A ,,
tomegmedia
" (
angolul:
mass media) kifejezessel a tarsadalom szinte minden tagjat eler? es erint?, szeles hatokor? kommunikacios eszkoz jellemezhet?. Szamos olyan, ma mar kozkelet? es ismert mediumra vonatkozik, mint a
hirlap, kepeslap, film, radio,
televizio
es a
fonograf
(az ezzel rogzitett zene).
Hatara bizonytalan: szamos ujfajta medium jott letre, mely leginkabb abban kulonbozik a regiekt?l, hogy egyenre szabottabb, valtozatosabb es interaktivabb - ennek f? peldaja az
internet
.
Napjainkban a legtobb
informaciot
a tomegmediabol szerezzuk.
Tomegmedia
alatt legtobbszor konyvekre, ujsagokra, folyoiratokra gondolunk, manapsag azonban a
radio
, a
televizio
es az
internet
a meghatarozo. Tehat nagyon sok fajta terjesztesi technologiaval erik el azt, hogy lehet?leg mindenkihez eljusson az informacio.
Fontos, hogy nem kovetkezhet be interakcio ado es vev? kozott, a technika kozbeiktatasa fogja kizarni ezt, es ez az a szempont, ami meghatarozo ha tomegmediarol beszelunk. Igy a kozvetlen erintkezes megszakitasaval biztositott a kommunikacio magas szabadsagfoka.
A szervezetek, melyek megteremtik a tomegmedia kommunikaciojat, a programokat tagoljak, igy a hallgatosagnak lehet?sege van arra, hogy a kinalatbol kivalassza azt, amely neki megfelel.
Az emberek nem mindig vannak tudataban annak, hogy a tomegmedian keresztul manipulalhatjak ?ket es nem mindent szabad elhinni, mert az informaciot konnyen atfogalmazhatjak. Tehat az innen szerzett tudast fenntartasokkal kell kezelni. Ohatatlan azonban, hogy ez az informacio egyfajta onmeger?sit? folyamaton megy keresztul, mikor tobb forrasbol is hasonlo hireket hallunk. Ketsegbevonhatokent kellene kezelni az informaciokat, azonban megis igazodunk hozza es epitunk ra.
A tomegmediumok fejl?dese
[
szerkesztes
]
A tomegmedia legkorabbi valtozatanak az okori dramak el?adasait tarthatjuk, hiszen ez volt az els? alkalom, amikor az "adas" egy nagyobb kozonseghez szolt.
Johannes Gutenberg
talalmanya elinditotta a konyvnyomtatast, amely lehet?ve tette a konyvek tomeggyartasat. Az els? nyomtatott konyv a
Biblia
volt 1453-ban. A szakkifejezes "tomegmedia" a nyomtatott media kialakulasaval jelent meg Europaban a kozepkorban.
A modern sajto kialakulasa a
XVII
. szazad vegere tehet?. A kor iparilag legfejlettebb orszagaiban jott letre. Az els? sajtotermekek az uzleti eletr?l kozoltek fontos hireket
hirlevel
formajaban. A hirsajto hamarosan szellemi tartalommal is telit?dott es az uzleti elet szamara fontos hirek mellett a tarsadalmi elet mas kerdeseivel is foglalkozott.
A XVII. szazad masodik feleben kialakultak a tudomanyos es irodalmi folyoiratok, els?sorban a tudosok, irodalmarok levelezeseb?l.
- 1702: Londonban megjelenik az els? brit napilap:
The Daily Courant.
Az ujsag a XIX. szazadban valt tomegmediumma a fejlett orszagokban. A t?kes uzleti sajto meger?sodesehez hozzajarultak a bulvarlapok, amelyek a szorakoztatast tartottak szem el?tt. Lenyeges szerepuk volt az ujsagolvasas szokassa valasaban. Kialakultak a sajtomonopoliumok, hirugynoksegek. A technikai ujitasok lehet?ve tettek a tobbmillios peldanyszamok elereset, igy egyre nagyobb teret es befolyast nyertek az un. vilaglapok (
The New York Times
,
The Times
, stb.).
"A media" fogalmat az 1920-as evekben kezdtek el hasznalni. A tomegmedia a
II. vilaghaboru
ig csupan a nyomtatott mediabol allt egeszen a radio, televizio es video megjeleneseig es elterledeseig. Az audio-vizualis berendezesek rovid id?n belul nepszer?ve valtak, hiszen egyszer?bb volt a TV-t passzivan befogadni, mint az ujsagot aktivan olvasni.
A XX. szazad vegen megjelent az
internet
, ahol az informaciok konnyeden elerhet?ek a weboldalakon keresztul. A media ezen formaja szinte belathatatlan tavlatot nyitott a tomegkommunikacio torteneteben.
Tomegmedia napjainkban
[
szerkesztes
]
Mindennapi kommunikacionk egyre inkabb rautalt a tomegmediara. Ez a valtozas alapvet?en a tarsadalmi kornyezetunk atalakulasaban keresend?. A korabbi zart kiskozossegek nagy intimitast nyujtottak, meg a mai kapcsolatokra jellemz? bonyolult szervez?des neheziti az eligazodast az informaciok rengetegeben. Ebben a megvaltozott helyzetben ra vagyunk utalva, hogy a tomegmedia altal nyujtott tudositasokra, hirekre hagyatkozzunk. Ket alapvet? kovetkezmenye van ezen megvaltozott helyzetnek: egyre tobb az embereket kiszolgalo informacio vesz korul minket, ami segitheti a tajekozodast, ugyanakkor ezen informaciok ellen?rzesere egyre kevesebb eselyunk van. A hagyomanyos zart kozossegek eseteben van lehet?seg, hogy meggy?z?djunk az informacio hitelesseger?l, azonban a tomegmediabol szarmazo informaciok ellen?rzese tobbnyire egy masik tomegmediabol szarmazo forras segitsegevel tortenik, ami (sokszor) nem biztosit kell? hitelesseget. Kijelenthetjuk, hogy a tomegmedia onallosul es kiterjedt szerepe van, nem csak a tajekozodasban, hanem az emberek vilagrol kialakitott kepet is meghatarozza. "A tomegmediaban valo jelenlet alapvet?en kijeloli, hogy az emberek mely tarsadalmi kerdeseket erzekelik kozugyekkent, s abban is szerepe van a tomegmedianak, hogy az altala talalt, tarsadalmilag relevansnak t?n? kerdesekr?l milyen allaspontok rajzolodnak ki. A nyilvanossag tehat ezer szalon atsz?tt a tomegmedia valosagkonstrukcioja altal "
[1]
A tomegmedia tehat tarsadalmilag is egyre jelent?sebb szerepet tolt be, igy nem meglep?, hogy szamos kritika is megfogalmazodik a jelenseggel kapcsolatban. A tomegmedia gyakran szenzacios, figyelmet megragado informaciokkal operal, mig az ilyen jegyekkel nem rendelkez? de relevans informaciok nem kapnak annyi figyelmet a mediaban. Tovabba el?fordul az egyes nagyobb hatasu esemenyek kozvetitese eseten, az osszefuggesek leegyszer?sitese, ami torzithatja annak megiteleset, igy az esemeny megerteset. Lance Benett a 21. szazadi tomegmedia kritikaja szerint, csak ritkan fordul el?, hogy egy csoport (ami meretenel fogva tomegnek van cimkezve) ugyanazon hireket ugyanazon tomegmedia mediuman keresztul figyelje. Gyakrabban fordul el?, hogy egy csoport kulonboz? forrasokbol tajekozodik es igy ugymond ujra "feltalaljak" a tomegmediat. A hitelesseg es relevancia fenntartasat szolgalo sz?r?k azonban a korabbi mediumok eseteben bizonyultak hatekonynak, igy a tomegmedia valtozasanak megfelel?en a sz?res uj formait kell kialakitani.
A luhmanni tomegmedia-elmelet
[
szerkesztes
]
Niklas Luhmann a
tomegmedia
kifejezes alatt mindazon tarsadalmi intezmenyeket erti, melyek a kommunikacio terjesztesehez a sokszorositas eszkozeit alkalmazzak. Ezek koze tartoznak a konyvek, folyoiratok, ujsagok, fenykepeszeti, vagy elektronikus masolasi eljarasok, ill. az elektronikus media.
Luhmann szerint a mediatartalom el?allitasa vezetett a kulon tomegmedia-rendszer kitagozodasahoz.
Hisz a medium - Luhmann klasszikus szembeallitasa szerint - pusztan a formakepz?dmenyeket teszi lehet?ve, melyek elter?en magatol a mediumtol a kes?bbiekben eppen azokat a kommunikativ m?veleteket fogjak alkotni, melyek a rendszer kiepuleset es m?kodesi zartsaganak letrejottet mozditjak el?. A munka komoly hianyossaga viszont eppen az, hogy behatoan nem tert ki az interaktiv mediumok megjelenesere. (televizio, online media) Ezzel ellentetben a szerz?nel a tomegmedia tarsadalomelmeleti beagyazodasat - mint operacionalis zartsagot es autopoietikus reprodukciot - is eppen azon meghatarozottsaga teszi lehet?ve, hogy kizarja a kozvetlen interakcio lehet?seget. Ezaltal tarthato meghatarozott keretek kozott maga a rendszer es igy johet letre a tarsadalom szabalyozott, etikai es gazdasagi keretek kozt megvalosulo
onmegfigyelese
is.
A tomegmedia viszont ket hangsulyos szelekcios tenyez?nek is ki van teve:
1. Az els? ilyen szempont az adaskeszseg es a bekapcsolasi erdek, minek ertelmeben a szervezetek, melyek a tomegmedia kommunikaciojat letrehozzak pusztan sejtesekkel (kozv. kut.) elhetnek tartalmaik elfogadasat illet?en.
2. A specifikus mediatartalom-gyartas pedig a programok standardizalodasahoz, de egyidej? differencialodasahoz is vezethet, aminek kovetkezteben a befogado azt veheti at a kinalatbol ami neki fontos, vagy amir?l ugy erzi, kornyezeteben tudni illik.