Thomas Sudhof
Szuletett	1955 . december 22. (68 eves) Gottingen
Allampolgarsaga	nemet (1955. december 22. ? 1990-es evek) [1] amerikai (1990-es evek ? nincs ) [1] nemet (2013 ? nincs ) [1]
Hazastarsa	Lu Chen
Foglalkozasa	biokemikus
Tisztsege	professzor
Iskolai	Aacheni M?szaki F?iskola Gottingeni Egyetem
Kituntetesei	Orvostudomanyi Nobel-dij (2013)
weboldal
A Wikimedia Commons tartalmaz Thomas Sudhof temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Thomas Christian Sudhof (szuletett Gottingen , 1955 . december 22. ?) nemet-amerikai biokemikus . 2013-ban az amerikai James Rothmannal es Randy Schekmannal megosztva elnyerte a fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dijat , mert felfedezte, hogy az idegsejtekben hogyan tortenik a neurotranszmitter molekulak sejten beluli, vezikulumokban torten? transzportja.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Thomas Sudhof 1955. december 22-en szuletett a nemetorszagi Gottingenben, egy orvoscsalad negy gyereke kozul a masodikkent. Anyai nagyszulei antropozofusok voltak es a varosi Waldorf-iskolaban tanitottak, amelyet a nacik hatalomatvetele utan bezartak, nagyapjat pedig munkaszolgalatra iteltek. Thomas Gottingenben es Hannoverben toltotte gyerekkorat es utobbi varos Waldorf-iskolajaban tanult. Apja sikeres belgyogyasz f?orvoskent sokat dolgozott es tankonyveket is irt; de a tulfeszitett munka miatt szivrohamban meghalt, amikor Thomas meg kozepiskolaba jart.

A kozepiskola utan 1975-ben beiratkozott az Aacheni Egyetem orvosi szakara, majd a Gottingeni Egyetemen folytatta tanulmanyait, ahol kozelebb kerulhetett az alapkutatashoz. Gottingenben Victor P. Whitakker neurokemiai tanszeken felvettek tudomanyos segedmunkatarskent, ahol csatlakozott az idegsejtek szinaptikus vezikulumait tanulmanyozo munkahoz. Sikerult izolalnia es jellemeznie egy feherjecsaladot, amely a nemreg felfedezett annexinek koze tartozott. Sudhof 1982-ben megszerezte orvosi diplomajat, a kovetkez? evben pedig posztdoktori kepzesre kikoltozott az Egyesult Allamokba.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Sudhof a Texasi Egyetem dallasi Delnyugati Orvostudomanyi Karan kapott osztondijat, ahol Michael Brown es Joseph Goldstein laboratoriumaban klonozta az LDL-receptor genjet. Ott tartozkodasa alatt, 1985-ben Brownt es Goldsteint fiziologiai Nobel-dijjal tuntettek ki. Mikor szerz?dese 1986-ban lejart, Brown es Goldstein felajanlottak neki egy laboratoriumot, igy Sudhof Dallasban maradt; egeszen tovabbi 22 evig, amit csak egy rovid gottingeni intermezzo szakitott meg.

Sajat laboratoriumaban Sudhof visszanyult a korabbi temahoz: mib?l allnak az idegsejtek szinaptikus vezikulumai es hogyan uritik ki tartalmukat a szinapszisba, vagyis mi a mechanizmusa a neurotranszmitterek felszabadulasanak. Sudhoz azt a munkamodszert valasztotta, hogy el?bb igyekezett izolalni valamennyi feherjet, amely szerepet jatszhat ezekben a folyamatokban es kes?bb azonositotta funkciojukat. A kovetkez? ket evtizedben aprolekos munkaval sorra azonositotta a vezikulumok uritesenek (exocitozisanak) kulcsresztvev?it az idegsejtekben, kulonos tekintettel a lipidmembranok fuziojat szabalyozo proteinekre. felfedezte, hogy a folyamatok iranyitasaban fontos szerepet jatszik a kalciumionokon alapulo szignal es leirta, hogyan kapcsolodik az akcios potencial a neurotranszmitterek szinaptikus terbe valo uritesehez. Nehany altala azonositott feherje mas sejtekben is szabalyozza a vezikulumok transzportjat, mig masok a neuronokra specifikusak.

Sudhof mas kutatocsoportokkal parhuzamosan dolgozott (tobbek kozott James Rothmaneval es Randy Schekmaneval ) es egymas adatait felhasznalva, hosszu id?n keresztul, fokozatosan fejtettek meg azt a sokszerepl?s folyamatot, mikepp m?kodik a sejtekben a membranok osszeolvadasa.

Tiz evvel laboratoriumanak meginditasa utan Sudhofot felkertek, hogy legyen a vezet?je a gottingeni Kiserletes Orvostudomanyi Max Planck Intezet idegtudomanyi reszlegenek. Lelkesen fogott munkahoz, de nehany ev mulva konfliktusba kerult az intezet uj igazgatojaval es 1998-ban visszatert a Texasi Egyetemre, ahol megkapta az Idegtudomanyi Kozpont (kes?bb tanszek) vezeteset. A kovetkez? tiz evben kutatasai mellett a kozpont felepitesenek szentelte idejet. 2008-ban munkahelyet valtott, a tudomanyszervezesi feladatok helyett visszatert a laboratoriumba es a Stanford Egyetemen a szinapszisok kialakulasat, es abban a csapata altal felfedezett neurexin feherjek szerepet vizsgalta.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1993 a Columbia Egyetem W. Alden Spencer-dija
• 1994 Wilhelm Feldberg-dij
• 1997 A Nemzeti Tudomanyos Akademia molekularis biologiai dija
• 2004 MetLife-dij
• 2004 Bristol-Myers Squibb-dij
• 2008 Bernhard Katz-dij
• 2008 a Passano Alapitvany dija
• 2010 Kavli-dij
• 2013 Albert Lasker-dij az orvosi alapkutatasert
• 2013 Fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij ( Randy Schekmannal es James Rothmannal megosztva)

2002 ota tagja a Nemzeti Tudomanyos Akademianak , 2007 ota a Nemzeti Orvostudomanyi Akademianak, 2017 ota pedig levelez? tagja a brit Royal Societynek . 2022-ben a Magyar Tudomanyos Akademia tiszteleti tagjava valasztottak.

Csaladja [ szerkesztes ]

Thomas Sudhof a szinten neurobiologus Lu Chent vette felesegul. Hat gyermekuk szuletett: Saskia, Alexander, Leanna, Soren, Roland es Moritz. Sudhof gyerekkora ota kedveli a klasszikus zenet es jol jatszik fagotton .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Thomas C. Sudhof ? Biographical ? Biographical Nobelprize.org
• Sudhof wins Nobel Prize for two decades of work at UTSW University of Texas Southwestern Medical Center]
• About Thomas Sudhof, M.D. Stanford Medicine