Tavaszi offenziva Kaiserschlacht
A nyugati front a nemet tamadas el?tt es a legnagyobb nemet teruleti nyeresegek idejen.
Konfliktus	Nyugati front ( I. vilaghaboru )
Id?pont	1918 . marcius 21. es julius 18. kozott
Helyszin	Nyugati front ( Belgium deli es delkeleti resze, Franciaorszag eszaki resze)
Eredmeny	Harcaszati sikerek nemet oldalon, id?leges teruleti nyereseg; hadaszati szempontbol semmilyen nyereseg nem volt
Szemben allo felek
Franciaorszag Brit Birodalom Egyesult Kiralysag Ausztralia Kanada Uj-Zeland Uj-Fundland Dominium Amerikai Egyesult Allamok Portugalia Nemet Birodalom
Parancsnokok
* Ferdinand Foch Douglas Haig Henri Philippe Petain John Pershing Erich Ludendorff
Vesztesegek
418 374 f? brit es szovetseges [1] 433 000 f? francia [2] Osszesen: 851 374 f? 688 341 f? [3]
Terkep
Tavaszi offenziva Kaiserschlacht Pozicio Franciaorszag terkepen
e. sz. 50° 00′ 10″ , k. h. 2° 39′ 10″ 50.002777777778 , 2.6527777777778 50.002778°N 2.652778°E Koordinatak : e. sz. 50° 00′ 10″ , k. h. 2° 39′ 10″ 50.002777777778 , 2.6527777777778 50.002778°N 2.652778°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Tavaszi offenziva Kaiserschlacht temaju mediaallomanyokat.

Az els? vilaghaboru tavaszi offenzivaja
Michael hadm?velet  · Lys-volgyi csata  · Harmadik aisne-i csata  · Belleau-erdei csata  · Montdidier?noyoni csata  · Masodik marne-i csata
Sablon:Tavaszi offenziva (els? vilaghaboru) m v sz

Az 1918 marciusaban inditott tavaszi offenziva vagy Kaiserschlacht (?a csaszar csataja”, ismert meg Ludendorff-offenziva neven is a nemet vezerkari f?nok utan) nemet tamadassorozat volt a nyugati fronton az I. vilaghaboru alatt. Az eredeti tervek szerint a tamadassorozat negy hadm?veletb?l allt, ezeknek a nemetek fed?neveket adtak: Michael , Georgette , Blucher-Yorck es Gneisenau . Az otodik tamadas masodik marne-i csata neven hiresult el. A tamadassorozat reven, amely meglepeteskent erte a szovetsegeseket, a nemetek melyen benyomultak a szovetseges vonalak moge es 1914 ota a legnagyobb teruleti nyeresegeket vivtak ki. A nemet hadvezetes ugyanis raebredt, hogy a haborut azel?tt kell megnyernie, miel?tt az Egyesult Allamok tev?legesen reszt tud venni a nyugati front hadm?veleteiben. A tamadas meginditasanak masik oka az volt, hogy a breszt-litovszki beke eredmenyekent 33 nemet hadosztalyt tudtak kivonni a keleti frontrol es azokat atcsoportositottak a nyugati frontra. ^[4]

A negy tamadas reven a nemetek el akartak vonni a szovetsegesek er?it az utanpotlast biztosito francia es belga kikot?kt?l, majd ezeket a kikot?ket elfoglalva elvagtak volna a maradek brit-francia er?ket a letfontossagu utanpotlastol. A tamadas meginditasa utan azonban a vartnal hevesebb ellenallas miatt modositani kellett a terveket es vegul a tamadas sulypontja attev?dott a front masik szakaszara. A tamadas kezdeti szakaszaban szinte panik uralkodott el a szovetseges katonak es tisztek kozott, akik korabban azt hittek, hogy Nemetorszag kozel all az osszeomlashoz. A szovetseges hadvezetesnek kozel 3 honapjaba telt, amig a tamadast meg tudtak allitani es a frontvonalakat meg tudtak szilarditani.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru els? harom eve utan Nemetorszag nehez helyzetbe kerult. Az oroszok hadbalepese utan ket fronton kellett hadat viselnie, es bar 1918 elejen a keleti frontot semlegesitettek, a nyugati fronton tovabbra is sulyos volt a helyzet. A nemet hadvezetes nem tudta ervenyesiteni a klasszikus hadvezetes (meg Carl von Clausewitz altal kidolgozott) elveit, amely az attoresre alapult es amelyet a loveszarok-hadviseles korulmenyei lehetetlenne tettek. Ehelyett Erich von Falkenhayn kidolgozta az anyaghaboru elmeletet, mely szerint ki kell vereztetni az ellenseget es utana kivivni a gy?zelmet. A nemet strategia egyik peldaja volt a verduni csata , ahol a varost ved? francia er?k tenyleg hatalmas vesztesegeket szenvedtek. Azonban a tamado nemet csapatok is rengeteg katonat es fegyverzetet vesztettek. A tamadasi terv kidolgozasakor a nemet hadvezetes figyelmen kivul hagyta azt a szempontot, hogy az antant mind gazdasagilag, mind a hadieszkozok es az emberallomany teren egyarant jelent?s tuler?ben van. Noha a nemet hadiipart 1918-ban mar csucsra jarattak, peldaul tuzersegi fegyverekb?l annyit tudtak csak el?allitani, mint az angolok ? es akkor ehhez meg hozza kell szamolni a megviselt, de teljesit?kepes francia es olasz hadiipar teljesitmenyet, valamint az Egyesult Allamok Europaba szallitott hadieszkozeit.

Falkenhaynt 1916-ban levaltottak, de a nemet strategia valtozatlan maradt, es a kovetkez? evben lenyegeben csak vedekez? hadm?veleteket vivtak a francia-brit csapatok ellen. A nemetek a tengeralattjarok segitsegevel akartak blokad ala vonni ellenfeleiket es ezzel ellehetetleniteni hadiiparukat, valamint elvagni a nyugati fronton harcolo csapatok utanpotlasat az Egyesult Allamok altal szallitott segelyekt?l.

A nyugati fronton allomasozo nemet tabornokok nezetei jelent?sen eltertek Nemetorszag eselyeit illet?en: Rupprecht bajor koronaherceg es Vilmos nemet tronorokos ugy velte, hogy a haborut Nemetorszag nem nyerheti meg es a beke erdekeben akar Belgiumrol is lemondtak volna. Ludendorff azonban err?l hallani sem akart, els?sorban a Csatorna partjan talalhato belga kikot?k birtoklasa miatt, amit viszont Nagy-Britannia nem fogadott volna el. ^[5]

El?keszuletek [ szerkesztes ]

1918 elejen a nemet hadsereg letszama meg kismertekben felulmulta a szovetsegesek katonai erejet a nyugati fronton. 1918 . marcius 3 -an Nemetorszag megkototte a Breszt-litovszki bekeszerz?dest Szovjet-Oroszorszaggal , ezzel a keleti fronton megsz?ntek a hadm?veletek es a nemet hadvezetes 35 hadosztalyt, azok tuzersegi eszkozeit, illetve kozel 1000 nagy ?rmeret? agyut csoportositott at nyugatra.

1917 . aprilis 6 -an azonban az Egyesult Allamok belepett a haboruba szovetsegesei, Nagy-Britannia es Franciaorszag oldalan. Ezt kovet?en megkezd?dott az amerikai szarazfoldi hader? megszervezese es Europaba szallitasa. Mivel ez id?t vett igenybe, a nemet hadvezetes felismerte, hogy a haborut eldont? tamadast azel?tt kell meginditani, miel?tt az amerikai csapatokat bevetik a nyugati fronton. A nemet vezerkar ekkor mar csak egy mindent eldont? tamadasban latta a haboru megnyeresenek eselyet. Erdekes modon a nemet politikai vezetesnek semmilyen beleszolasa nem volt a kerdesbe. ^[6]

A tavaszi offenziva terveinek kidolgozasa 1917. oktobereben kezd?dott Ludendorff tabornok iranyitasa alatt. A tamadas vegs? celja a francia f?varos, Parizs elfoglalasa, illetve a La Manche-csatorna partjan talalhato kikot?k elfoglalasa volt. A sikeres tamadas reven a nemet vezerkar el?nyos targyalasi poziciot akart kivivni es ebb?l a helyzetb?l beketargyalasokat kezdemenyezni. A tamadashoz kezdetben 30, majd 67 nemet hadosztaly terveztek bevetni. Ludendorff 1917. november 11-en latogatast tett Rupprecht herceg f?hadiszallasan, de nem sikerult egyhangulag eldonteni a tervezett tamadas szinhelyet es Ludendorff utasitast adott tobb tamadasi terv kidolgozasara.

1917 decemberere ket f? tamadas korvonalai bontakoztak ki: eszakon a brit f?er?k ellen (Operation Georg) es delebbre a britek deli szarnya ellen, amely elvalasztotta volna a brit es francia frontot (Operation Michael) . Ludendorff azonban 1918. januarjaban lefujta az eszaki tamadast, mivel az nagyon fuggott a szaraz id?jarastol: Flandriaban a csapadekos tavasz es a jarhatatlan utak miatt akar majusig is el kellett volna halasztani a komolyabb hadm?veleteket. Ehelyett minden erejuket az Operation Michael -re osszpontositottak, amely Ludendorff elkepzelese szerint a dont? csapas lett volna a szovetsegesek ellen (Vernichtungsslacht) .

Uj tamadasi harceljarasok [ szerkesztes ]

1918-ra a nemet hadvezetes kifejlesztett egy uj tamadasi harceljarast, amely az ugynevezett rohamcsapatok (nemetul: Stoßtruppen ) alkalmazasan alapult. Az Oskar von Hutier tabornok altal kidolgozott eljaras szerint konny? fegyverzettel ellatott, gyorsan atcsoportosithato egysegek hatolnak be az ellenseges vonalak moge, elkerulve a meger?sitett allasokat, amelyeket a masodik hullamban erkez? regularis csapatok szamoljak fel. Ekozben a rohamcsapatok kozvetlenul az ellenseges parancsnoki allasokat, tuzersegi csapatokat es a melysegben talalhato utanpotlasi bazisokat tamadtak. A nemet hadsereg alakulatai a legjobb katonakat valasztottak a rohamcsapatokba, amelyek id?leges el?nyt adtak a nemet csapatoknak. Az els? rohamok vesztesegei azonban kulonosen sulyosan erintettek a rohamcsapatokat, a tobbi egyseg harcerteke pedig rohamosan csokkent, ahogy a legjobb katonait folyamatosan a rohamcsapatokhoz vezenyeltek at.

A tamadas soran egy masik ujitast is alkalmaztak, a Georg Bruchmuller alezredes ^[7] altal kifejlesztett Feuerwalze -t, vagyis a mozgo tuzersegi zarotuzet. ^[8] Az eljaras soran rovid ideig tarto, de igen hatasos tuzersegi tamadasokat inteztek harom hullamban, el?szor az ellenseg parancsnoki pontjai es kommunikacios eszkozei ellen, majd az ellenseges tuzerseg ellen es vegul az ellenseges loveszarok ellen. Ezek a tamadasok olyan rovid ideig tartottak, hogy a szovetsegesek nem tudtak megfelel? ovintezkedeseket bevezetni, masreszt 1918-ra a nemetek olyan nagyszamu tuzersegi eszkozt es l?szert halmoztak fel a nyugati fronton, hogy annak barmelyik reszen hatasos t?zcsapast tudtak merni az ellensegre a tuzersegi eszkozok mozgatasa nelkul.

Uj vedelmi harceljarasok [ szerkesztes ]

Id?kozben a szovetsegesek is uj vedelmi harceljarasokat fejlesztettek ki. Tobbek kozott melysegben tagolt vedelmi vonalakat telepitettek es csokkentettek a legels? vonalban harcolo katonak aranyat. A sebezhet? logisztikai kozpontokat, raktarakat a fronttol tavolabb telepitettek, joval a nemet tuzerseg es a rohamcsapatok hatotavolsagan kivul. A sors ironiaja, hogy ezeket az ujitasokat els?sorban az 1917-es harcok soran tapasztalt igen er?teljes nemet vedelem peldajan okulva vezettek be.

Ennek megfelel?en a szovetseges front els? vonalaban (" outpost zone " vagy " forward zone ") lenyegeben csak jar?rok, mesterloveszek es geppuskasok tartozkodtak. Emogott huzodott az ugynevezett " battle zone ", vagyis a masodik vonal, amelyet az adott frontszakasz f? er?i foglaltak el es azt mindenaron vedelmezniuk kellett. Ezt kovette a harmadik vonal (" rear zone "), ahol a tartalekok allomasoztak. Feladatuk az ellentamadas es a beszivargo alakulatok megsemmisitese volt. Ennek megfelel?en egy atlagos brit loveszhadosztaly 9 ezrede kozul 3 volt az els? vonalban, negy a masodik vonalban es kett? a harmadik vonalban. ^[9]

A gyakorlatban azonban nem mindenhol sikerult ez bevezetni, kulonosen a brit 5. hadsereg frontszakaszan nem, amelyet csak roviddel a tamadas el?tt helyeztek at a francia alakulatoktol. Itt a harmadik vonalat csak kijeloltek, de meg nem astak ki, es a masodik vonal fedezekei kozott olyan resek voltak, ahol a nemet rohamcsapatok melysegben at tudtak szivarogni.

A haditerv [ szerkesztes ]

A tamadas kivitelezesenek modjarol tobb elkepzeles is szuletett, vegul azonban a f?parancsnok, Erich Ludendorff terve ervenyesult. Mivel az angol hader? kisebb volt, mint a francia, igy a nemetek er?iket el?szor az angol csapatok ellen kivantak osszpontositani es ezeket az egysegeket megsemmisiteni. Ezt kovet?en mertek volna csapast az Angliatol es az utanpotlastol nagyreszt elszigetelt francia hader?re es ezaltal Franciaorszagot megadasra kenyszeritettek volna. Az angolokra merend? csapast Ludendorff a kovetkez?keppen tervezte el: az angol hader? jobbszarnyara mertek volna csapast, az Arras varosatol kb. 15 km-re lev? Croisilles es La Fere varosok kozotti szakaszon, Saint-Quentint?l eszakra es delre. Itt ugyanis gyengebb volt az angol vedelem, mint a tengerparton, raadasul itt volt az angol es a francia hadsereg talalkozasi pontja. Ludendorff arra szamitott, hogy az angolok egy tamadas eseten inkabb a tengerpartot vedenek, a franciak viszont Parizst, vagyis az angol hadseregnek a franciak nem nyujtananak segitseget. A nemet elkepzeles szerint a kiszemelt 70 km-es szakaszon a tamado er?k gyorsan attortek volna az ellenseg vonalait, majd a balszarny (18. hadsereg) a Somme folyoig es a Crozat-csatornaig nyomult volna el?re, es ezt a vonalat tartva megakadalyozta volna a francia hadsereg reszer?l esetlegesen erkez? segitsegnyujtast. A jobbszarny es a centrum pedig (17. es 2.hadsereg) az attores utan eszaknyugat fele fordult volna es az egesz angol hader?t hatba tamadva azt megsemmisitette volna. A balszarny feladata tehat a Somme folyo es a Crozat-csatorna elerese es Amiens elfoglalasa, a jobbszarnye es a centrume pedig az angol hader? megsemmisitese lett volna.

Michael [ szerkesztes ]

B?vebben: Michael hadm?velet

1918 . marcius 21 -en negy nemet hadsereg tamadast inditott a brit 5. hadsereg allasai es a brit 3. hadsereg jobb szarnya ellen Arras , Saint-Quentin es La Fere kozott.

A tuzersegi tamadas marcius 21-en hajnali 4.40-kor kezd?dott. Kozel 400 km²-es teruleten talalhato celpontokat tamadtak, az egesz haboru legnagyobb tuzersegi tamadasaban. Ot ora alatt kozel 1 100 000 lovedeket l?ttek ki... ^[10]

Nemet reszr?l az Otto von Below parancsnoksaga alatt harcolo 17. hadsereg, Georg von der Marwitz 2. hadserege, Oskar von Hutier 18. hadserege es a 7. hadsereg egy hadteste (Gruppe Gayl) vett reszt a tamadasban. A brit hadvezetes ugyan tudomast szerzett a tamadas varhato helyer?l es idejer?l, de annak ereje es a tuzersegi el?keszites hevessege megis meglepeteskent erte ?ket. A tamadas reggelen kodos volt az id?, es a kod leple alatt a nemet rohamcsapatok melyen behatoltak a brit vonalak moge.

Az els? nap vegere a brit 5. hadsereg vesztesege 20 000 halott es 35 000 sebesult volt. Frontvonalukat szamos helyen attortek, ket nappal kes?bb pedig rendezetlenul vonultak vissza es csak nehany meger?sitett pont maradt hatra, amelyet az el?renyomulo nemet gyalogsag hamarosan felszamolt. A brit 3. hadsereg jobb szarnya vedtelenul maradt es szinten vissza kellett vonulnia.

A kezdeti nemet sikerek ellenere a tamadas f?parancsnoka, Erich Ludendorff tabornok, nem kovette a rohamcsapatokra alapozott es jol bevalt taktikat es nem tudta hadaszati sikerre fejleszteni a kezdeti attorest. Ennek egyik jele volt az a megjegyzes, amit egyik hadseregparancsnokanak, Rupprecht bajor koronahercegnek tett: ?Csak egy lyukat kell utnunk. A tobbi jon magatol.” Azonban a kezdeti attores a front egyik kevesbe fontos szakaszan tortent, amig a legfontosabb brit vonalakat nagy er?kkel vedtek. Ludendorff folyamatosan tamadta ezeket a szakaszokat is. Marcius 28 -an Arras kornyeken inditott egy sietve es hianyosan el?keszitett tamadast ( Mars-hadm?velet ) a brit 3. hadsereg bal szarnya ellen, de csapatait nagy vesztesegekkel visszavertek.

A kezdeti nemet attores a brit es francia csapatokat elvalaszto vonaltol eszakra kovetkezett be. A francia f?parancsnok, Petain tabornok csapatokat kuldott a nemet el?renyomulas feltartoztatasara, de tulsagosan kes?n (a brit f?parancsnok, Haig marsall es az angol kormany velemenye szerint). A szovetsegesek ekkor Ferdinand Foch tabornokot neveztek ki a Franciaorszagban allomasozo brit es francia csapatok f?parancsnokanak, hogy jobban ossze tudjak hangolni a brit es francia csapatok tevekenyseget.

Az els? hetek sikerei utan a nemet gyalogsag kifaradt, es egyre nehezebb volt a tuzerseget es a szukseges ellatmanyt el?remozgatni. Friss brit es ausztral csapatok erkeztek viszont Amiens kornyekere es a brit vedelmi vonalakat sikerult megszilarditaniuk. Ludendorff aprilis 5-en lefujta a Michael-hadm?veletet, miutan szamos sikertelen kiserletet tett arra, hogy Amiens-t (egy fontos vasuti csomopontot) elfoglalja. A tavaszi offenziva els? tamadasa els? vilaghaborus mercevel merve nagy siker volt. A nemet csapatok jelent?sen benyomultak a brit vonalak moge, de kozben sulyos vesztesegeket is szenvedtek (els?sorban a rohamcsapatok) es nem sikerult elfoglalni a tamadas egyik celpontjat, Amiens-t. Az elfoglalt teruleteken nehezkes volt a kozlekedes, mivel az 1916-os somme-i csata utan joforman csak granattolcserekkel szabdalt, alig jarhato terep maradt, amit egy esetleges szovetseges ellentamadas ellen alig lehetett volna megvedeni.

A Michael-hadm?velet soran a szovetsegesek kozel 255 000 f?t vesztettek halottakban es sebesultekben (a brit, a francia, az ausztral es az amerikai csapatok egyuttesen), illetve a nemetek kezere kerult 1300 tuzersegi eszkoz es 200 harckocsi is. ^[11] Ezeket azonban konnyeden tudtak potolni a brit gyarakbol es a beerkez? amerikai csapatok emberallomanyabol. A nemetek 239 000 f?t vesztettek, nagyreszt az elit rohamcsapatok allomanyabol, amit csak ugy tudtak potolni, hogy a legjobb katonakat elvontak a rendes loveszalakulatoktol. ^[11] Ennek megfelel?en a kezdeti nemet unneples hamarosan csalodassa valt, amikor kiderult, hogy milyen arat fizettek a teruleti nyeresegekert.

Georgette [ szerkesztes ]

B?vebben: Lys-volgyi csata

A Michael hadm?velet meginditasa utan a brit er?ket Amiens kornyekere csoportositottak at, csapatokat vonva el a Hazebrouckon keresztul kiepitett vasutvonal, illetve a Csatorna fontos kikot?inek, Calais , Boulogne es Dunkerque vedelmet?l. Az itt elert nemet attores teljesen megbenitotta volna a brit er?ket a kontinensen.

A tamadas eredeti fed?neve Operation Georg volt, de a nemet hadvezetes csapatokat vont el err?l a frontszakaszrol es a Michael tamadasban vetette be ezeket. Ekkor a fed?nevet Georgette -re modositottak. A tamadas 1918 . aprilis 9 -en indult a Feuerwalze tuzersegi tamadassal a Lys folyo volgyeben. A frontszakaszt ved? Portugal Expedicios Hadtest allasain a nemetek hamarosan attortek, bar a deli reszen elhelyezked? brit katonak tovabb tartottak magukat. A kovetkez? napon a nemetek kiszelesitettek a tamadas vonalat es visszavonulasra kenyszeritettek Armentieres ved?it. Ezt kovet?en elfoglaltak a messiness-i kiemelkedest. A masodik nap vegere a tartalekban lev? brit hadosztalyok nagy nehezsegekkel kuzdve vedtek meg allasaikat a Lys folyo menten.

A britek helyzete annyira kritikus volt, hogy a szovetsegesek attol tartottak, a nemetek egy heten belul elerik a kikot?ket. Aprilis 11-en a brit er?k f?parancsnoka, Sir Douglas Haig kiadta hires napiparancsat, amelyben ?hatukat a falnak vetve” vegs?kig tarto ellenallasra szolitotta fel a brit csapatokat.

A nemet tamadas azonban hamarosan kifulladt, az utanpotlas el?reszallitasanak nehezsegei miatt, illetve a mely el?renyomulas kovetkezteben a nemet csapatokat oldalba tamadas veszelye fenyegette. A beerkez? brit, francia, amerikai es ANZAC csapatok ellentamadasai lehetetlenne tettek a tovabbi el?renyomulast es Ludendorff aprilis 29-en lefujta a Georgette -et. A hadm?veletben a ket fel kozel azonos szamu, kb. 110 000 f?t vesztett halottakban es sebesultekben, ^[12] de a merleg a szovetsegeseknek kedvezett: Hazebrouckot sikerult megvedeni es a nemet kiszogelles sebezhet? maradt az ellentamadasokkal szemben. Raadasul sokkal tobb katonara volt szukseg az elnyert allasok megtartasahoz, mint korabban.

Blucher [ szerkesztes ]

B?vebben: A harmadik aisne-i csata

Az els? ket tamadassal nem sikerult elerni azokat a strategiai celkit?zeseket, amelyek miatt Ludendorff a tamadas meginditasa mellett dontott. Viszont ugy velte, hogy nem szabad a kezdemenyezest atengedni a szovetsegeseknek es tovabbi tamadasokat kell inditani. ^[13] Amig eszakon a Georgette-hadm?velet utolso csatai zajlottak, a nemet hadvezetes uj tamadast tervezett a Csatornatol tavolabb talalhato francia allasok ellen. A tamadas celja, amely latszolag Parizs ellen iranyult, az volt, hogy csapatokat vonjanak el az eszaki frontszakaszokrol es lehet?ve tegyek a nemet attorest az amerikai f?er?k beerkezese el?tt.

A Blucher hadm?velet majus 27 -en kezd?dott Soissons es Reims kozott: a frontszakaszt hat, csokkent letszamu brit hadosztaly vedte, amelyek ?pihen?n” voltak az eszaki frontszakasz harcai utan. Raadasul a frontszakasz vedelmi rendszeret nem epitettek ki teljesen, reszben id?hiany, reszben a felel?s francia parancsnok, Denis Auguste Duchene tabornok ellenallasa miatt. Emiatt a tuzersegi zarot?z igen hatasosnak bizonyult es a szovetseges front, nehany kivetelt?l eltekintve, rovid id? alatt osszeomlott. Duchene az els? vonalban vonta ossze katonai nagy reszet, es a nemet attores utan nem alltak rendelkezesere megfelel? tartalekok, amivel a tovabbi el?renyomulast megakadalyozni, vagy lassitani tudta volna. A szarnyakon kifejtett brit es francia ellenallas ellenere a nemetek hamarosan elertek a Marne folyo vonalat es ugy t?nt, hogy hamarosan akar Parizs ellen is tamadast indithatnak. Ludendorff nem tudott ellenallni a csabitasnak es utasitotta csapatait a tovabbi el?renyomulasra. Juniusra azonban a lendulet elfogyott es a nemetek ismet egy nagy, nehezen vedhet? kiszogellesben talaltak magukat. Ezen felul a szovetsegesek nem csoportositottak at tartalekaikat delre, vagyis eszakon sem volt lehetseges ujrakezdeni a tamadast.

A Blucher hadm?veletben vettek reszt el?szor amerikai csapatok sajat parancsnoksaguk alatt: a Chateau-Thierry korzeteben az amerikai geppuskasok es szenegali loveszek, mig a belleau-i erd? korzeteben az amerikai tengereszgyalogosok tartoztattak fel a nemet tamadast. A tamadas soran a szovetsegesek 137 000, a nemetek 130 000 f?t vesztettek halottakban es sebesultekben a hadm?velet junius 6-an torten? lefujasaig. ^[14] A nemeteknel ismet a nehezen potolhato rohamcsapatok szenvedtek a legnagyobb vesztesegeket.

Gneisenau [ szerkesztes ]

A harom kezdeti tamadas strategiai kudarca utan Ludendorff meg ket tamadasra adott utasitast, amellyel probalta kiterjeszteni a Blucher hadm?velet soran elert kiszogellest. A Gneisenau hadm?velet masik celja az volt, hogy Noyon es Montdidier kozott leroviditsek a nemet vonalakat. A sebteben el?keszitett tamadast junius 7-en inditottak.

A franciak altal ejtett nemet hadifoglyok azonban ertesitettek a szovetsegeseket a tamadas terver?l. A melysegben kiepitett vedelmi allasok es a ketsegbeesett francia es amerikai vedekezes ellenere az els? par nap alatt a nemetek jelent?s mertekben el?renyomultak. Junius 11-en azonban a francia csapatok ellentamadasa Compiegne korzeteben megakasztotta a tovabbi nemet el?renyomulast es a kovetkez? napon a Gneisenau -t is lefujtak. A tamadas soran a szovetsegesek 35 000 f?t, a nemetek 30 000 f?t vesztettek halottakban es sebesultekben.

Az utolso nemet tamadas - Marneschutz - Reims [ szerkesztes ]

B?vebben: Masodik marne-i csata

1918 . julius 15 -en Ludendorff egy utolso tamadas inditott, hogy delre csalja a szovetsegesek tartalek er?it Flandriabol es hogy ketiranyu tamadassal elvagja Reims varosat a szovetseges f?er?kt?l. A Reimst?l keletre inditott tamadast azonban a melysegben tagolt francia vedelem feltartoztatta. Bar Reimst?l delnyugatra a nemet csapatok attortek es atkeltek a Marne folyon, a franciak egy er?teljes ellentamadast inditottak julius 18-an a kiszogelles nyugati oldalan, amely azzal fenyegetett, hogy a kiszogellesben lev? nemet csapatokat elvagja a hatorszagtol. Bar a nemeteknek sikerult a francia ellentamadast feltartoztatni es kiuriteni a kiszogellest, a kezdemenyezes ekkor mar a szovetsegesek kezeben volt, es a haboru vegeig a nemet csapatok mar csak vedelmi jelleg? harcot folytattak.

A tavaszi offenziva hadaszati es harcaszati jelent?sege [ szerkesztes ]

Ludendorff egyetlen, mindent eldont? csapast szeretett volna merni a brit er?kre es ezzel targyaloasztalhoz kenyszeriteni a szovetsegeseket. Ehelyett azonban ot tamadast inditottak, amelyeket nem kapcsolt ossze semmilyen strategiai elgondolas sem, lenyegeben elszigetelten terveztek, vivtak es vesztettek el ezeket a csatakat.

A Kaiserschlacht els? harom tamadasa reven a nemet hadsereg jelent?s teruleti nyeresegeket konyvelhetett el, els? vilaghaborus mercevel rendkivuli mertekben behatolt az ellenseges vonalak moge. A hadjarat hadaszati celkit?zeseit, vagyis a f?bb szovetseges logisztikai csomopontok es kikot?k elfoglalasat azonban nem sikerult elerni. A tamadassorozat vegere a nemet hadsereg kimerult, megfogyatkozott es kedvez?tlen poziciokban vedekezett. A legtobb teruleti nyereseg kiszogellesek formajaban jelentkezett, mivel egyik tamado hadm?veletben sem sikerult nagymertekben kiszelesiteni az attores frontszakaszat. A kiszogellesek viszont sebezhet?ek voltak a beerkez? szovetseges er?k ellentamadasaival szemben, mint az utolso nemet tamadas is mutatta.

A nemetek latszolag nem voltak tisztaban azzal, hogy a tamadas soran milyen nehez helyzetbe hoztak a briteket. A brit er?k minden utanpotlasa hat kikot?n keresztul erkezett Europaba, es azokat ket nagy vasuti csomoponton, Amiens-en es Hazebrouckon keresztul szallitottak a frontra. A britek szamos tervet kidolgoztak arra nezve, hogyan vonjak vissza er?iket a kontinensr?l, ha az egyik vagy masik csomopont nemet kezre kerul. A nemetek a 'Michael soran alig par kilometerre voltak Amiens-t?l, a 'Georgette soran 10 kilometeren belul voltak Hazebroucktol es megsem igyekeztek ezeket elfoglalni.

A hadm?velet alig 4 honapja alatt a nemet hadsereg jelent?s szemelyi vesztesegeket szenvedett, es els?sorban az elit rohamcsapatok vesztettek rengeteg halottat es sebesultet (becselesek szerint a szemelyi allomany 5,1 milliorol 4,2 millio f?re csokkent. A nemet vezerkar becslesei szerint havonta 200 000 uj katonara lett volna szuksege, hogy a vesztesegeket potoljak es ellent tudjanak allni a varhato szovetseges ellentamadasnak. Az emberhiany azonban csak latszolagos volt: kozel egymillio nemet katona allomasozott Kelet-Europaban, akik a Breszt-litovszki beke ertelmeben a nemet birodalomhoz csatolt teruleteket igazgattak.

A szovetsegesek is jelent?s vesztesegeket szenvedtek, mind teruletben, mind szemelyi allomanyban. Azonban a nemet el?renyomulast mindenhol sikerult feltartoztatni, es a beerkez? amerikai csapatok tovabb er?sitettek a szovetsegesek helyzetet. A brit es francia er?k kozotti koordinacio erdekeben Ferdinand Foch marsallt kineveztek szovetseges f?parancsnoknak Franciaorszagban es ez jelent?sen javitott a britek es franciak hadmozdulatainak osszehangolasaban. A hadjarat soran els? alkalommal harcoltak amerikai csapatok onalloan es helytalltak a harcedzett nemet katonak ellen, jelenletuk pedig ellensulyozta a korabbi vesztesegeket.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Spring Offensive cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• szerk.: Spencer Tucker, Priscilla Mary Roberts: The encyclopedia of World War I (angol nyelven). ABC-CLIO [2005]  
• Blaxland, Gregory [1968] (1981) Amiens 1918 , War in the twentieth century series, London: W. H. Allen, ISBN 0-352-30833-8
• Chodorow, Stanley [1969] (1989) Mainstream of Civilization , 5th ed., San Diego: Harcourt Brace Jovanovich, ISBN 0-15-551579-9
• Gray, Randal (1991) Kaiserschlacht, 1918: The Final German Offensive , Osprey Campaign Series 11 , London: Osprey, ISBN 1-85532-157-2
• Keegan, John (1999) The First World War , London: Pimlico, ISBN 0-7126-6645-1
• Marix Evans, Martin. 1918: The Year of Victories . London: Arcturus Military History Series (2002). ISBN 0-572-02838-5  
• Zabecki, David T. (2006) The German 1918 Offensives. A Case Study in the Operational Level of War , London: Routledge, ISBN 0-415-35600-8

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]