Thot
|
|
az iras es a tudomanyok ibiszfej? istene
|
Nem
| ferfi
|
Hazastars
| |
|
Thot
(a nev eredeti egyiptomi valtozata
Dzsehuti, ??wty
) az
okori egyiptomi vallasban
az iras, a bolcsesseg, a tudomanyok es a magia istene,
[1]
[2]
az irnokok partfogoja.
[3]
Az orvosok patronusa is volt, az
Ebers-papirusz
receptjeit az el?szoban neki tulajdonitjak.
[4]
Ibiszkent
vagy
paviankent
, neha emberfejjel abrazoljak, kezeben papirusszal es ironaddal. Osszefuggesbe hoztak a
Holddal
is, talan szent allata, az ibisz horgas, holdsarlora emlekeztet? cs?re miatt.
[5]
Szent szama a nyolcas, szent varosanak oegyiptomi neve, a Hemenu is ezt jelenti. A varos kes?bbi neve
Hermopolisz
.
[6]
Attributumai
miatt a gorog
Hermesszel
azonositjak.
[7]
Ezoterikus korokben allitjak, hogy szemelye azonos a kes?bbi korokban beavatott bolcskent tisztelt
Hermesz Triszmegisztosszal
(Haromszor-Hatalmas Hermesz).
Erdekes modon rokonsag nelkul all az egyiptomi pantheonban. Mitologiaja eleg terjedelmes. Helye van a
Napbarkaban
,
Re
egi csonakjaban es jelen van a sziv megmerettetesenel, ahol ? jegyzi le az eredmenyt.
[8]
? gyogyitja meg
Horusz
szemet, amikor az megserul a
Szethtel
vivott harcok kozben (ez a szem lesz az
Udzsat
-szem, amit ved?-amulettkent hasznaltak).
[5]
? es
Szesat
, az iras istenn?je irjak fel a farao nevet az
ised-
fa
leveleire.
[9]
A
Piramisszovegekben
neha ? viszi fel szarnyan a halott lelket az egbe.
[10]
Fontos szerepe volt az
okori egyiptomi naptar
kialakulasaban, annak els? honapja is az ? nevet viseli.
[7]
Van azonban meg egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem vilaglik ki egyertelm?en az istenseg mitologiai szerepeb?l. ? a Napbarkaban a ?vilag rendjenek” ?riz?je. Ez
Izisz
es
Ozirisz
mitoszanak egy epizodjabol derul ki. Amikor Izisz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Horuszt Szeth haragja el?l, az ifju istent megmarja egy
skorpio
. Izisz annyira ketsegbeesetten kezd kiabalni, hogy meg a Napbarka is megall egi utjan. Az istenek Thotot ugrasztjak ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyogyitja Horuszt, Izisz is abbahagyja a zokogast, a Napbarka pedig folytathatta utjat.
- ↑
Budge, E. A. Wallisː The Gods of the Egyptians Vol. 1 p. 414
- ↑
Kakosy Laszlo
.
Az okori Egyiptom tortenete es kulturaja
. Budapest: Osiris (2003).
ISBN 963-389-497-2
ISSN 1218-9855, p. 260
- ↑
Kakosy, op.cit., p.73
- ↑
Kakosy, op.cit., p.264
- ↑
a
b
Kakosy, op.cit., p.317
- ↑
Kakosy, op.cit., p.338
- ↑
a
b
Kakosy, op.cit., p.265
- ↑
Kakosy, op.cit., p.353
- ↑
Kakosy, op.cit., p.339
- ↑
Kakosy, op.cit., p.351
- Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap