Toussaint Louverture
Szuletett	1743 . majus 20. [1] [2] [3] Cap-Haitien
Elhunyt	1803 . aprilis 7. (59 evesen) [1] [2] [3] Fort de Joux [4]
Allampolgarsaga	els? Francia Koztarsasag francia (1776?) francia [5]
Hazastarsa	Suzanne Simone Baptiste Louverture
Gyermekei	Louis de Marsalle
Szulei	Gaou Guinou
Foglalkozasa	politikus katona
Halal oka	tud?gyulladas
Toussaint Louverture alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Toussaint Louverture temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Francois-Dominique Toussaint Louverture   kiejtese ( 1743 . majus 20. ? 1803 . aprilis 7. ) felszabaditott rabszolga , a haiti forradalom legkiemelked?bb vezet?je, majd ennek nyoman Saint-Domingue ( Haiti akkori elnevezese) kormanyzoja.

Szarmazasa, fiatalkora [ szerkesztes ]

Keveset tudunk Toussaint ? akkor meg Toussaint Breda , annak az ultetvenynek a neve utan, ahol szuletett ? eletenek korai, politikai es katonai szerepvallalasat megel?z? szakaszarol. A hagyomany szerint nagyapja, Gaou-Guinou afrikai , dahomeyi szuletes? volt, allitolag arada kiralyi csaladbol szarmazott. Miutan Saint-Domingue-re, a francia gyarmatra hurcoltak, apjat, Hippolyte Gaou-t Breda grofjanak joszagigazgatoja vette meg mint rabszolgat azon a birtokon, ahol azutan Toussaint szuletett. Gazdaja, Baillon de Libertat viszonylag humanusan bant vele. Batoritotta, hogy irni-olvasni tanuljon, kocsisava fogadta, munkavezet?ve tette. Toussaint kis termete es csunyasaga dacara hirnevet szerzett mint kivalo lovas es mint a fuvek gyogyito hatasat tudo ember. Egy Suzanne Simon-Baptiste nev? szabad asszonyt vett felesegul, akit?l ket gyermeke szuletett: Isaac es Placide.

Toussaint-t 1776 -ban szabaditottak fel, 33 eves koraban. A gyarmati archivumok szerint ezutan egy 15 hektaros kaveultetvenyt vett berbe az ahhoz tartozo tizenharom rabszolgaval egyutt.

Spanyolok szovetsegese [ szerkesztes ]

A francia forradalomnak , a szabadsag ? egyenl?seg ? testveriseg jelszavanak komoly visszhangja volt a gyarmaton. A gazdag, kivaltsagos feherek fuggetlenseget akartak, a feher kisemberek, utanuk pedig a mulattok es a szabad feketek is egyenl?seget koveteltek.

1791 augusztusaban az eszaki siksag rabszolgai fellazadtak a Bois-Caiman-i szertartast kovet?en, ahol egy vudu ceremonia soran fekete disznot aldoztak es a vereb?l ittak, hogy serthetetlenekke valjanak. Toussaint Georges Biassou -nak, a rabszolgak parancsnokanak szarnysegedje lett. A felkel?k a sziget spanyol fennhatosag alatti reszere menekultek, es a spanyolokkal szovetkeztek, hogy megdontsek a rabszolgasagparti franciak uralmat. Toussaint-t spanyol katonak avattak be a haboru m?veszetebe. Egy haromezer f?s csapat elen nehany honapon belul tobb gy?zelmet is aratott. Ekkortol kezdtek Louverture-nek nevezni ( l'ouverture = 'nyilas', 'nyitany', 'kezdemenyezes', utalhat harcteri meresz huzasaira, de egy golyo altal okozott foghijara is). A spanyol kiralyi sereg generalisa lett.

1793 . augusztus 29-en tette kozze proklamaciojat, melyben a feketek vezerekent mutatkozott be.

?Testvereim es barataim!

Toussaint Louverture vagyok, lehet, hogy mar eljutott hozzatok a hirnevem. Arra vallalkoztam, hogy fajtam neveben elegtetelt vegyek. Azt akarom, hogy szabadsag es egyenl?seg uralkodjon Saint-Domingue-en. Azon vagyok, hogy ezeket megteremtsem. Testvereim, egyesuljetek, es harcoljatok velem ugyanezert az ugyert. Egyutt tepjuk ki gyokerestul a rabszolgasag fajat!

Legalazatosabb es legengedelmesebb szolgatok, Toussaint Louverture, a kiraly seregenek generalisa, a kozjo erdekeben”

Gyorsan novekv? nepszer?sege nyugtalanitotta eloljaroit, Jean-Francois-t (a forradalom egy masik rabszolga szarmazasu vezeret) es Biassou-t, akik osszeeskuvest sz?ttek ellene, sikertelenul. A spanyolok csekely erdekl?dese, melyet ugye irant tanusitottak meggy?zte Toussaint-t arrol, hogy ?k valojaban nem kivanjak a rabszolgasag eltorleset.

A Koztarsasag generalisa [ szerkesztes ]

A Francia Koztarsasag megbizottai, Leger-Felicite Sonthonax es Etienne Polverel eppen azert erkeztek 1792 -ben Saint-Domingue-re, hogy a szinesb?r?ek jogait garantaljak. A szigetet ekkor csaknem teljes egeszeben a brit haditengereszet es spanyol csapatok szalltak meg, hozzajuk csatlakozott sok kiralyparti feher ember is. 1793 . augusztus 29-en , Toussaint proklamaciojanak napjan Sonthonax egy dekretumban felszabaditotta a rabszolgakat, hogy a forradalmi francia er?khoz csatlakozhassanak. 1794 . februar 4-en (a Forradalom id?szamitasa szerint II. pluviose 16-an) az Alkotmanyozo Gy?les ratifikalta ezt a hatarozatot, es eltorolte a rabszolgasagot a Francia Koztarsasag osszes teruletein.

A megbizottak Etienne Lavaux generalis kozvetitesevel megkisereltek meggy?zni a spanyolokkal tarto Toussaint-t arrol, hogy az ? oldalukra alljon, a Francia Koztarsasag zaszlaja alatt harcoljon tovabb. Ez a hatraarc 1794 . majus 5-en meg is tortent, a Toussaint parancsnoksaga alatt lev? hadsereg ? mely fekete es mulatt katonakbol allt, de nehany feher is volt kozottuk ? ket het alatt szembefordult volt spanyol szovetsegeseivel, es egy evi harc utan a sziget keleti partjaig szoritotta ?ket. A Konvent 1795 -ben el?leptetessel ismerte el Toussaint teljesitmenyet, majd miutan egy lazadas soran Lavaux-t kimentette a mulattok kezei kozul, az halabol kinevezte ?t Saint-Domingue gyarmat altalanos helytartojava (Lieutenant General de la colonie de Saint-Domingue) .

A teljhatalom fele [ szerkesztes ]

Tehetsege, intelligenciaja nem csak a csatatereken mutatkozott meg. Barmerre jart, a rabszolgak egyenjogusagat terjesztette, er?sitette meg. Gondot forditott a harcok miatt elhagyott ultetvenyek ujrainditasara is. Visszahivta az ultetvenyeseket, meg azokat is, akik a Koztarsasag ellen harcoltak, e teren a francia hatosagokkal is szembeszegulve.

A britek elleni harc nehezebbnek bizonyult, mint a spanyolok legy?zese. Toussaint keptelen volt ?ket ki?zni a sziget eszaki es nyugati reszeir?l. Delen Andre Rigaud mulatt generalis tartotta sakkban a briteket, de legy?zni ? se tudta ?ket.

Sonthonax polgari megbizottkent valo visszaterese a szigetre 1796 majusaban arnyekot vetett Toussaint hatalmi torekveseire. Ugy probalt megszabadulni t?le es Lavaux-tol, hogy direktoriumi kuldotteknek jeloltette ?ket, hogy visszakuldhesse mindkett?juket Parizsba. Ez 1797 soran sikerult is neki. Hogy az anyaorszag esetleges gyanakvasat elaltassa, ket fiat tanulni szinten Parizsba kuldte.

A megbizottakkal egyutt hadianyag is erkezett, ennek reven egy 51000 (ebb?l 3000 feher) f?s hadsereget tudott felfegyverezni. Ujult er?vel folytatta a britek elleni harcot, de dont? gy?zelmet nem tudott aratni, ennek ellenere a britek egyezkedni kenyszerultek vele. A targyalasoktol tavol tartotta Julien Raimond -t, az utolso polgari megbizottat, es az 1798-ban erkezett Hedouville tabornokot is. 1798 augusztusaban a britek feladtak Saint-Domingue-et.

Hedouville-t?l vegul ugy szabadult meg, hogy figyelmeztette az eszaki teruletek feketeit, hogy a tabornok le akarja ?ket fegyverezni. 1798 oktobereben emiatt lazadas tort ki, amely arra kesztette Hedouville-t, hogy sietve elmenekuljon a szigetr?l sok feherrel egyutt. Mar csak egyetlen rivalisa maradt, Rigaud, a mulattok vezere. Toussaint-nek sikerult 1799 -ben ellensegeskedest kiprovokalni, majd Jean-Jacques Dessalines es Henri Christophe segitsegevel egy evi harc utan egy verfurd? aran legy?znie.

Hogy a romokban hever? gazdasagot ujra m?kodesbe hozza, 1800 . oktober 12-en bevezette a feketek szamara a kenyszermunkat az ultetvenyeken. Ez elegedetlenseget valtott ki, eszakon lazadas tort ki, amely feherek lemeszarlasaval is egyuttjart. Nehany nap alatt Toussaint szetszorta a lazadokat, agyonlovette 13 vezet?jet, koztuk sajat unokaoccset, Moise generalist is. Hogy a fehereket ugyenek megnyerje, visszahivta a harcok el?l elmenekulteket, es hivatalos vallassa tette a katolicizmust , hogy a feketek hagyomanyos vudu -vallasat visszaszoritsa.

1801 januarjaban meghoditotta a sziget spanyol fennhatosag alatti reszet , majus 9-en pedig autonomista alkotmanyt proklamalt, amely ?t elethossziglan teljhatalommal ruhazta fel.

Bukasa [ szerkesztes ]

Bonaparte Napoleon , akinek hatalma Franciaorszagban egyre novekv?ben volt, arra torekedett, hogy helyreallitsa a gyarmati ultetvenyesek uralmat, hogy ujra felviragoztassa a nadcukor termeleset. Sogora, Leclerc generalis vezetese alatt 54 hajon 25000 f?s expedicios sereget kuldott Saint-Domingue-re 1801 decembereben, hogy ezzel raszoritsa Toussaint-t az ultetvenyes gazdalkodas ujrainditasara, ezzel a rabszolgasag felhivatalos visszaallitasara.

A hajohad 1802 . januar 29-en erkezett a szigetre, de Toussaint-nek esze agaban se volt abszolut hatalmarol onkent lemondani. Rugalmasan visszavonult a francia sereg el?l, amely csak felegetett varosokat talalt a nyomaban. Leclerc Parizsbol magaval hozta Toussaint gyermekeit, akiket bekuleskeppen visszakuldott apjukhoz. Miutan Leclerc legy?zte el?bb Dessalines, majd Christophe csapatait, 1802 . majus 2-an Toussaint felajanlotta, hogy megadja magat azzal a feltetellel, hogy szemelyes szabadsagat megtarthatja, csapatait pedig a francia seregbe integraljak.

A franciak kezdetben megengedtek, hogy egy ultetvenyre vonuljon vissza, junius 7-en megis csellel elfogtak, hogy csaladjaval egyutt Franciaorszagba hurcoljak. Allitolag ezekkel a szavakkal lepett a hajora:

Fort de Joux er?djebe zartak, itt is halt meg 1803 . aprilis 7-en .

A franciaknak vegul nem sikerult a rabszolgasagot visszaallitani Saint-Domingue-en. A Toussaint altal megszervezett katonai er? (es a feherek kozott pusztito sargalaz ) segitsegevel 1803-ban a Vertieres-i csataban a feketek gy?zedelmeskedtek, uj vezeruk, Jean-Jacques Dessalines 1804 . januar 1-jen kikialtotta az orszag fuggetlenseget, es indian never?l azt Haitinak nevezte el.

A francia kormany 1983 . marcius 25-en adta at a Haiti kormanynak azt az urnat, amely Toussaint Louverture hamvait tartalmazza.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• The Louverture project, a free Haitian history resource
• Toussaint Louverture eletrajza franciaul

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Toussaint Louverture bibliografia
• A fekete csaszar. Elbeszeles, irta Jokai Mor.