Id?sebb
Szinnyei Jozsef
(szuletesi es 1868-ig hasznalt neven
Ferber Jozsef
,
[1]
alnevein
Borzas
,
Don Jose
,
Philalet dr.
) (
Komarom
,
1830
.
marcius 18.
?
Budapest
,
1913
.
augusztus 9.
)
[2]
bibliografus
,
konyvtaros
, irodalomtortenesz, lexikografus,
Szinnyei Jozsef
(1857?1943) nyelvesz es
Szinnyei Ferenc
(1875?1947) irodalomtortenesz edesapja. F? m?ve az
1891
es
1914
kozott kiadott
Magyar irok elete es munkai
cim?, osszessegeben mintegy 10 500 oldal terjedelm?, 14 kotetes hatalmas lexikon-sorozat, amely kozel 30 000 addig elt ? tagan ertelmezett ? magyar iro (szepiro, kolt?, tudos, filozofus, hittudos stb.) eletrajzat es m?veinek jegyzeket tartalmazza.
Szulei Ferber Alajos szitakeszit?, korcsmaros es borkeresked?, majd a
revkomaromi
dunai
ropul?-hid
, a Vag-dunai allohid es piaci vam berl?je (??1835. februar 8.) es Hikker Julianna (??1836. majus 9.). Halaluk utan harom n?verevel egyutt apai nagynenjenel nevelkedett a ?timarhazban”.
A gimnazium hat osztalyat szul?varosaban jarta ki a
Szent Benedek-rendieknel
1839-t?l 1845-ig (a 2?3. osztaly kivetelevel, melyeket a
szlovak nyelv
elsajatitasa vegett 1840?42-ben
Nyitran
a
piaristaknal
vegzett). 1845?46-ban a
pesti tudomanyegyetemnek
volt bolcsesz- (ahol
Horvat Istvan
,
Ranolder Janos
, kes?bbi veszpremi puspok es Verner Jozsef voltak tanarai), majd 1846-tol 1848-ig a
gy?ri akademianak
bolcsesz- es joghallgatoja. Ezutan
majus 31-en
a
Budai Varnegyedbe
koltozott sogorahoz,
Beothy Zsigmondhoz
, aki akkor kultuszminiszteriumi fogalmazo volt, itt ket es fel honapig
Lemouton Janos
egyetemi tanartol franciaul tanult.
Eredeti csaladi nevet, a Ferbert
1848
.
julius 29-en
valtoztatta Szinnyeire. Meg ugyanezen ev augusztusaban hazatert
Komaromba
es ott
nemzet?ri
gyakorlatokon vett reszt, err?l naplojaban reszletesen is beszamolt.
[3]
Oktober 21-en beallt a 37. zaszloaljhoz kozhonvednek es a varba,
Meszlenyi Jen?
terparancsnok-ezredes irodajaba vezenyeltek; decemberben azonban mint ?rmester, tenyleges szolgalatba lepett a zaszloaljhoz. A negyheti bombazas es 13 csata utan
1849
.
junius 21-en
kineveztek hadnaggya, augusztus 29-en pedig f?hadnaggya a 203. honved-zaszloaljhoz.
Oktober 3-an
mint komaromi kapitulans letette a fegyvert.
1849. oktobert?l 1853. augusztusig sogoranal, Beothy Zsigmond ugyvednel lakott Komaromban es segedkent dolgozott az ? irodajaban. Ezalatt tanult franciaul, angolul, olaszul es spanyolul.
1853
.
augusztus 28-an
felesegul vette gancshazi Gancs Klementinat es a
Pozsony varmegyei
Gancshazara
koltozott.
1854-ben Pozsonyba koltozott, ahol 1855-t?l
1864
.
julius 9-eig
Samarjay Karoly
iro es ugyved irodajaban segedkezett.
1864
.
julius 19-en
a pozsonyi ?Hungaria” biztositobank hivatalnoka lett; mikor ez a bank megbukott es beolvadt a pesti ?Nemzeti” biztositotarsasagba, ennek volt a tisztvisel?je es
1869
.
majus 1-jen
Pestre koltozott;
1872
-ben azonban ez a biztosito is megbukott.
1872
.
december 23-an
a budapesti
Egyetemi Konyvtarhoz
neveztek ki masod-konyvtartisztnek.
Pozsonyban
tartozkodasa alatt nagyobbreszt tortenelemmel foglalkozott. kulonosen a magyar csaladok
genealogiajaval
; az ottani megyei leveltar felhasznalasaval tobb Pozsony megyei csalad tortenetet es leszarmazasi tablazatat kuldte
Nagy Ivannak
Magyarorszag csaladai
cim? munkajaba. 1862-ben azonban
Pakh Albert
buzditasara a magyarorszagi hirlapirodalom ismertetesere tert at es innent?l a
Vasarnapi Ujsag
allando munkatarsa volt.
1875
.
aprilis 26-an
els? konyvtarigazgatoi teend?k ideiglenes vezetesevel biztak meg es a konyvtarrendezesi munkalatokat az ? felugyelete es kozrem?kodese mellett vegeztek.
1879
.
julius 29-en
els? ?ri allasaban veglegesen meger?sitettek.
1884
-t?l az Orszagos Hirlapkonyvtar letesiteset t?zte ki legf?bb feladataul, melynek erdekeben nemcsak a napi sajtoba irt cikkeket, hanem kormanysegellyel 1885-t?l 1887-ig Magyarorszag es
Erdely
majdnem minden varosaban megfordult a hirlapok osszegy?jtese celjabol.
1888
.
november 9-en
az egyetemi konyvtartol a
Magyar Nemzeti Muzeum
hirlapkonyvtarahoz helyeztek at ?ri min?segben.
1901
-ben igazgato?rre neveztek ki.
1896
.
szeptember 21-en
a kereskedelmi miniszter az
ezredeves orszagos kiallitas
II. (kozm?vel?des) csoport zs?ritagjanak nevezte ki; m?kodeseert
1897
.
februar 2-an
I. Ferenc Jozsef legfels?bb elismereset es a miniszter koszonetet nyilvanitotta. A kiraly
1897
.
aprilis 29-en
kelt okirattal a kiralyi tanacsosi cimet adomanyozta neki.
A
Magyar Tudomanyos Akademia
1899
.
majus 5-en
megvalasztotta levelez? tagjanak; a
Magyar Tortenelmi Tarsulatnak
alapito es
1878
.
december 5-t?l
igazgato valasztmanyi tagja, a
Magyar Heraldikai es Genealogiai Tarsasagnak
alapittatasa (1883) ota valasztmanyi tagja, a Muzeumok es Konyvtarak Orszagos Tanacsanak tagja;
1902
.
marcius 23-an
az 1848/49-es Honved-egyletek Orszagos Kozponti Bizottsaga rendes tagjanak,
1905
.
majus 17-en
a Komarom Varmegye es Varosi Muzeum Egyesulet tiszteleti tagjanak,
1908
.
januar 6-an
a
Pet?fi Tarsasag
szinten tiszteleti tagjanak valasztotta.
1913
.
augusztus 9-en
hunyt el. Orok nyugalomra 1913. augusztus 11-en delutan helyeztek a
Kerepesi uti temet?ben
, a romai katolikus egyhaz szertartasai szerint.
?
|
Amit tettem, azt a kozjoert tettem, egy porszem az kozm?vel?desunk nagy epuletehez, melynek folepitesehez mindenkinek, tehetsege szerint, hozza kell jarulnia.
[4]
|
”
|
|
Legfontosabb m?ve a
Magyar irok elete es munkai
, amely kozel 30 000 iro reszletes eletrajzat, illetve kiadott m?veit tartalmazza, s ma is nagyon fontos forrasmunka. Negyedszazad multan
Gulyas Pal
szerkeszteseben jelent meg a folytatas:
Magyar irok elete es munkai ? uj sorozat
(A-Dz bet?tartomany, 1939-1944), melyet 1990-2002 kozott ? Gulyas Pal cedulaanyaga alapjan ?
Viczian Janos
egeszitett ki es rendezett sajto ala (E-O bet?tartomany, a tobbi keziratban).
Szinnyeit kortarsai faradhatatlan szorgalma miatt ?g?zhangyanak” neveztek.
1992
-ben megalapitottak a rola elnevezett
Szinnyei Jozsef-dijat
. Ez azoknak a konyvtarosoknak adomanyozhato, akik hosszabb id?n at kiemelked? teljesitmenyt nyujtottak, es tevekenysegukkel, kezdemenyezeseikkel szakteruletek fejl?deset segitik el?. A kituntetett adomanyozast igazolo okiratot es ermet kap. Az erem kerek alaku, bronzbol keszult, atmer?je 80, vastagsaga 8 millimeter. Az erem Szilagyi Bernadett szobraszm?vesz alkotasa, egyoldalas, Szinnyei Jozsef domboru arckepet abrazolja, es SZINNYEI JOZSEF-DIJ felirattal van ellatva.
Nevet viseli a
revkomaromi
jarasi konyvtar, de utcat is elneveztek rola szul?varosaban.
- Hazai es Kulfoldi folyoiratok magyar tudomanyos repertoriuma. Kiadja a m. tudom. Akademia. Els? osztaly. Tortenelem es segedtudomanyai I. kotet. Hazai folyoiratok, evkonyvek, naptarak es iskolai ertesitvenyek repertoriuma. 1778?1873. II. kotet. Hirlapok 1731?1880. Masodik osztaly. Termeszettudomany es mathematica I. kotet. Hazai szaklapok, folyoiratok, evkonyvek, naptarak es iskolai ertesitvenyek repertoriuma 1778?1874
. Budapest, 1874., 1876., 1885. (El?szokkal)
- A budapesti kiralyi magyar tudomany-egyetem konyvtaranak czimjegyzeke. I. Kezikonyvtar 9381. kotet
. Budapest, 1876.
- Hirlapirodalmunk 1848-49-ben
. Budapest, 1877. (Kulonnyomat a
Magyar Konyvszemleb?l
)
- Egy ≪Magyar irok nevtara≫-nak terve
. Budapest, 1877. (Kulonnyomat a
Magyar Konyvszemleb?l
)
- A budapesti kir. m. tudomany-egyetem konyvtaranak Czimjegyzeke. II. 1877. gyarapodas
. Budapest, 1878. (Jelentes a budapesti tudomany-egyetem konyvtaranak rendezeser?l es forgalmarol 1877-ben).
- Bibliotheca Hungarica Historiae Naturalis et Matheseos. Magyarorszag termeszettudomanyi es mathematikai konyveszete 1472?1875
. (Szaz aranynyal jutalmazott palyam?). Kiadja a Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat
. Budapest, 1878. (
Ifjabb Szinnyei Jozseffel
)
- Ket verses kronika a XVII. szazadbol
. Budapest, 1879. (Kulonnyomat a
Tortenelmi Tarbol
)
- A komaromi magyar szineszet tortenete 1811?1835
. Komarom, 1881?1884. (Kulonnyomat a
Komaromi Lapokbol
)
- Hirlapirodalmunk es hirlapkonyvtar
. Budapest, 1884. (Kulonnyomat a
Nemzetb?l
130. sz.)
- Meg egyszer hirlapirodalmunkrol
. Budapest, 1884. (Kulonnyomat a
Nemzetb?l
175. sz.)
- A jo Gisztl bacsi. (Naplojegyzetek)
Komarom, 1884. (Kulonnyomat a
Komaromi Lapokbol
)
- Egy polgartemetes 1835-ben. (Naplojegyzetek)
Komarom, 1886. (Kulonnyomat a
Komaromi Lapokbol
)
- A magyar hirlapirodalom 1886-ban
. Budapest, 1886. (Kulonnyomat a
Vasarnapi Ujsagbol
)
- Konyvtari emlekek
. Budapest, 1887. (Kulonnyomat a
F?varosi Lapokbol
94., 95. sz.)
- Fazekas Mihaly es Ludas Matyija
. Budapest, 1888. (Kulonnyomat a
F?varosi Lapokbol
30. sz.)
- Irodalmi viszonyaink, 1845. es 1888-ban
. Budapest, 1888. (Kulonnyomat a
Nemzetb?l
)
- Komarom 1848?49-ben. (Naplojegyzetek)
. Budapest, 1887. Klapka arckepevel, a komaromi parancsnokok nevalairasaval 1848?1849-b?l es Komarom hadi terkepevel 1849-ben. (Kulonnyomat a
Hazankbol
, reszletes tartalom- es nevmutatoval).
- Kossuth legujabb levele. Fogsagaban irt leveleir?l
. Budapest, 1888. (Kulonnyomat a
Budapesti Hirlapbol
214. sz. magyarazo bevezetessel).
- Magyar Nemzetsegi Zsebkonyv. F?rangu csaladok. Kiadja a Magyar Heraldikai es Genealogiai Tarsasag
. Budapest, 1888. (
Fejerpataky Laszloval
. A genealogiai reszt irta Szinnyei)
- Timar-haz. (Naplojegyzetek) 1835?1848
. Komarom, 1889?1907. (Kulonnyomat a
Komaromi Lapokbol
).
- Magyar irok elete es munkai.
A Magyar Tudomanyos Akademia megbizasabol irta Szinnyei Jozsef
. Budapest, 1890?1909. XIII kotet 1-115. fuzet (Aachs-Szinnyei).
- Baro Josika Miklos a magyar irodalomban
. Budapest, 1894. Ket arczk., szul?haza, lakasa es sirja rajzaval. (A Kisfaludy-Tarsasag Josika unnepelye 1894. maj. 5.)
- Magyar hirlapirodalom
. Budapest, 1895?1904. (a
Magyar Konyvszemlenek
evi melleklete)
- Jokai Mor
. Budapest, 1898. Jokai arckepevel es levele hasonmasaval.
- Az els? magyar bibliographus (Sandor Istvan)
. Budapest, 1901. (Akademiai szekfoglalo ertekezes. Ertekezesek a nyelv- es szeptudomanyok koreb?l XVII. 10.)
- Pet?fi
. Budapest, 1905. (Kulonnyomat a
Magyar Irokbol
)
- Por Antal
. Budapest, 1905. (Kulonnyomat a
Magyar Irokbol
)
- A Pongracz-csalad iroi
. Budapest, 1905. (Kulonnyomat a
Magyar Irokbol
)
- Irok a Radvanszky-csaladban
. Budapest, 1906.
- A Rakosi-csalad iroi
. Budapest, 1906. (Kulonnyomat a
Magyar Irokbol
)
- Szemerjai Szasz csalad iroi
. Budapest, 1909. (Kulonnyomat a
Magyar Irokbol
)
- Bach-korszak 1849?1851. (Naplojegyzetek)
. Komarom, 1908?1809. (Kulonnyomat a
Komaromi Lapokbol
).
Naplo 1848. oktober 18-tol 1909-ig, hatvanegy 8 ret? kotet; sajat levelmasolatok 1842-t?l 1909-ig 10 589 level; ezekhez masok levelei, valaszok, korulbelul ugyanannyi; a Komarom varos tortenetere vonatkozo jegyzetek tiz kotet es egyeb jegyzetek 50 kotet vagy fuzet.
- Vaczy Janos
: Magyar irok elete es munkai. A M. Tud. Akademia megbizasabol irta Szinnyei Jozsef. Budapest, 1889?1894. I?III kotet. (1?28. fuzet.) Magyar Konyvszemle Uj folyam 1894, 2. kotet 4. fuzet
- Vaczy Janos 1902: Id?sb Szinnyei Jozsef.
Vasarnapi Ujsag
, 49/28.
- Erdelyi Pal
1913: Szinnyei Jozsef. Komarom a Jokai Kozmivel?desi- es Muzeum Egyesulet hivatalos ertesit?je I, 89-93.
- Id. Alapi Gyula
1913: Id. Szinnyei Jozsef elete es m?kodese. Komarom a Jokai Kozmivel?desi- es Muzeum Egyesulet hivatalos ertesit?je I, 94-120.
- Sikabonyi Antal
1913: Id?sb Szinnyei Jozsef. Komarom a Jokai Kozmivel?desi- es Muzeum Egyesulet hivatalos ertesit?je I, 150-152.
- Id. Szinnyei Jozsef (1830?1913) akademikus, konyvtartudos komaromi historiai
; osszeall.: Hidvegi Violetta, Virag Jen?, Gazda Istvan. Tatabanya, 1997
- Id. Szinnyei Jozsef emlekezete. M?vel?destorteneti es sajtotorteneti irasai. Osszeall.: Gazda Istvan, bev.: Kozocsa Sandor. Piliscsaba, 2002 (Megjelent a Nemzeti Konyvtar alapitasa 200. evforduloja tiszteletere)
- Id. Szinnyei Jozsef (1830-1913) konyvtartudos akademikus eletm?ve. Osszeall.: Gazda Istvan, Perjamosi Sandor, A. Szala Erzsebet. Budapest, Piliscsaba, Sopron, 2006 (Szinnyei irasainak teljes jegyzekevel es a rola szolo irodalommal)
- Gyurcso Julia:
Id?sb Szinnyei Jozsef bibliografia: I. Nyomtatasban megjelent irasai es a rola szolo irodalom (1848?2010).
1. kotet Lektoralta es szerkesztette
Sebestyen Gyorgy
. Budapest: Eotvos Lorand Tudomanyegyetem. 2011.
ISBN 978-963-284-202-8
- Gyurcso Julia:
Id?sb Szinnyei Jozsef bibliografia: II. Keziratos hagyateka, konyvtari es leveltari iratok (1792?1913).
2. kotet Lektoralta es szerkesztette
Sebestyen Gyorgy
. Budapest: Eotvos Lorand Tudomanyegyetem. 2011.
ISBN 978-963-284-203-5
- Szinnyei es kovet?i. Id. Szinnyei Jozsef halalanak 100. evfordulojarol megemlekez? centenariumi emlekkonyv
; szerk. Sz?nyi Eva; OSZK?Gondolat?MKE, Budapest, 2014
(Nemzeti teka)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]