A
Tisza II
egy
h?er?m?
Tiszaujvarosban
. 4 darab 215
MW
-os egysegb?l (er?m?vi blokkbol) all, osszesen 860 MW-os nevleges
teljesitmeny?
. Szenhidrogen-tuzeles? kazanjai vannak: a h?er?m?ben
foldgazzal
, f?t?olajjal tuzelnek, illetve meg 1982-ben alkalmassa tettek nagy inerttartalmu foldgaz tuzelesere is.
Az er?m? tobb mint 130
hektar
teruleten, sajat vizkiveteli es vizkezel? m?vel, tobb mint 80.000 tonna kapacitasu olajtaroloval, tovabba sajat bels?
iparvagannyal
rendelkezik.
|
Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul.
Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!
|
|
Az er?m?vet eredetileg 2000 MW beepitett teljesitmennyel terveztek megepiteni, amivel
Magyarorszag
legnagyobb er?m?ve lett volna, de az
1973-as olajvalsag
miatt vegul csak ? az akkori energiaigeny-el?rejelzeseknek megfelel? ? 860 MW beepitett kapacitassal valosult meg 1972 es 1978 kozott az Allami Epit?ipari Vallalat kivitelezeseben.
Els? uzemeltet?je a
Tiszai Er?m? Vallalat
(TEV) volt, mely magaba foglalta meg a
tiszapalkonyai
es a kazincbarcikai h?er?m?veket, Lyukobanyat, valamint a
tiszaloki
, a kesznyeteni es a
kiskorei
vizer?m?veket. 1992. januar 1-en a Tiszai Er?m? Vallalat reszvenytarsasagga alakult at. 1996 augusztusaban a Tiszai Er?m? Rt.
privatizacioja
soran az amerikai AES Corporation vasarolta meg, leszamitva a harom vizer?m?vet, mert ezeket el?z?leg levalasztotta, es kulon ?csomagban” ertekesitette az allami tulajdonos. Az AES az er?m?vek megfelel?, biztonsagos uzemeltetesere nagy hangsulyt forditott, a Tisza II-ben 2005-ben 300 milliard forint ertek? elettartam-hosszabbito gigaberuhazast is vegrehajtott. 2012 marciusaban az AES a megvaltozott arampiaci helyzet miatt (a sokkal jobb
hatasfokkal
dolgozo, es alacsonyabb fenntartasi koltseg?
gazturbinas
er?m?vekkel nem tudta felvenni a versenyt) leallitotta az er?m?vet,
[1]
amit 2012. december 5-en egy magyar befektet?i csoport vasarolt meg. Az IFC-nek szandekaban volt 2013 tavaszan az er?m? ujrainditasa, am a tovabbra is kedvez?tlen piaci helyzet miatt veglegesen lemondtak err?l.
A kilatastalan helyzet 2018-ig tartott, ekkor a tulajdonos megszerezte az er?m? gazturbinassa valo atepitesehez szukseges engedelyeket. A beruhazas (?Repowering”) megvalositasahoz gyakorlatilag mar csak a t?kere lett volna szukseg, ennek hianya miatt azonban ket evig ismet nem tortent semmi valtozas. 2020 nyaran vegul az
MVM Magyar Villamos M?vek Zrt.
kedvez?nek talalta a fejlesztesi lehet?segeket, es 2020 decembereben az MVM GTER Zrt. megvasarolta az er?m?vet, hogy azt korszer?, kombinalt ciklusu gazturbinas (CCGT) er?m?ve alakitsak at. A beruhazas a III. es a IV. blokk kazanjainak teljes elbontasaval vette kezdetet, a tervek szerint kozel 1000 ember dolgozik majd a nagyberuhazason, es 1?2 ev mulva mar m?kodni is fog a korszer?, 1000 MW-os (ezzel Magyarorszag masodik legnagyobb er?m?ve) Tisza II Er?m?. Az uj epites? kombinalt ciklusu blokkok h?hasznosito g?zkazanjai az er?m? ket eredeti, 215 MW-os (III. es IV.) blokkjanak meglev? g?zturbina-generator gepegysegeit fogjak hajtani, igy az er?m? eredeti f?berendezesei (generator, turbina, inditotranszformator, f?transzformator, segeduzemi transzformator stb.) nem kerulnek elbontasra, hanem kisebb atalakitasok es felujitasok utan az uj epites?, kombinalt ciklusu blokkokkal egybeepitve fogjak azok f?berendezeseit kepezni, es a korszer?tlen, illetve a szabadteri kialakitasuk miatt mar er?sen
elkorrodalt
, 670 t/h g?zkapacitasu egykori gaz- es olajtuzeles? g?zkazanok kerulnek csak elbontasra.
Itt talalhato az er?m? teleper?l kimagaslo 250 meter magas
kemeny
, amely
Magyarorszag
legmagasabb kemenye. Torzse, a kivulr?l lathato
hengeres
palast,
vasbeton
szerkezet?, amelynek belsejeben negy darab, egyenkent 4 meter atmer?j? acel fustcs? talalhato. A kemeny 200 metert?l felfele (azaz a fels? 50 meteren) rozsdamentes fustcsoveket kapott, az er?sen kenes tartalmu fustgaz es a vizg?z lecsapodasa miatt. Ezek csatlakoznak a kemeny toveben, a fustcsatornakon keresztul, az er?m?vi blokkokhoz. A kemenyben
lift
is talalhato, amelyb?l ellen?rizni lehet a csoveket.
1973-ban kezdte el az alapozast a 31. sz. Allami Epit?ipari Vallalat. A teli epitkezes miatt adodtak problemak, mert a
csuszozsalus
epitesi modszer legfeljebb minusz 10 fokig volt tobbletkockazat nelkul alkalmazhato. Az epitkezes soran, 1974 tavaszan tortent egy baleset: 52 meter magasban a technologiai fegyelem megsertese miatt leszakadt a szerel?allvany egy resze, es az ott dolgozo ot munkas lezuhant es eletet vesztette. Az epitmeny 1974 decembereben keszult el.
[2]
-
Az AES-Tisza II h?er?m? 250 meter magas betonkemenye, hatterben a
Tiszapalkonyai h?er?m?
negy kemenye
-
Az er?m? teleper?l latszodo kemeny 2019. oktober 31-en
-
A gaztalanito tartalypark, a IV. szamu blokk mellett
-
A Tisza II h?er?m? 250 meter magas kemenye, mar az AES logo nelkul
Helikopterbaleset az er?m? kemenyenel
[
szerkesztes
]
A nyiregyhazi korhaz egyik
Mi?2
-es
ment?helikoptere
1993. december 15-en, ket parhonapos
asztmas
csecsem?vel es ket ment?apoloval a fedelzeten, reggel 8 ora 50 perckor
Nyiregyhazarol
szallt fel, es
Budapest
fele indult. Korulbelul 10 orakor eltevedtek a s?r?, szinte atlathatatlan reggeli
kodben
, es 190 meteres magassagban a
Tisza
folott athaladva a pilota nem szamitott semmilyen m?targyra, ami veszelyeztethette volna utjukat. A gep az er?m? 250 meter magas kemenyenek utkozott es felrobbant, a fedelzeten tartozkodo ot ember azonnal eletet vesztette. A kemeny oldalan egy kb. 2 meter atmer?j? lyuk keletkezett, am ez az er?m? termeleseben nem okozott fennakadast. A felrobbant gep propellere zuhanas kozben tovabbi kisebb-nagyobb lyukakat, repedeseket utott a kemeny oldalan, es az egyik kezel?jarda korlatjat is leszakitotta. A gep a III. es a IV. blokkok koze zuhant (szerencsere nem a kazanokra), majd szetlapitotta a kemeny labanal a presleveg? kompresszor egyik legtartalyat, ami viszonylag kis anyagi karral jart. A kemeny oldalan kes?bb emlektablat helyeztek el a baleset aldozatainak tiszteletere.