| Biomok
|
|---|
| Szarazfoldi biomok
|
|
|
| Egyeb biomok
|
|
|
|
A tajga foldrajzi elhelyezkedese a
tundra
es
sztyepp
kozott
A
tajga
a
eurazsiai?borealis
es
eszak-amerikai?borealis florateruletenek
jellemz?
novenytarsulasa
; dont?en nagyon kis fajszamu
t?level? erd?
. A tajga a vilag legnagyobb szarazfoldi eletkozossege; elterjedese cirkumpolaris, azaz a
sarkkor
koruli.
Eszak-Amerikaban
Kanada
,
Alaszka
es az
Amerikai Egyesult Allamok
bizonyos mas reszei tartoznak ide,
Eurazsiaban
pedig
Svedorszag
,
Finnorszag
,
Norvegia
es
Oroszorszag
egyes reszei (kivaltkepp
Sziberia
); tovabba Eszak-
Kazahsztan
es
Japan
eszaki resze (
Hokkaido
). A deli felteker?l teljesen hianyzik.
Azokban a
foldtorteneti
korokban, mikor a
Bering-foldhid
osszekototte Alaszkat es Kelet-Sziberiat, szamos allat- es novenyfaj kolcsonosen megtelepedett a ket szarazfoldi reszen, es hatalmas
eletkozosseget
hoztak letre. Az azonos
nemb?l
szarmazo
el?lenyek
szamos kulonboz?
fajra
tagolodtak, es ezek a tajga mas-mas reszein jutottak tulsulyra.
A tajga azon reszein, amelyeket az igazan szels?seges teli fagyok elkerulnek, a t?level?eken kivul megtalalhatoak bizonyos
lombhullato novenyfajok
is, mint a
nyir
, az
eger
, a
f?z
, a
nyarfa
. Kelet-Sziberia legkemenyebb hidegeivel viszont a lombhullato fak kozul csak a
vorosfeny?
birkozik meg. A tajga ov deli peremen a t?level?ek kozott elszortan el?fordulnak olyan lombhullato novenyek is, mint a
tolgy
, a
juhar
vagy a
szil
.
Eghajlata es foldrajzi helyzete
[
szerkesztes
]
Az
alaszkai
tajga
A tajga eletkozosseget a
Koppen-fele eghajlat-osztalyozasi rendszer
Dfc-nek min?siti: olyan helyeken alakul ki, ahol a nyar tul rovid, a tel pedig tul hosszu ahhoz, hogy a lomblevel? erd?k megeljenek. A teruletre jellemz? a nyari es teli id?szak nagy h?merseklet-kulonbsege. A
sarkvideki
teruletek es a
tundra
utan a tajga a Fold leghidegebb teruleten kialakult eletkozossege. A Nap az ev tulnyomo reszeben alig emelkedik a horizont fole, a tel legalabb 5-6 honapig tart. A Foldon ebben a zonaban a legnagyobb az evi kozepes h?ingas (egyes teruleteken +30 °C-os nyari maximummal es -70 °C-os teli minimummal a kulonbseg a 100 °C-ot is elerheti). A legmelegebb honap kozeph?merseklete 10?18°C, az evi kozeph?merseklet 10 es 0°C kozott alakul ugy, hogy a havi atlagh?merseklet legalabb nyolc honapon at +10 °C alatt marad. A rovid nyar meleg es csapadekos. A tavasz es az ?sz egyarant nagyon rovid (nehany hetes). Altalanossagban elmondhato, hogy a tajga erd?segei a juliusi +10 °C-os, alkalmankent +9 °C-os h?merseklet vonalatol delre huzodnak. A deli hatarvonal helyzetet a csapadek mennyisege hatarozza meg. Ekkeppen az eszaki felteken a tajga a
mersekelt egov
eszaki pereme; a tajga es a tundra hatara egyuttal a mersekelt es a hideg eghajlati ov hatara is.
A tajgan az eves
csapadek
evi 200?750 mm. Ennek tobbsege a nyari honapokban hullo es?, de lehet
kod
, illetve
ho
is. Az eves
parolgasnal
meg ez a keves is tobb, ezert a vegetacio s?r?. A tajga eszaki reszein a hotakaro akar kilenc honapig is megmaradhat.
Bar a csapadek viszonylag keves, az eghajlat nedvesnek szamit, mert a hideg miatt a parolgas is csekely. Azokon a helyeken, ahol az eves csapadek keves, a tajgat a juliusi +15 °C-os h?merseklet vonaltol delre a nyilt
sztyepp
fas teruletei valthatjak fel, de a tajga altalaban eleri a juliusi +18 °C-os h?merseklet vonalat is ? olyan helyeken, ahol az eves csapadek meg tobb (
Tavol-Kelet
es Eszak-
Mandzsuria
), a juliusi +20 °C-ost is. A melegebb teruleteken a tajga el?vilaga valtozatosabb, mint eszakon. A tajga melegkedvel? fai:
Az eves csapadekosszeg alapjan jol elkulonithet? a tajga ket tipusa:
- a hideg-oceani (csapadekosabb) es
- a hideg-kontinentalis (szarazabb).
Foldrajzi helyzete
[
szerkesztes
]
Az eurazsiai hideg-oceani tipus
Skandinaviatol
Nyugat-Sziberian at a
Jenyiszej
folyoig tart, a hideg-kontinentalis Kelet-Sziberiaban a Jenyiszejt?l keletre (aztan a
Tavol-Keleten
ismet a hideg-oceani tipus valtja fel, immar a Csendes-ocean hatasara).
Eszak-Amerika
csendes-oceani
partvideken es
Azsia
kulonosen csapadekos reszein a tajga fokozatosan mersekelt ovi t?level?
es?erd?ve
alakul, Kelet-Azsiaban pedig szeleslevel? mersekelt ovi erd?kbe megy at. A t?level? es a lombos erd?k hataran elegyes erd?kben keverednek a ket zona jellemz? fai; magaban a tajgaban a lombos fak kozul csak a
nyirek
elnek meg.
A
Wurm-glacialis
er?sen befolyasolta a tajga ov helyzetet. Azokon a helyeken, ahonnan a novenyzet visszahuzodott, a melyedesekben gyakran tavak, mocsarak, mocsaras siksagok,
t?zeglapok
alakultak ki.
A deli mersekelt egovben nem alakult ki tajga vagy ahhoz hasonlo
biom
, aminek ket f? oka:
- az ennek megfelel? eghajlatu teruleteket csaknem mindenhol tenger boritja;
- a
feny?felek
(Pinaceae)
a deli felteken nem terjedtek el.
A tajga
talajaiban
tobbnyire keves a
tapanyag
. A talaj
A
szintje vekony, es a mersekelt ovi lombhullato erd?kben megszokottnal kevesebb benne a
humusz
. Ennek okai:
- az avar utanpotlasa lassu (a t?levelek tobb evig a fan maradnak);
- a hideg akadalyozza a
talajflora
eletet, megneheziti a tapanyagfelvetelt,
- a viaszos t?levelek lassan bomlanak le.
A lehullott levelek es
mohak
hosszu ideig maradhatnak az erd? talajan az eghajlatra jellemz?en nedves, h?vos kornyezetben. Az
orokzold
t?levelek elsavanyitjak a talajt, aminek fejl?deseben meghatarozo a kimosodas (kilugozas) es az
agyagasvanyok
szetesese (
podzolosodas
). Az ilyen talajon leginkabb
zuzmok
n?nek es nehany
mohafaj
. Mivel keves benne a tapanyag,
mez?gazdasagi
m?velesre alkalmatlan.
A tajga talajanak biologiai valtozatossaga a legtobb erd?tarsulasenal kisebb. Sok helyutt jellemz? a t?zegesedes, a talaj szinte az egesz evben fagyott.
A t?level? erd?k alatt
podzol
(szurke erd?talaj) alakul ki. Fejl?desenek f? folyamata a kilugzas (kimosodas); a
podzolosodas
lenyege az agyagasvanyok szetesese; masik jellemz?je a
kelatosodas
tehat a
kelatok
kepz?dese. Tipusai:
Intrazonalis talajai a
szology
- es
laptalajok
(Keveine). A tajgakban, illetve bel?luk kialakulo lapok kozott
sik-
es
dagadolapok
egyarant el?fordulnak.
Szerkezete, szintjei
[
szerkesztes
]
Feny?fak az alaszkai tajgan
A tajga
lombkoronaszintje
tobbnyire zart; keves fenyt enged at. Ennek megfelel?en a
cserjeszint
es a
gyepszint
is fejletlen, a
mohaszint
viszont akar 30?40 cm vastag is lehet. A
zuzmoszint
is igen gazdag. A moha-, illetve zuzmoszint fejlettsege alapvet?en a csapadek mennyiseget?l fugg: a szarazabb erd?k aljnovenyzetenek uralkodo novenye a
renzuzmo
(Cladonia spp.)
, a kozepesen nedves helyeken viszont tomegesen t?nnek fol a mohak:
a legcsapadekosabb tajgakben pedig a
t?zegmohak
(Sphagnum spp.)
.
A mohak egy resze
epifiton
(ezek tobbsege a lomblevel? elegyfakon telepszik meg); masok a korhado fakon elnek.
[1]
A legfontosabb epifiton zuzmok:
Szerkezetuk es fajosszeteteluk alapjan kulonboztetjuk meg a
tajga tipusai
t:
- t?zeges-lapos tajga
(Keveine).
Az eurazsiai tajganak rendszerint ket f? fajtajat kulonboztetik meg. A
zart lombu erd?kben
a fak koronaja osszefugg? tet?t alkot, a talajt moha boritja. A
zuzmos erd?kben
a
fak
tavolabb allnak egymastol, a talajt zuzmo boritja. Az utobbi a tajga legeszakibb teruletein gyakori.
A tajga
novenyvilagaban
dominalnak a t?level? fak:
A novenyek nagy resze a hideg id?jarast elvisel? orokzold, a hideget legjobban t?r? fa azonban a
lombhullato
vorosfeny?
. A tajga fainak
gyokerzete
altalaban nem nyulik melyre, korulbelul egy meter mely az a vekony talajreteg, amely nem marad egesz evben jegge fagyva. Sok itt el? noveny evszakonkent megvaltoztatja
biokemiai
viselkedeset,
megkemenyedik
,
megszilardul
, es ennek kovetkezteben jobban ellenall a fagynak. A keskeny kup alaku, lefele hajlo
lombozat
segiti a ho lepergeteset.
Moha a tajga talajan
Mivel a Nap az ev nagy reszeben a horizonthoz kozel jar, a novenyek nehezen meritenek
energiat
a
fotoszintezisb?l
. Az erdeifeny? es a lucfeny? nem dobja le evszakonkent regi
leveleit
, hanem a regebbi levelekkel fotoszintetizal tel vegen es tavasszal is, amikor a napfeny mar megfelel?, de meg tul hideg van ujabb levelek hajtasahoz. A t?levelek kisebb felulete csokkenti a novenyb?l
para
formajaban tavozo viz mennyiseget; es mivel sotetzoldek, tobb napfenyt nyelnek el. Bar a csapadek mennyisege megfelel?, a teli honapok alatt a talaj megfagy, es a novenyek gyokerei nem tudnak vizet felszivni. A tel vegere az itt el? novenyeket komolyan veszelyeztetheti a
kiszaradas
.
Bar a tajga novenyvilagat a t?level?ek uraljak, el?fordulnak itt a
zarvaterm?k
is. Megemlitend? kozuluk a
nyir
, a
nyarfa
, a
f?z
es a
berkenye
. Sok mas kisebb
lagyszaru
noveny is n? a talaj kozeleben: a
cserjeszint
uralkodo novenye az afonya:
A
f?felek
n?nek mindenutt, ahova egy kis napfeny eler ? tobbnyire a tisztasokon. A
mohaszint
altalaban fejlett: a mohak es zuzmok a nyirkos talajon, valamint a fatorzseken telepszenek meg. A mohaszint novekedese er?sen szezonalis; a csapadek eloszlasat koveti.
A sotet lucos tajga Europa eszaki reszen terjedt el. Karakterfajai:
A
mohas lucerd?
k cserjeszintjeben sok az europai faj. Jellemz? ra a nyers humusz felhalmozodasa es a mocsarasodas, ezek egyuttese fokozatosan t?zegkepz?deshez vezet. Fontos altipusa a sik terepen kialakulo
sz?rmohas lucerd?
, amely fokozatosan ellaposodva
t?zegmohas lucerd?
ve alakulhat.
Vilagos erdeifeny? tajga
[
szerkesztes
]
A vilagos erdeifeny? tajga a tapanyagszegeny, homokos talajok novenyzete. Gyakorlatilag egyetlen faja az
erdeifeny?
(Pinus sylvestris)
. Specialis valtozata a
zuzmos erdeifeny? erd?
.
Vilagos vorosfeny? tajga
[
szerkesztes
]
Vilagos vorosfeny? tajga erd?alkoto faja a
dauriai vorosfeny?
(Larix gmelinii)
. Ennek valyogos, illetve meszes talajokon kifejl?d? valtozata a
vorosafonyas vorosfeny? erd?
. Ha viszonylag sok a csapadek, a podzolosodott homoktalajokon ezt a
nedves vorosfeny? erd?
valtja fel. Ezek ellaposodasaval alakul ki a
mohos vorosfeny? tajga
es a
t?zegmohas vorosfeny? tajga
.
Eszak-amerikai tajga
[
szerkesztes
]
Az eszak-amerikai tajga lenyegesen fajgazdagabb az europainal. Dominans fai a
t?nyalabos feny?
es a
lucfeny?
egy-ket faja, de ezekkel elegyesen szep szammal n?:
A
kanadai fekete lucosokban
a fak ? dominans faj:
kanadai fekete luc
(Picea mariana)
? es a mohaszint
netto primer produkcioja
egyarant 70?150 g/m².
A
szurke lucosokban
a fak ? dominans faj:
szurke luc
(Picea glauca)
?
netto primer produkcioja
200?400 g/m²; a mohaszinte 70?150 g/m².
A fenyvesek koze ekel?d? lomblevel? erd?foltokban (nyiresekben, nyarasokban) a mohaszint
netto primer produkcioja
csekely (4?6 g/m²); a papiros nyiresekben (dominans faj:
papirnyir
) egyenesen elenyesz?.
A tajga termeszetes megujulasa
[
szerkesztes
]
Langolo feny?erd?.
Az erd?tuzek pusztulast es uj eletet is jelentenek a tajganak
A tajgat rendszeresen pusztitjak
erd?tuzek
, lehet?ve teve a napfeny bearamlasat. Ez a napfeny a talajszint kozeleben is felpezsditi az eletet. Az erd?t?z egyenesen feltetele nemely el?leny eletben maradasanak, illetve szaporodasanak. A
Banks-feny?
tobozai
csak erd?t?z utan nyilnak fel, amikor az elszort magvakbol csirazo novenykek eleg napfenyhez jutnak a megtisztitott erd?talajon.
A moha-, illetve zuzmoszint megujulasanak szokasos folyamata erd?t?z utan:
1. 1?3 ev, nyers talaj:
2. 3?10 ev,
keregzuzmok
:
3. 10?30 ev,
tolcserzuzmo
allapot (bodros tolcserzuzmo,
Cladonia crispata
)
4. 30?80 ev, 1.
renzuzmo
allapot
(Cladonia rangifera)
.
5. 80 ev utan 2. renzuzmo allapot
csillagos renzuzmo
(Cladonia stellaris)
.
Az aljnovenyzetben a zuzmok dominanciaja viszonylag gyakori erd?tuzekre utal; ha az erd? ritkabban eg le, a fak alatt evel? mohagyep alakul ki
ebzuzmokkal
(Peltigera spp.)
. Ha az erd?t?z vegkepp nagyon ritka, az aljnovenyzetet a
t?zegmohak
(Sphagnum spp.)
uraljak el, amit tobbnyire a lucos ellaposodasa kovet.
A moha- es zuzmoszint(ek)ben a biomassza
netto primer produkcioja
az 1. renzuzmo
(Cladonia rangifera)
allapotban a legnagyobb; ekkor a zuzmotakaro vastagsaga tobbnyire 4?6 cm. Legnagyobb (10 cm-t is meghalado) vastagsagat a 2. renzuzmo allapotban
(Cladonia stellaris)
eri el; ekkor a zuzmoszint
fitomasszaja
mintegy 300 g/m².
Farkas
Hollo
A tajga szamos nagy test?
novenyev?
eml?snek
(
renszarvas
, ) es kisebb
ragcsalonak
ad otthont. Ezek az allatok valtozatos modokon alkalmazkodtak a konyortelen eghajlathoz:
- nemely nagyobb test? eml?s, mint peldaul a
medve
, nyaron megfelel? sulyt szed magara, es telen
hibernacioszer?
teli alomba
merul.
- mas allatok reteges
bundat
vagy
tollazatot
novesztenek, ezzel szigetelik magukat a hidegt?l.
- szamos madar telire melegebb eghajlatra vandorol (miutan a rovid nyar gazdag rovarvilaga megfogyatkozik).
Elterjedt a
szinalkalmazkodas
a legtobb eml?s, illetve madar telire feher bundat, tollazatot olt (ez tobbnyire vastagabb, s?r?bb is).
Az eghajlatnak koszonhet?en a
husev?
eletmod sz?kos energiat biztosit. A
ragcsalokra
vadasznak a kisebb ragadozo eml?sok es a ragadozo madarak.
A nagyobb husev?k, mint a
hiuz
(Lynx spp)
es a
farkas
(Canis lupus)
, nagyobb allatokat is elejtenek ? alapvet?en az oreg, beteg vagy mas okbol legyengult peldanyokat.
[2]
Eleg gyakoriak a
mindenev?k
; ezek (eletmodjuk alapjan ide ertve a medveket is) az emberi
hulladekot
is gyakran elfogyasztjak.
Telire sok allat vastag, ertekes teli bundat olt. A
premvadaszok
zsakmanyallatai f?leg a
menyetfelek
(Mustelidae)
. A 20. szazadban a vadaszat helyet mindinkabb a premes allatok nagyuzemi tenyesztese vette at.
Kulonosen gazdag a tajga madarvilaga. Korulbelul 300 madarfaj tolti a nyarat a tajgan, de kozuluk csak 30 telel ott at.
A ketelt?- es hull?fauna rendkivul szegenyes.
Kisebb ragadozo eml?sok:
- rokak
(Vulpini)
es,
- menyetformak'
(Mustelinae)
; kozuluk kulonosen:
A mocsaras teruletekre jellemz? a
nyirfajd
(Lyrurus tetrix)
.; a tavak kornyeken:
A
ragadozo
madarak
f?leg:
- bagolyfelek
(Strigidae)
es
- olyvformak
(Buteoninae)
.
- Egyes fajaik
dogev?k
. A nagyobb termet?ek viszonylag nagyobb eml?soket is elejthetnek. Tipikusan ilyen:
A bagolyfelek kozott sok a nappali faj.
Koltoz? madarak:
Magev?k:
Eszak-amerikai tajga
[
szerkesztes
]
Grizzly medvek
A kanadai eszaki erd?segek nagy test?
ker?dz?i
:
Ezek a nyarat jellemz?en eszakon, a
tundran
toltik, es telire huzodnak vissza az erd?segekbe.
Nagyobb ragadozo eml?sok:
Tovabbi, jellemz? eml?soik:
Kartev? rovarok vajta jaratok
Az elmult evekben a
Yukon
-tersegben:
- Kanadaban
es
Alaszkaban
rengeteg kart okozott az erd?segekben a
spruce-bark beetle
(kb. lucfeny?szu - Dendroctonus rufipennis).
Tovabbi rovar
kartev?k
:
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Taiga
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.