A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Theodore Rousseau
(
Parizs
,
1812
.
aprilis 15.
?
Barbizon
,
1867
.
december 22.
)
francia
fest?
, a tajkepfestes epikusa es a
barbizoni iskola
egyik megalapitoja. A legtobb kepet a
Louvre
-ban es a
hagai
Mesdag Muzeumban ?rzik.
Mestere
Guillaume Guillon Lethiere
torteneti fest? volt, el?tte
Jean-Charles-Joseph Remond
-nal tanult. Hatassal voltak ra
Richard Parkes Bonington
es
John Constable
kepei.
Auvergne
-i es
normandiai
utazasai alatt vegzett termeszeti megfigyelesei vezettek ?t a tajkepfestes fele. Az
1830-as evekben
Jules Dupre
es
Charles-Francois Daubigny
tarsasagaban egyre tobbszor latogatott a
fontainebleau
-i erd? szelen fekv? Barbinzonba.
A
barbizoni iskolaban
szeretet es tisztelet ovezte, ? volt a barbizoni iskola vezet?egyenisege.
1836
?
37
-t?l Barbizonba vonult vissza es ott festett. M?veit leginkabb halala utan ertekeltek. Kozvetlenul a m?vesz halala el?tt
Paul Durand-Ruel
es Brame felvasarolta mintegy 80 kepet, vazlatat es rajzat mindossze 100 000 frankert, utana nagyon jo uzletet csinaltak vele.
Az er?sen
iparosodo
,
varosias
vilagbol a m?veszek a termeszetbe menekultek. Rousseau figyelmet nagyon lekototte a termeszet strukturajanak megfigyelese, a granittombok, a nagy
fak
elagazasai, az
erd?
belseje, az abban meghuzodo tisztasok, az erd?szeli hatalmas koronaju fak leveleikkel es a nagy horizontu tajjal, mocsarakkal vagy itatokkal. Vazlatait a szabadban keszitette. Gyakran a deli
nap
er?teljes szinskalaja vagy a naplemente
fenyei
vagy az
es?
utani hangulat uralkodik kepein. ? a tajkep epikusa szemben
Jean-Francois Millet
szemleletevel, aki el?szeretettel abrazolta a tajhoz tartozo embereket is. Rousseau kepeinek kozeppontja a taj. A termeszetet onmagaban es onmagaert abrazolta a szo legnemesebb ertelmeben meg f?kent a naturalizmus eszkozeivel, de mar kilepve a m?teremb?l, ezert kortarsainak, majd a
realista
es
impresszionista
fest?knek is forras volt az ? m?veszete.
- Erd?szele Compiegne-nel, 1834, Louvre
- Tehenek a Juraban, 1835, Hagai Mesdag Muzeum
- Viharhangulat, 1835, Louvre
- Naplemente a fontaineblau-i erd? szelen, 1848, Louvre
- Maganos tolgyek, 1852, Louvre
- Mocsar Landes-ban, 1853, Louvre
-
Gesztenyes setany
-
Arbonne-i napnyugta
-
Apremonti tolgyes
-
A kis halasz
- M?veszeti lexikon. Szerk. Eber Laszlo. 2. kot. Budapest : Gy?z? Andor, 1935. 396.
- M?veszei lexikon. Szerk.
Zador Anna
,
Genthon Istvan
. Budapest : Akademiai, 1968. 4. kot. 178-179.
- A m?veszet tortenete. (Historia del'arte. Magy. valt. f?szerk.
Aradi Nora
. ) 8. kot. A rokokotol 1900-ig. ([Kozrem.]
Geller Katalin
). Budapest : Corvina, 1989. 300 o.
ISBN 9631328155
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
