Tihanyi Kalman
(szuletett
Herk
) (
Uzbeg
,
1897
.
aprilis 28.
?
Budapest
,
1947
.
februar 26.
) magyar
fizikus
, villamosmernok, feltalalo, az
ikonoszkop
megalkotoja. A modern, nagy felbontasu
televiziorendszer
feltalaloja, amelynek alapja az altala kidolgozott zsenialis megoldas, ami toltesfelhalmozaskent vagy toltestarolaskent ismert.
Uzbegen szuletett Herk Jozsef es Pitrolf Katalin gyermekekent. Szaktanulmanyait
Pozsonyban
es
Budapesten
vegezte. A
M?egyetem
hallgatojakent epult ki kapcsolata
Poschl Imre
professzorral, akiben nemcsak tamogatora, tehetsegenek tisztel?jere, de eletre szolo baratra is talalt.
Nevehez f?z?dik a teljesen elektronikus, toltestarolo tipusu
televiziorendszer
feltalalasa, amely lehet?ve tette a tobb szaz soros kepfelbontast es kepvisszaadast, ahogy az szabadalmai alapjan vilagszerte megvalosult. Az uj televizio alapelveit es szamos kivitelezesi modjat 1926-ban benyujtott magyar
szabadalmi
bejelenteseben dolgozta ki,
katodsugarcsovet
alkalmazva mind a kamera celjara, mind pedig vev?cs?kent. Elgondolasait kes?bb tovabbfejlesztve, ket uj szabadalmi leirasban foglalta ossze, majd 1928-ban szabadalmazta tobbek kozt
Magyarorszagon
,
Nemetorszagban
,
Angliaban
,
Franciaorszagban
es az
USA
-ban. Az amerikai Radio Corporation (RCA) a szabadalmak angliai es franciaorszagi kozzetetelet kovet?en, 1930 nyaran kereste meg, es 1931-ben kezdtek meg ezek alapjan a kepfelbontocs? laboratoriumi kidolgozasat. Szabadalmait kes?bb megvasaroltak.
A Radioskop. Az 1926-ban benyujtott magyar szabadalmi bejelenteseben Tihanyi Kalman katodsugarcsovet alkalmazott mind a kamera celjara, mind pedig vev?cs?kent
[2]
Tihanyi Kalman, mint a brit Legugyi Miniszterium tudomanyos munkatarsa
Tihanyi egyik szabadalma
Az uj kameracs? els? igazan sikeres peldanyai nehany honapon belul megszulettek es ekkor d?lt el, hogy a keszuleket majd
ikonoszkop
neven fogjak forgalmazni. Ennek a nagyreszt Tihanyi 1928-as szabadalmai alapjan tovabbfejlesztett valtozatai kepikonoszkop, orthikon, keporthikon es vidikon neven ismertek. Ezek kozos alapvet? jellemz?je, hogy a toltesfelhalmozas, illetve -tarolas elven m?kodnek.
Tihanyi a katodsugaras keplekepzest katonai celu felhasznalasra is alkalmazva 1929-ben dolgozta ki es szabadalmazta kulonleges,
infravoros
sugarakra is erzekeny kamerajat, melynek prototipusat legi torpedok vezerlesere, masreszt tankok, agyuk, reflektorok es teleszkopok iranyitasi celjara az angol Legugyi Miniszterium szamara keszitette el. Egyeb, a televizio fejl?deseben jelent?s szerepet jatszo 1935-os es 1937-es bejelentes? szabadalmait a Loewe, RCA es a Fernseh AG vasarolta meg es fejlesztette ki.
1939-ben jelentette be teljesen lapos, valojaban egy igen korai plazmatelevizionak tekinthet? televiziojat, amely a leiras szerint keretbe foglalva akar falra is akaszthato (!), ennek a gyartasat a haboru utani Magyarorszagon tervezte beinditani. A gondolattal mar 1933-ban kezdett foglalkozni, es egy ilyen datumu, valamint ezt bizonyitando mar tokeletesen kidolgozott, 1936-os szabadalmi leiras (igenypontok es rajzok) kezirata maradt fenn.
1940 nyaran hazatert az akusztikai sugarvetit? kidolgozott tervevel. Ennek megvalositasara hamarosan megallapodast kotott a Legfels?bb Haditechnikai Tanacs jovahagyasa mellett. A munka szervezesevel, konstrukcios rajzokkal, uzem es ket laboratorium felallitasaval 1941 vegere keszult el. A reszere felallitott magyar kiralyi Kulonleges Katonai Alakulat 45 munkatarsat, koztuk kilenc mernoket a katonai munkaszolgalatosok soraibol valasztotta ki. A TVR kodnev? kiserleteket a legnagyobb titok ovezte. A nagymeret? munkadarabok a Ganz- es a Lang-gyarban keszultek; minden mast, igy egy 2 meter atmer?j? parabolatukrot is sajat maguk gyartottak le. 1943 masodik feleben a helyzet egyre feszultebbe valt munkatarsai miatt, akiket id?nkent lecsereltek potencialisan veszelyt jelent? emberekkel. Ketsegtelenne valt Tihanyi Kalman szamara, hogy megfigyeles alatt allnak es az is tudott dolog volt, hogy baratsagot apolt
Bajcsy-Zsilinszky Endrevel
es korevel. Egyre valoszin?bbnek tartotta, hogy a gep nem a szamara egyedul fontos magyar erdekeket fogja szolgalni, hanem immar elkerulhetetlenul
nemet
kezbe kerulhet. Igy kezd?dott a befejezes kesleltetese a latszat fenntartasa mellett.
Szabo Gusztav
es
Poschl Imre
professzor ekkor mint kuls? ellen?r csatlakozott a projekthez. 1944. aprilis 5-en ?t es f?bb munkatarsait letartoztattak. A kilencven szazalekban elkeszult gep ekkor mar a Ganz-gyarban volt. Aprilis 11-en a Hadik laktanyabol a Margit koruti katonai foghazba vittek, ahol ot honapig tarto vizsgalati fogsagban volt, maganzarkaban, a h?tlenseg vadjat azonban nem sikerult rabizonyitani. Szabadulasa utan ujra kapcsolatba lepett az ellenallokkal.
Szalasi Ferenc
hatalomra jutasat kovet?en ellenallo bajtarsaihoz hasonloan ? is illegalitasba kenyszerult. A haboru alatt es utan er?sen foglalkoztattak az
ultrahang
-technologia lehet?segei, es ennek alkalmazasara szamos talalmanyt dolgozott ki es hagyott hatra.
A haboru befejeztevel fizikailag leromlott allapota ellenere ismet napi 16-17 orat dolgozott. Uzemeben hozzalatott uj megoldasu (belul uregesen kikepzett) golyoscsapagyanak gyartasahoz, s kozben (mar 1945 juniusaban!) lepeseket tett egy televizio-tarsasag alapitasara, adoallomas felepitesere, kepcs?gyar szervezesere. Ezt a tervet azonban kes?bbre halasztotta, s az ultrahang-technologiara alapozott tucatnyi otleteb?l valogatva inkabb egy aranycentrifugara vonatkozo talalmanyanak kidolgozasa mellett dontott. Ennek megvalositasahoz
ifj. Loczy Lajos
egyetemi tanarral, a Foldtani Intezet igazgatojaval tarsult, es hozzakezdett a prototipus felepitesehez.
1946 telen bekovetkezett els? szivrohama jelezte, hogy szervezete nem birja a megfeszitett tempot. A masodik szivroham azonban mar vegkepp legy?zte, es 1947. februar 26-an azonnal veget vetett eletenek.
- Tihanyi Kalmant 1973-ban a Nemzeti Panteonban ujratemettek.
- 1997-ben, szuletesenek centenariumi eveben a haza ket kiallitassal es a Tavkozlesi vilagnap megunneplesevel tisztelgett emlekenek.
- 2001
.
szeptember 4-en
az
UNESCO
beiktatta Tihanyi 1926-os szabadalmi bejelentesenek iratait azon egyetemes jelent?seggel biro dokumentumok koze, amelyeket mintegy szellemi vilagoroksegkent jegyez
A vilag emlekezete program
ban.
- A
Magyar Nemzeti Muzeumban
2001
.
augusztus 31-en
megnyitott, majd 2004. majus 26-an kib?vitett
Magyarok, akik a XX. szazadot csinaltak
cim? allando kiallitason
Bay Zoltan
,
Karman Todor
,
Neumann Janos
,
Szilard Leo
,
Teller Ede
mellett Tihanyi Kalman is ott lathato.
- 2005-ben a Magyar Mernoki Kamara innovacios dijat alapitott a tiszteletere.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]