Felvideki
tot viselet a 19. szazadban
A
totok
a
szlovakok
,
szlavonok
es
szlovenek
korabbi kuls? neve volt, amivel a
magyarok
illettek ?ket.
Szlavonia
regi magyar neve Totorszag volt a
19. szazad
vegeig.
[1]
A szo eredeti ertelmeben az osszes Magyarorszag teruleten el? nyugati
kereszteny
vallasokat
kovet? szlav nyelv? nepek gy?jt?neve volt egeszen a
20. szazad
elejeig (a keves szamu
tortenelmi Magyarorszagon
el?
cseh
es
lengyel
lakossagot is beleszamitva). A mai
Magyarorszag
teruleten a
dunantuli
teruleteken tulnyomo tobbsegben f?kent
katolikus
vallasu, delszlav nyelveken beszel? totok eltek, mig a
Dunatol
keletre fekv? teruleteken szlovak eredet? totok laktak. Tobb magyarorszagi telepules ?rzi a tot nevet. A jelenlegi telepulesnevek kozott ezek:
Tahitotfalu
(eredetileg Tahi es Totfalu kulon),
Totkomlos
,
Totszentgyorgy
,
Totszentmarton
,
Totszerdahely
,
Totujfalu
es
Totvazsony
,
Lengyeltoti
es
Kaptalantoti
. A
leggyakoribb magyar csaladnevek listaja
harmadik helyen a Toth
vezeteknev
szerepel.
A szo eredete a
gepidak
es mas german torzsek
thuat
torzsneveb?l ered,
[2]
akiknek allama a
4. szazadtol
az
5. szazadig
allt fenn a
Karpat-medenceben
. Az
Avar Kaganatus
idejen a gepidak beolvadtak az itt lako szlavok koze. A
thuat
torzsnev altalanos german onmegjeloles, ez szerepel a
teutonok
neveben, es a mai
nemetek
deutsch
vagy a
hollandok
(volt szali
frankok
)
[
forras?
]
angol
dutch
neveben is. A tot nev ugyanolyan kuls? nev, ahogy mi a teutonokat nemetnek (nema), a nemetek a magyarokat
Ungar
oknak hivjak, az
onogurok
torzsszovetsegenek neve utan.
Nepi
etimologiai
megkozelitese szerint a nemet der Tod ? vagyis halal ? szobol ered, ami a szlavok fejalkatara (nagy homlokcsont, er?s jaromcsont, melyen ul? szemek), fizimiskajuk ahhoz valo hasonlatossagara utal. A nepnyelv altalaban a legjellemz?bb kuls?-bels? tulajdonsagot ragadja meg szomszedai, vetelytarsai, ellensegei, de meg baratai megnevezesere is, tobbnyire pejorativan.
A 20. szazad elejet?l a
tot
megnevezes a hivatalos iratokban hatterbe szorul,
[3]
es az addig tobbfele kulonboz? etnikumot magaba foglalo szo a koznyelvben pedig lekorlatozodik a szlovakokra. A csehszlovak allam letrejotte es a
Felvidek
elvesztese utan a teruleti reviziora torekv?
Horthy-rendszer
igyekezett felkarolni a szlovak autonomiatorekveseket is, ezert a tot megnevezes helyett szandekosan hasznaltak a szlovak nepnevet. Azonban a harmincas?negyvenes evekben is hasznalatos volt a tot nev, peldaul a
Szalasi Ferenc
politikai terveiben szerepl?
Totfold
neveben.
A nepnyelvben a 20. szazadban sok esetben pejorativ szinezetet kapott az addig teljesen semleges szo. Elterjedt megnevezes lehet, ha gunyosan, megvet? szandekkal akarjak illetni a szlovakokat.
[4]
[5]
Azonban azokon a helyeken, ahol mind a mai napig nagyobb szamban elnek totok (peldaul
Bekes varmegye
egyes helyein), ott a szo meg?rizte eredeti semleges erzelmi szinezetet, ezert a mai napig teljesen elfogadott es hasznalt. A magyarorszagi szlovakok is altalaban totnak nevezik magukat, de peldaul a csabai szlovaksag tajnyelvet is csabai totnak szokas nevezni.
[6]
Hasonlo tortenet? nepnevek
[
szerkesztes
]
A
tot
hoz hasonloan napjainkra inkabb pejorativ felhanguva valt szo az
olah
, amely a
vlachok
neveb?l ered, es ami az ujlatin nyelvet beszel? csoportokat jelolte. Ugyanebb?l ered az
olaszok
neve is, ami nem valt degradalova, mivel a lekicsinyles sohasem a szoban, hanem a rossz szandekban van. A
taljan
az italiano, a
ruszki
a ruszkij olasz es orosz nepek onmegnevezeseib?l szarmaztathato pejorativ felhangot kapott magyar nepnevek.
A magyarorszagi
Olaszi
helynevek egyebkent tobbnyire
vallonokat
takarnak, ahogy az
Oroszi
helynevek pedig
viking
/
vareg
/
rusz
telepeseket meg a
honfoglalas
idejeb?l.
[7]