| Titus Livius
|
 |
| Titus Livius
|
| Eletrajzi adatok
|
| Szuletett
| i. e. 59
Patavium (ma:
Padova
)
|
| Elhunyt
| 17
(75 evesen)
Patavium
|
| Ismeretes mint
| tortenetiro
|
| Nemzetiseg
| romai
|
| Palyafutasa
|
| Szakterulet
| tortenettudomany
|
| Jelent?s munkai
| A varos alapitasatol (142 konyvben)
|
 |
Titus Livius
(Patavium (ma:
Padova
),
i. e. 59
? Patavium,
17
) okori romai tortenetiro. F? m?veben a
Varos alapitasatol
tekinti at a romai tortenelmet az i. sz. I. szazadig. Amit a koztarsasagrol leirt, maig is azt ismerjuk romai tortenelem cimszo alatt.
Eleter?l nem maradt fenn okori eletrajz. Mas okori auktorok utalasaibol tudjuk, hogy Pataviumban szuletett, valamikor i. e. 59 korul. El?kel? csaladbol szarmazott es jo nevelest kapott. I. e. 27 korul erkezett Romaba. Elete ezutan joreszt azzal telt, hogy megirta Roma tortenetet a kezdetekt?l i. e. 9-ig, Drusus halalaig ? a m? vegul 142 konyvet tett ki. Szul?varosaban halt meg i. sz. 17-ben. Okori elterjedtseget es sikeret jelzi, hogy
ifjabb Plinius
beszamol egy gadesi ferfir?l (Levelek, II. konyv, 13.), aki csak azert utazott el szul?varosabol Romaba, hogy megnezze Liviust. Maga ifjabb Plinius pedig, mialatt nagybatyja
Pompeii
,
Herculaneum
es
Stabiae
lakoit mentette, Liviust kert, hogy olvasson. Livius vezette be a kes?bbi
Claudius
csaszart a tortenetirasba (
Suetonius
, Claudius eletrajza, XII.). Filozofiai es szonoki m?veket is irt, ezek azonban nem maradtak fenn.
Kortarsi utalasokbol tudjuk, hogy Livius szamara az idealis politikus
Pompeius Magnus
volt, es egyetertett
Caesar
gyilkosaival (
Tacitus
, Annales, IV. 34.3). A polgarhaboruk lezarasa miatt azonban tamogatta az Augustus altal vegrehajtott, a restauralt res publica kontosebe oltoztetett hatalom-osszpontositast is, ami miatt nem esett bantodasa, hasonloan
Horatiushoz
, aki pedig fegyverrel is harcolt Augustus ellen.
A m? el?kepei es forrasai
[
szerkesztes
]
Torteneti m?vet hagyomanyosan
Ab Urbe condita
(A varos alapitasatol) neven emlegetik. Livius maga
Annalesnek
nevezte alkotasat, mivel a papok altal vezetett evkonyvek, annalesek mintajara evr?l evre haladva meseli el az adott esztend? fontosabb esemenyeit. Magyarul ?A romai nep tortenete a varos alapitasatol” cimet kapta.
[1]
A hivatalos annalesek mellett felhasznalhatta a korabbi romai tortenetirok munkait. Forrasai kozott megemlithet?k:
Polubiosz
,
Fabius Pictor
,
L. Cincius Alimentus
,
Claudius Quadrigarius
,
Valerius Antias
,
Caeilius Antipater
.
Aelius Tubero
es
L. Calpurnius Piso
. Ezekt?l elter?en azonban ? az els? tortenetiro, aki semmilyen hivatalos tisztseget nem vallalt, hanem kizarolag a tortenetirasnak szentelte magat.
Az Ab Urbe condita az Augustus csaszar altal megteremtett principatus hivatalos propagandajaba illeszkedett, annak kvazi hivatalos tortenelem-szemleletet, a kanonizalt romai tortenelmet jelenti, szemben peldaul
Cremutius Cordus
, illetve
Titus Labienus Rabienus
tortenelmevel, melyeket mar az okorban megsemmisitettek a szerz?kkel egyutt a principatus ugynokei. Livius celja annak bemutatasa, hogyan kell viselkednie egy vilagbirodalomma valt allam politikusanak, illetve polgaranak, hogy el lehessen kerulni egy ujabb polgarhaborut, illetve hogy ki lehessen elvezni a beke es a birodalom nyujtotta el?nyoket. A koztarsasagi erenyekhez valo visszaterest hirdet? augustusi restauracio szellemeben a multban keresi a helyes magatartas elemeit. Livius celja annak bemutatasa, hogy az ?sok erenyeinek
(mos maiorum)
kovetese mikepp emelte fol, az erenyek elkorcsosulasa pedig mikeppen taszitotta polgarhaboruba a romai allamot. Az ?si szokasok megismeresere egyfel?l a XII tablas torvenyek kinaljak a legjobb lehet?seget, a
XII tablas torvenyek
egyenesen a Livius jelenenek viszonyait szabalyozo romai koz- es maganjog forrasanak (
fons omnis publici privatique iuris
,” Livius III.konyv, 34.caput) tekinthet?k ? a latin nyelv? irodalomban itt jelenik meg a
jogforras
kifejezes legel?szor. Az ?si szokasok masfel?l a regi romai h?sok tetteib?l, cselekedeteib?l rajzolodnak ki. Livius h?seinek cselekedetei ezert aktualpolitikai toltettel birtak.
Az ?sok
peldazatai
(exemplum maiorum)
romai h?sok eletet es cselekedeteit mutatjak be. Az exemplumok nem els?sorban tortenetileg igazolhato esemenyeket beszelnek el. Az okori moralizalo tortenetirasnak megfelel?en az exemplumok olyan kozhelyekb?l epulnek fel, es olyan forgatokonyveket kovetnek, melyekb?l erkolcsi tanulsagot lehet levonni. Az exemplumok a
virtus
(kb. harci ereny) es a
pietas
(kb. istenfelelem, jamborsag, kegyesseg) szerepet hangsulyozzak. Pozitiv exemplum peldaul
Cincinnatus
tortenete, aki
patricius
letere szegenysegben elt, es maga m?velte meg a foldjet. Mikor a romai allamnak
dictatorra
volt szuksege, a senatus kuldottsege eppen szantas kozben lepte meg. A kovetek hivasara Cincinnatus az eke mell?l (ab aratro) elvallalta a dictatorsagot, legy?zte az ellenseget, majd lemondott es visszatert az ekeje melle. A tortenet a hatalmatol meg nem ittasult es az egyszer? foldm?vel? erenyeket kovet? romai politikus idealjat jeleniti meg. Negativ exemplum viszont
Coriolanus
, aki nem tud lemondani hatalmarol, osszeveszik a
senatusszal
, majd hazaja ellen tor. Ebben az exemplumban a patriciusok felelme tukroz?dik az olyan politikussal szemben, aki nepszer?segenek koszonhet?en egyeduralomra tor. A kortarsi tortenetirok, igy peldaul
Cornelius Nepos
is exemplumokbol epiti fol m?veit. Maga Augustus is kedvelte az exemplumokat: szivesen olvastatott fol maganak tortenetiroi m?veket, es az abban talalhato h?si cselekedeteket, peldazatokat kijegyzeteltette es elkuldette a rokonainak, baratainak (
Suetonius
: Augustus eletrajza, 89,2). Livius egyes helyeken egyenesen Augustus alakjat es politikai tetteit vetiti vissza a multba, igy peldaul
Camillus
exemplumaban
.
Erdekes viszont, hogy Livius egyes helyeken elter az augustusi propagandatol: nem boncolgatja peldaul a Iulius nemzetseg ?si szarmazasat, illetve
Marius
kapcsan a liviusi jellemzes teljesen elter az Augustus foruman talalhato
elogium
(kb sirbeszed, halottak szobraira vesett dics?it? beszed) szoveget?l. Talan ez az Augustus altal favorizalt politikusokrol alkotott alternativ velemeny is hozzajarult ahhoz, hogy eppen az
Augustus csaszar
kozvetlen
el?deit bemutato konyvek vesztek el, a tavolabbi ??sok” viszont nem.
Livius tudja, hogy reszben ? konstrualja a tortenelmet, amit leir, mikor egyes forrasok kapcsan elutasitja a forraskritikat.
Borzsak Istvan
szerint peldaul a koztarsasagkori nemzetsegekre vonatkozo elbeszelesei joreszt azzal a szandekkal irodtak, hogy a sajat koranak nemzetsegei szamara krealjon ?soket. A tortenelem konstrukcio voltat, valamint a letrejott birodalom
kulturalis imperializmusanak
cinizmusat olvashatjuk ki a Bevezet?b?l:
| ?
|
Mindazokat az inkabb kolt?i tortenetekkel megszepitett, mintsem megbizhato torteneti tenyekkel igazolhato esemenyeket, amelyeket a hagyomany a Varos alapitasa vagy az alapitas terve el?tti id?kr?l elmond,
nem szandekozom sem igazolni, sem cafolni
. Legyen el?joga a regmultnak, hogy az emberi es isteni dolgokat osszevegyitve meg meltosagteljesebbe teszi a varosok eredetet. S ha van nep, amely szent szinben tuntetheti fel sajat szarmazasat, s az istenekre vezetheti vissza eredetet, akkor a romai nep eleg harci dics?sseget szerzett ahhoz, hogy
ha magat
Mars istent
tartja is alapito atyjanak, az emberiseg viselje el ezt eppolyan belenyugvassal, mint ahogy uralmat is elviseli
.
|
”
|
| ? (Bevezet?)
|
Polubioszhoz
hasonloan ? is tisztaban van azzal, hogy olyan vilagbirodalom jott letre a romai hoditassal, amihez alig talalni hasonlot a korabbi birodalmak kozott. Az
Imperium Romanum
hatalomban megel?zi az osszes korabbi birodalmat: ezek hatalma sorra elenyeszett es egyik birodalomrol a masikra, es legvegul Romara szallt at ? a hatalom atszallasat nevezik translatio imperii-nek. A Polubiosznal is fellelhet? gondolat ? ti., hogy Roma felemelkedeset a polgarok egyetertese tette lehet?ve ? Liviusnal is megfigyelhet?. Livius szerint is Roma hatalmat a kulonboz? rendbe tartozo polgarok egyetertese, azaz a
concordia ordinum
tette lehet?ve. Azonban Polubiosztol elter?en Livius a hangsulyt nem az intezmenyekre, a kevert alkotmanyra, hanem az erenyek m?velesere helyezi.
Az aranykori kolt?k szivesen hasonlitottak a romaiak polgarhaborujat befejez? es a birodalmat megszilardito, s?t azt b?vit? Augustust a hasonlo tetteket vegrehajto
Alexandroszhoz
. Livius is hasonloan jar el, mikor eljatszik a
?Mi lett volna ha...?”
gondolattal is
(uchronia)
.
[2]
Mi lett volna, ha
Nagy Sandor
nem keleti iranyban indul el hodito hadjaratara, hanem nyugati iranyba fordult volna? ? teszi fol a kerdest. Livius itt a
Polubiosz
m?veben (XVIII.11-15. caputok) foglaltakhoz hasonloan el?szor osszeveti a romai legiokat es a makedon sereg hadrendjet, majd
romai ontudattal
kijelenti, hogy:
| ?
|
legy?zunk, es le fogunk gy?zni akar ezer, a Sandor makedon hadanal meg felelmesebb sereget is, csak ne sz?njunk meg szeretni a beket, amelyben elunk, s szivunkon viselni a polgarok egyetertesenek gondjat
|
”
|
| ? IX. konyv, 19. caput
|
Ab Urbe condita
, 1714
- 1?5. konyv: a kiralyok es a koztarsasag kora i. e. 390-ig
- 6?15. konyv: Italia meghoditasa 265-ig
- 16?20. konyv: Az els? pun haborutol a masodik pun haboru kezdeteig, 219-ig
- 21?30. konyv: a masodik pun haboru vegeig, 201-ig
- 31?45. konyv: a harmadik makedon haboru vegeig
- 46?60. konyv:
Scipio Minor
tevekenysege
- 61?75. konyv:
Mariusszal
kapcsolatos torteneti esemenyek
- 76?90. konyv: a tortenesek
Sulla
halalaig
- 91?105. konyv:
Pompeius
es a vele kapcsolatos esemenyek
- 106?120. konyv:
Caesar
tettei
- 121?135. konyv:
Octavianus
harcai a beke megteremteseert
- 136?142. konyv:
Augustus
kul- es belpolitikai tevekenysege i. e. 9-ig, Drusus halalaig
A 142 konyvb?l fennmaradt az 1?10. konyv, illetve 21?45. konyv ? ezekb?l a 41. es 43. hianyosan. Az elveszett konyvekb?l mas irok hivatkozasai, illetve kivonatai nyoman toredekeket ismerunk. Fennmaradt az egyes konyvek tartalomjegyzekeinek
(perioche)
jo resze is. Ennek alapjan a kutatok valoszin?sitik, hogy az Ab Urbe condita 5 konyves egysegekb?l, un
pentasokbol
, illetve tizkotetes egysegekb?l, un.
decasokbol
epult fol.
| ?
|
?Mily kicsi pergamenekbe szorul nagy Livius itten,
Konyvtaramban alig fer el a teljes egesz.”
|
”
|
| ?
Martialis
, XIV. 190.
|
Martialis epigrammaja arra utal, hogy Livius m?vet mar az okorban elkezdtek kivonatolni, roviditeni. Martialis az Ajandekokrol szolo epigrammakoteteben mutat be egy ilyen roviditest, breviariumot. Livius kivonatoloi kozul kiemelkedik
Florus
,
Eutropius
,
Festus
, illetve
Sextus Rufus
.
A kes?bbi korok tortenetiroi es gondolkodoi kozul is sokat megihletett Livius m?ve. Ezek kozul a leghiresebb
Machiavelli
, aki a "Discorsi sopra la prima Deca di Tito Livio" (Ertekezesek Titus Livius tiz konyver?l) cim? m?veben ? a "Fejedelemben" irtakkal ellentetben ? a koztarsasagi allamforma erenyeit elemzi. A XVI. szazadi Italiaban elmeleti vita bontakozott ki arrol, hogy
Tacitus
vagy pedig Livius tekinthet?-e inkabb a kovetend? peldanak az olasz tortenetirok szamara. A tacitistak altalaban antiklerikalisok voltak, es a politika melyebb mozgatorugoinak megfejteset t?ztek ki celul. A Livius-partiak, f? kepvisel?jukkel,
Agostino Mascaradival
ezzel szemben azt vallottak, hogy a tortenelem els?sorban az erkolcsi neveles eszkoze, es nem szandekoztak bemutatni a politika arnyoldalait. A Livius-hiv?k tamogattak tovabba a hagyomanyos nagyhatalmakat, es a
tridenti zsinat
eredmenyeit.
Montesquieu
a Romaiak nagysaga es hanyatlasa cim? m?venek els? fele szinte teljes egeszeben Liviusra vezethet? vissza.
A magyar szarmazasu tortenetirok kozul kimutathato hatast gyakorolt
Vitez Janosra
,
Istvanffy Miklosra
(A magyar Livius),
Zsamboky Janosra
,
Forgach Ferencre
es
Szamoskozy Istvanra
. Liviust koveti stilusaban, illetve a decasokra valo felosztasban
Bonfini
es
Galeotto Marzio
is. Magyarorszagi befolyasa reszben a padovai egyetemen tanulo diakoknak, reszben pedig a Matyas konyvtaraban lev? 8 Livius-kodexnek koszonhet?.
Grull Tibor
velemenye szerint: "A Varos alapitasatol kezd?d? liviusi elbeszelesfolyam osszegy?jti es egyetlen narraciova egyesiti a romai tortenelemre vonatkozo egyeni, kollektiv es kulturalis emlekeket, amit egyuttesen torteneti hagyomanynak hivunk. Livius tortenelme a romai szellem szamara nem a szamos kulonos tortenelem egyike volt, hanem egyetemes tortenelem, az egyetlen valoban torteneti realitas tortenete:
maga a vilagtortenelem
.
Collingwood
ezt a jelenseget igy irta le: "Livius elbeszelesenek h?sei nem emberek, hanem maga az Orok Varos: Roma. ? az aktiv cselekv?, akinek a tetteit a tortenesz lejegyzi."
[3]
Szerb Antal
Vilagirodalom-tortenete szerint a kes?bbi korok tortenetiroi Liviustol tanultak meg, hogyan kell nemzeti tortenelmet irni es nemzeti h?soket krealni.
- Titus Livius torteneti konyvei a varos alapitasatol kezdve
; ford. ifj. Schiefner Gyula; Lampel, Pest, 1866
(Romai remekirok)
- Paduai Titus Livius els? konyve
; ford., jegyz.
Vajdafy Geza
; Els? Magyar Egyesuleti Ny., Pest, 1868
(Romai remekirok)
- Livius XXI. konyve
; ford., jegyz. David Istvan; Stampfel, Pozsony, 1881
(Tanulok konyvtara)
- Ab urbe condita cz. m?venek 21. es 22. konyve
; ford. Vajdafy Geza; Lampel, Bp., 1886
- Livius XXII. konyve, 1-3.
; ford., jegyz. David Istvan; Stampfel, Pozsony, 1895?1900
- Hannibal utja az Alpeseken at. A romaiak tortenetenek XXI. konyve
; ford., bev. Vardai Bela; Lampel, Bp., 1906
(Magyar konyvtar)
- Szemelvenyek Titus Livius Romai torteneteb?l
; jegyz., ford. Pongratz Elemer; Revai Ny., Bp., 1921
(Bango tanintezet konyvtara)
- Livius Ab urbe condita XXI. konyve. I-IV. fuz.
; ford., jegyz. Aczel Dezs?; Aczel, Bp., 1929?1930
(Diakkonyvtar)
- Livius XXII. konyve I-V. fuz.
; ford., jegyz. Aczel Dezs?; Aczel, Bp., 1929
(Diakkonyvtar)
- Livius XXIV-XXV. konyve. Forditas, praeparatio, tortenelmi es nyelvtani magyarazatokkal
; ford., jegyz. Aczel Dezs?; Aczel, Bp., 1940
(Diakkonyvtar)
- Livius XXVI-XXIX-XXX. konyve. Forditas, praeparatio, tortenelmi es nyelvtani magyarazatokkal. 1-3. fuz.
; ford. Aczel Dezs?; Aczel, Bp., 1940
- A romai nep tortenete a varos alapitasatol, 1-7.
; ford. Kis Ferencne, Murakozy Gyula, utoszo Borzsak Istvan, jegyz. Ritook Zsigmond, Murakozy Gyula; Europa, Bp., 1963?1976
- A romai nep tortenete a varos alapitasatol, 1-4.
; ford. Kiss Ferencne, Murakozy Gyula Europa, Bp., 1982
(Bibliotheca classica)
- ↑
Titus Livius 1963-1976:
Titus Livius: A romai nep tortenete a varos alapitasatol. Forditotta Murakozy Gyula, Kis Ferencne.Europa Kiado Budapest, 1963-1976.
Online elerhet?seg
- ↑
Adamik 2009:
Adamik Tamas
:
Romai irodalom: A kezdetekt?l a nyugatromai birodalom bukasaig.
Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009.
ISBN 9788081012266
- ↑
Ligeti 2006:
Ligeti David Adam: Titus Livius, az
alternativ tortenetiras
atyja. In: Els? Szazad. Budapest, 2006. 20-34. old. 1. szam. Letolthet?:www.epa.hu/01600/01639/00001/pdf/
- ↑
Albrecht 2003-2004:
Michael von Albrecht:
A romai irodalom tortenete I.?II.
(ford. Tar Ibolya)
.
Budapest: Balassi Kiado. 2003?2004.
ISBN 963 506 523 X
es
ISBN 9635065744
- ↑
Kecskemeti, Bartok et al. 1993:
Romai szerz?k 17. szazadi magyar forditasai / szerkesztette Kecskemeti Gabor ; a szovegeket gondozta es a jegyzeteket irta Bartok Istvan et al. ; az el?szot irta Havas Laszlo Balassi Kiado, 1993. Budapest.
ISBN 963-7873-39-2
- ↑
Takacs: Camillus:
Takacs Levente: Livius 5. es 6. konyvenek Camillus abrazolasa. Ertekeke, tortenelem, politika (Ph.D. ertekezes). Online elerhet?: dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/3467/7/Disszertacio.pdf
- Takacs Levente: Roma masodik megalapitoja es a "birodalmi ideologia". In: Okor, 2002, 1. szam. Online:
itt
- Borzsak Istvan
: A romai torteneti hagyomany kialakulasa (Budapest, 1990)
- Leffler Samuel
:
Romai irodalomtortenet ? A kozepiskolak fels?bb osztalyai szamara es a m?velt kozonseg hasznalatara
, Lampel Robert (Wodianer F. es Fiai) Cs. es Kir. konyvkereskedese, Budapest, 1903, 150?153. o.
- Sebestyen Karoly
:
A romai irodalom tortenete ? szemelvenyekkel magyar irok latin m?forditasaibol
, Lampel Robert (Wodianer F. es Fiai) Cs. es Kir. Udvari Konyvkereskedes Kiadasa, 1902, 102?106. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]