑ After Ubuntu 20.10 Release, Ubuntu 21.04 Is Codenamed 'Hirsute Hippo' . Fossbytes , 2020. oktober 29. [2020. november 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2020. oktober 31.)
  71. ↑ Hirsute Hippo Release Schedule (amerikai angol nyelven). Ubuntu Community Hub , 2020. szeptember 24. (Hozzaferes: 2020. oktober 31.)
  72. ↑ https://salsa.debian.org/debian/distro-info-data/-/commit/386e4d20d484e4730603e000aa56669b0e1c7297
  73. ↑ Ubuntu 22.04: Release Date & New Features (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu! , 2022. januar 15. (Hozzaferes: 2022. aprilis 21.)
  74. ↑ Ubuntu 22.10 Codename is Revealed (And It's Kinda Kooky) (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu! , 2022. aprilis 25. (Hozzaferes: 2022. majus 22.)
  75. ↑ Sneddon, Joey: Ubuntu 23.04 is Available to Download (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu , 2023. aprilis 20. (Hozzaferes: 2023. aprilis 24.)
  76. ↑ Ubuntu 23.04 is Available to Download (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu , 2023. oktober 12. (Hozzaferes: 2023. oktober 12.)
  77. ↑ https://linuxstans.com/ubuntu-24-04/
  78. ↑ Ubuntu Extended Security Maintenance | Security (angol nyelven). Ubuntu . (Hozzaferes: 2021. szeptember 1.)
  79. ↑ a b http://www.ubuntu.com/server
  80. ↑ Mark Shuttleworth >> Blog Archive >> Gobuntu is... go
  81. ↑ Ubuntu 7.10 (Gutsy Gibbon) . (Hozzaferes: 2008. junius 13.)
  82. ↑ Ubuntu to Support Sun 'Niagara' Platform [ halott link ]
  83. ↑ Technical Board Decision - February 2007 . (Hozzaferes: 2008. junius 13.)
  84. ↑ a b c d Ubuntu Desktop Edition . [2007. oktober 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 13.)
  85. ↑ Get Xubuntu . [2010. junius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. junius 13.)
  86. ↑ a b Ubuntu System Requirements . (Hozzaferes: 2013. aprilis 28.)
  87. ↑ http://distrowatch.com/table.php?distribution=ubuntu
  88. ↑ DistroWatch: linux-disztribuciok nepszer?sege . (Hozzaferes: 2006. aprilis 27.)
  89. ↑ Desktop Linux uj megkozelitesben . [2006. majus 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. majus 9.)
  90. ↑ Linux a kozigazgatasban: Desktop Linuxok, 6. resz - Ubuntu . (Hozzaferes: 2006. majus 9.)
  91. ↑ Archivalt masolat . [2007. februar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. oktober 16.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimedia Commons tartalmaz Ubuntu (Linux-disztribucio) temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ubuntu_(Linux-disztribucio)&oldid=27150189 ”