| Taekwondo
|
 |
|
| Egyeb nevek
|
跆拳道 (
hangul
)
跆拳道 (
handzsa
)
|
| Eredet
| Korea
|
| Megalkotoja
| Csho Honghi
(
최홍희
,
Choi Hong Hi
)
|
| Erintes
| hivatalosan touch kontakt, gyakran full kontakt, de a kiirastol fugg?en barmi
|
| Technikak
| utesekre es rugasokra alapul; bazistechnika, formagyakorlat, formai kuzdelem, onvedelem, tradicionalis kuzdelem, torestechnika, szabad kuzdelem
|
| Olimpiai
| Igen,
1988
-tol (
Szoul
,
WTF
)
|
|
A
taekwondo
[1]
(跆拳道, 跆拳道) egy
koreai
eredet?
harcm?veszet
. A szo jelentese: a
labbal
es
kezzel
kuzdes m?veszete.
A
japan
karatehoz
valo hasonlosaga szembet?n? abban, hogy szinten uteseken, rugasokon, haritasokon alapul. Ezen kivul az oltozete, a harci technikai, valamint a fokozatrendszere is nagyban hasonlo a karatehoz.
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
(koreaiul: 최홍희) nagymester, az 1940-es es 50-es evekben, 24 formagyakorlatra
(tull)
alapozva fejlesztette ki a Taekwondot, majd hivatalosan 1955-ben alapitotta meg a stilust.
A rendszer eredetei egeszen id?szamitasunk kezdetere vezetnek vissza, s a
Kupszo cshirigi
(
Keupso chirigi
)
-b?l, a
Juszul
(
Yusul
)
-bol, a
Pigakszul
(
Bigaksool
)
-bol, a
szubak
(
soobak
)
bol
es a
Kvonbop
(
Kwon-bop
)
-bol gyokereznek. A fegyvertelen harc els? formait koreaban ?
szubak
(
subak
)
nak es
Kvonbop
(
Kwon-bop
)
nak hivtak. Ezeket kovette kes?bb a
Hvarangdo
(
Hwarangdo
)
es a
Thekkjon
(
Taekkyon
)
.
A taekwondo kialakulasara hatast gyakoroltak mind a japan, mind a
kinai
harcm?veszetek. A Kina,
Korea
es Japan kozotti kapcsolatot a foldrajz, a
kultura
es a
tortenelem
5000 eve f?zi ossze. Japan a Meidzsi-restauracio idejen a harom orszag kozul els?kent fogadta be a nyugati tudomanyt es
kulturat
. Ennek eredmenyekeppen Japan ? a nyugati haditechnikat hasznalva ? 1894-ben le tudta gy?zni Kinat, 1910-ben pedig elfoglalta es annektalta Koreat. A koreaiak harmincot even at keser? harcot folytattak a
fuggetlensegert
, amit azonban egeszen a masodik
vilaghaboru
vegeig nem sikerult elnyerniuk.
A ?military karate” kialakulasa
[
szerkesztes
]
A japan megszallas alatt (1909-1945) a koreai
harcm?veszeteket
a japanok jelenlete er?sen befolyasolta. Igy a
Thekkjon
(
Taekkyon
)
tobb iranyzata is kialakult, mignem a haboru vegere mar egy sor jellegzetes iskola (-
Kvan
(
Kwan
)
) letezett. A stilusok osszehangolasara azonban nem nyilott lehet?seg, mivel Korea megosztott volt. A
koreai haboruban
(1950-1953) a kulonfele
harcm?veszeti
rendszerek technikait mind a deli, mind az
eszaki
hadsereg bevetette es alkalmazta is a kozelharc soran.
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
tabornok a m?kod?
del-koreai
Kvan
(
Kwan
)
-okbol mar az 50-es evek elejen letrehozott egy uj, altala taekwondonak elnevezett
harcm?veszetet
, mely a kovetkez? iskolakat foglalta magaban:
Cshanghollju
(
Chang Hon Ryu
)
,
Cshangmugvan
(
Chang Moo Kwan
)
,
Csidogvan
(
Chi Do Kwan
)
,
Cshongdogvan
(
Chung Do Kwan
)
,
Kangdokvon
(
Kang Duk Won
)
,
Odogvan
(
Oh Do Kwan
)
,
Csongdogvan
(
Jung Do Kwan
)
,
Jonmugvan
(
Yun Moo Kwan
)
.
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
a koreai hadsereg tabornokakent el?szor a
karate
,
koreai
neven ?
tangszudo
(
dangsudo
)
”, gyakorlasat vette fel a katonai kikepzesbe, ugyanakkor viszont ellentmondast latott abban, hogy a Koreat sokaig elnyomo japanok tradicionalis technikait tanitja katonainak. Elkezdte tehat kialakitani es csiszolni sajat stilusat, melyet a karate helyett vezetett be a seregben is. Igy lett a taekwondo Del-Koreaban a hadsereg es a rend?rseg kulonleges alakulatain belul, egyfajta kemeny kikepzesi kozelharc rendszer (?military karate”). Id?vel ebb?l fejl?dott tovabb a nagykozonseg altal ma ismert teljes ertek?
harcm?veszette
.
A ?taekwondo” elnevezes kialakulasa
[
szerkesztes
]
1953-ban a koreai hadsereg vezerkari f?noke felkerte
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
t, hogy hozza letre a 29. gyalogsagi hadosztalyt. Az egyik els? teend?je az volt, hogy egy kulonleges hadosztaly-zaszlot alkosson: a 29-es szambol a kettes a megosztott
Koreai-felszigetet
szimbolizalta, a kilences szamban pedig a sajat oklet latta. A hadosztaly zaszlajara tehat a Koreai-felsziget kerult, fole pedig egy okol. Egyertelm? volt, hogy a katonak kikepzeseben szerepelt az addigra mar tovabbgondolt tang soo oktatasa is. A kulonlegesen kikepzett hadosztaly 1954-ben bemutatot tartott
Li Szin Man
del-koreai elnoknek, aki megjegyezte, hogy minden katonanak gyakorolnia kellene ezt a harcm?veszetet. Igy be is vezettek a hadseregben a stilust, melyet Li Szin Man
thekkjon
(
taekkyon
)
nak nevezett a hagyomanyos koreai harcmodorhoz valo hasonlosaga miatt. Mivel a
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
tabornok altal tanitott technikak mar nem tartoztak sem a
tangszudo
(
dangsudo
)
hoz, sem a
thekkjon
(
taekkyon
)
hoz, ezert uj nevet kellett talalni.
1955-ben, egy ebb?l a celbol letrehozott tanacsado bizottsag ? melynek prominens szemelyisegek, tobbek kozott a nemzetgy?les hazelnok-helyettese, a hadsereg f?-parancsnoka es ujsagkiadok elnokei voltak tagjai ? el?tt jelentette be
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
a taekwondo nevet. A nevhasznalatra engedelyt kertek Li Szin Man elnokt?l is, aki szinten elfogadta a taekwondot a
thekkjon
(
taekkyon
)
nal szemben. A sajat koreai identitasu filozofianak es technikanak, azaz harcm?veszetnek igy mar neve is volt. A szimbolumokat es az elnevezeseket is egyedive, egysegesse kellett tenni, ezert 1959-ben
Csho
(
Choi
)
tabornok egyesitette a kulonboz? taekwondo csoportokat a Koreai Taekwondo Szovetsegben (Korea taekwondo Association, KTA).
A taekwondo nemzetkozi szervezetei
[
szerkesztes
]
Ma a taekwondonak ket f? vezet? vilagszervezete ismert: az International taekwondo Federation (ITF) es a World Taekwondo Federation (WTF). Az ITF alakult meg els?kent es az iranyzat szul?atyja alapitotta, majd vezette, de vegul rivalizalasok utan a WTF nyert
olimpiai
elismertseget.
Az 1950-es es 60-as evekben az uj stilust bemutato korutakat tartottak
Csho
(
Choi
)
tabornok vezetesevel. Olyan nagy sikert arattak a fellepesek, hogy azokban az orszagokban, ahol megfordult a turne, taekwondo szovetsegeket hoztak letre. Ezen szovetsegek es a Koreai taekwondo Szovetseg (KTA) ? melynek elnokeve
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
stilusalapito nagymestert valasztottak 1961-ben ? reszvetelevel jott letre 1966-ban az ?International taekwondo Federation” (Nemzetkozi taekwondo Szovetseg, ITF)., melynek elnokeve szinten
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
t valasztottak.
Az International taekwondo Federation alapito tagorszagai:
Del-Korea
,
Vietnam
,
Malajzia
,
Szingapur
,
Nyugat-Nemetorszag
, az
Amerikai Egyesult Allamok
,
Torokorszag
,
Olaszorszag
es
Egyiptom
. A megalakulast kovet? ket evben a szervezet tagorszagainak letszama harmincra n?tt. Ma a taekwondot fajra, vallasra, nemzetisegre vagy ideologiara valo tekintet nelkul tanitjak vilagszerte.
Az ITF 1966-os megalakitasat kovet?en a WTF letrehozasara het evvel kes?bb kerult sor, els?sorban politikai es presztizs okok miatt. A 70-es evek elejere
Csho
(
Choi
)
tabornok szembekerult az akkori del-koreai tabornok-elnok,
Pak Csong Hi
politikajaval. 1972-ben Kanadaba emigralt es
Torontoba
telepitette at az ITF szekhelyet is. A valaszlepeskent Pak elnok rendelkezesere 1973-ban Del-Koreaban letre hozatta az uj nemzetkozi szervezetet a WTF-et. A WTF elere
Pak Csong Hi
elnok
Kim Unjong
(
Kim Un Yong
)
ot
, az elnoki titkosszolgalat akkori vezet?jet nevezte ki.
Kim Unjong
(
Kim Un Yong
)
befolyasanak es szemelyes kapcsolatainak koszonhet?en sort keritettek valamennyi strategiailag fontos nemzetkozi sport-hivatali forumon (peldaul
AGFIS
,
NOB
) a WTF helyzetenek meger?sitesere is. A 80-as evek elejere kialakult sportpolitikai er?viszonyok kozott, miutan
Del-Korea
egyertelm?en a WTF mellett kotelezte el magat,
Csho
(
Choi
)
tabornoknak fel kellett ismernie, hogy bazis-orszag hianyaban az ITF olyan komoly kihivast jelent? ?ellenfellel” szemben, mint a WTF, hosszu tavon csak akkor maradhat er?s es eletkepes, ha elnyeri egy masik ? taekwondo irant szinten elkotelezett ? allam, jelen esetben
Eszak-Korea
teljes kor? hatter-tamogatasat. Kenyszerhelyzetbe kerulve ezert 1982-ben a
phenjani
vezeteshez fordult es sportdiplomaciai targyalasok eredmenyekent sikerult elernie, hogy Eszak-Korea az ITF oldalara allva, az ITF taekwondot tamogassa.
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
nagymester
2002
-ben bekovetkezett halala utan az ITF-nek sikerult fuggetleniteni szervezetet a nagypolitika miatt szamara egyre terhesebbe valo eszak-koreai befolyastol.
2003
-tol kezdve meg is sz?nt a korabbi fugg?segi viszony. A 2010-es haiti foldrenges soran tragikus korulmenyek kozott elhunyt Tr?n Tri?u Quan elnok vezette ujjaszervezett ITF-ben vegre megvalosult hogy politikatol es hatalmi jatszmaktol mentes, valoban fuggetlen szervezete valjon. Tr?n elnok halalat kovet?en, az ITF soron kovetkez? 2011-es Kongresszusa Pablo Trajtenberg IX.Danos argentin nagymestert - rangid?s elnokhelyettest - valasztotta meg az ITF uj elnokenek.
A taekwondo Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
Harmat Laszlo nagymester a magyar ITF taekwondo megalapitoja es elnoke rangid?snek szamit az europai taekwondo hierarchiaban. ? egyike a legels? nem koreai Taekwon-dosoknak
Europaban
. Mar az
1960-as evek
kozepet?l aktivan edzett, majd
Svedorszagba
koltozott, ahol versenyz?kent tagja lett a sved taekwondo valogatottnak.
1973
-ban vizsgazott I. Dan-ra, kes?bb edzett az
USA
-ban, Eszak-Koreaban, majd
Kanadaban
is, ahol az alapito
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
szemelyes tanitvanya lehetett. Harmat Laszlo
1977
-ben telepult haza Magyarorszagra. Megalapitotta a Magyar ITF taekwondot es meg ugyanebben az evben szeptember 7-en 70 tanitvannyal megtartotta az els? hivatalos taekwondo edzest Budapesten. 1977 novembereben ide iratkozott be kezd? tanitvanykent Patakfalvy Miklos, a hazai WTF kes?bbi vezet?je is.
1979
-ben az egyik legtehetsegesebb tanitvany, dr. Somlai Janos (ma rangid?s elnokhelyettes a Magyar ITF-ben) elinditotta a veszpremi taekwondot es ezzel kezdetet vette az ITF taekwondo orszagos meret? terjedese.
A taekwondo Magyarorszagon el?szor szakagkent, kes?bb szakbizottsagkent m?kodott a Karate Szovetsegen belul, majd 1989-t?l jott letre az onallo Magyar ITF taekwondo Szovetseg. Harmat Laszlo 1984-ben ITF Europa-bajnoksagot, majd 1988-ban nagy siker? ITF vilagbajnoksagot rendezett az egykori Budapest Sportcsarnokban. A magyar ITF versenyz?k az elmult harom evtized soran sikert sikerre halmoztak a nemzetkozi tornakon: szamos vilag- es Europa-bajnok, valamint eremhelyezett, rangos nemzetkozi kupa versenyek gy?ztesei oregbitik a magyar ITF dics?seget. 1994-ben Harmat Laszlot egyhangulag a Magyar ITF Szovetseg orokos elnokeve valasztottak, majd 2000-ben az alapito
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
t?l megkapta a VII. Dan mesteri fokozatot. 2009 uj eredmenyt hozott, immar a Nemzetkozi taekwondo Szovetsegt?l (mely az alapito nagymester orokseget viszi tovabb) kapta meg Harmat Laszlo a VIII. Dan fokozatot.
Ezt kovet?en tovabbi nyolc evnek kellett eltelnie, mignem a hazai es nemzetkozi Taekwon-do eletben kifejtett toretlen munkassaga eredmenyekent Harmat Laszlo a Vilagszovetsegt?l 2017-ben vegul megkapta az ITF Taekwondoban elerhet? legmagasabb nagymesteri fokozatot, a IX. Dan-t,
[2]
mellyel nemcsak Europaban, de vilagviszonylatban is csak nagyon keves mester buszkelkedhet.
A realis kephez viszont az is hozzatartozik, hogy az ITF taekwondo, az alapito nagymester
Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
halala (2002. junius 15.) utan tobb reszre szakadt. A nemzetkozi viszonyoknak megfelel?en Magyarorszagon is tobb ITF taekwondo szervezet letezik jelenleg. 2007. szeptember 7-en alakult Szegeden, az alapito nagymester fia,
Csho Dzsonghva
(
Choi Jung Hwa
)
altal vezetett szervezet hazai bazisa. A
Csang Ung
(
Chang Ung
)
vezette (eszak-koreai) szovetseghez pedig a Godoll?n es Jaszberenyben m?kod? klubok csatlakoztak.
1989-ben Harmat Laszlo elvonalbeli tanitvanyainak egyike, az akkor III. Danos Patakfalvy Miklos hatat forditva mesterenek es az addig gyakorolt stilusnak, kivalt az ITF-b?l es megalapitotta Magyarorszagon a WTF iranyzatot. A WTF olimpiai bekerulesevel ? a hatalyos magyar sporttorvenyeknek megfelel?en ? a magyar WTF allamilag tamogatott hivatalos Szakszovetsegkent m?kodik. A hazai WTF elnokeve ? az id?kozben VI. Dan WTF ovfokozatra el?lepett ? Patakfalvy Miklost valasztottak, akit a 80-as evekben tehetseges versenyz?kent es sikeres edz?kent is jegyeztek a magyar ITF-ben.
A
2000. evi nyari olimpiai jatekokon
,
Sydney
-ben
Salim Jozsef
a magyar kuldottseg tagjakent otodik helyezest ert el.
A taekwondo az USA-ban
[
szerkesztes
]
A ket Korea utan az
Amerikai Egyesult Allamokban
edz a legtobb taekwondo sportolo. A stilust a
koreai haboru
utan importaltak az USA-ba a bevandorolt koreai mesterek es az amerikai hadsereg hazater?, leszerelt katonai. Bar
Amerikaban
a taekwondo igen latvanyos versenysportta fejl?dott az elmult evtizedekben, az USA hatalmas terulet es az egesz vilagon talan ott a legszettagoltabbak a tavol-keletr?l szarmazo
harcm?veszetek
. Az USA-ban peldaul csak a ?taekwondo” cimszo alatt egymastol fuggetlenul es meglehet?sen attekinthetetlenul, kisebb-nagyobb iranyzatok tucatjai m?kodnek egyszerre, kulonfele szovetsegek egisze alatt.
WTF Taekwondo merk?zes
Ha szakmai szempontbol a stilusjegyeket hasonlitjuk ossze, az ITF es WTF iranyzat kozotti kulonbseg szembeotl?.
A ket iranyzat teljesen kulonbozik egymastol es mind edzesmodszereiben, szakkifejezeseiben, egyenruhajaban, illetve altalanos kuls? megjeleneseben es technikai ertelmezeseben, de kulonosen verseny-szabalyrendszereben reszben ter el.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Ismert es jelent?sebb kepvisel?k
(2007-es adatok alapjan es 2010-es frissitessel)
- Csho Honghi
(
Choi Hong Hi
)
? a taekwondo megalapitoja, az ITF els? elnoke
- Cso Hiil
(
Cho Hee Il
)
? TKD uttor? az USA-ban
- Choue Chong Won ? a WTF elnoke
- Harmat Laszlo ? a Magyar ITF TKD megalapitoja
- Kim Unjong
(
Kim Un Yong
)
? a WTF els? elnoke
- Kvon Dzsehva
(
Kwon Jae Hwa
)
? a Nemet TKD megalapitoja
- Patakfalvy Miklos ? a Magyar WTF TKD megalapitoja
- I Giha
(
Rhee Ki Ha
)
? TKD uttor? Nagy-Britanniaban
- I Dzsun
(
Rhee Jhoon
)
? az USA TKD megalapitoja
- Tom McCallum ? az ITF kincstarnoka
- GM
Csho Dzsonghva
(
Choi Jung Hwa
)
- az ITF-C elnoke
- Prof
Csang Ung
(
Chang Ung
)
- az ITF-NK elnoke
- GM Paul Weiler ? az ITF-V elnoke
- Wim Bos ? az ITF igazgatoja
A tradicionalis taekwondo rendszere
[
szerkesztes
]
- Bazis v. alapgyakorlatok*
kibon jonszup
(
gibon yonsup
)
- Formagyakorlat* Tull
- Formai kuzdelem*
Jakszok matszogi
(
Yaksok matsuki
)
- Szabad kuzdelem*
Csaju matszogi
(
Chayoo matsuki
)
- Onvedelem*
Hosinszul
(
Hosinsul
)
- Torestechnika*
Kjokpha
(
Kyokpa
)
- Taekwon-do: a koreai onvedelem m?veszete ? irta Harmat Laszlo; 1984 Budapest,
ISBN 963-02-3375-4
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]