Sznofru
dahsuri
deli piramisa kulonleges, egyedi formaja miatt a
tort falu piramis
vagy
kett?s lejtes? piramis
nevet viseli. A kornyekbeli arabok ezt is
alpiramis
neven nevezik, mint a
mejdumi piramist
, a szakirodalomban angolul
Bent Pyramid
nak, a franciak
pyramide rhomboidale
-nak, a nemetek pedig
Knickpyramide
-nek. Ez az els? piramis, amir?l biztosan tudjuk, hogy sajat nevet kapott:
Deli (fel)ragyogo
.
Ez a piramis a dahsuri piramismez? id?ben els? epitmenye, ahol Sznofru egy masik piramisa (
voros piramis
), a
Kozepbirodalom
ket piramisa (
II. Amenemhat
es
III. Amenemhat
), valamint ket masik
XII. dinasztia
-korabeli piramis all. A kiralysirokhoz nemesi
masztabakorzet
csatlakozik. Tagabb kornyezeteben az el-List melletti es a del-szakkarai piramismez? talalhato, mindket helyszinen kozepbirodalmi piramisokkal.
Sosem hasznaltak temetkezesre, kultuszhelykent viszont funkcionalt.
Rainer Stadelmann
szerint a
Dzsoszer
- es a
Szehemhet
-piramisnal meg meglev?
deli sirt
helyettesitette, mivel pontosan delre helyezkedik el Sznofru vegs? nyughelyet?l, az els? sikeresen megepitett valodi piramistol, a 105 meter magas
voros piramistol
.
Az epittet? szemelye
[
szerkesztes
]
A halotti kapolna szteleje
A tort falu piramis epitesi szakaszai
Az epittet?
Sznofru
volt, a
IV. dinasztia
els? uralkodoja. Adatok vannak arra vonatkozoan, hogy szekhelyet
Dzsed Sznofru
bol a 15. uralkodasi eveben tette at a mai Dahsur melle, ezert feltehet?, hogy ezt a piramist csak akkor kezdtek epiteni. Egy egykoru palatoredek felirata szerint az epitmenyt korulbelul harom ev alatt epitettek fel, mivel az also husz meteres resze, ami a teljes terfogat 2/3 resze, keteves munka utan kesz volt. Sznofru kora joval ismertebb, gazdagabb targyi es feliratos emlekekben, mint a megel?z?
III. dinasztia
id?szaka
Dzsoszer
utani periodusa.
Sznofru szemelyet ? a hagyomanyon kivul ? azert lehet e piramishoz kotni, mert a piramisban ket, voros tintaval irt feljegyzes tartalmazza a nevet, ezenkivul a mejdumi piramis halotti kapolnajahoz hasonlo modon itt is ket sztele kerult felallitasra, amelyb?l az egyik a kairoi Egyiptomi Muzeumban ma is megtekinthet?. Ezen Sznofru osszes neve es cime egyetlen
szereh
-ben kerult abrazolasra, ezek kozul a
s.nfr.r.w
jelcsoport kulon
kartusban
.
A piramis egyedulallo konstrukcioju. Falai meredeken emelkednek, majd 45 meteres magassagban eles tores utan egy joval enyhebb emelkedessel folytatodnak. Az eredeti emelkedesi szoggel a piramis magassaga 125 meter lett volna, igy azonban kereken 100 meteres. E konstrukcio okait az egyiptologusok csak talalgatjak. A szoba johet? elkepzelesek:
- A piramison ma tobb repedes figyelhet? meg. Elkepzelhet?, hogy a repedesek mar az epiteskor megjelentek, es e statikai bizonytalansagtol megijedve modositottak az emelkedes szoget. Mark Lehner
III. Amenemhat
nem messze allo piramisaval osszehasonlitva szinten erre a feltevesre jutott, hozzateve, hogy a kozepbirodalmi uralkodonak is ket piramist kellett epiteni a statikai problemak miatt.
- Mas velemenyek szerint a repedesek kes?bb, talan egy foldrenges alkalmaval jelentek meg, a tervmodositas oka a siet?s befejezes volt.
Mindket allaspont hagy maga utan megvalaszolatlan kerdeseket, igy az els?nel kerdes, hogy egyaltalan miert fejeztek be, a masodiknal viszont nem erthet?, hogy miert kellett sietni. Sem a koltsegtakarekossag, sem Sznofru korai halala nem johet szoba, hiszen Sznofru kes?bb meg felepittette az eszaki
voros piramist
, s?t befejezte a
mejdumi piramist
. Ezenkivul a megtakaritott munkamennyiseg is viszonylag kicsiny a piramis teljes tomeget tekintve.
Kompromisszumos megoldaskent felvetik, hogy a mejdumi piramis befejezese megel?zte a tort falu piramis felepiteset, es nem sokkal ezutan mar le is d?ltek a meredek burkoloretegek. Az asatasok azonban eddig nem talaltak bizonyitekot arra, hogy a mejdumi piramis katasztrofalis gyorsasaggal omlott volna le.
A dahsuri deli piramiskorzet terkepe
A dahsuri deli piramiskorzet terkepe
1
: eszaki bejarat,
2
: el?csarnok,
3
: sirkamra,
4
: nyugati bejarat,
5
: szatellit-piramis
A piramis eszaki fala. Jol lathato, hogy a retegek dontottek, a burkolokvadereket pedig a beepiteskor csiszoltak a fal d?lesszogenek megfelel? keresztmetszet?re
A felepitmeny ma az egyik legjobb allapotu az egyiptomi piramisok kozott, meg burkolatanak nagy resze is szilardan tartja magat. A
tort falu piramis
felepitmenyenek szerkezete az epites technologiajat tekintve a lepcs?s piramisokra hasonlit. A magra tamaszkodo kuls? retegek kozel fugg?legesen kerultek beepitesre. Az eredeti tervek szerint azonban megis az els? piramis lett volna, amelyik sima falu negyzetes gula.
Szinten egyedulallo jellegzetessege az obirodalmi piramisok kozul, hogy ket bejarata van, egy a hagyomanyos eszaki oldalon, amely a mejdumi piramishoz hasonlo alepitmenybe vezet, egy pedig a nyugati oldalon, amely a fels? sirkamrahoz. A ket jarat, illetve a kamrak egy meredek folyosoval kerultek osszekotesre.
A piramis belsejenek feltarasa alkalmaval a felepitmeny szerkezetere vonatkozoan is informaciok gy?ltek arrol, hogy a piramist eredetileg 60°-os emelkedesi szoggel kezdtek epiteni egy joval kisebb alapteruletr?l. A 72-78°-os lepcs?s piramisokhoz kepest ez mar kisebb emelkedesi szog volt, de valoszin?leg meg mindig tul meredek, ezert az els? utemben epitett piramistorzot magkent felhasznalva 54°31'13’’ d?lessel korbefalaztak, azaz tamfalakkal megtamasztottak.
A technologiai valtas valoszin?leg meg mindig nem volt elegend? a statikus bizonytalansagok kikuszobolesere, ezert a tamfal felepitesevel egy id?ben a meg keszul? magasabb reszek oldalfalainak d?lesszogen is valtoztattak, mar csak 43°21' d?lessel folytattak. Ez a szakasz eredmenyezte az egyedulallo,
tort falu
alakot. A d?lesszog ujboli megvaltoztatasa utan a kvadersorokat mar vizszintesen helyeztek el. A bels? retegek gyengen kidolgozottak, kifele haladva egyre gondosabb illesztessel talalkozunk. A kovek kozti hezagokat meszk?tormelekkel es agyaghabarccsal toltottek ki, helyenkent gipszhabarccsal. A kvaderek atlagos merete joval nagyobb, mint a lepcs?s piramisok koranak kvadermerete.
A tort falu piramis szerkezete
A kozponti kamra szerkezeti rajza
Az alepitmeny harom nagy helyiseget tartalmaz (fels? kamra, kozeps? kamra es az utobbihoz csatlakozo el?csarnok), ahogy az a IV. dinasztia piramisainak tobbsegeben szokasos, de egyedulallo abban, hogy ez ket elkulonul? strukturat alkot. A hagyomanyos eszaki oldali bejaratrol egy 74 meter hosszu, a mejdumi piramishoz hasonlo lejt?s akna vezet egy
alboltozatos
el?csarnokba, ahonnan a ? szinten a mejdumi piramishoz hasonlo fels? elhelyezes? ? kamraba letran lehet feljutni. Ez a resz vegig a kozeps? tengely menten huzodik.
A nyugati oldalrol azonban nyilik egy masik bejarat, amely nem pontosan a kozepvonalon van, es teljes hosszaban (65 meter) a felepitmenyben kiepitve egy harmadik helyisegbe torkollik. Ezt a kamrat mar az okorban kiducoltak cedrusgerendakkal, ami szinten szerkezeti problemakra utal. A kozeps? es a fels? kamrat utolag osszekotottek egymassal.
Egyetlen kamraban sincs nyoma, hogy valaha is szarkofag allt volna benne, ezert nem tudjuk, hogy melyik helyiseg lett volna a sirkamra. Egyes velemenyek szerint a nyugati rendszer Dzsoszer es Szehemhet deli sirjat helyettesitette, vagyis kultikus jelleg?. Ez az elmelet azonban meg mindig nem magyarazza meg a kozeps? kamra ures voltat.
A fels? helyiseg 7,97×5,26 meter alapterulet?, legnagyobb magassaga 16,5 meter. Az also kamra 6,3×4,96 meteren 17 meteres legnagyobb magassaggal rendelkezik. Az el?csarnok 12,6 meter magas.
Rainer Stadelmann velemenye szerint a harmas tagolodas hagyomany?rz? es mitologikus okokbol szuksegszer? volt, eppugy mint Hufu piramisanal. Az also resznek melyen a fold ala kellett kerulni, ahogyan Dzsoszer piramisaban. A sirfolyoso emelkedeset a csillagok fele igyekv? kiralyi lelek egyenes vonalu utazasa irta el?. A kozeps? kamra a kiraly lelkenek mennybeemelkedeset szolgalta, mig a fels? maga a sirkamra.
A dahsuri piramiskorzet reszben meg feltaratlan. Az L50-es szamu (Lepsius katalogusa szerint), Sznofru eszaki
voros piramisatol
alig 250 meterre lev? piramisromot peldaul csak 1986-ban tarta fel
Rainer Stadelmann
. Err?l ma sem tudni, hogy ki epittette es mikor, csak a kornyeken talalt IV. dinasztia-korabeli keramiak alapjan dataltak. Sznofru eszaki es deli piramisai kozott feluton egy obirodalmi masztabas temet? helyezkedik el, keletre pedig
III. Amenemhat
dahsuri piramisa.
A piramiskorzetet keritesfal veszi korul, ami a szatellit-piramisnal kioblosodik, hogy azt is a bels? korzetbe zarja. A fallal korulvett terulet igy a halotti kapolnat es a mellekpiramist is tartalmazza.
Halotti templom es volgytemplom
[
szerkesztes
]
A volgytemplom alaprajza
A halotti kapolna rekonstrukcioja a ket feliratos sztelevel
A volgytemplomot az 1951-52-es asatasi szezonban tartak fel, a piramistol 700 meterre eszakkeletre helyezkedik el. A templom eredetileg reliefekkel diszitett epitmeny volt, aminek hat falfulkejeben Sznofru szobrai alltak. Itt jelennek meg el?szor a diszitmenyeken a kiralyi birtokok perszonifikacioi.
Halotti templom tulajdonkepp nincsen, a piramis keleti falahoz egy kis szentely csatlakozik. Rainer Stadelmann velemenye szerint a halotti kapolna nem illeszkedik a halotti templom fejl?desi folyamataba. Turai meszk?b?l keszult a falazata, majd k?lapokkal lefedtek. A bels?, nyitott teruleten aldozati oltarkent harom k?lapot helyeztek el, amik a
?tp
hieroglifat (egy kenyer stilizalt rajza az aldozati oltaron, aminek jelentese altalaban
elegedettnek lenni
, itt viszont tenyleges ertelemben az aldozatot jelenti
) jelkepezik. Az oltar mellett a mejdumi piramis szentelyehez hasonloan ket sztele allt, Sznofru neveivel es cimeivel.
Stadelmann szerint Sznofru volgytemploma az az epiteszeti elem, amely kes?bb elkulonult fejl?desben halotti- es volgytemplomma valt. Ervelese szerint az udvarok, szobrok es oszlopok kes?bb a halotti templomra jellemz?ek, de elhelyezkedeseben a volgytemplom ?seve valt, bar csak feluton van a
Nilus
fele. Stadelmann es Lehner szerint a ma Sznofru volgytemplomanak nevezett epuletb?l eredetileg meg folytatodott a feljaro ut a folyamig, ahol dokkot is epitettek a temetesi barka szamara. Kes?bb ebb?l alakult ki a volgytemplom vegleges valtozata.
A dahsuri deli piramis szatellitajanak fenykepe
A mellekpiramis alepitmenyenek szerkezeti rajza
A mellekpiramis mai bejarata, jol lathato a folyoso nagy meredeksege
A mellekpiramis nyilvanvaloan a harmadik epitesi fazis kozben, vagy utan epult, hiszen ugyanolyan vizszintesen rakott kvadertechnologiaval keszitettek, mint a tort falu piramis fels? reszet. Emelkedesi szoge szinten megfelel a f?piramis fels? reszenek szogevel. 53 meteres negyzetalapon eredetileg 32,5 meter magasra emelkedett.
Bels? reszei er?sen emlekeztetnek a
Hufu-piramis
elrendezesere, ez szolgaltatta az alapot arra, hogy az utobbit egy lepesben tervezettnek gondoljak nehanyan. A fels? jaratban meg a Nagy Galeria el?kepe is megtalalhato. A kulonbseg abban van, hogy nem kulonul el a felfele es lefele vezet? folyoso, hanem lefele indul, majd eles toressel felfele folytatodik. A mellekpiramis mellett a f?piramishoz hasonlo, szinten a keleti oldalon elhelyezett szentely is talalhato, amiben szinten ket sztelet allitottak fel.
- Clayton, Peter A.
Faraok kronikaja – A faraok tortenete uralkodasuk szerint – az okori Egyiptom dinasztiai
. Budapest: Mora (2007).
ISBN 978-9-631183-16-0
- Lehner, Mark.
The Complete Pyramids
(angol nyelven). London: Thames & Hudson [1997] (1998).
ISBN 0500050848
- Zamarovsky, Vojtech
.
Felseges piramisok
. Madach Bratislava (1981)
- Lehner, Mark.
Egy Obirodalom-kori piramis epitese
, in:
Hawass, Zahi
(szerk).
A piramisok rejtett kincsei
, Pecs: Alexandra, 32?45. o. (2003).
ISBN 963-368-533-8
- Stadelmann, Rainer.
A IV. dinasztia piramisai
, in:
Hawass, Zahi
(szerk).
A piramisok rejtett kincsei
, Pecs: Alexandra, 112?149. o. (2003).
ISBN 963-368-533-8
- Baines, John, Malek, Jaromir.
Az okori Egyiptom atlasza
, ford. Udvarhelyi Laszlo (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiado Kft.. 1. kiadas:
ISBN 963-208-068-8
, 2. kiadas:
ISBN 963-208-642-2
[1992] (2000)