Thomas Hardy
Szuletett	1840 . junius 2. Higher Bockhampton, Anglia
Elhunyt	1928 . januar 11. (87 evesen) Dorchester , Anglia
Allampolgarsaga	brit
Hazastarsa	Emma Gifford (1874. szeptember 17. ? ) [1] Florence Dugdale (1914. februar 10. ? ) [2] [1]
Foglalkozasa	iro regenyiro forgatokonyviro kolt?
Iskolai	Architectural Association School of Architecture King’s College London (1865?1866, nincs )
Kituntetesei	Fellow of the Royal Society of Literature Order of Merit (1909) [1]
Halal oka	termeszetes halal
Sirhelye	Westminsteri apatsag [1] Stinsford (sziv) [1]
Thomas Hardy alairasa
IMDb PORT.hu
A Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Thomas Hardy temaban.
A Wikimedia Commons tartalmaz Thomas Hardy temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Thomas Hardy OM (Higher Bockhampton, Anglia , 1840 . junius 2. ? Dorchester , Anglia , 1928 . januar 11. ) angol kolt? es regenyiro; a regionalis epika egyik legkivalobb m?vel?je. Kiemelked? regenyeinek szinhelye a kepzeletbeli delnyugat-angliai megye, ?Wessex”.

Elete [ szerkesztes ]

Ifjusaga [ szerkesztes ]

Thomas Hardy 1840 . junius 2-an latta meg a napvilagot a delnyugat-angliai Dorset grofsag mindossze nyolc lakohazbol allo kis tanyajan, Higher Bockhamptonban. Edesapja, id?sebb Thomas Hardy epit?mester volt, s az otvenes evekben teglaeget?jeben ket munkast is alkalmazott. Az iro anyja, leanykori neven Jemina Hand, egy inasnak es egy lecsuszott nemes lanyanak gyermeke volt. Amikor kes?bbi ferjevel, az iro apjaval megismerkedett, szakacsn?kent es cseledlanykent dolgozott a kornyek tehet?sebb hazainal. Az iro rokonai tobbnyire beresek, inasok es munkasok voltak, a kes?bb hiresse valt Hardy nemigen lehetett buszke szarmazasara. A csalad eletenek menetet az evszakok valtakozasa es a templomi kalendarium hatarozta meg.

A kis Thomas erzekeny gyermek volt, s hajlamos a depressziora es a letargiara is, amit?l meg feln?ttkoraban sem nagyon tudott szabadulni. Neveleset edesanyja iranyitotta, aki megismertette az angol klasszikusok, Shakespeare es Fielding m?veivel. Gyermek- es ifjukoraban rendszeres latogato volt egy, az otthonukhoz kozeli varoskaban, Puddletownban el? rokonainal, ahol szeme koran hozzaszokott a korabeli elet nyers realitasahoz: mit jelent a sok gyerek, az alkoholizmus , az arvasag, a betegsegek es az osztalykulonbsegek ny?ge. Szulei kezdetben az ertelmes, bar visszahuzodo fiut papnak szantak, de kes?bb felulkerekedett bennunk a gyakorlatiassag, es 1856 -ban epitesztanoncnak adtak egy dorchesteri restaurator es epitesz, John Hicks melle. A fiu nem hagyott fel a tanulassal, es er?teljes onkepzesbe kezdett. Megtanult ogorogul , egyhazi vitairatokat olvasott es hitvitakat folytatott mas felekezet? kollegaival. Ebben az id?szakban kotott tartos baratsagot Horace Moule -lal, egy anglikan lelkesz fiaval, aki kes?bb a hires londoni hetilapnak, a The Saturday Review -nak lett a kritikusa es hires publicistaja.

1862 -ben Londonba kerult, ahol Arthur Bloomfield neves epitesz asszisztensekent dolgozott, s unalmas rajzolgatassal toltotte idejet. Ebben az id?ben irta els? verseit, es mindekozben megismerkedett a kor vezet? termeszettudomanyanak jelent?s alakjainak, Charles Darwin , August Comte es Herbert Spencer korszakalakito munkaival is. Nagy hatassal volt ra az utilitarista John Stuart Mill es a pozitivizmus eszmerendszere. 1867 -ben kiabrandult a varosi eletb?l, es visszatert szulei hazaba. Tobbnyire epiteszeti munkakat vallalt, de kozben irt nehany verset es par novellat.

Regenyei [ szerkesztes ]

Els? regenyet 1867?68-ban irta, de The Poor Man and the Lady (A szegeny ember es az urn?) c. munkat tobb kiado visszautasitotta azzal az indokkal, hogy a m? tulsagosan szatirikus es szocialista, Hardy emiatt megsemmisitette a keziratot.

• A zoldell? fa alatt ( Under the Greenwood Tree , 1872)
• Tavol a vilag zajatol (Far from the Madding Crowd, 1874)
• Hazateres ( The Return of the Native , 1878)
• A weydoni asszonyvasar ( The Mayor of Casterbridge , 1886)
• Erd?lakok ( The Woodlanders , 1887)
• Egy tiszta n? ( Tess of the d’Urbervilles , 1891)
• Lidercfeny ( Jude the Obscure , 1895)

Magyarul [ szerkesztes ]

• Otthon, a szul?foldon. Regeny ; ford. Bekesi Gyula, Pallagi Gyula; Franklin, Bp., 1898 (Olcso konyvtar)
• Erlanger Frigyes: Tessza. Drama ; szov. Thomas Hardy Tess of the d'Urbevilles elbeszelese nyoman Illica Lajos, ford. Vidor Dezs?; Operahaz, Bp., 1911
• Egy tiszta n?. Regeny ; ford. Szabo L?rinc, bev. Kery Laszlo; Szepirodalmi, Bp., 1952
• Egy tiszta n? ; ford. Szabo L?rinc, tan. Kery Laszlo; 2., atdolg. kiad.; Uj Magyar Kiado, Bp., 1955
• Netty Sargent's copyhold. Netty Sargent birtoka / Absent-mindedness in a parish choir. Szorakozottsag egy egyhazkozsegi zenekarban ; ford. T. Andras Laszlo; Terra, Bp., 1957 (Ketnyelv? kis konyvtar)
• Lidercfeny. Regeny ; ford. Paloczi-Horvath Lajos, bev. Ungvari Tamas; Europa, Bp., 1959 (A vilagirodalom klasszikusai)
• Az asszonyert. Elbeszelesek ; ford. Vajda Miklos, val. Borbas Maria; Europa, Bp., 1961
• A weydoni asszonyvasar. Regeny ; ford. Bartos Tibor; Europa, Bp., 1968 (N?k konyvespolca)
• Hazateres. Regeny ; ford. B. Nagy Laszlo, versford. Tandori Dezs?; Europa, Bp., 1972
• Erd?lakok. Regeny ; ford. Laszlo Balazs; Magyar Helikon?Europa, Bp., 1973
• Csudabogarak ; ford. Vajda Miklos; in: A titokzatos idegen. Negy klasszikus angol kisregeny ; jegyz. Weltner Mariann; Europa, Bp., 1978 (A vilagirodalom remekei)
• Thomas Hardy es Gerard Manley Hopkins versei ; val. Sz. Kiss Csaba, ford. Ferencz Gy?z? et al., utoszo Ferencz Gy?z?; Europa, Bp., 1985 (Lyra mundi)
• Kalandozasaink az Ordoglyukban ; ford. F. Nagy Piroska; Mora, Bp., 1988 (Delfin konyvek)
• A kek szempar ; ford. Gebula Judit; Lazi, Szeged, 2009
• A zoldell? fa alatt ; ford. Gebula Judit; Lazi, Szeged, 2011
• Tavol a vilag zajatol ; ford. Gy. Horvath Laszlo ; Lazi, Szeged, 2020

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak

Thomas Hardy temaban.

• Tomalin, Claire . Thomas Hardy: The Time-Torn Man . London: Penguin (2007). ISBN 9780141017419  
• Thomas Hardy: Feketerigo a homalyban (vers) (Holmi)