Toluca de Lerdo
(roviden
Toluca
) nagyvaros
Mexiko
Mexico
allamanak kozeps? reszen,
Mexikovarostol
nyugatra. A szovetsegi allam f?varosa, de csak hatodik legnagyobb varosa. Lakossaga 2010-ben megkozelitette a 490 000 f?t.
[2]
Toluca a
Vulkani-kereszthegyseg
hegyei kozotti fennsikon fekszik, a tenger szintje felett tobb mint 2600 meteres magassagban. Az innen keleti iranyban talalhato Mexikovarostol hegyek valasztjak el, nem epult egybe a f?varossal, nem is resze az agglomeraciojanak, hanem sajat, csaknem 2 millio lakosu agglomeracioval rendelkezik. A varostol delre emelkedik a tobb mint 4500 meter magas kialudt vulkan, a
Nevado de Toluca
.
[3]
A varosnak tobb patakja is van, kozuluk legjelent?sebb a
Verdigel
.
[4]
A varos eghajlata nem olyan forro, mint Mexiko legtobb reszen, es kozepesen csapadekos. Minden honapban mertek mar legalabb 27 °C-os h?seget, de a rekord nem erte el a 34 °C-ot. Az atlagos h?mersekletek a januari 10,2 es a majusi 16,0 fok kozott valtakoznak, fagy ?szt?l tavaszig gyakran el?fordul. Az evi atlagosan 748 mm csapadek id?beli eloszlasa nagyon egyenetlen: a juniustol szeptemberig tarto 4 honapos id?szak alatt hull az eves mennyiseg kozel haromnegyede.
Toluca eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 27,0
| 30,0
| 32,5
| 31,0
| 33,5
| 31,0
| 27,0
| 26,0
| 27,5
| 28,5
| 26,0
| 31,0
| 33,5
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 19,1
| 20,4
| 22,7
| 23,8
| 24,0
| 22,2
| 20,8
| 20,9
| 20,7
| 20,9
| 20,2
| 19,0
| 21,2
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| 10,2
| 11,4
| 13,5
| 15,2
| 16,0
| 15,7
| 14,7
| 14,6
| 14,6
| 13,6
| 11,8
| 10,7
| 13,5
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 1,2
| 2,5
| 4,3
| 6,5
| 8,0
| 9,2
| 8,7
| 8,4
| 8,6
| 6,4
| 3,5
| 2,4
| 5,8
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| ?8,3
| ?6,6
| ?6,6
| 0,5
| 2,4
| 3,8
| 0,8
| 2,6
| ?0,4
| ?2,8
| ?7,0
| ?5,0
| ?8,3
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 14
| 9
| 12
| 32
| 63
| 139
| 154
| 140
| 113
| 53
| 11
| 7
| 748
|
|---|
|
Toluca fontos kozlekedesi csomopont. Harom szovetsegi f?ut is keresztezi itt egymast: a nagy fontossagu
15-os
, ami a
sonorai
Heroica Nogales
hatarvarost koti ossze
Mexikovarossal
, a kozel eszak?deli iranyu
55-os
, ami a
Queretaro
allambeli
San Juan del Rio
kozeleben indul es
Guerrero
allam eszaki reszeig vezet, valamint a
134-es
, ami a mexikovarosi agglomeracio nyugati felet koti ossze a del-guerreroi oceanparti
Zihuatanejoval
.
[6]
Toluca nemzetkozi repul?tere a
Licenciado Adolfo Lopez Mateos nemzetkozi repul?ter
, ami a varoskozponttol 16 km-re eszakkeletre fekszik.
[7]
A telepules nepessege a kozelmultban folyamatosan novekedett:
[2]
| Ev
|
Lakossag
|
| 1990
|
327 865
|
| 1995
|
368 384
|
| 2000
|
435 125
|
| 2005
|
467 712
|
| 2010
|
489 333
|
A teruleten mar a spanyol hoditok megerkezese el?tt eltek emberek, a
toltekok
a 7. szazadban telepulest is alapitottak a mai Toluca helyen. 1521-ben
Gonzalo de Sandoval
igazta le a kornyeken el?ket az
otomik
segitsegevel. Nehany forras szerint a mai telepulest 1522. marcius 19-en alapitottak a hitterit?k, ved?szentjeul pedig
Szent Jozsefet
valasztottak. A
Santa Cruz de los Otomies
-kapolna 1524-ben epult, nem sokkal utana pedig ferences kolostor letesult. A hitterites vezet? szemelyisege az 1542-ben ide erkez?
Andres de Castro
volt, aki a helyiek nyelvet is megtanulta es nagy hatassal alkalmazta beszedeiben. 1551-ben
Luis de Velasco y Ruiz de Alarcon
alkiraly betiltotta a telepulesen es kornyeken a hagyomanyos indian piacok, ugynevezett
tianguisek
tartasat.
1695-ben
Juan Samano
adomannyal segitette a
San Juan de Dios
zardakorhaz letrejottet, harom evvel kes?bb pedig megalapitottak a
Carmen
-kolostort. 1728-ban szenteltek fel a ferences kolostort, melynek epuleten az
estipite
nev? barokk oszloptipus alkalmazasanak egyik els? mexikoi peldaja lathato.
Bar Tolucat a f?varossal, a kozeli
Mexikovarossal
mar regota osszekototte egy ut, a nagyobb forgalmat lebonyolito orszagut epitese csak 1793-ban kezd?dott meg. A telepules 1799. szeptember 12-en kapta meg a
ciudad
(varos) rangot
IV. Karoly spanyol kiralytol
.
Amikor 1810 ?szen kitort a
mexikoi fuggetlensegi haboru
,
Miguel Hidalgo y Costilla
seregei Toluca erintesevel kozelitettek meg Mexikovarost. A felkel?k azonban csak katonailag kepzetlen indianokat tudtak maguk melle allitani a varosban. A kovetkez? evben mar a spanyolok kezen volt a varos, amikor a fuggetlensegi harcosok
Jose Maria Oviedo
,
Cristobal Cruz
,
Juan Canseco
es
Orcilles
atya vezetesevel ostrom ala vettek. A varost ved?
Rosendo Porlier
ekkor mindenfele peres eljaras nelkul agyonlovetett szaznyi indian lakost. Ezen esemeny helyszinet a nep azota is
Plaza (vagy Jardin) de los Martiresnek
, azaz Martirok terenek (vagy kertjenek) nevezi.
Mariano Riva Palacio
, az allam kormanyzoja 1869-t?l harmadik alkalommal
Toluca 1830-ban lett Mexico szovetsegi allam f?varosa, de 1836 es 1846 kozott elvesztette ezt a szerepet. 1851-ben nyilt meg a
Teatro Principal
nev? szinhaz, epulete
Gonzalez Arratia
m?ve. A
reformhaboru
idejen a varost vegul a konzervativ er?k foglaltak el. A tolucai egyhazi javak kisajatitasa 1861. augusztus 29-t?l egeszen 1875-ig tartott. A francia megszallas idejen, 1863-ban
Bertier
csapatai foglaltak el. Amikor nehany hettel kes?bb a leend? csaszar,
Habsburg Miksa
Tolucaba erkezett, nagy pompaval fogadtak.
A varosfejl?des 1869-ben kapott nagy lenduletet, amikor
Mariano Riva Palacio
, az allam kormanyzoja szerz?dtette
Ramon Rodriguez Arangoiti
epiteszt, aki ugynevezett
porfirianus klasszicista
stilusra formalta a varoskepet. Ekkor kezd?dott el a varoskapuk es a
szekesegyhaz
epitese is. Iskolak, utak, szok?kutak n?ttek ki a foldb?l, 1881-ben megnyilt a Toluca?Mexikovaros vasutvonal, 1888-ban pedig mar bevezettek az utcai villanyvilagitast is.
A
forradalom
idejen az antireelekcionizmusnak (az elnok ujravalasztasat ellenz? iranyzatnak) nagyon sok helyi tamogatoja volt, 1912-ben egy alkalommal vezeruk, az akkor mar uj elnokke megvalasztott
Francisco Ignacio Madero
es alelnoke,
Jose Maria Pino Suarez
is ellatogatott a varosba. A kovetkez? id?k harcai azonban joreszt elkerultek Tolucat, csak kisebb osszecsapasok tortentek. 1913-ban a
Victoriano Huerta
vezette szovetsegiek szalltak meg a telepulest, 1914. augusztus 27-en pedig
Francisco Murguia
. November 21-en a
zapatistak
foglaltak el Tolucat, es hamarosan kineveztek kormanyzova a diak
Gustavo Baz Pradat
. Miutan az
aguascalientesi forradalmi gy?les
tagjai elhagytak
Aguascalientest
es tobb helyszinen is megtelepedtek, 1915-ben Tolucaba erkeztek, es itt oszlott fel vegleg a gy?les.
1929-t?l kezdve folyamatos modernizalas es fejl?des zajlik a varosban. 1956-ban egy korabbi intezet atalakitasaval letrejott az allam autonom egyeteme, az UAEM. 1987-ben nyilt meg az allami kulturalis kozpont.
[8]
A varosban m?kodik a
Cerveceria Cuauhtemoc Moctezuma
egyik sorgyara, amelyet 1969-ben alapitottak.
[9]
Turizmus, latnivalok
[
szerkesztes
]
A
szekesegyhaz
A varos szamos emlekm?ve es m?emleke mellett erdekes latnivalo a kozeli
Tecaxic-
Calixtlahuaca
regeszeti lel?hely, ahol tobbek kozott egy
Ketzalkoatl
-templom kor alaprajzu maradvanyai is lathatok, amiben egy, ezt az istenseget abrazolo szoborra is bukkantak a regeszek. A varosi m?emlekeknek ket f? tipusa jellemz?: a fuggetlenseg ideje el?tti kolonialis stilusu, illetve a 19. szazadi klasszicista epuletek. El?bbibe tartozik peldaul a 17. szazadi
Carmen
- es a
Merced
-kolostor, utobbiba tobbek kozott a
szekesegyhaz
, a
kozsegi palota
,
[10]
valamint a
Villada
es a
Lerdo
utcak tobb epulete.
[8]
A turistak szamara kijeloltek egy utvonalat, ami a belvarosbol indul, es vegigvezet a fontos latnivalokon. A belvarosban szamos kis uzlet varja a vasarlokat, ahol helyi jellegzetessegeket (peldaul edessegeket,
chorizo
kolbaszt es gyumolcslik?roket) lehet beszerezni, innen pedig a szekesegyhaz es a
Santa Veracruz
-templom fele vezet. Utobbiban ?riznek egy hires Fekete Krisztus-kepet is. Az egyik kozeli teren all a kormanypalota, a kepvisel?haz es az igazsagugyi palota is, a kozelben pedig tobb muzeum es kulturalis kozpont is megtalalhato.
[8]
A varosban m?kodik a nagy multu es igen eredmenyes labdarugocsapat, a
Deportivo Toluca
, ami mar 10-szer megnyerte a
mexikoi bajnoksagot
, ketszer a
mexikoi kupat
es ketszer a
CONCACAF-bajnokok ligajat
. Becenevuk
Diablos Rojos
, azaz Voros Ordogok.
[11]