Szinnyei Jozsef (bibliografus)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Szinnyei Jozsef
Túry Gyula festménye után készült fénynyomat
Tury Gyula festmenye utan keszult fenynyomat
Szuletett Ferber Jozsef
1830 . marcius 18.
Komarom
Elhunyt 1913 . augusztus 9. (83 evesen)
Budapest
Alneve
  • Borzas
  • Don Jose
  • Philalet dr.
Allampolgarsaga magyar
Hazastarsa Gancs Klementina
Gyermekei
Szulei Ferber Alajos, Hikker Julianna
Foglalkozasa
Iskolai
Sirhelye Fiumei Uti Sirkert
Az Orszagos Szechenyi Konyvtar 6. ?re
Hivatali id?
1893 ? 1894
El?d Majlath Bela
Utod Fejerpataky Laszlo
Tudomanyos palyafutasa
Szakterulet
Szakintezeti tagsag Pet?fi Tarsasag (tiszteletbeli tag, 1908)
Jelent?s munkai
  • ? Hazai es kulfoldi folyoiratok magyar tudomanyos repertoriuma I?III.
  • ? Magyarorszag termeszettudomanyi es mathematikai konyveszete, 1472?1875
  • ? Magyar irok elete es munkai I?XIV.
  • Akademiai tagsag Magyar Tudomanyos Akademia (levelez? tag, 1899)
    Katonai palyafutasa
    Orszag   Magyarorszag
    Szolgalati ideje 1848?1849
    Rendfokozata f?hadnagy
    Haborui, csatai 1848?49-es forradalom es szabadsagharc

    Szinnyei József aláírása
    Szinnyei Jozsef alairasa
    A Wikimedia Commons tartalmaz Szinnyei Jozsef temaju mediaallomanyokat.
    Sablon Wikidata Segitseg
    Szinnyei Jozsef munka kozben

    Id?sebb Szinnyei Jozsef (szuletesi es 1868-ig hasznalt neven Ferber Jozsef , [1] alnevein Borzas , Don Jose , Philalet dr. ) ( Komarom , 1830 . marcius 18. ? Budapest , 1913 . augusztus 9. ) [2] bibliografus , konyvtaros , irodalomtortenesz, lexikografus, Szinnyei Jozsef (1857?1943) nyelvesz es Szinnyei Ferenc (1875?1947) irodalomtortenesz edesapja. F? m?ve az 1891 es 1914 kozott kiadott Magyar irok elete es munkai cim?, osszessegeben mintegy 10 500 oldal terjedelm?, 14 kotetes hatalmas lexikon-sorozat, amely kozel 30 000 addig elt ? tagan ertelmezett ? magyar iro (szepiro, kolt?, tudos, filozofus, hittudos stb.) eletrajzat es m?veinek jegyzeket tartalmazza.

    Eletpalyaja [ szerkesztes ]

    Szulei Ferber Alajos szitakeszit?, korcsmaros es borkeresked?, majd a revkomaromi dunai ropul?-hid , a Vag-dunai allohid es piaci vam berl?je (??1835. februar 8.) es Hikker Julianna (??1836. majus 9.). Halaluk utan harom n?verevel egyutt apai nagynenjenel nevelkedett a ?timarhazban”.

    A gimnazium hat osztalyat szul?varosaban jarta ki a Szent Benedek-rendieknel 1839-t?l 1845-ig (a 2?3. osztaly kivetelevel, melyeket a szlovak nyelv elsajatitasa vegett 1840?42-ben Nyitran a piaristaknal vegzett). 1845?46-ban a pesti tudomanyegyetemnek volt bolcsesz- (ahol Horvat Istvan , Ranolder Janos , kes?bbi veszpremi puspok es Verner Jozsef voltak tanarai), majd 1846-tol 1848-ig a gy?ri akademianak bolcsesz- es joghallgatoja. Ezutan majus 31-en a Budai Varnegyedbe koltozott sogorahoz, Beothy Zsigmondhoz , aki akkor kultuszminiszteriumi fogalmazo volt, itt ket es fel honapig Lemouton Janos egyetemi tanartol franciaul tanult.

    Eredeti csaladi nevet, a Ferbert 1848 . julius 29-en valtoztatta Szinnyeire. Meg ugyanezen ev augusztusaban hazatert Komaromba es ott nemzet?ri gyakorlatokon vett reszt, err?l naplojaban reszletesen is beszamolt. [3] Oktober 21-en beallt a 37. zaszloaljhoz kozhonvednek es a varba, Meszlenyi Jen? terparancsnok-ezredes irodajaba vezenyeltek; decemberben azonban mint ?rmester, tenyleges szolgalatba lepett a zaszloaljhoz. A negyheti bombazas es 13 csata utan 1849 . junius 21-en kineveztek hadnaggya, augusztus 29-en pedig f?hadnaggya a 203. honved-zaszloaljhoz. Oktober 3-an mint komaromi kapitulans letette a fegyvert.

    1849. oktobert?l 1853. augusztusig sogoranal, Beothy Zsigmond ugyvednel lakott Komaromban es segedkent dolgozott az ? irodajaban. Ezalatt tanult franciaul, angolul, olaszul es spanyolul. 1853 . augusztus 28-an felesegul vette gancshazi Gancs Klementinat es a Pozsony varmegyei Gancshazara koltozott.

    1854-ben Pozsonyba koltozott, ahol 1855-t?l 1864 . julius 9-eig Samarjay Karoly iro es ugyved irodajaban segedkezett. 1864 . julius 19-en a pozsonyi ?Hungaria” biztositobank hivatalnoka lett; mikor ez a bank megbukott es beolvadt a pesti ?Nemzeti” biztositotarsasagba, ennek volt a tisztvisel?je es 1869 . majus 1-jen Pestre koltozott; 1872 -ben azonban ez a biztosito is megbukott.

    1872 . december 23-an a budapesti Egyetemi Konyvtarhoz neveztek ki masod-konyvtartisztnek. Pozsonyban tartozkodasa alatt nagyobbreszt tortenelemmel foglalkozott. kulonosen a magyar csaladok genealogiajaval ; az ottani megyei leveltar felhasznalasaval tobb Pozsony megyei csalad tortenetet es leszarmazasi tablazatat kuldte Nagy Ivannak Magyarorszag csaladai cim? munkajaba. 1862-ben azonban Pakh Albert buzditasara a magyarorszagi hirlapirodalom ismertetesere tert at es innent?l a Vasarnapi Ujsag allando munkatarsa volt.

    1875 . aprilis 26-an els? konyvtarigazgatoi teend?k ideiglenes vezetesevel biztak meg es a konyvtarrendezesi munkalatokat az ? felugyelete es kozrem?kodese mellett vegeztek. 1879 . julius 29-en els? ?ri allasaban veglegesen meger?sitettek. 1884 -t?l az Orszagos Hirlapkonyvtar letesiteset t?zte ki legf?bb feladataul, melynek erdekeben nemcsak a napi sajtoba irt cikkeket, hanem kormanysegellyel 1885-t?l 1887-ig Magyarorszag es Erdely majdnem minden varosaban megfordult a hirlapok osszegy?jtese celjabol.

    1888 . november 9-en az egyetemi konyvtartol a Magyar Nemzeti Muzeum hirlapkonyvtarahoz helyeztek at ?ri min?segben. 1901 -ben igazgato?rre neveztek ki. 1896 . szeptember 21-en a kereskedelmi miniszter az ezredeves orszagos kiallitas II. (kozm?vel?des) csoport zs?ritagjanak nevezte ki; m?kodeseert 1897 . februar 2-an I. Ferenc Jozsef legfels?bb elismereset es a miniszter koszonetet nyilvanitotta. A kiraly 1897 . aprilis 29-en kelt okirattal a kiralyi tanacsosi cimet adomanyozta neki.

    A Magyar Tudomanyos Akademia 1899 . majus 5-en megvalasztotta levelez? tagjanak; a Magyar Tortenelmi Tarsulatnak alapito es 1878 . december 5-t?l igazgato valasztmanyi tagja, a Magyar Heraldikai es Genealogiai Tarsasagnak alapittatasa (1883) ota valasztmanyi tagja, a Muzeumok es Konyvtarak Orszagos Tanacsanak tagja; 1902 . marcius 23-an az 1848/49-es Honved-egyletek Orszagos Kozponti Bizottsaga rendes tagjanak, 1905 . majus 17-en a Komarom Varmegye es Varosi Muzeum Egyesulet tiszteleti tagjanak, 1908 . januar 6-an a Pet?fi Tarsasag szinten tiszteleti tagjanak valasztotta.

    1913 . augusztus 9-en hunyt el. Orok nyugalomra 1913. augusztus 11-en delutan helyeztek a Kerepesi uti temet?ben , a romai katolikus egyhaz szertartasai szerint.

    Munkassaga [ szerkesztes ]

    ? Amit tet­tem, azt a kozjoert tettem, egy porszem az kozm?vel?desunk nagy epuletehez, melynek folepitesehez mindenkinek, tehetsege szerint, hozza kell jarulnia. [4]

    Legfontosabb m?ve a Magyar irok elete es munkai , amely kozel 30 000 iro reszletes eletrajzat, illetve kiadott m?veit tartalmazza, s ma is nagyon fontos forrasmunka. Negyedszazad multan Gulyas Pal szerkeszteseben jelent meg a folytatas: Magyar irok elete es munkai ? uj sorozat (A-Dz bet?tartomany, 1939-1944), melyet 1990-2002 kozott ? Gulyas Pal cedulaanyaga alapjan ? Viczian Janos egeszitett ki es rendezett sajto ala (E-O bet?tartomany, a tobbi keziratban).

    Szinnyeit kortarsai faradhatatlan szorgalma miatt ?g?zhangyanak” neveztek.

    Emlekezete [ szerkesztes ]

    Emlektabla Szinnyei Jozsef szul?hazan, a komaromi Ferencesek utcajaban

    1992 -ben megalapitottak a rola elnevezett Szinnyei Jozsef-dijat . Ez azoknak a konyvtarosoknak adomanyozhato, akik hosszabb id?n at kiemelked? teljesitmenyt nyujtottak, es tevekenysegukkel, kezdemenyezeseikkel szakteruletek fejl?deset segitik el?. A kituntetett adomanyozast igazolo okiratot es ermet kap. Az erem kerek alaku, bronzbol keszult, atmer?je 80, vastagsaga 8 millimeter. Az erem Szilagyi Bernadett szobraszm?vesz alkotasa, egyoldalas, Szinnyei Jozsef domboru arckepet abrazolja, es SZINNYEI JOZSEF-DIJ felirattal van ellatva.

    Nevet viseli a revkomaromi jarasi konyvtar, de utcat is elneveztek rola szul?varosaban.

    Konyvei [ szerkesztes ]

    • Hazai es Kulfoldi folyoiratok magyar tudomanyos repertoriuma. Kiadja a m. tudom. Akademia. Els? osztaly. Tortenelem es segedtudomanyai I. kotet. Hazai folyoiratok, evkonyvek, naptarak es iskolai ertesitvenyek repertoriuma. 1778?1873. II. kotet. Hirlapok 1731?1880. Masodik osztaly. Termeszettudomany es mathematica I. kotet. Hazai szaklapok, folyoiratok, evkonyvek, naptarak es iskolai ertesitvenyek repertoriuma 1778?1874 . Budapest, 1874., 1876., 1885. (El?szokkal)
    • A budapesti kiralyi magyar tudomany-egyetem konyvtaranak czimjegyzeke. I. Kezikonyvtar 9381. kotet . Budapest, 1876.
    • Hirlapirodalmunk 1848-49-ben . Budapest, 1877. (Kulonnyomat a Magyar Konyvszemleb?l )
    • Egy ≪Magyar irok nevtara≫-nak terve . Budapest, 1877. (Kulonnyomat a Magyar Konyvszemleb?l )
    • A budapesti kir. m. tudomany-egyetem konyvtaranak Czimjegyzeke. II. 1877. gyarapodas . Budapest, 1878. (Jelentes a budapesti tudomany-egyetem konyvtaranak rendezeser?l es forgalmarol 1877-ben).
    • Bibliotheca Hungarica Historiae Naturalis et Matheseos. Magyarorszag termeszettudomanyi es mathematikai konyveszete 1472?1875 . (Szaz aranynyal jutalmazott palyam?). Kiadja a Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat . Budapest, 1878. ( Ifjabb Szinnyei Jozseffel )
    • Ket verses kronika a XVII. szazadbol . Budapest, 1879. (Kulonnyomat a Tortenelmi Tarbol )
    • A komaromi magyar szineszet tortenete 1811?1835 . Komarom, 1881?1884. (Kulonnyomat a Komaromi Lapokbol )
    • Hirlapirodalmunk es hirlapkonyvtar . Budapest, 1884. (Kulonnyomat a Nemzetb?l 130. sz.)
    • Meg egyszer hirlapirodalmunkrol . Budapest, 1884. (Kulonnyomat a Nemzetb?l 175. sz.)
    • A jo Gisztl bacsi. (Naplojegyzetek) Komarom, 1884. (Kulonnyomat a Komaromi Lapokbol )
    • Egy polgartemetes 1835-ben. (Naplojegyzetek) Komarom, 1886. (Kulonnyomat a Komaromi Lapokbol )
    • A magyar hirlapirodalom 1886-ban . Budapest, 1886. (Kulonnyomat a Vasarnapi Ujsagbol )
    • Konyvtari emlekek . Budapest, 1887. (Kulonnyomat a F?varosi Lapokbol 94., 95. sz.)
    • Fazekas Mihaly es Ludas Matyija . Budapest, 1888. (Kulonnyomat a F?varosi Lapokbol 30. sz.)
    • Irodalmi viszonyaink, 1845. es 1888-ban . Budapest, 1888. (Kulonnyomat a Nemzetb?l )
    • Komarom 1848?49-ben. (Naplojegyzetek) . Budapest, 1887. Klapka arckepevel, a komaromi parancsnokok nevalairasaval 1848?1849-b?l es Komarom hadi terkepevel 1849-ben. (Kulonnyomat a Hazankbol , reszletes tartalom- es nevmutatoval).
    • Kossuth legujabb levele. Fogsagaban irt leveleir?l . Budapest, 1888. (Kulonnyomat a Budapesti Hirlapbol 214. sz. magyarazo bevezetessel).
    • Magyar Nemzetsegi Zsebkonyv. F?rangu csaladok. Kiadja a Magyar Heraldikai es Genealogiai Tarsasag . Budapest, 1888. ( Fejerpataky Laszloval . A genealogiai reszt irta Szinnyei)
    • Timar-haz. (Naplojegyzetek) 1835?1848 . Komarom, 1889?1907. (Kulonnyomat a Komaromi Lapokbol ).
    • Magyar irok elete es munkai. A Magyar Tudomanyos Akademia megbizasabol irta Szinnyei Jozsef . Budapest, 1890?1909. XIII kotet 1-115. fuzet (Aachs-Szinnyei).
    • Baro Josika Miklos a magyar irodalomban . Budapest, 1894. Ket arczk., szul?haza, lakasa es sirja rajzaval. (A Kisfaludy-Tarsasag Josika unnepelye 1894. maj. 5.)
    • Magyar hirlapirodalom . Budapest, 1895?1904. (a Magyar Konyvszemlenek evi melleklete)
    • Jokai Mor . Budapest, 1898. Jokai arckepevel es levele hasonmasaval.
    • Az els? magyar bibliographus (Sandor Istvan) . Budapest, 1901. (Akademiai szekfoglalo ertekezes. Ertekezesek a nyelv- es szeptudomanyok koreb?l XVII. 10.)
    • Pet?fi . Budapest, 1905. (Kulonnyomat a Magyar Irokbol )
    • Por Antal . Budapest, 1905. (Kulonnyomat a Magyar Irokbol )
    • A Pongracz-csalad iroi . Budapest, 1905. (Kulonnyomat a Magyar Irokbol )
    • Irok a Radvanszky-csaladban . Budapest, 1906.
    • A Rakosi-csalad iroi . Budapest, 1906. (Kulonnyomat a Magyar Irokbol )
    • Szemerjai Szasz csalad iroi . Budapest, 1909. (Kulonnyomat a Magyar Irokbol )
    • Bach-korszak 1849?1851. (Naplojegyzetek) . Komarom, 1908?1809. (Kulonnyomat a Komaromi Lapokbol ).

    Keziratai [ szerkesztes ]

    Naplo 1848. oktober 18-tol 1909-ig, hatvanegy 8 ret? kotet; sajat levelmasolatok 1842-t?l 1909-ig 10 589 level; ezekhez masok levelei, valaszok, korulbelul ugyanannyi; a Komarom varos tortenetere vonatkozo jegyzetek tiz kotet es egyeb jegyzetek 50 kotet vagy fuzet.

    Irodalom [ szerkesztes ]

    Jegyzetek [ szerkesztes ]

    1. A Belugyminiszterium 1868. evi 13566. sz. rendelete. Nevvaltoztatasi kimutatasok 1868. ev 2. oldal 14. sor
    2. Adatai a Pet?fi Irodalmi Muzeum katalogusaban
    3. Komarom 1848-49-ben : naplo jegyzetek
    4. Zagoni Jen? : 150 eve szuletett Szinnyei Jozsef. In: Megyei Tukor (1980. marcius 20.)

    Forrasok [ szerkesztes ]

    Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]