A temetkezes a szo tulajdonkeppeni ertelmeben a halott foldi maradvanyai egeszben vagy reszben valo eltakaritasanak az a modja, amely e maradvanyok sirba rejtesevel jar. A szo kozhasznalatu tagabb jelenteseben azonban a holttest szertartasos eltakaritasanak barmin? modjat temetkezesnek szoktuk nevezni. A temetkezes kulonfele modjai vallastortenelmi es neprajzi tekintetb?l egyarant jellemz?k, es annak a felfogasnak az alapjan alakultak kulonfelekke, amely az illet? nepnel az elhunytak tulvilagi allapotarol uralkodik. Tisztan gyakorlati es els?sorban a tulel?k egeszsegugyi gondoskodasaban gyokerez? s ezekhez szabott temetkezesi modok ugyanis csak a legfejlettebb tarsadalomelet jelensegei, es meg ennek kereteben is a megcsontosodott hagyomanyok merev ellenallasaba utkoznek, vagy legalabb azokkal bizonyos megalkuvasra kenytelenek.

Temetkezesi szolgaltatasok [ szerkesztes ]

A temetkezesi szolgaltatasok koze tartoznak:

1. a temetesfelvetel,
2. az elhunyt el?keszitese a temetesre
3. a temeteshez szukseges kellekekkel valo ellatas,
4. a ravatalozas,
5. a bucsuztatas,
6. a sirhelynyitas es visszahantolas,
7. a halottszallitas,
8. a hamvasztas es urnakiadas,
9. a hamvak szorasa,
10. az exhumalas ,
11. az ujratemetes. ^[1]

A temetkezes tortenete [ szerkesztes ]

A temetkezesnek ketsegkivul egyik legregibb, s minden id?ben a legelterjedtebb modja az elfoldeles, amely azonban nagyon kulonboz? lehet aszerint, hogy melyebb vagy sekelyebb sirba, pusztan a foldbe vagy sirboltba, vagy kisebb-nagyobb hant ala temetik a holtat. Ahol, mint pl. legjellemz?bben az okori egyiptomiaknal , a halal utani letr?l olyan felfogas uralkodik, amely szerint a testt?l kulonvalt lelek fennmaradasa a halott foldi reszenek fennmaradasatol fugg: ott termeszetesen a f? gond e tetemek epen tartasara iranyul. Innen a bebalzsamozas, mumifikalas es nagyszer? sziklasirokba, gulakba temetes, amiknek az a celjuk, hogy a holttestet a lehet? leghosszabb ideig megovjak az elbomlastol. Ellenben ott, ahol a halott iranti kegyelet torvenyevel a romlando reszek termeszetes, vagy akar mesterseges uton siettetett elpusztulasa nem all osszeutkozesben, a temetkezes oly modjaival is beerik, amelyek bizonyos hagyomanyos szertartasok szemmeltartasa mellett ugyan, de vegs? celjukban megis oda iranyulnak, hogy a holttestnek, ha valami nyoma marad is, az lehet?leg artalmatlan legyen az el?kre nezve. Eredetileg termeszetesen a temetkezes ilyen modjainal is az volt azonban a lelkiismeretbeli kotelesseg f? resze, hogy az elholtnak lelke is meglelje e mellett az el?k erdekeben is folotte kivanatos nyugalmat. Alapjaban veve ugyanis a temetkezes minden es barmin? modjanak is az err?l valo gondoskodas az iranyito szempontja.

Masik, szinten igen elterjedt s nehol az elfoldelessel egyutt is jaratos modja a temetkezesnek a halott hamvasztas , melynek regibb, etnikus alakja a holttestnek maglyan valo elegetese.

A holttest elhamvasztasa utan hatramaradt reszek eltakaritasa ujabb gond targya volt, s ebben a gondban nyilvanult meg ott is, ahol a hullaegetes az elfoldelest teljesen vagy legalabb reszben kiszoritotta, az az ?si felfogas, amely szerint az elkoltozottnek lelke bizonyos ertelemben meg mindig osszefugg letet es sorsat illet?leg foldi maradvanyaival. E hamvak helyenek tehat bizonyos emlekkel valo megjelolese, maguknak a hamvaknak akar az el?k lakasaban, akar azon kivul valo meg?rzese szinten a temetkezes vallaserkolcsi alapon fejl?dott szertartasai keretebe tartozik. Ugyanide valok a temetkezest megel?z? gyakorlatok is, amin?k kozul pl. a legsajatosabbak egyike az egyiptomi halottbirosag.

A holttest foldben valo elporlasztasan es t?zben valo elhamvasztasan kivul, annak egeszben vagy reszben valo megsemmitsitese (ahol ez nem eppen kifejezett cel gyanant, de legalabbis el?relathato es nem kerulend? lehet?segkeppen jol megfer a lelek fennmaradasarol uralkodo kepzetekkel) nehol ugy is tortenik, hogy a holttestet a leveg?n szaritjak ki, de megvedik a ragadozok tamadasaitol; masutt ellenben szandekosan eppen ezeknek teszik ki predaul. Legfejlettebb intezmeny alakjaban a temetkezes e modjat az indiai parsziknal latni, akiknek un. hallgatastornyai nagyszabasu kor alaku epitmenyek, amelyek szamos szabadon kitett holttest befogadasara alkalmasak es arra valok, hogy az ilyen temet?helyek kornyeken szuntelen kovalygo kesely?k es egyeb ragadozo madarak az ott elhelyezett hullakat egesz a csontokig elpusztitsak.

A temetkezes e modjahoz eleg kozel all, bar meg primitivebb es a mi erzesunkkel meg ellenkez?bb, a kannibal szokasok keretebe tartozo azon eljaras, hogy a halottat a hozzatartozoi, vagy gy?ztes ellenfelei maguk faljak fel legalabb reszben. Ilyenkor elemesztesre f?kepp a testnek kulonosen a lelekkepzet szempontjabol nevezetesebb reszei ( sziv , maj , agyvel? , szemek stb.) szolgalnak. Regibb es ujabb nepeknel is eleg elterjedt modja a temetkezesnek a viz ala merites, vagy vizre bocsatas is, amelynek kivalt hajos es tengeresz nepeknel latni tobbe-kevesbe jellemz? peldait. (Ilyen a vikingtemetes, amelynel a halottat a felgyujtott hajon bocsatottak tengerre.) A halottnak masvilagi utjara valo felszerelese is nagyban fugg azon kepzetekr?l, amelyek a halal utani letr?l valamely nepnel uralkodnak. Rendesen arra iranyul e tekintetben minden igyekezet, hogy a halott a foldi elethez tobbe-kevesbe hasonlonak kepzelt tulvilagban a jolletehez es boldogsagahoz szukseges dolgoknak ne legyen hijaval. (Innen pl. az, hogy a gyermekek sirjaban jatekszereket, a vitezekeben fegyvereiket, a n?keben kezimunkajukhoz kell? eszkozoket stb. talalni.) E gondoskodas neha nagyobb aranyokat olt, kivalt harcias nepeknel, s jeles h?sok, torzsf?nokok, fejedelmek temetese alkalmaval, amelyeknel harci menek, s?t hadifoglyok kisebb-nagyobb szamanak (neha egesz hekatombaknak) felaldozasa volt egyes primitiv nepeknel szokasban. (E reszben jellemz? peldak a Homerosz -korabeli gorogok temetkezesi szokasai az Iliasz leirasai szerint.) E halotti vagy temetesi aldozatok csekelyebb aranyu maradvanyai meg kes?bb, s?t a jelen korban is, es meg m?veltebb nepeknel is bizonyos szerenyebb mertekre szorultan az un. halotti torok , melyek az elkoltozott lelkenek engesztelesere valo aldozati lakomak, aldomasok rudimentumai.

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Pallas nagy lexikona

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Temet?

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• 9603 ? Temetkezes, temetkezest kiegeszit? szolgaltatas (TEAOR)