Tiszafoldvar
varos
Jasz-Nagykun-Szolnok varmegye
Kunszentmartoni jarasaban
.
Tiszafoldvar a Kozep-Tiszavidekhez tartozo
Nagykunsag
Szolnok-Turi-sik kistajegysegeben,
Szolnoktol
delre, a
Kozep-tiszai Tajvedelmi Korzet
also szakaszan a
Tisza
folyo kozeps? szakaszan, a bal parton, a Tiszazug eszaki reszen fekszik. A varostol legkozelebb eszakra
Martf?
, delre
Cibakhaza
, keletre
Mez?hek
talalhato.
Budapestt?l
kb 130 km-re talalhato.
Teruleten eszak-deli iranyban vegighalad a
Szolnok
-
Martf?
-
Kunszentmarton
kozti
442-es f?ut
, amely igy osszekottetest biztosit szamara az emlitett varosok es a terseg fontosabb f?utjai (
4-es
,
44-es
,
M44-es autout
) fele is. A 442-es regi nyomvonala a kozpontjan is athaladt, az az ut ma a
4633-as
szamozast viseli. Utobbibol agazik ki kelet fele a
4628-as ut
, amely
Mez?turig
vezet.
Autobusszal a varos jol megkozelithet? a Szolnok-Martf?-Tiszafoldvar-Cibakhaza-(Kunszentmarton) vonalon. Az onkormanyzat es a Jaszkun Volan Zrt. kozos tervet keszitett autobusz-allomas epitesere a belvarosban, a megyei autobusz-tarsasag felmeresei alapjan ugyanis a Tiszazug kozlekedesi kozpontja nem annyira Kunszentmartonban, mint inkabb Tiszafoldvaron alakult ki, igy ide kivantak athelyezni a csatlakozasi/kozlekedesi sulypontot. A tervek meg is valosultak, es 2015. majus 6-an atadtak az uj autobusz-allomast. Tiszafoldvaron egyebkent helyi autobuszjarat is kozlekedik, mely a varos harom f?bb pontjat (Kossuth ter, Balogh sarok es Vasutallomas) koti ossze egymassal, illetve a kertvarossal,
Homokkal
. Az autobuszvonalat a helyi BUSZ-VAR Kft. m?kodteti.
Vasuton a
Szolnok?Kecskemet-vasutvonalon
erhet? el, a telepules teruleten a vonalnak ket megallasi pontja is van:
Szolnok vasutallomas
fel?l sorrendben el?bb
Tiszafoldvar vasutallomas
es
Homok megallohely
. Az el?bbi a telepuleskozpont keleti reszen,
442-es f?ut
es a
4628-as ut
talalkozasanal helyezkedik el, utobbi Homok telepulesresz delkeleti vegeben talalhato, a 442-es f?ut es a 46 334-es ut keresztez?desenel. A varost erint? vonatok ket orankent, utemes menetrend szerint kozlekednek; kozvetlenul elerhet? innen vasuton Szolnok es Szentes is.
A varos terulete feltehet?en mar sok ezer ev ota arvizmentes, mar az ujk?kortol kezdve kimutathatok az ember megtelepedesenek nyomai.
Az els? irasos adat a telepulesr?l
1467
-b?l szarmazik. A
Thyzafeudwar
-kent emlitett falut es a hozza tartozo Marthjen?t a dunafoldvari apat birtokolta.
Tiszafoldvar legregibb resze a neveben a torok kor emleket ?rz?
Taban
. Az 1571. evi torok osszeiras szerint az akkori Foldvar 250-300 lakosu, kozepes meret? falu volt.
A magaslati fekves es a falut ket oldalrol hatarolo Tisza mocsarai jol vedhet?ve tettek. Bel Matyas 1735-ben igy irta le: ?Egykor torok vegvar volt itt, vizzel ovezett kett?s arokkal, mindket arok mely, meredek mederben.” A telepulest deli iranybol ved? arokrendszert a mai Sanc utca vonalaban, csak a 20. szazad elejen temettek be.
A torok id?kben Foldvar foldesurai gyakran cserel?dtek. Kisebb megszakitasokkal lakott telepules maradt, de 1596. evi torok, illetve az 1658. evi tatar pusztitasok nyoman hosszabb-rovidebb id?re elneptelenedett. A z?rzavaros viszonyok ellenere a vallasi elet elenk volt a telepulesen. A reformacio ide is eljutott, es 1642-ben mar kalvinista predikatora volt a falunak, 1673-ban kalvinista templomot is epitettek.
A felszabadito harcok soran ismet elpusztult a falu, es csak az 1690-es evekre telepult ideiglenesen ujra. A
Rakoczi-szabadsagharc
alatt az egesz Kunsagot igy Foldvart is felegettek a csaszari zsoldban harcolo racok.
1722-ben kulonboz? vallasu lakok telepitettek ujra Foldvart. Heves varmegyeb?l 23 reformatus jobbagy erkezett
Karcag
,
Kisujszallas
es
Kunmadaras
falvakbol.
A kozseg 1755-t?l az aszodi baro Podmaniczky csalad tulajdonaban volt, akik tamogattak a jobbagyok letelepedeset. A megelhetest a szantofoldek, a sz?l? es f?kent az allattartas jelentette.
1808-tol a foldvari birtokon baro Podmaniczky II. Janos, a szeles latokor? birtokos megnovelte az allatallomanyt, hatekonyabba tette a gabonatermelest. Hiresse valt a tiszafoldvari menes.
A kozseg is meger?sodott, de neha megis ehinseg pusztitott. A foldesur ezert 1837-ben letrehozta a Szukseg Hombart, amely a tehet?sebb gazdak adomanyainak segitsegevel a sz?kebb esztend?kben is kepes volt biztositani a raszorulok ellatasat.
1846-ban a hatarbol 5500 hold szanto es legel? kerult a lakossag tulajdonaba.
Az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
idejen mintegy otven foldvari harcolt a honvedseregben. 1849-ben a szolnoki csatat megel?z?en a kornyek
Damjanich
es
Leiningen
tabornokok seregenek felvonulasi terulete volt. Fontos tanacskozasok szinhelye lett a foldvari tiszttartoi haz.
1849
.
marcius 15-en
itt tartozkodott
Kossuth Lajos
is, ennek emleket a helyi vedelem alatt allo tiszttarto haz falan elhelyezett emlektabla is ?rzi.
A forradalom utan nehezebb evek kovetkeztek. Az 1860-as inseges id?szakot a Szukseg Hombar segitsegevel veszeltek at, s?t a vagyont megforgatva novelni tudtak a beveteleket. Ebb?l fejl?dott ki kes?bb a Takarekmagtar, majd 1898-1947-ig a Polgari Tarsulati Alap, mint a t?kes tarsulas es vallalkozas sajatos formaja.
A Takarekmagtar teglagyarat es vagohidat letesitett, 1897-ben megnyitotta g?zfurd?jet. Vagyonat 100 ev alatt 4000 P-r?l 120 000 P-re gyarapitotta, mikozben minden jo ugyet tamogatott.
A Martf?vel es Homokkal egyesitett Tiszafoldvar 1886-ban jarasi szekhely lett. A vasut es a kozut kiepitese bekapcsolta a telepulest az orszag verkeringesebe. A Tisza szabalyozasa reven n?tt a szantoterulet. B?vult a sz?l?- es gyumolcstermeles, a termesztett kulturnovenyek kore.
Az
els? vilaghaboru
sulyosan erintette Tiszafoldvart. 313 foldvari vesztette eletet a csatatereken. A roman csapatok
1919
.
aprilis 30-an
megszalltak es szinte minden termenyt es megmaradt erteket magukkal vittek.
A ket vilaghaboru kozti id?szakban a novekv? mez?gazdasagi termeles, es a termekertekesit? szovetkezetek javitottak a lakossag eletmin?segen.
A
masodik vilaghaboru
idejen 1944 ?szere sokan elmenekultek az orszag nyugati reszebe. A telepules 1944. oktober 6. es 1945. januar 6. kozott tobbszor volt hol a nemet, hol a szovjet csapatok birtokaban.
A haborut kovet? evekben politikai okokbol kitelepitettek is erkeztek a foldvari sz?l?kbe.
A haborut kovet? evekben megtortent a jelent?sebb ipari uzemek es az iskolak allamositasa. Itt kezd?dott meg a kornyek telepulesei kozul els?kent a szovetkezetesites.
Tiszafoldvar
1950
-ben megsz?nt jarasi szekhely lenni, mivel e szerepet
Kunszentmarton
vette at.
Az
1956
-os forradalmi esemenyek soran a gimnazium diakjai es tanarai reszt vettek helyi es mas telepuleseken rendezett nagygy?leseken, elelmiszert gy?jtottek es azt Budapestre szallitottak. Komolyabb incidens nem tortent.
1993
.
januar 1-jen
Tiszafoldvar varosi rangot kapott.
- 1990?1994: Marosfalvi Ern? (nem ismert)
[4]
- 1994?1998: Marosfalvi Ern? (
SZDSZ
-
Fidesz
)
[5]
- 1998?2002: Borza Attila Otto (
Fidesz
-
SZDSZ
)
[6]
- 2002?2006: Borza Attila Otto (
MSZP
)
[7]
- 2006?2010: Borza Attila Otto (
MSZP
)
[8]
- 2010?2014: Heged?s Istvan (fuggetlen)
[9]
- 2014?2019: Heged?s Istvan (fuggetlen)
[10]
- 2019-t?l: Heged?s Istvan (fuggetlen)
[1]
A telepules nepessegenek valtozasa:
2001
-ben a varos lakossagabol 135-en
cigany
nemzetiseg?nek vallottak magukat.
[11]
A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 82%-a magyarnak, 2,1% ciganynak (18% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 13,7%, reformatus 13,3%, evangelikus 1,1%, felekezeten kivuli 43,5% (27,7% nem nyilatkozott).
[12]
2022-ben a lakossag 92,1%-a vallotta magat magyarnak, 1,2% ciganynak, 0,2% nemetnek, 0,1-0,1% ukrannak, horvatnak es romannak, 1,5% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (7,8% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 10,8% volt reformatus, 10,3% romai katolikus, 1% evangelikus, 0,2% gorog katolikus, 0,4% egyeb kereszteny, 0,7% egyeb katolikus, 36,1% felekezeten kivuli (40,3% nem valaszolt).
[13]
Reformatus templom a f?teren
- Belteruleti Reformatus Nagytemplom
Tiszazugi Foldrajzi Muzeum
A varos kozponti reszen helyezkedik el. Kes?
barokk
stilusban epult, 1788-ban szenteltek fel. Egyhajos epitmeny, homlokzat el?tti galerias toronnyal. A
II. Jozsef
altal kiadott
turelmi rendelet
ertelmeben bejarata egy mellekutra nyilik, tornya is a f?uttol mert legtavolabbi templomoldalra kerult. Igy a templom mintegy ?hatat fordit” a f?utnak. A hajo ket vegen harom-harom ivvel alatamasztott korus talalhato, a bal oldalan pedig fakarzat huzodik. Orgonaja hangversenyek tartasara is alkalmas. A mennyezet kazettas, a falak feherek, a padok szurkek, csak a
turcsa
szoszek diszitese es a kazettak kozepenek rozsai aranyozottak. A templomkertben a regi temet? tobb ertekes sirkove lathato. A torony kereng?jeb?l az egesz telepulest be lehet latni.
A f?terre nez? jelenlegi f?bejarata csak az 1929. evi renovalas soran kapta meg a diszesebb, barokkos formajat.
A templomot 1855-ben epitettek kes?
klasszicista stilusban
. Egyhajos epulet, egyenes zarodasu szentellyel. A f?bejarat el?tti magas, oromzatos timpanonnal ellatott portikuszt ket sarokpiller es ket oszlop tartja. A hajo kozponti, negyzetes resze csehsuveg boltozatu. Az oltar feletti resz, valamint a torony mellett lev? karzat hosszanti dongaboltozattal fedett. Berendezese klasszicista stilusu. A legutobbi homlokzatfelujitas soran klasszicista tagozatait sajnalatos modon reszben polisztirolhab burkolattal takartak el, igy a klasszicista homlokzat eredeti formai helyreallitasra varnak.
1894-ben emeltek
Sz?z Maria
es
Szent Istvan
tiszteletere a kettornyu, szines teglas, neoroman-neogotikus stilusban keszult templomot. Szentelyeben Sz?z Mariat, a sekrestyeben pedig
Keresztel? Szent Janost
abrazolo ablak van. Az oltarkep Szent Istvant abrazolja, amikor a koronat felajanlja Sz?z Marianak. A templomban lev? ?Szentfoldi kiallitas” a Szentfoldon tett egyhazkozsegi kirandulasok gy?jtemenyeb?l all. A templomkertben epult a lourdesi barlang, ami korul nyil alaku marvanytablak jelzik a legnagyobb Maria-kegyhelyek iranyat es tavolsagat.
- Jezus szive templom (romai katolikus)
A homoki reszen a Dobrei Janos uton talalhato romai katolikus templomban ?rzik a
Torinoi lepel
egyetlen magyarorszagi masolatat, Dinnyes Laszlo kunszentmiklosi kepz?m?vesz alkotasat. A 436 x 110 centimeteres vaszonra pontosan ravitt mindent, ami az eredeti torinoi halotti leplen lathato.
A Kossuth ut bal oldalan a 101. szam alatt van az egykori tiszttartoi lakas, amelyben 1849. marcius 15-en ? a korabeli feljegyzesek szerint ? jart Kossuth Lajos is, a szolnoki csata el?keszitese soran. A haz falan marvanytabla emlekeztet a nagy esemenyre. Az epulet helyi vedelem alatt all. Ebben a hazban szuletett Somogyi Karoly, a szegedi Somogyi Konyvtar alapitoja.
- Tiszazugi Foldrajzi Muzeum
Hosszu ideig a reformatus templom melletti egykori iskolaepuletben m?kodott a Tiszazugi Foldrajzi Muzeum. A gy?jtemeny letrehozasa dr. Varga Lajos gimnaziumi tanar es Szlanko Istvan muzeumigazgato nevehez f?z?dik. A muzeum szakgy?jtemenyenek tulnyomo reszet a Tiszazug termeszeti, gazdasagi foldrajzara, helytortenetere vonatkozo anyag teszi ki: mintegy ketezer termeszettudomanyos, ezernyi neprajzi, ketezernel tobb torteneti dokumentacios, kb. tizenketezer adattari anyag gy?lt ossze, s amellett szamtalan negativ, dia, konyv, folyoirat es terkep. A muzeum ?slenytani gy?jtemenye a harmadik legnagyobb Magyarorszagon. A gy?jtemeny kiemelked? darabja a Tisza medreb?l 1968-ban kiemelt bodonhajo. A muzeum 2006. evt?l a Kossuth L. ut 101. szam alatt varja a latogatokat.
A szazadfordulo tajan alakult ki a varos tortenelmi hangulatot araszto epiteszeti egyuttese a Kossuth teren, ahol Kossuth Lajos egesz alakos bronzszobra all. A szobrot
Poroszlai Sandor
tiszafoldvari szuletes? szobraszm?vesz keszitette a helyiek felkeresere 1914-ben. A szobor mellett talalhato az 1894-ben furt artezi kut diszes k?medenceje. A kut fole hajol ? a szajhagyomany szerint a kut furasakor ultetett ? tolgyfa hatalmas lombkoronaja. A nephagyomany ugy tartja: Kossuth ehhez a fahoz kototte ki a lovat, ezert Kossuth-tolgynek is nevezik. A kut es a tolgyfa egyarant helyi vedelem ala tartoznak. A parkot gondozott diszkert, padok, valamint korben felallitott kovacsoltvas kandelaberek teszik kellemesse. A park negy oldalan allo epuletek: Tiszafoldvar Varos Polgarmesteri Hivatal, Kollegium (egykori jarasi szekhaz), Okmanyiroda es Gyamhivatal (volt M?vel?desi Haz), reformatus templom es az egykori kozfurd?
A Szt. Istvan templom el?tti kis teren a szegedi Somogyi Konyvtar alapitojanak, Somogyi Karolynak az emlekm?ve all.
Az emlekoszlopon a vertanuk faragott arcmasa lathato.
A varosban megtekinthet? tovabba az I. es II. vilaghaboru es az
1956-os forradalom
h?sei emlekere allitott emlekm?.
- Szabadkemenyes haz, Kossuth u. 2.
A Kozep-Tisza-videk egyetlen fennmaradt szabadkemenyes lakohaza, az egykori kozep-magyar vagy alfoldi haztipus kepvisel?je. Onkormanyzati rendelet alapjan vedelem alatt all. A szabadkemenyes haztipus a 14-15. szazadban az Alfoldon jelent meg es nagyjabol a 19. szazad vegeig szinte kizarolagosan jellemezte a paraszti lakoepitkezest, ma mar csak nehany peldanya lathato. Korabbi epulet ket helyisegenek felhasznalasaval 1890-1900 tajan epult valyogbol es teglabol, faoszlopos, faragott konyokfas tornaccal. Haromosztatu haz, els? ketharmadaban huzodik a tornac. A tornacrol lepunk be a pitvarba, ahonnan szemben a szabadkemenyes konyha, jobbrol a nagyszoba, balrol a kisszoba nyilik. A nagyszobaban szogletes, uj tipusu kemence all. A kisszoba kemencejet korabban elbontottak. A tornac vegeb?l nyilik a kamra. A haz oromfalai szeles deszkakbol keszultek, az utcai oldalon egyetlen szell?z?vel, az udvar fel?li oromfalon harom ives zarodasu nyilassal. A haz a Gulyas-csalade volt. A hazat az 1990-es evek kozepeig laktak, ezutan pusztulasnak indult, a szabadkemenyes konyha kemenye 2003 korul leomlott. 2005-2006-ban megtortent reszleges helyreallitasa, ideiglenes fedest kapott. A jov?ben remelhet?leg befejez?dhet a rekonstrukcio.
- Tiszafoldvari Gyogyviz? Strandfurd? es Kemping
A letesitmenyt a Tiszafoldvari Viz- es Csatornam? Kft. uzemelteti. A furd? 71 °C-os termalvize gyogyhatasu. Feszitett viztukr? uszomedencevel, babapancsoloval, dogonyoz? medencevel b?vult a letesitmeny. Az alkalikloridos, hidrogenkarbonatos termalviz reumatikus, izuleti betegsegeket enyhit. A strand mellett udul?terulet es satorozasra alkalmas terulet is talalhato. A foldvari strand nagy nepszer?segnek orvend az edz?taborozo sportolok koreben, tobb egyesulet is a telepulesen tartja nyari felkeszulesenek egy reszet. A letesitmeny teruleten melegkonyhas etterem, bufe talalhato. Strandroplabda, futball es vizilabdazasi lehet?seg, tovabba lovaglasra alkalmas terep varja az ide latogatokat. Helyszinen rendszeresen rendeznek uszoversenyeket, fesztivalokat, kulturalis esemenyeket.
- Palinka, Hungarikum (Szicsek Palinkaf?zde Kft., Okincsem III. keresztut 10-14.)
|
|
Ez a szocikk (vagy szakasz) leginkabb egy
rajongoi oldalra
hasonlit.
Segits te is
atirni a cikket
, peldaul a folosleges vagy irrelevans listak, magasztalasok, idezetek redukalasaval, szukseg szerint torlesevel, illetve a szoveg atfogalmazasaval ugy, hogy a cikk semleges nez?pontu legyen.
|
.
- Itt szuletett
1913
.
szeptember 7-en
Papp Bertalan
ketszeres olimpiai bajnok kardvivo.
- Itt szuletett
Somogyi Karoly
, a szegedi
Somogyi Konyvtar
megalapitoja
- Itt szuletett
Botka Laszlo
,
Szeged
polgarmestere (2002 ota)
- Itt szuletett
Sziki Karoly
szinesz, rendez?, iro.
- Dr. Varga Lajos, tanar, a Tiszazugi Foldrajzi Muzeum megalapitoja
- Szlanko Istvan, a Tiszazugi Foldrajzi Muzeum egykori igazgatoja
- Kover Janos
(1895?1960) foldbirtokos, varmegyei es helyi politikus, orszaggy?lesi kepvisel? az akkor meg Tiszafoldvarhoz tartozo
Martf?pusztan
szuletett (mas adat szerint
Cibakhazan
).
- Nemeth Gyula
Apaczai Csere Janos-dijas
tanar
- Poroszlai Sandor, tiszafoldvari szuletes? szobraszm?vesz, a Kossuth-szobor alkotoja
- Szini Bela mernok, a csuklos buszok tervez?je
- Dr. Tyihak Ern?, a Kemikusok Orszagos Egyesuletenek f?titkara
- Szlanko Janos, a KFKI Szamitastechnikai Zrt. elnoke
- Bedekovics Peter
reformatus
lelkesz, a
Magyar Cserkeszszovetseg
elnoke
- Foldvari-Olah Csaba
ugyved, iro
Testvertelepulesek
[
szerkesztes
]
- ↑
a
b
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2019. oktober 13. (Hozzaferes: 2020. februar 10.)
- ↑
Magyarorszag helysegnevtara
(magyar es angol nyelven).
Kozponti Statisztikai Hivatal
, 2023. oktober 30. (Hozzaferes: 2023. november 5.)
- ↑
a
b
c
Magyarorszag kistajainak katasztere.
Szerkesztette Dovenyi Zoltan. Masodik, atdolgozott es b?vitett kiadas. Budapest: MTA Foldrajztudomanyi Kutatointezet. 2010.
ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (txt). Nemzeti Valasztasi Iroda, 1990 (Hozzaferes: 2020. februar 21.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1994. december 11. (Hozzaferes: 2020. februar 7.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1998. oktober 18. (Hozzaferes: 2020. aprilis 4.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2002. oktober 20. (Hozzaferes: 2020. aprilis 4.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2006. oktober 1. (Hozzaferes: 2020. aprilis 4.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2010. oktober 3. (Hozzaferes: 2012. januar 21.)
- ↑
Tiszafoldvar telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2014. oktober 12. (Hozzaferes: 2020. februar 10.)
- ↑
A 2001-es nepszamlalas nemzetisegi adatsora
- ↑
Tiszafoldvar
Helysegnevtar
- ↑
Tiszafoldvar
Helysegnevtar
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]