Torok hodoltsag Osmanlı eyaletleri
Altalanos adatok
F?varosa	Buda (kozigazgatasi es kereskedelmi kozpont)
Beszelt nyelvek	magyar
Vallas	Iszlam Reformatus Kereszteny (uldozott)
Kormanyzat
Vezet?k	Beglerbegek Pasak Agak
Vilajetek	Budai (1541-t?l) Temesvari (1552-t?l) Gy?ri (1594?1598) Papai (1594?1597) Egri (1596-tol) Kanizsai (1600-tol) Varadi (1660-tol) Ersekujvari (1663-tol)
Uralkodo	Torok szultan
Dinasztia	Oszman-haz

A torok elleni harcokkal a Torok haboruk Magyarorszagon c. osszefoglalo szocikk foglalkozik.

Magyarorszag tortenelme
Korai evek
A magyar nep kialakulasa Honfoglalas kalandozo hadjaratok
Kozepkori tortenelem
Arpad-kor Magyar Fejedelemseg Magyar Kiralysag Arpad-haz tatarjaras Vegyeshazi kiralyok kora Anjou-kor Magyar?lengyel perszonalunio Jagello-kor
Kora ujkori tortenelem
Torok haboruk id?szaka mohacsi csata torok hodoltsag a torok ki?zese Magyarorszagrol Kora ujkori Magyar Kiralysag Kiralyi Magyarorszag Erdelyi Fejedelemseg magyarorszagi belhaboru reformacio Abszolutizmus kora Rakoczi-szabadsagharc betelepitesek
Hosszu 19. szazad
Reformkor 1848?49-es forradalom es szabadsagharc Magyar Allam Bach-korszak passziv ellenallas Osztrak?Magyar Monarchia kiegyezes Transzlajtania Magyarorszag az els? vilaghaboru
20. szazadi tortenelem
Els? Magyar Koztarsasag ?szirozsas forradalom Tanacskoztarsasag 1920?1945 kozott trianoni bekeszerz?des Magyarorszag a masodik vilaghaboruban 1945?1956 kozott Masodik Magyar Koztarsasag Magyar Nepkoztarsasag Rakosi-korszak 1956-os forradalom es szabadsagharc 1957?1989 kozott MSZMP gulyaskommunizmus
Jelenkori tortenelem
rendszervaltas Magyar Koztarsasag
Lasd meg
A hataron tuli magyarok tortenete magyarorszagi nemzetisegek tortenete magyarorszagi zsidok tortenete Erdely tortenelme magyar hadtortenet
Sablon:A magyarsag tortenelme m v sz

A torok hodoltsag a Karpat-medence teruletenek az Oszman Birodalom uralma alatt allo resze volt Buda 1541 -es elfoglalasatol tobb mint masfel evszazadig, a terulet Habsburg iranyitas alatt tortent felszabaditasaig ( 1686 ? 1699 ). A torok hodoltsagi terulet a mai Magyarorszag teruletenek zomet, valamint a mai Horvatorszag es Szerbia eszaki reszet foglalta magaban ( Delvidek ). A Temeskoz (a mai Szerbia es Romania teruleten) el?bb Szapolyai Janos Keleti Magyar Kiralysagahoz , majd 1552-t?l a torok hodoltsaghoz tartozott.

Tortenete [ szerkesztes ]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A torokok Luxemburgi Zsigmond uralkodasa idejen kezdtek betorni a Magyar Kiralysag teruletere. Ekkor a kiraly kiepittette a deli vegvarrendszert , es uj ado bevezetesevel akart penzhez jutni, amelyb?l fenn tudja tartani az orszag hadsereget. Zsigmond halala utan bels? tronviszalyok voltak Magyarorszagon. A torokok ezt kihasznalva delen es keleten kezdtek betorni az orszagba. 1441-t?l Hunyadi Janos , aki erdelyi vajda es az orszag legnagyobb foldesura volt, valt a deli hatar vedelmenek iranyitojava. 1442 -ben a torokok tamadast inditottak Erdely ellen. Hunyadi vereseget szenvedett es nagyobb sereget szervezett. Meg ebben az evben Szentimren a magyarok gy?zelmet arattak a torokok felett. Ebben a csataban Kamonyai Simon Hunyadi Janosnak oltozott be, hogy ?t tamadjak meg a torokok es ne Hunyadit (a torokok tudtak, hogy Hunyadi Janos nagyon er?s harcos, es minden csataban ?t tamadtak).

1440-ben I. Ulaszlo kerult a tronra, majd 1443-ban a kiraly es Hunyadi vezetesevel megindult a ? hosszu hadjarat ” a torok ellen. El?szor a torok kezen lev? balkani teruleteket tamadtak meg, majd tovabbmentek a Balkan-hegyseghez, de beallt a tel, emiatt Hunyadi Janos es I. Ulaszlo ugy dontottek, hogy visszafordulnak seregukkel egyutt. 1444-ben Varnanal ujabb tamadast inteztek a torok ellen, de az igert europai segitseg elmaradt, ezert a magyarok vereseget szenvedtek. I. Ulaszlo eletet vesztette a csataban, es 1444-ben a meg kiskoru V. Laszlo kerult a tronra, Hunyadit pedig kormanyzova valasztottak 1446-ban. Az 1448-ban indult balkani hadjarat a rigomezei csataban ? mivel Szkander beg segitsege elmaradt ? sulyos magyar vereseggel zarult.

1453-ban Konstantinapoly torok kezre kerult, es a torokok kovetkez? celja Nandorfehervar megszerzese lett. Ez 1456-ban, a nandorfehervari csataban nem sikerult nekik, ezutan hosszu ideig a szultani f?er?k nem tamadtak Magyarorszagra.

A budai vilajet megalapitasa [ szerkesztes ]

Lasd meg: Magyar?torok haboru (1521?26) , Magyar belhaboru (1526?38) es Habsburg?torok haboru (1540?47)

Az 1520-as evek elejen az oszmanok nagy lendulettel tamadtak a deli magyar vegvarrendszerre, es azt sikeresen at is tortek. Ezt kovette az orszag belseje ellen intezett tamadas 1526-ban, amely a mohacsi vereseghez es azt kovet?en az egyseges Magyar Kiralysag felbomlasahoz vezetett. Ekkor meg kivonultak a torok csapatok Budarol, es Becs sikertelen 1529-es ostroma utan sem maradt megszallo er? az orszag kozeps? reszen. A kirobbano magyar belhaborunak veget vetve 1541-ben az Oszman Birodalom elfoglalta Budat . Ezzel a Magyar Kiralysag harom reszre szakadt: a Kiralyi Magyarorszagra , a Keleti Magyar Kiralysagra (1570-t?l Erdelyi Fejedelemseg ), illetve a hodoltsag teruletere. A hodoltsag igazgatasara letrejott a Budai vilajet .

A torok uralom kiterjesztese [ szerkesztes ]

A kovetkez? negyed szazadban a torokok elfoglaltak az orszag teruletenek 40%-at, amit aztan kisebb-nagyobb hoditasokkal tovabb b?vitettek. A tizenot eves haboru kitoreseig kiterjesztettek hatalmukat a Delvidek mellett az Alfold nagy reszere es a Dunantul deli es keleti reszere. 1552-ben megalakult a Temesvari vilajet is a megnovekedett terulet igazgatasara.

Tizenot eves haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Tizenot eves haboru

A tizenot eves haboru nagy pusztitast hozott a hodoltsag teruleten es a hatarvideken el?k szamara, azonban igazi dontest egyik fel sem tudott kiharcolni. Ekkor jott letre az Egri es a Kanizsai vilajet , valamint a rovid id?tartamu gy?ri is. Az Alfoldet es a Partiumot tatarok pusztitottak, ami kisebb telepulesek sorat torolte el a fold sziner?l.

Az oszman hatalom hanyatlasa [ szerkesztes ]

A 17. szazadban az Oszman Birodalom fejl?dese elmaradt a nyugat-europai allamok mogott, es a bels? nehezsegek a magyarorszagi teruleteket sem kerultek el. Az adoterhek egyre novekedtek, ugyanakkor az osztrak Habsburgok ereje egyre n?tt. A szazad vegen is meg tamadott az oszman hadsereg, de Kara Musztafa torok nagyvezir seregenek nem sikerult meghoditania a csaszarvarost, Becset . Az 1683-as kahlenbergi csata utan a Szent Liga igen gyorsan ki?zte a torokoket a Hodoltsag tulnyomo reszer?l. Az 1699-es karlocai beke utan mar csak a Temeskoz maradt torok kezen.

Allamszervezet [ szerkesztes ]

Az Oszman Birodalom jogrendszere a muzulman jogon, a sarian , es reszben a szultani jogon, a kanunon nyugodott. Az igen sokfele vallasu es szokasu nep felett uralkodo oszman szultanok mar igen koran rakenyszerultek, hogy a vallasi alapu jogot a helyi viszonyokhoz igazitsak. Erre a kanun, a torok vilagi jog szolgalt, amely megkiserelte enyhiteni a muszlim es nem muszlim nepesseg kozotti egyenl?tlenseget. Az egesz birodalomra kiterjed? jogrend mellett a vilagi hatalom minden tartomanynak kulon-kulon, a helyi szokasokat figyelembe veve alkotta meg a helyi kanunt, es iranymutatasokat tartalmazott kozigazgatasi, biraskodasi es penzugyi kerdesekben. A Budai vilajetnek is volt ilyen helyi ?torvenykonyve”, de csak nagyon keves pontban tert el a birodalmi torvenyt?l. 62 pontja a kulonfele adonemeket , piaci helypenzt, bel- es kulfoldi aruk elvamolasanak menetet szabalyozza, valamint egyetlen buntet?jogi bejegyzes szerepel benne. A tobbi kerdesben a vallasi jog alapjan jartak el.

Az uj rendszer bevezetesekor I. Szulejman az atmenet simabba tetele erdekeben elrendelte, hogy a tartomany ?slakosai (bizonyos vonatkozasokban) sajat szokasaik es torvenyei szerint elhessenek tovabb, sajat birajuk itelkezzen felettuk. A szultan Werb?czy Istvant bizta meg ezzel a tisztseggel, azonban a torok eloljaroknak gyorsan elege lett a folytonos panaszkodasbol es magyar jogra hivatkozasbol, es rovid uton megszabadultak Werb?czyt?l (allitolag a budai pasa mergeztette meg). Ezutan ezt a posztot senki nem toltotte be. ^[2]

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

A torokok a meghoditott teruleteket vilajet nev? kozigazgatasi egysegekre osztottak fel, amelyek elen a beglerbeg allt. A magyar foldon megszervezett vilajetek a kovetkez?k voltak:

• Budai ( 1541 -t?l)
• Temesvari ( 1552 -t?l)
• Gy?ri (1594?1598)
• Papai (1594?1597)
• Egri ( 1596 -tol)
• Kanizsai ( 1600 -tol)
• Varadi ( 1660 -tol)
• Ersekujvari ( 1663 -tol)

Egykoru forrasok 1595-ben Szigetvart is beglerbegsegnek emlegettek, 1660 illetve 1663 utan pedig vilajetnek neveztek a Varad es Ujvar kozotti kozigazgatasi egysegeket is. ^[3]

Magyarorszagon a legels? es vegig a legfontosabb a Budai vilajet volt. Kozep-Magyarorszagon kivul a Bansagot is Budarol iranyitottak. Itt volt a hodoltsagi terulet kozpontja, melynek elen a budai pasa allt, aki rangban a kes?bb alapitott vilajetek beglerbegjei felett allt. Ezt mutatta az is, hogy 1623 -ig id?nkent, azutan folyamatosan veziri rangu ember allt a Budai vilajet elen. ^[4] Ezt kovette 1552 -ben a Temesvari vilajet , majd sorban a tobbi.

A vilajeteket szandzsakokra osztottak, azokat pedig nahijekre . A szandzsakokat a begek vezettek, a nahijek elen pedig az aga allt. Mivel egy-egy szandzsakot egy-egy var kore szerveztek meg, szamuk a hatar kozeleben nagyobb, biztosabb teruleteken kisebb volt. ^[5]

Ezeknek a teruleteknek jelent?s katonasagot es hivatalnoki gardat kellett ellatniuk. Az egyes egysegek f?hivatalnokai tanacsado testuletet alkottak (divan). Ilyen f?hivatalnok volt peldaul a defterdar (adoszed?), a kadi (biro) es a mufti (torvenytudos, egyhazjogasz). A bels? rendet a janicsarok es a szpahik tartottak fenn.

Bar a kadit els?sorban bironak tekintik, a kozepszint? igazgatasban egy sor egyeb feladat harult rajuk, az ado beszedeset?l a hadsereg mozgositasan at a piacok, ipartestuletek, epitkezesek es vallasi kozossegek felugyeletet is. ^[6] A budai kadi emellett jelenteseket kuldott az udvarba a beglerbegekr?l, a vilajet neper?l es hangulatarol is. ^[6]

Igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

A kozepszint? igazgatas a kadik munkajan alapult, akik egyeb tevekenysegeik mellett kozjegyz?i, jogaszi, biroi tevekenyseget is vegeztek. Altalaban birosagi korzetenkent (kaza) egy-egy kadi m?kodott, aki id?nkent vegigjarta korzetet, vagy kikuldottjei, helyettesei utjan itelkezett polgari es buntet?perekben egyarant. ^[6] Nagyobb kozpontokban akar tobben is szekeltek, es a nagyobb kincstari birtokokhoz is kirendeltek egy-egy kadit. Ketseges ugyekben a szandzsakonkent kinevezett muftihoz fordult tanacsert, aki a nevek nelkul ele terjesztett ugyben fetvat (a muzulman vallason alapulo velemenyt) alkotott. ^[6]

A kadi iteleteit a szultani torvenyek ( kanunok ) alapjan hozta, es nem a vallasjog ( saria ) alapjan. ^[6] A buntetesek kiszabasakor figyelembe vettek a b?nos anyagi helyzetet, a szegenyebbek (akiknek nem volt 300 akcsenyi ingo vagyonuk) kevesebbet fizettek ugyanazert a vetsegert. ^[6]

A kadik a ?szabad” birtokokon ( hasz es ziamet birtokok, valamint egyes timarbirtokok tartoztak ide) csak a tulajdonos engedelyevel itelkezhetett, es a szandzsak poroszloi nem foghattak el az oda menekul? gyanusitottakat. A szabad birtokokon kiszabott buntetesek (nijabet) osszege (nehol csak a fele) a tulajdonost illettek, es azokat az elmult evek atlagai alapjan beszamitottak a birtok jovedelmebe. ^[6] A mez?varosok ( khasz varosok ) es a varosok kereszteny negyedei mint hasz birtokok kivul estek a kadik hataskoren, az igazsagszolgaltatast valasztott birok vegeztek. ^[6]

A kadi kincstartol kapott jovedelme mellett reszesult a kirott birsagokbol es buntetespenzekb?l is. ^[6]

Gazdasag [ szerkesztes ]

Foldbirtokviszonyok [ szerkesztes ]

A torok birodalomban a meghoditott teruleteken, minden fold es a rajta el?k a szultan tulajdonanak szamitottak. Ezeket a birtokokat ket reszre lehet sorolni:

• hasz-birtok: a szultani kincstar kezeleseben lev? illetve magas rangu tisztvisel?knek juttatott birtok ^{[7] [8]}
• az adomany- es szolgalati birtokok. Ezekb?l kaptak az alacsonyabb rangu hivatalnokok es a h?beres lovas katonak. A birtokokat csak hasznalatra kaptak, es azok nem voltak orokithet?ek. Ket tipusuk volt:
  • a ziamet, amely 20-100 ezer akcse jovedelm? birtok,
  • a timar, amely 20 ezer akcsenel kisebb jovedelm? birtok.

A birtokok aranya egy-egy szandzsakban er?sen valtozo volt. A 16. szazad kozepen a hatar kozeli nogradi szandzsakban a birtokoknak mindossze 19%-a volt hasz-birtok, a budai szandzsakban 59%-ot, a szegediben 64%-ot tettek ki. ^[9]

A birtokokat a szultan meghatarozatlan id?re adta ki, igy ez a rendszer biztositotta a hivatalnokok es a szpahik allando tettrekeszseget. ^[10] Ugyanakkor a birtokokon a bizonytalan jov? miatt rablogazdalkodast folytattak.

A Hodoltsag legmagasabb rangu hivatalnoka, a budai pasa evi 800 000 ? 1 100 000 akcses jovedelmet biztosito birtokokkal rendelkezett, ^[11] melyhez Nogradtol egeszen az al-dunai Szendr?ig tartoztak falvak. A Buda kozeli falvak termeszetben, a tavolabb fekv? telepulesek penzben fizettek jarandosagukat. ^[12] A szandzsakbegek 200-400 ezer akcses, ^[13] a kozponti szervezetben a pasa utan kovetkez? penzugyi defterdar 150 000, a birtok-defterdar korulbelul 72 000 akcses jovedelemmel rendelkezett birtokairol. ^[12] A korzeti kadik altalaban csupan napi 30-70 akcses fizetest kaptak, mig a budai kadi napi 500 akcset kapott munkajaert. ^[13]

Az adorendszer [ szerkesztes ]

A torokok a zokken?mentes atallas erdekeben figyelembe vettek a korabbi magyar adozasi szokasokat, az adoalapot a hagyomanyokhoz illet?en allapitottak meg. A befizetesek cimzettjei azonban reszben megvaltoztak.

• Megmaradt a kilenced , amit az ezutan a telepulest szolgalati birtokul megkapo szpahinak vagy tisztsegvisel?nek fizettek a jobbagyok. (Esetleg az allamnak, amennyiben hasz birtokrol volt szo).
• Az egyhazi tizedet is beszedtek, azonban az a szultani kincstart gazdagitotta. ^[14]
• A foldesuri adok koze tartozott meg a kapuado is, amelynek merteke 50 akcse koruli volt, es a foldbirtokos kapta meg. Ez a korabban a foldesurnak fizetend? 1 forintos adot valtotta fel, es kezdetben nagyjabol azzal is volt egyenertek?. Ket reszletben, Szent Gyorgy es Szent Demeter napkor kellett befizetni. Altalaban azok fizettek, akik legalabb 300 akcses ingo vagyonnal rendelkeztek, azonban egyes tarsadalmi retegek (birok es papok) illetve egyes telepulesek (Pest es Buda) mentesultek alola. ^{[15] [16]}
• A nepesseget ezen felul hadi szallitasoknal es epitkezeseken is munkara koteleztek. ^[14]
• Az allami ado ( dzsizje ) alapja a haz es a telek (hane) volt, es a nem muzulman alattvalok fizettek. Kezdetben evi 50 akcset tett ki, es csak azok voltak fizetesere kotelezve, akik legalabb 300 akcses ingo vagyonnal rendelkeztek. ^{[16] [17]} A 17. szazadra mar minden csaladf? fizetesre volt kotelezve, es az osszege is megemelkedett tobb szaz akcsera. ^[17]
• Allami ado volt meg a (kezdetben rendkivuli, majd a 17. szazadra evente beszedett) hadiado is.
• Id?vel ujabb adofajtakat is bevezettek, peldaul menyasszonyadot (lany ferjhez adasakor fizetend? illetek), t?zifara, hordokra, kertekre vonatkozo adokat. ^{[12] [18]}
• A bevetelekhez hozzajarultak a (f?leg el?allat kivitelb?l szarmazo) vambevetelek is. ^[12]

Az adok beszedesehez a torok hivatalnokok a 16. szazadban rendszerezett osszeirasokat keszitettek, es a hodoltsagi teruletek terhei atmenetileg csokkentek is. ^[14] A birtokok jovedelmet haromeves atlag alapjan becsultek fel, es ez alapjan kaptak meg a szolgalati birtokokat a hivatalnokok es a katonak. ^[19] Fontos megjegyezni azt is, hogy a 16. szazadban gyakran el?fordult, hogy egyes telepulesek egy osszegben adoztak, ez azonban az 1650-es evekt?l visszaszorult. ^[20]

Az adokivetes es -beszedes fels?bb szinten a kadik kezeben volt, azonban vegrehajtasa az also szinteken mar nem alakult egysegesen. Egy reszet a magyar kezben marado also szint? kozigazgatas szedte be, a tobbit pedig reszben kozvetlenul a szultani kincstar megbizottjai, reszben (f?kent a hatar menti teruleteken) vallalkozok ( eminek es amilok ). ^{[19] [20]} A megbizottak els?sorban a haradzs beszedeseben jatszottak fontos szerepet. ^[19]

A vallalkozok reszesedesert vagy napidijert dolgoztak. Az kapott megbizast, aki a legtobb jovedelem beszedesere vallalkozott. Altalaban harom evre kaptak megbizast egy-egy korzet osszes, kulonboz? tipusu jovedelmenek beszedesere, azonban ha az id?aranyos reszletet nem fizettek be, levalthattak ?ket. A budai es pesti jovedelemcsoport (mukataa) peldaul 14 jovedelemagat tartalmazott. ^[19] Ezek a berl?k eleinte olaszok ( raguzaiak ) voltak, majd ?ket fokozatosan felvaltottak a mohamedanok (a korban az elnevezesuk osszefoglaloan torokok), racok es a (f?kent spanyolorszagi) zsidok. ^[12]

A Hodoltsag jobbagyaira , (de a hatarhoz kozel a magyar oldalon el?kre is) sulyos terhet rott a kett?s adoztatas rendszere. A vegvari katonasag segitsegevel az elmenekult nemesseg a torok uralom alatt allo terulet nagy reszer?l beszedte jarandosagat, s?t arra is futotta erejukb?l, hogy megtiltsak jobbagyaiknak, hogy ugyeikben a torok hatosagokhoz forduljanak, igy reszben fenntartottak a magyar kozigazgatast es joghatosagot. ^[21]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

A Hodoltsag gazdasaganak messze legfontosabb agazata a mez?gazdasag volt. A nyugat-europai arforradalom hatasara megemelked? mez?gazdasagi arak hatasara Alfold falvainak, mez?varosainak lakoi egyre jobban bekapcsolodtak az europai kereskedelembe, f?kent szarvasmarha exportjaval. A lengyel marhaknal nagyobb termet? magyar allatok igen keresettek voltak mind a delnemet, mind az eszak-italiai piacokon. Nurnbergben peldaul a 16. szazad els? feleben evente 70 000 magyar marha talalt vev?re, Becsben pedig nyaron akar 7-11 000 marhat is eladtak hetente. ^[22]

A mohacsi csata el?tt meg s?r? faluhalozattal atsz?tt Alfold kisebb falvai a torok haboruk hatasara elpusztultak, eletben maradt lakoi a nagyobb telepulesekre huzodtak. Az elpusztult falvak teruletet oriasfalvak, mez?varosok vettek kezukbe. A varos hatarat ket reszre osztottak, a m?velesre alkalmas, a mez?varoshoz kozelebbi teruleteket teli legel?nek, a gyengebb min?seg? foldeket nyaralonak hasznaltak. A telel?k foldjet nyaron m?veles ala vontak, itt termeltek meg a feltetlenul szukseges gabonat. ^[22]

A gabonatermesztes f? terulete a Hodoltsagban az Eszaki-kozephegyseg el?tere volt, a ma novenyterjesztesre hasznalt alfoldi teruleteken az allattarto gazdalkodas elvezett els?bbseget. ^[23]

Az agrarkonjunktura hozadekakent gyors fogyasnak indultak az alfoldi erd?teruletek . ^{[24] [25]}

A torok hoditas atalakitotta a magyarorszagi bortermelest is. A korabban Magyarorszag legfontosabb borvidekenek szamito Szeremseg hatterbe szorult, szerepet a Tolna-Baranya videki boraszok vettek at. A korszakban telepitettek meg rac keresked?k az els? vorosbort keszit? boraszatokat az Alfoldon. Az Eszaki-kozephegysegben is ekkor lendult fel a sz?l?- es bortermeles, tobbek kozott a gyongyosi es a miskolci sz?l?m?veles volt jelent?s a Hodoltsag teruleten. (A 16-17. szazad fordulojan emelkedett fel a tokaji borvidek , amelynek borait azonban a Hodoltsagban ritkan fogyasztottak.) ^[26]

Nepessegviszonyok a hodoltsagban [ szerkesztes ]

Az oszman csapatok mar az 1380-1390-es evekben behatoltak a del-magyarorszagi teruletekre. Ezt kovet?en a Nandorfehervar elfoglalasara inditott sikertelen szultani hadjaratok alkalmaval (1440 es 1456), majd az 1464-ben bekoszont? b? fel evszazadnyi hatar menti haboruskodas idejen a Temes megyet?l Valkoig terjed? del-magyarorszagi teruleteket fokozatosan, de szinte teljesen elpusztitottak. ^[27] Azon telepulesek pedig, amelyeknek 1526-ig megis sikerult tulelniuk az allando betoresek kovetkezmenyeit, a mohacsi csatat kovet? sorozatos nagy szultani hadjaratok idejen ket evtized alatt vegs? megsemmisulesre iteltettek. Az ujabb kutatasok szerint az orszag deli megyeiben a 16. szazad kozepere a telepuleshalozat mar-mar elkepeszt? mertekben, mintegy 70-90 szazalekos aranyban pusztult el. Ezzel parhuzamosan a lakossag is merhetetlen es mar visszafordithatatlan karokat szenvedett. ^[28]

A mintegy masfel evszazados torok uralom alatt az orszag nepessege stagnalt vagy enyhen csokkent, a Hodoltsag terulete europai viszonylatban nagyon ritkan lakott terulet maradt. Magyarorszag etnikai osszetetele megvaltozott, a torok teruletekre els?sorban delszlav racok ( ortodox szerbek es muzulman bosnyakok ) erkeztek.

A nepessegpusztulas es dinamikaja [ szerkesztes ]

Szekf? Gyula a nepessegpusztulashoz a kovetkez?ket veszi figyelembe m?veben: ^[29]

• torok pusztitas → lakossag elmenekulese → elneptelenedes
• mez?gazdasagi termeles zavarai, elmaradt termes, nem megfelel?en megm?velt foldek → ehinseg, aszalyos evek idejen nem volt tartalek a magtarban
• a folyoszabalyozas megsz?nese, a mocsar- es lapvilag elterjedese → betegsegek (szunyogok utjan) nagymerv? elterjedese: a pestis, a verhas, a tifusz, a malaria vagy az utobbiak specialisan magyarorszagi kevereke, az un. "Morbus Hungaricus";
• Kett?s vagy harmas adoztatas → csokevenyes fejl?des, elszegenyedes
• a csaszari zsoldosseregek fosztogatasai, er?szakoskodasai; porcio es forspont → elnyomorodas
• hajduk es protestansok kegyetlenkedesei, belhaboruk → csokevenyes szaporodas, nepessegfogyas

E tenyez?k kulon-kulon es egyutt, osszeadodvan is sanyargattak a magyarsagot.

Az 1526, 1529, 1532, es 1541. evekben hatalmas torok seregek vonultak fel magyar teruleten s a visszavonulo seregekkel a rabsagba hurcoltak sorai leptek at a Dunat. Azok a vonalak, melyek a torok seregek utjait abrazoljak, egyszersmind a pusztava lett teruletek terkepei is. A kozigazgatas osszeomolvan a rabszolganak hurcoltak pontos szamarol nincs megbizhato adatunk, de a nepesseg fogyasat es kicserel?desenek utemet megis elaruljak. ^[30]

A torok uralom ala kerul? teruletekr?l a hoditok el?l a nepesseg viszonylag sz?k retege, els?sorban a varosok (peldaul Buda) polgarsaga es a nemesseg menekult el. A legszelesebb reteget kitev? jobbagysag helyben maradt. Reszben ennek koszonhet?, hogy a Hodoltsagban a varosi nepesseg sulya joval kisebb a (szinten nem nagyon er?s) Magyar Kiralysaghoz kepest. A 15. szazad vegi Magyarorszag nepessege 3,3 millio korulire tehet?, a kovetkez? egy evszazad soran enyhen (korulbelul 3,5 milliora) novekedett. ^[31] Ebb?l a hodoltsag teruleten a tizenot eves haboru el?tt korulbelul 900 ezren elhettek, Erdelyben a Partium nelkul hozzavet?legesen 800 ezren. ^[32] A kiralyi Magyarorszag nepesseget egy 1598. evi hazosszeiras szerint 1,8 milliora becsulhetjuk. ^[32] A visszafoglalo haboruk el?estejen, a 17. szazad vegen az orszag lakossaga mintegy 4 millio f?re tehet?. ^[32]

A nepesseg novekedeset els?sorban a haboruk, a veluk jaro fosztogatasok es a reszben azok kovetkezteben fellep? jarvanyok akadalyoztak. ^{[33] [34]} F?leg a tizenot eves haboru, az 1660-as evek esemenyei es az orszag visszafoglalasaval jaro harcok jartak kulonosen nagy aldozatokkal, amit tovabb sulyosbitottak az 1653-1656, 1660-1666, es 1676-1678 kozotti pestisjarvanyok . ^[32]

A pusztitasok a legsulyosabban a hatar kozeleben es az Alfoldon el?, vedett helyekre menekulni nem tudo lakossagot ertek. Mivel ezen a teruleten f?kent magyar lakossag elt, termeszetszer?leg a magyarsag vesztesegei aranyaiban is nagyobbak voltak a nemzetisegekenel. A haborus id?szakokban komoly migracios hullamok figyelhet?k meg, de altalanossagban elmondhato, hogy az orszagon beluli vandorlas nem volt kulonosen nagy mertek?. ^[35]

Mindezek eredmenyekent az orszag es kulonosen a Hodoltsag neps?r?sege messze alatta maradt Nyugat-Europa fejlettebb allamaiban tapasztalhato ertekeknek. Mig Italiaban 100 f?/km², a Francia Kiralysagban es Nemetalfoldon 34-40 f?/km² mondhato tipikusnak a korszakban, addig a torok uralma alatt allo magyarorszagi teruleteken ez az ertek 7-8 f?/km². Bar ennel a Nyugat-Magyarorszagra jellemz? 15 f?/km² joval magasabb, az is messze elmarad a nyugati szamoktol. ^[35]

Nemzetisegek betelepedese [ szerkesztes ]

Az oszman hoditassal egyutt mersekelt szamu, 50-80 ezer torok erkezett az orszagba, f?kent katonak es hivatalnokok, kisebb reszben keresked?k es mesteremberek. ^{[13] [36]} A torokok a masfel evszazados uralmuk alatt els?sorban varosi lakossagot alkottak, a videki tarsadalomban hatasuk nem volt jelent?s. A betelepul?k azonban ahhoz sem voltak elegen, hogy Budat, a Hodoltsag kozpontjat torok szinezet?re fessek. Bar megtiltottak a magyarok betelepuleset Budara, ezzel csak elszlavositottak a varost, Evlija Cselebi a 17. szazad kozepen azt irta a lakossagrol, hogy ?mindnyajan bosnyakok”. ^[37]

Mar a deli vegvari vonal attorese el?tt jelent?s szamban eltek szerbek Magyarorszag deli teruletein, es a 16. szazad kozepere a Maros vonalatol delre, a Temeskozben , a Duna?Tisza kozen es a Dunantulon egyarant nagy szamban jelentek meg. ^[38] A haborus pusztitas leginkabb a sikvidekeken el? magyarokat sujtotta, es a ritkan lakott terulet lehet?seget kinalt a szerbeknek az eszak fele torten? tovabbvandorlasra, akik el?bb a Koros?Maros kozen , majd a Duna menten a Duna?Tisza kozen telepedtek meg. Veluk egyutt bosnyakok is erkeztek az orszagba. ^[38] A delszlavok betelepedesehez nagyban hozzajarult, hogy ekkor a rumeliai torok seregek legenyseget nagyreszt a Balkan delszlav lakossagabol verbuvaltak. ^[39]

Vallasi tolerancia [ szerkesztes ]

A torokok a protestansok hitet leneztek, kozonnyel viszonyultak hozza. A torok hodoltsag teruleten tobb dokumentum is szerepel kereszteny templomok lebontasanak engedelye. ^[40] Ezeket a koveket es teglakat varak meger?sitesehez hasznaltak. ^[40]

Volt lehet?seguk a keresztenyeknek megvaltani a templomukat. ^[40] A Dravaszogben Nagyharsany lakosai 100, Peterd lakosai 300 ezusttallert fizettek templomukert. A nagyharsanyi megvaltas tortenetet 1767-ben jegyezte le Nagyszentmiklosi Peter: ^{[40] [41]}

??a' Torok el akarvan a' Templomot rontani tizenket par okrot jaromba fogatvan, es a' Templomban lev? Oszlopra, mely a' bolthajtast tartja lantzot kottetven, el akarta azt vontatni, hanem ezen Nagy Harsanyiak 100 Tallert fizettek a' Toroknek, hogy azt ne tselekedje, es ugy valtottak meg a' Torok elpusztitasatul, mivel az a' Templomot akkor egeszen ledontotte volna””

A peterdi, siklosi es mas reformatus templom tornyan a 20. szazadig allt a felhold, amely a templom engedelyet jelentette a hodoltsag idejen. ^[40]

Az iszlam hit felvetele a magyar lakossag koreben nem figyelhet? meg, f?leg azert, mert a muszlim hitet felvev? magyarokat renegatnak tekintettek es kitagadtak maguk kozul a keresztenynek megmaradt magyarok. Ezen renegatok atteresuk utan muszlim nevet kaptak. A kor szokasai szerint a nevekben apjuk nevet is foltuntettek: Memi bin Huszein, vagyis Memi fia, Huszein. ^{[42] [43]} A renegatok apjait Abdullahkent jegyeztek fol, vagyis Allah szolgalja. Az ?Abdullah-fiak” az els? generacios renegatok. ^{[43] [44]}

Telepulesek [ szerkesztes ]

Falvak [ szerkesztes ]

A 16-17. szazadban a hodoltsag teruleten a nepesseg jo resze 20-25 hazbol allo falvakban lakott, a falvak atlagos lakossaga 140 f? (a Magyar Kiralysagban 150-170 f?) volt. ^[35] A parasztok a haboruk, a kett?s adozas, vagy csak egyszer?en a 17. szazadra egyre magasabbra emelked? adok el?l gyakran kenytelenek voltak menekulni, ^[35] ami hozzajarult ahhoz, hogy a korszakban a jobbagyok nagy szamban koltoztek a vedettebb es konnyebb adozasu mez?varosokba.

Mez?varosok [ szerkesztes ]

Lasd meg: Khasz varos

A ritkan lakott siksag es a feudalis rendszer fellazulasa kedvezett a vallalkozo kedv? nagyallattartoknak, akik berelt legel?kon legeltettek marhacsordaikat. Az oriasfaluk vezet? reteget a civisparasztok (vagyonos, jobbagyi sorbol kiemelkedett parasztok) es a t?zserek (marhakeresked?k) alkottak. Utobbi csoport tekinthet? a magyarorszagi t?kes vallalkozok els? megjelenesenek, amely hasznat ujra vallalkozasokba fektette.

E ket csoport gazdasagi erejere tamaszkodva tobb alfoldi mez?varosok elerte, hogy a szultan sajat kezeles? tulajdonaba keruljenek, khasz varosi kivaltsagokat kapjanak. Ezek koze tartozott az onkormanyzat es az egy osszeg? adozas, valamint sem katonat, sem hivatalnokot nem helyezett a varosba a torok kozigazgatas. A nemesi varmegyek tavolleteben ezek a telepulesek tovabb apoltak a magyar kozigazgatasi es biraskodasi hagyomanyokat. ^[45]

A varosok felepitese a szallaskertes format kovette, ^[22] amelyben a varosmagot korulvev? gy?r?ben, vagy (ritkabban) a telepules mellett egy csoportban helyezkedtek el a lakok gazdasagi epuletei es az allatok karamjai.

A mez?varosok felviragzasa nem csak a Hodoltsagban volt megfigyelhet?, hanem szerte az Alfoldon. A legnagyobb mez?varos, Debrecen, gazdasagi es kulturalis tekintetben mar sok szabad kiralyi varost felulmult.

Varosok a hodoltsagban [ szerkesztes ]

Az orszag harom reszre szakadasaval felbomlott a magyar varosok kialakuloban lev? halozata, es ez az egesz orszagban negativan befolyasolta a varosok fejl?deset. Kulonosen sulyosan erintette az Oszman Birodalom altal meghoditott teruleteket, hogy nem csak a tobbi magyar varostol, de hagyomanyos europai partnereit?l is elvagta az uj hatar, valamint a nemet polgarsag (mely a 15. szazad vegen meg jelent?s tenyez? volt a magyar varosokban) a hoditas el?l joreszt nyugatra menekult.

A betelepul? torok hatosagok megprobaltak a nagyobb varosokat torokosre formalni, a templomok tobbseget atalakitottak mecseteknek es dzsamiknak , magukkal hoztak a keleti furd?kulturat is. A varosok kepere ranyomta a belyeget a terulet hatar?rvidek jellege, a torok epitkezesek jelent?s resze er?ditesi celt szolgalt, es a korabbi polgari lakonegyedek egy reszeben (kulonosen Budan) kaszarnyakat rendeztek be.

A varosok kereszteny negyedeiben viszonylag erintetlenul fennmaradt az onkormanyzat intezmenye, helyi ugyeiket (kulonosen a biraskodast) valasztott tisztsegvisel?ik inteztek. ^[6]

Buda [ szerkesztes ]

Buda a hodoltsag koraban elenk kozigazgatasi es kereskedelmi kozpont. Az Oszman Birodalom egyik legnagyobb vilajetjenek szekvarosa. Evlija Cselebi szerint kett?s, vastag es er?s fala volt, mely a Veres palotatol a Fehervari kapuig terjedt.

A hodoltsag korabeli Buda legfontosabb epuletei a Kizil Elma-palota, Szulejman szultan dzsamija, a Fethia-dzsami, az Orta-dzsami es Tojgun pasa dzsamija .

A varoson kivul fekudt a Gul Baba turbeje a Gellert-hegyen pedig Hizir baba kolostora.

Szekesfehervar [ szerkesztes ]

Szulejman 1543 . evi hadjaratanak f? celja Magyarorszag ket ?si kozpontjanak, Szekesfehervarnak es Esztergomnak az elfoglalasa volt.

Szekesfehervar h?sies kuzdelemben, 1543. szeptember 3-an csaknem kethetes ostrom utan esett el. A varos kapuit bezartak a varosvezet?k, amikor Varkocs Gyorgy varkapitany a ved?sereg megmaradt tagjaival kitort a bels? varosbol . A kitor?k h?si halalt haltak, majd a varos kulcsanak atvetele utan a szultan arulasukert kivegeztette a varosvezet?ket. Az ostrom utan els?kent maga a szultan vette szemugyre a hiresen fenyes varost, melynek gazdagsaga leny?gozte ?t. Meg is tiltotta a kinevezett begnek a fosztogatast, aki Szulejman tavozasa utan megis feldulta a varost a koronazotemplommal, a Nagyboldogasszony-bazilikaval egyutt. Fehervar a tizenot eves haboru alatt 1601 -ben ugyan kereszteny kezre kerult, de az oszman csapatok egy evvel kes?bb visszafoglaltak a varost. A hodoltsag alatt az egykori f?varos ostromok sorat szenvedte el, tobbek kozott ez okozta a koronazobazilika pusztulasat is.

Fehervar igen fontos szandzsak szekhelye volt, a Dunantul kapujakent Buda, a vilajetszekhely legfontosabb ved?bastyajava valt. Evlija Cselebi torok utazo leirasaibol ismerjuk a torok kori Fehervart. Az oszmanok mecseteket, minareteket es furd?ket emeltek, azonban ezek mindegyiket elpusztitottak az 1688 -as vegleges visszavetel utan a varos kozepkori roman es gotikus emlekeivel egyetemben. Napjainkra csupan Guzeldzse Rusztem pasa furd?jenek maradvanyai, valamint a Szent Anna-kapolna falkepei es a tetejen lev? iszlam felhold emlekeztetnek az egykori hodoltatokra. ^[46]

Esztergom [ szerkesztes ]

Nagy Szulejman 1543-as hadjarata a ket ?si varos, Esztergom es Szekesfehervar elfoglalasat t?zte ki celjaul. Esztergom 1543 es 1683 kozott volt a torok hodoltsag resze kisebb megszakitasokkal. Szandzsakkozpont es az Oszman Birodalom fontos vegvara volt, ahonnan tamadasokat inditottak a felvideki banyavarosokba. Fontos dunai atkel?hely leven allando keresztes tamadasoknak volt kiteve.

Evlija Cselebi reszletes leirast ad a korabeli varosrol, es az ott folyo epitkezesekr?l. A torokok nemcsak a varat er?sitettek meg, hanem furd?ket, mecseteket, s?t 1587-re Duna-hidat is epitettek. Az Ozicseli Hadzsi Ibrahim-dzsami a Duna menten a birodalom legeszakibb dzsamija, ami ma is latogathato. A varost Sobieski Janos lengyel kiraly vezetesevel mentettek fel 1683-ban, az evszazados harcok alatt azonban Esztergom lakossaga jocskan megfogyatkozott.

Pecs [ szerkesztes ]

A mohacsi csata utan ( 1526 ) I. Szulejman seregei kifosztottak Pecset es felegettek a varost.

Az orszag velemenye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar kiraly. Pecs varosa Habsburg Ferdinandot tamogatta, Baranya varmegye tobbi resze azonban Szapolyai Janost , akit meg ebben az evben kirallya koronaztak Szekesfehervarott . 1527 nyaran Ferdinand legy?zte Szapolyai seregeit, es november 3-an Fehervarott ?t is megkoronaztak. Ferdinand megjutalmazta Pecset h?segeert, felmentette az adozas alol, es ezzel lehet?seget nyujtott a varos ujjaepitesere es meger?sitesere.

1529 -ben a torokok ujra elfoglaltak Pecset, es Becs ellen vonultak. A torokok kenyszerere a varos elfogadta Zapolyat kiralynak, aki azonban nem sokkal ezutan, 1540 -ben meghalt. 1541 -ben a torokok csellel elfoglaltak Budat , es utasitottak Izabellat, Zapolya ozvegyet, hogy adja nekik Pecset, amely strategiai fontossaggal birt. Pecs lakoi az ellenallas mellett dontottek, sikeresen meg is vedtek a varost, es h?seget eskudtek Ferdinandnak, aki eleinte segitette a varost, kes?bb azonban tanacsadoi javaslatara inkabb Szekesfehervarra es Esztergomra osszpontositott. Pecs lakoi tudtak, hogy Ferdinand segitsege nelkul nem tudjak tartani a varost, ezert 1543 juniusaban onkent megnyitottak a kapukat az oszman sereg el?tt.

Miutan elfoglaltak az oszman hoditok, meger?sitettek es igazi keleti varossa formaltak Pecset. A templomokat mecsette alakitottak (torokul cami , ejtsd: dzsami) ? ket dzsami ma is all, de az egyik mar kereszteny templom lett, torok furd?k, turbek epultek, Koran -iskolakat alapitottak (medresze), a Tettyen szufi kolostort is epitettek (tekke). Pecsuj (Pecs) jelent?s balkani keresked?varossa alakult, aminek szepseget a hires torok utazo, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlitja. Kiemeli a tiszta viz? patakok jelenletet es fontossagat a varosban. Mint gazdag oszman keresked?varos, Pecs szaz even at a beke szigete volt a korulotte forrongo haborus z?rzavarban.

1664 -ben Zrinyi Miklos seregei Pecshez ertek. Zrinyi tudta, hogy ha be is veszi a varost, nem tudja tartani, olyan melyen volt bent oszman teruleten. A Mecsekr?l mozsaragyukkal lovette szet, majd kifosztotta es felegette; a varat viszont nem sikerult bevennie. A kozepkori Pecs ezzel el is pusztult. (lasd: b?vebben Pecs ostromarol )

Buda felszabaditasa utan ( 1686 ) a kereszteny sereg Pecs felszabaditasara indult. Az el?ved be is tort a varosba, es kifosztotta. A torokok lattak, hogy nem fogjak tudni tartani a varost, ezert felegettek, es behuzodtak a varba. Badeni Lajos ?rgrof hadserege oktober 14-en elfoglalta a varost es lerombolta a varba vezet? vizvezeteket. A varban rekedt torokoknek igy nem volt mas valasztasuk, oktober 22-en feladtak a varat is.

A varosban haditorvenyszek uralkodott, Karl von Thungen parancsnok iranyitasa alatt. A becsi udvar el?szor el akarta pusztitani a varost, de kes?bb ugy dontott, megtartja, hogy ellensulyozza a meg mindig torok kezen lev? Szigetvar befolyasat.

Temesvar [ szerkesztes ]

Temesvar 1552-ben kerult torok kezre, es a Temesvari vilajet kozpontja lett. A tartomany megalakulasa utan a mindenkori temesvari beglerbeg feladata volt Erdely szemmel tartasa. Ehhez megfelel? katonai er? (6-7000 katona) is tartozott ala, es a var szigoruan katonai celokat szolgalt, civil epuletek nem alltak itt. A var vedelmet jol szolgalta a mocsaras videk, azonban ezert az utcakat colopokre fektetett deszkapallokkal kellett boritani. ^[47]

A varos keleties kepet mutatott, a mecsetek mellett karavanszerajok , furd?k , iskolak es kavezok is megjelentek a hoditok nyomaban, csakugy mint a varos hataraban a derviskolostorok . A torok es rac lakossag szoba-konyhas, udvaros hazakban elt, es a varos hataraban fekv? gyumolcsosoket m?velte. ^[47]

Eletkorulmenyek [ szerkesztes ]

A hodoltsag ideje alatt az orszag nagy resze pusztulasnak indult. Sok terulet elneptelenedett, igy peldaul a hatarteruletek az allando harcok miatt. Az elneptelenedett videkekre kes?bb bekoltoztek a kornyez? orszagokban el? nepek (peldaul olahok , szerbek , bunyevacok , sokacok , szlovakok ). A pusztulas ellenere voltak olyan varosok, melyek fejl?dtek.

Varosi elet [ szerkesztes ]

Keletiesed? varosok [ szerkesztes ]

A torok hoditas el?l elmenekult a varosok nemet polgarsaga, es a magyar varoslakok kozul is sokan igy tettek. ^[48] Helyukre kisebb reszben torok, nagyobb reszben balkani szlav betelepul?k erkeztek. Ez az eletmodra is nagy hatast gyakorolt, a hodoltsag teruleten talalhato varosaink tobbe-kevesbe elbalkaniasodtak. A varosi zsidosagot a torok korban nem uldoztek, s?t, a kincstar gyakran raszorult kolcsoneikre, igy gazdagodhattak is. ^[49] Budan emellett eltek meg raguzaiak is, els?sorban keresked?k. A torokok altalaban elkulonultek a tobbi leigazott nept?l, veluk minel kevesebbet erintkeztek. Kulonosen a kereszteny hit? magyarokkal szemben voltak zarkozottak. ^[50]

Megjelentek a furd?k, a torok higienia fontos kellekei, a tisztalkodas mellett a gyogyulasra vagyok menedekei is voltak a gyakran termalvizforrasra epul? intezmenyek. ^[50]

A nagyobb templomokat atalakitottak dzsamikka, nehany ujat is emeltek. A varosok kepet ezzel keleties jelleg?ve formaltak, amihez hozzajarult a balkani es kozel-keleti nepek hagyomanyos viselete es a piacok megvaltozott jellege is. Meghagytak nehany templomot a katolikusoknak is, es szabadon gyakorolhattak hituket a mas vallasuak is. Emellett nepcsoportonkent sajat birot valaszthattak maguknak, igy a torok emin mellett magyar biro, zsido rabbi es rac kenez is itelkezhetett kisebb sulyu ugyekben, es ?k inteztek nepuk adojanak beszedeset is.

Torok lakasok [ szerkesztes ]

Az atlagos varosi lakas meglehet?sen szereny berendezes? volt, feny?zessel a torokok koreben sem nagyon lehetett talalkozni. A torok lakas f? diszei a sz?nyegek voltak, melyekkel a tehet?sebbek nemcsak a padlot, hanem a falakat is beboritottak. A keves ingosagukat ladakban tartottak, a vendegeket is ezekre, valamint a divanra (mas neven szofa ra) ultettek, ?k maguk inkabb a foldon ultek. ^[51] A lakasokat fustol?vel (buhurdan) es rozsavizzel illatositottak. A hidegben a melegebb hazajukbol magukkal hozott parazsserpeny? (mangal) kore gy?lt az egesz csalad. Az ezekb?l kipattano szikrak gyakran okoztak tuzet. ^[51]

A lakasban kulon helyseget alkotott a konyha, ahol az edenyek es egyeb konyhai felszerelesek mellett a ferfi szerszamait is tartottak. ^[51] A n?k es gyermekek lakresze, a harem csak a gazdagabb torokoknel volt elkulonitve a ferfi szobajatol, a szelamliktol . Sz?kos lakasukban nem is szivesen fogadtak vendeget a magyarorszagi torokok. ^[52]

Etelek es italok [ szerkesztes ]

Torok konyha [ szerkesztes ]

Az orszagba erkez? idegen nepek uj eteleket, italokat es konyhai eszkozoket is magukkal hoztak. A torokok hetkoznap altalaban rizzsel keszult, safrannyal izesitett levest , csorba t ettek. Kedvelt eteluk volt a forralt savanyitott tej, a jourt (magyarosodott neven joghurt ) is. ^[51] A hust apro darabokra vagva, roston sulve vagy porkolve, maskor daralt huskent, rizzsel keverve toltelekkent fogyasztottak. Huseteleiket borssal , paprikaval f?szereztek, ezeknek gyogyito er?t tulajdonitottak. Magyarorszagon ekkor ismertek meg a kes?bb nepszer?ve valt toltott kaposzta , toltott paprika es toltott paradicsom keszitesi modjat. ^[51] A husbol els?sorban a birkahust kedveltek, azt a marhahusnal magasabb rend?nek tekintettek. Disznohust az iszlam parancsolata ertelmeben nem fogyasztottak. ^[53]

A Balkanrol nagy mennyisegben szallitottak kulonfele sajtokat es szaritott huskeszitmenyeket. Valoszin?leg ekkor jelent meg Magyarorszagon a tarhonya (torokul tarhana ). ^[53] A torok kenyeret az europai utazok meglehet?sen rossznak tartottak, a torokok pedig csodaltak a magyar cipo formajat es izet. ^[51] Keszitettek kulonfele cukros, mezes edessegeket, amiket a ferfiak is szivesen fogyasztottak. ^[53] T?luk vettuk at tepsi szavunkat is (a torok tepszi szobol). ^[54]

A torokok eteleiket altalaban egy kozos tal korul a foldon ulve fogyasztottak el. A levest kanallal , a szilard etelt kezzel szedtek ki. ^[53]

Italok a hodoltsagban [ szerkesztes ]

A hodoltsag teruleten a torok hoditas el?tt elterjedt volt a borfogyasztas , ez a hoditas utan is megmaradt, meg ha a bortermel? videkek at is alakultak. Az ide erkez? torokok sem tartoztattak meg magukat, szivesen ittak a bort, bar altalaban feljebbvaloik el?tt ezt szegyelltek bevallani. Ibrahim Pecsevi peldaul beszamol rola, hogy az Esztergom megadasi felteteleir?l folytatott targyalason csak a pasa unszolasara ivott nehany poharral a magyarok altal kinalt borbol. ^[53] A kisebb varosokban, hely?rsegekben szolgalo torok hivatalnokok es katonak azonban ilyenfajta korlatok nelkul eltek a borral, Kecskemeten peldaul evenkent negy-otezer pint bort fogyasztottak el az arra jaro torok vendegek. ^[53]

A korszakban jelent meg a kave (kahve) az orszagban, 1579 -ben mar biztosan tudunk rola Budan. ^[53] Kezdetben a kormanyzat be akarta tiltani, els?sorban a katonakat probalta eltiltani t?le, de 1630 korul mar altalanosan fogyasztott ital volt Budan. El?szor az ertelmiseg (kadik, mudriszek, hodzsak) itala volt, azutan a jomodu iparosok, majd masok is kovettek peldajukat. ^[53] Kezdetben otthon fogyasztottak, majd a ?kaves boltokat” kezdtek el latogatni, ahol immar lehet?seg nyilt talalkozokra, tarsadalmi erintkezesre is, a sz?kos otthon keretein tul. ^[55]

A torokok emellett sajat italaikat is magukkal hoztak. Ilyen volt a narancs -, citrom - es egyeb gyumolcslevekb?l keszitett sorbet es a lefojtott edes must , amelyek hidegen tursu nak, forraltan, finomitva pedig pekmez nek neveztek. ^[55] A torokok koreben a teafogyasztas is elterjedt volt.

Ruhazkodas [ szerkesztes ]

Torok ruhak [ szerkesztes ]

A kozrend? torokok altalaban egyszer?en oltozkodtek, es a hagyateki leltarak tanusaga szerint nagyon keves ruhanem?vel rendelkeztek mind a n?k, mind a ferfiak. ^[56]

A n?k otthon kender ingfeleseget vagy dereknal bet?rt zubbonyt hordtak, valamint labfejig er?, alul atkotott bugyogot. Hazon kivul erre egy hosszu fekete kopenyt (feradzse) vettek fel, hatulrol a fejre dobhato fejfed?vel, ami asszonyoknal fekete, lanyoknal szines volt. Arcukat fekete illetve feher fatyol takarta. ^[56]

A ferfiak ruhaja a hivatasukat, rangjukat is jelezte. Nemcsak a katonak, hanem a polgari tisztvisel?k is szabvanyos kaftanban es foveggel jartak. Az vallasi szemelyek egyszer? mintas fekete kopenyt es turbant viseltek. A zold szin viselese az egyhaziak egy kivalasztott retegenek volt a kivaltsaga, valoszin?leg azoknak a papi szemelyeknek, akik a profeta egyenes agi leszarmazottai (serif) voltak. ^{[56] [57]}

A ferfiak es a n?k egyarant konny? papucsot hordtak, nagy sar eseten erre huztak ra egy vastag talpu fapapucsot. ^[56]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Zentai, Tunde . Dravaszog es Szlavonia . Pecs: Pro Pannonia Kiado Alapitvany, Molnar Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7  
• Varos a Tenkes aljan. Siklos evszazadai . Siklos: Siklos Varos Onkormanyzata (2000). ISBN 963 003425 5  

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

• Hegyi Klara. Egy vilagbirodalom vegvideken . Gondolat (1976)  
• Fekete Lajos, Nagy Lajos. Budapest tortenete a torok korban . Budapest: Akademia Kiado (1986). ISBN 963 05 4394 X  
• szerk.: Pach Zsigmond Pal, R. Varkonyi Agnes: Magyarorszag tortenete 1526-1686 1. kotet . Budapest: Akademiai Kiado (1985). ISBN 963 05 4098 3  
• Agoston Gabor. A hodolt Magyarorszag . Budapest: Adams Kiado (1992). ISBN 963-8222-06-9  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Kereszt es felhold (Encyclopaedia Humana Hungarica 05. alapjan) . (Hozzaferes: 2010. januar 24.)
• Torokkori emlekek.lap.hu - tematikus linkgy?jtemeny , torokkori-emlekek.lap.hu
• A harom reszre szakadt Magyar Kiralysag terulete 1550 korul , conflicts.rem33.com
• A Kiralyi Magyarorszag terulete 1683 korul , conflicts.rem33.com
• 3 million Hungarians sold into Muslim slavery during 2 centuries. , western-civilisation.com
• A torok hader? letszama nehany meghoditott varban 1543-1599 http://gyorkos.uw.hu/varorsegek/varorsegek.htm ^{[ halott link ]}
• Fodor Pal: Magyarorszag Kelet es Nyugat kozott: a torok hagyatek , real.mtak.hu
• Oszman-torok kori emlekeink

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A magyar gazdasag a 14?16. szazadban
• Budai vilajet
• Erdelyi Fejedelemseg
• Kiralyi Magyarorszag
• Torok-iszlam epiteszet Magyarorszagon