A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Sztephanosz Buzantiosz
(Στ?φανο? Βυζ?ντιο?, ujgorog atirasban
Sztefanosz Vizandiosz
) az i. sz. 6. szazadban tevekenyked?
bizanci
nyelvesz
, lexikografus volt. Neve ismert
Sztephanosz Buzantinosz
es
Stephanos Byzantios
alakban is.
Eleter?l egyetlen fennmaradt m?ve alapjan alkothatunk kepet. Ezek alapjan a 6. szazad masodik harmadaban uralkodo
I. Iusztinianosz bizanci csaszar
kortarsa volt, es valoszin?leg
Buzantionban
elt.
[1]
Sztephanosz els?sorban egyetlen fennmaradt m?ver?l,
Ethnika (?θνικ?)
cim?
helynevtararol
, mas megkozelitesben
foldrajzi
lexikonarol
ismert. M?vet eredetileg 55-60 konyvben adta kozre, de napjainkra csupan nehany toredek, illetve egy bizonyos Hermolaosz 6. es 10. szazad kozotti kivonatos ismertetese (
epitome
) maradt fenn. Ezek alapjan az
Ethnika
els?sorban foldrajzi nevek tara, de Sztephanosz kozolte a felsorolt telepulesekkel, videkekkel, nepekkel kapcsolatos
eredetmondakat
is. Miutan els?sorban nyelvtudos volt, nem foldrajzi szempontbol dolgozta fel a kozreadott nevanyagot, hanem nagy figyelmet forditott peldaul a helynevek
etimologiai
magyarazatara, illetve az azokbol kepzett melleknevek alaktani jellemz?ire.
[1]
Munkajanak, illetve az az alapjan keszult epitomenak a legnagyobb jelent?sege, hogy ujrakozli olyan okori foldrajztudosok, peldaul
Miletoszi Hekataiosz
,
Polubiosz
,
Sztrabon
m?veinek, koztuk mara elveszett munkaknak az adatait. A keletkezese utani id?szakban el?szeretettel hasznaltak Sztephanosz
Ethnika
jat hasonlo jelleg? munkak zsinormertekeul. A
Konsztantinosz Porphurogennetosz
nevehez f?z?d? 10. szazadi enciklopediairasi munka egyik fontos forrasa es mintaja volt. A kora kozepkori epitome a
reneszansz
id?szakaban is szivesen forgatott olvasmany volt, ebb?l az id?szakbol mintegy ketszaz keziratos masolat maradt rank. Els? korszer? kiadasa
August Meineke
nevehez f?z?dik, aki 1849-ben
Ethnicorum quae supersunt
cimmel rendezte sajto ala az altala ismert teljes szoveget.
[1]
- ↑
a
b
c
Vilagirodalmi lexikon XIV. (Svab?Szy).
F?szerk. Szerdahelyi Istvan. Budapest: Akademiai. 1992. 766. o.
ISBN 963-05-6417-3
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Jelent?sebb gorog irok
|
---|
Okori gorog irok
(Kr. e. VIII. sz. ? Kr. u. V. sz.)
| | Kolt?k
| |
---|
Dramairok
| |
---|
Meseirok
| |
---|
Tortenetirok
| |
---|
Szonokok
| |
---|
Nyelveszek
| |
---|
Foldrajztudosok
| |
---|
Orvosok, biologusok
| |
---|
Matematikusok, fizikusok,
csillagaszok
| |
---|
Filozofusok
| |
---|
Egyeb irok, polihisztorok
| |
---|
|
---|
| Teologusok
| |
---|
Tortenetirok
| |
---|
Levelirok
| |
---|
Egyeb irok
| |
---|
|
---|
|
---|
Kozepkori gorog irok
(Kr. u. VI. sz. ? XV. sz.)
(
Bizanci irodalom
)
| Kolt?k
| |
---|
Teologusok, filozofusok
| |
---|
Nyelveszek
| |
---|
Tortenetirok
| |
---|
Allamtudomanyi irok
| |
---|
Foldrajztudosok
| |
---|
Polihisztorok
| |
---|
|
---|