Tiberius Sempronius Gracchus
(
i. e. 163
k. ?
Roma
,
i. e. 133
juliusa)
romai
politikus, az el?kel?
plebejus
Sempronia gens
tagja volt. Els?sorban foldtorvenyer?l ismert, amit elete utolso eveben hozott neptribunuskent; a romai kisbirtokos reteg felbomlasat megakadalyozni es a hadsereg erejet visszaallitani hivatott intezkedes kirobbantotta ellenkezes vegul a politikus halalahoz vezetett.
Szarmazasa, ifjusaga
[
szerkesztes
]
Tiberius Gracchus a hasonlo nev? illusztris hadvezer es politikus, a ketszeres
consul
Tiberius
es felesege,
Cornelia Scipionis
gyermeke, anyja reven a
Hannibalt
legy?z?
Scipio Africanus
unokaja volt. Szuleinek tizenket gyermeke szuletett a feljegyzesek szerint, de tobbseguk valoszin?leg fiatalon meghalt; csupan Tiberius es szinten hires, nala joval fiatalabb occse,
Caius
, illetve Sempronia nev? leanytestveruk ismert, akit utobb
ifjabb Scipiohoz
adtak felesegul. Tiberius viszonylag fiatalon vesztette el apjat (legkorabban
Kr. e. 154
korul), ezutan anyja gondoskodott ? es testverei oktatasarol. Gorog tanitomestereikt?l (a
marathoni
Menelaosz, a
mutilenei
Diophanesz
es a
cumaei
Blossius
) kivalo es sokoldalu nevelest kaptak, melynek eredmenyekeppen Tiberius kiemelked? szonoki kepessegekre tett szert, amihez megnyer? szemelyiseg parosult.
Karrierjenek kezdetei
[
szerkesztes
]
Feln?tt korba erve
augurra
valasztottak,
Appius Claudius Pulcher
pedig felesegul adta hozza Claudia nev? lanyat.
Kr. e. 147
-ben sogoraval es baratjaval, ifjabb Scipioval tartott a
harmadik pun haboruba
, akit?l katonai ismereteket szerzett. A harcban rendkivuli batorsagrol es fegyelmezettsegr?l tett tanubizonysagot, allitolag a
Karthago
falaira els?kent felhagok kozott volt a vegs? ostrom soran. Ezutan sokaig nem hallani rola; vegul
Kr. e. 137
-ben
quaestorkent
Caius Hostilius Mancinus
consul
oldalan
Hispania Citeriorba
ment, ahol mind a romaiak, mind a helyi lakossag nagyrabecsuleset kivivta. A
numantiai haboruban
Mancinus vereseget szenvedett a
keltiberekt?l
, am azok Tiberius Gracchusra (es apja korabbi, tartomanyban szerzett erdemeire) valo tekintettel hajlandoak voltak a quaestor kozvetitesevel a vereseghez merten enyhe feltetelekkel beket kotni. A legalabb huszezer bekeritett
legionarius
igy sertetlenul elvonulhatott, ami nagy nepszer?seget szerzett Gracchusnak hazatereset kovet?en. A
senatus
azonban meltatlannak es dicstelennek itelte a bekekotest, igy a konzervativ csoport Scipio vezetesevel Mancinus ellen fordult, akit
Kr. e. 136
-ban meztelenre vetk?ztetve es megkotozve kiszolgaltattak a
numantiaiaknak
, hogy jelezzek: a megallapodast semmisnek tekintik. Gracchusra azonban nem haramlott baj az eset miatt. A politikus
Kr. e. 134
-ben
neptribunusnak
jeloltette magat, es meg is valasztottak a kovetkez? evre.
Kr. e. 133
-as hivatali eveben ? talan a katonak koreben tapasztalhato elegedetlenseg, a besorozhato polgarok szamanak csokkenese, a nincstelenek szaporodasa miatt ? a foldreformot t?zte zaszlajara. A
Kr. e. 367
-es
Licinius?Sextius-fele foldtorveny
annak idejen szabalyozta, hogy ki mennyi foldet birtokolhat es mennyit vehet berbe az allami, kozos foldekb?l (
agri publici
). Az id?k folyaman azonban a torveny feledesbe merult, es hatalmas birtokkomplexumok alakultak ki allami- es maganfoldekb?l. Ezeken a haboruk soran szerzett
rabszolgak
dolgoztak. A nagybirtokosok (akik joreszt a senatus tagjai voltak) birtokaikat tovabb noveltek, es az allando haboruskodas miatt a tavol lev? kisbirtokosok foldjeit is olcson felvasarolhattak, ami drasztikusan csokkentette a vagyon alapjan besorozhato polgarok szamat es demoralizalta az eveken at idegen foldon szolgalo katonakat, amellett jelent?sen novelte a Roma varosaba aramlo, idenymunkakbol es szavazatai adasveteleb?l el? nincstelen polgarok szamat.
A valsagot Gracchus es tekintelyes elvbaratai ? aposa, Appius Claudius, a jeles jogtudos
Publius Mucius Scaevola
, illetve
Publius Licinius Crassus
, a
pontifex maximus
? a kisbirtokok helyreallitasaval probalta megoldani. Ezert Gracchus javasolta, hogy a tobb mint ketszaz eves foldtorvenyt ujitsak meg, kedvezmenykeppen kib?vitve azzal, hogy a kozfoldekb?l fejenkent birtokolhato 500
iugerumnyi
(126 hektarnyi) terulethez a tulajdonos legfeljebb ket fia neveben 250-250 iugerumnyi hozzatehet?. Igy egy szemely osszesen 1000 iugerumnyi (252 hektarnyi) foldet berelhetett a kozfoldekb?l. A fennmarado tobbletet egy allandoan m?kod? haromf?s bizottsag (triumviratus) kisbirtokok formajaban kioszthatta a nincstelen polgarok kozott. Az kiosztando birtokreszekre epitett ingatlanokert karpotlast helyezett kilatasba.
A nagybirtokosokat tomorit? senatori arisztokracia jo resze nem volt hajlando belenyugodni a foldosztas gondolataba, ezert a maguk oldalara allitottak a szinten tulzottan sok birtokkal rendelkez?
Marcus Octavius Caecina
neptribunust. A ket tribunus vitaja parttalanul folyt, vegul a
senatus
ele vittek, ahol szinten nem sikerult eredmenyre jutni. Vegul Gracchus
iustitiumot
hirdetett, azaz felfuggesztett minden kormanyzati tevekenyseget az ellentmondas megsz?neseig, es javaslatot tett rivalisanak levaltasara. A
nepgy?les
vegul megvonta Caecina tribunusi megbizatasat, a torvenyt pedig nagy tobbseggel elfogadta. Rovidesen felallt a harmas foldoszto bizottsag, amelyben a triumviri tisztsegeket Gracchus es occse, Caius, illetve Appius Claudius foglalta el.
Noha Tiberius Gracchus nepszer?sege a tet?pontjan volt, a senatusban
Publius Cornelius Scipio Nasica Serapio
vezette konzervativ tomorules folyamatos, heves tamadasokat intezett ellene es reformja ellen. (Ujabb elkepzelesek szerint nem a torveny tartalma, hanem az elintezes modja ? a senatus teljes kizarasa a donteshozatalbol ? valtott ki ellenallast a honatyakbol.) Egy baratja mergezesre utalo halala nyoman a neptribunus jobbnak latta vedekezni az esetleges gyilkossagi kiserletek ellen, ezert mindig affele barataibol allo test?rseg koreben mutatkozott. Id?kozben hire jott, hogy
III. Attalosz
, az
anatoliai
Pergamon
kiralya vegrendeleteben a
Romai Koztarsasagra
hagyta orszagat. Gracchus az ebb?l szarmazo vagyont reszint karpotlasra, reszint a letrehozott birtokok felt?kesitesere kivanta felhasznalni, de erre vonatkozoan, ugy t?nik, nem szuletett hatarozat.
Bar Gracchus ketsegtelen sikert ert el, ellenfelei askalodasa nem sz?nt meg. Elterjesztettek annak gondolatat, hogy Octavius tribunusi hivatalanak elvetele torvenyellenes eljaras volt, s?t azt is, hogy a politikus egyeduralomra tor. Ennek tovabbi tapot adott, hogy a hagyomanyokat felrugva Gracchus neptribunusnak jeloltette magat a kovetkez? evre is. Ezt mind torvenyet, mind eletet feltve tette, mivel hivatala lejartaval a foldreformot szabadon eltorolhettek volna, ?t magat pedig perbe lehetett volna fogni, nem leven mar szent es serthetetlen (sacrosanctus).
Balszerencsejere a valasztasok juliusban voltak, amikor a torvenyeb?l hasznot huzo foldnelkuliek zome idenymunkat vegezve tavol volt Romatol, a helyben marado varosi lakossag pedig kevesse szimpatizalt Gracchusszal, es nem volt hajlando megvedeni ?t. A feszult hangulatban kezd?d? szavazast az arisztokratak nyomasara elnapoltak, masnap pedig a hirre, hogy Gracchust meg akarjak gyilkolni, panik tort ki. A Scipio Nasica vezette senatorok egy csoportja ? a consulok es a testulet beleegyezese es felhatalmazasa nelkul ? rarontott a menekul? tomegre, es mintegy haromszaz emberrel vegeztek bunkosbotokkal es kovekkel felfegyverkezve. Gracchust a senatus ulesenek helyet ado
Fides
-templom el?tt vertek fejbe, amibe belehalt. (Meggyilkolasanak ?dics?seget” Lucius Rufus es egy tribunustarsa, Publius Satureius is magaenak vallotta.) Gracchus es hivei (koztuk nevel?je, Diophanesz) holttestet masnap a
Tiberisbe
vetettek, es szamos mas parthivet bortonoztek be vagy kenyszeritettek menekulesre.
Oroksege, emlekezete
[
szerkesztes
]
Bar Gracchust meggyilkoltak, reformjat nem vontak vissza: a torveny ervenyben maradt, a triumviratus pedig tovabb m?kodott, raadasul
Kr. e. 123
-ban tribunusi hivatalt visel?, Caius nev? occse kiterjesztette a reformelkepzeleseket. Utobb az ? tevekenyseget is verbe fojtottak. Az
optimata
hagyomany kes?bb negativ szinben tuntette fel a Gracchusok tevekenyseget, bar Tiberius szemelyes kvalitasait a kes?bbi szerz?k (
Titus Livius
,
Plutarkhosz
,
Appianosz
,
Velleius Paterculus
stb.) is elismertek.
- ↑
a
b
Digital Prosopography of the Roman Republic
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. junius 29.)
- ↑
a
b
c
0030697
- ↑
02552/eu_g_2983/g2983
- ↑
https://www.larousse.fr/encyclopedie/personnage/Tiberius_Sempronius_Gracchus/122012
- ↑
118541161
- ↑
a
b
CERL Thesaurus
(angol nyelven). Consortium of European Research Libraries
- ↑
a
b
Encyclopædia Britannica
(angol nyelven)
- ↑
Digital Prosopography of the Roman Republic
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. junius 10.)
- ↑
Digital Prosopography of the Roman Republic
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. junius 10.)