Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ebben a szocikkben a mandarin nyelv? szavak pinjin es magyaros atirasa kozott ide kattintva szabadon lehet valasztani.

Ez a szocikk az els? Tangrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Tang-dinasztia (egyertelm?sit? lap) .

Tang-dinasztia 唐朝 Tang csao   ( Tang chao )
tortenelmi
618 ? 907
Altalanos adatok
F?varosa	Csangan   ( Chang'?n ) 618?904 Lojang   ( Luoyang ) 904?907
Terulet	5 400 000 km²
Nepesseg	50?80 000 000 7. es 9. szazad f?
Hivatalos nyelvek	kozepkinai
Vallas	hagyomanyos , buddhizmus , taoizmus , konfucianizmus
Kormanyzat
Allamforma	monarchia
Uralkodo	csaszar
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Tang-dinasztia 唐朝 Tang csao   ( Tang chao ) temaju mediaallomanyokat.

A Tang-dinasztia ( 618 ? 907 ) Kina egyik legjelent?sebb csaszari dinasztiaja, melynek id?szakat a kinai civilizacio egyik aranykoranak szoktak nevezni.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Hosszu szettagoltsag utan 589-ben a Szuj-dinasztia   ( Sui-dinasztia ) ujraegyesitette Kinat. Mivel ennek masodik uralkodoja, Jang Kuang   ( Yang Guang ) vereskez? zsarnok volt ? tobbek kozott ? epitette nagy aldozatok aran a Nagy-csatornat ?, a Szuj   ( Sui ) -dinasztiat rovid uralkodas utan egy felkelessorozat megdontotte (618), Jang Kuang   ( Yang Guang ) ot megoltek.

A dinasztia els? evszazada [ szerkesztes ]

A Tang-dinasztiat Li Juan   ( Li Yuan ) , uralkodoneven Kao-cu   ( G?o Z? ) alapitotta, aki korabban a Szuj   ( Sui ) -haz tabornoka volt. A birodalom f?varosa Csangan   ( Chang'an ) volt. A parasztsag megnyerese erdekeben csokkentette az ado- es robotterheket, s egyenl?sit? foldosztast hajtott vegre (minden feln?tt ferfi 100 mu foldet kapott, ebb?l 20-at tovabborokithetett, 80-at halalakor vissza kellett adni az allamnak).

626-ban egy veres csaladi drama utan Li Juan   ( Li Yuan ) fia, Taj-cung   ( Tai Z?ng ) lett a csaszar (626?649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkodojakent tartanak szamon. Torvenykonyvet adott ki, visszaallitotta a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattvaloinak tamogatasat. Csangan   ( Chang'an ) a korabeli vilag legnagyobb varosava n?tt. Seregei legy?ztek a turkoket, majd hoditasokba kezdtek a nyugati teruleteken, s sikerult a selyemut keleti szakaszat kinai ellen?rzes ala venni. ? es utodai meghoditottak a Koreai-felsziget egy reszet, illetve Eszak- Vietnamot . A tang kor els? feleben megelenkultek a kulkapcsolatok, a f?varos es a tengerparti kikot?varosok nagy nemzetkozi kozpontokka valtak, nepes kulfoldi koloniaval.

Taj-cung   ( Tai Z?ng ) fia, majd unokaja uralma alatt a hatalom fokozatosan a Vu Co-tien   ( Wu Zetian ) nev? volt csaszari agyas kezebe kerult, aki 690-ben kikialtotta magat csaszarn?nek (690-705) Vu Hou   ( Wu Hou ) neven. ? volt a kinai tortenelemben az egyetlen n?, aki sajat jogan uralkodott. Uralma alatt Kina viragzasa folytatodott, s szamos fiatal tehetseg kerult magas pozicioba.

A dinasztia els? evszazadat a bels? gazdasagi fejl?des es a kuls? hoditasok jellemeztek. A tang seregek elfoglaltak Kozep-Azsia jelent?s reszet, Eszak-Koreat es Eszak-Vietnamot. Kelet- es Bels?-Azsia legtobb allama elismerte a tang csaszar fels?bbseget. A 7?8. szazadban viragzottak Kina nemzetkozi kapcsolatai, megelenkult a selyemut kereskedelme, s a kinai kulturat szamos idegen hatas erte.

A 8?9. szazad [ szerkesztes ]

Vu Hou   ( Wu Hou ) t 705-ben puccsal eltavolitottak es restauraltak a Tang-hazat. A 712-t?l 756-ig tronon ult Hszuan Cung   ( Xuanzong ) csaszar uralmanak els? felet a kinai tortenelem es kultura egyik aranykoranak tartjak (?kaj-juani szep napok”), amelyre mind a kulpolitika, mind a belpolitika teren a nagyfoku stabilitas volt jellemz?. Uralmanak vege fele azonban a hatalom a videki hely?rsegi parancsnokok, illetve a szepseges agyas, Jang Kuj-fej   ( Yang Guifei ) csaladjanak kezebe kerult, mikozben a csaszar a szerelmevel volt elfoglalva. A birodalom kozep-azsiai terjeszkedeset szertefoszlatta az iszlam hoditasa. A kinai sereg 751 -ben dont? vereseget szenvedett az araboktol a Tallasz folyo mellett, a mai Tadzsikisztanban . A tersegben a mai napig uralkodo vallas az iszlam hit. 755-ben An Lu-san   ( An Lushan ) , a kozep-azsiai szarmazasu tabornok fellazadt a dinasztia ellen. Bar a lazadast 763-ra nagy nehezen levertek, a Tang-dinasztia sosem nyerte vissza regi fenyet, ugyanakkor az uralkodohaz hatalmat sikerult tovabbi egy evszazadra konszolidalni.

A 9. szazadra az osztasfoldek rendszere megsz?nt, fokozodott a foldkoncentracio, csokkentek az allami bevetelek. A gyenge csaszari hatalom keptelen volt veget vetni a helyi kiskiralyok uralmanak. Huang Csao   ( Huang Chao ) felkelese (874?884) nyoman a Tang-haz vegletesen meggyengult, s a hatalom a helyi hadvezerek kezebe kerult. Vegul az egyik hadur 907 -ben hivatalosan is megdontotte a Tang-dinasztiat. Lojang   ( Luoyang ) ban a kesei Liang-dinasztia alakult meg es megkezd?dott a szettagoltsag, az ot dinasztia es a tiz kiralysag kora .

Ertekelese [ szerkesztes ]

A Tang-kort a kinai tortenelem aranykoranak szokas tartani: Kina befolyasa soha nem latott mertekben megn?tt, viragzottak a m?veszetek ? peldaul a kolteszetben ekkor alkotott Li Paj   ( Li Bai ) , Tu Fu   ( Du Fu ) , Po Csu-ji   ( Bai J?yi ) es Vang Vej   ( Wang Wei ) . A kinai buddhizmus is ekkor elte fenykorat, jelent?s mertek? varosiasodas indult meg ( Csangan   ( Chang'an ) nak egymillio lakosa volt!), s szamos olyan technikai ujitas is ekkor jelent meg, amely csak a Szung-dinasztia   ( Song-dinasztia ) koratol kezdte ereztetni hatasat (peldaul konyvnyomtatas).

A Tang-dinasztia nyolc historiografiaja a Huszonnegy tortenet cim? gy?jtemenyben talalhato.

A Tang-dinasztia husz uralkodoja [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Tang-dinasztia temaju mediaallomanyokat.

• A Tang-kor lovairol

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Tang-dinasztia csaladfaja