Szent Liga
XI. Ince papa
Tipusa	katonai szovetseg
Alairas datuma	1684 . marcius 5. marcius 28. , aprilis 25.
Alairas helye	Krakko, Becs, Velence, Roma
Alairok	Lengyel Kiralysag Habsburg Birodalom Velencei Koztarsasag Papai allam
Nyelvek	latin

?Szent Liga” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Szent Liga (egyertelm?sit? lap) .

A Szent Liga 1684 . marcius 5-en jott letre XI. Ince papa kezdemenyezesere. Ezen europai meret?, torokellenes szovetsegbe tartozott a Habsburg Birodalom , a Lengyel?Litvan Unio , a Velencei Koztarsasag es a papai allam .

1686 -ban csatlakozott hozza Oroszorszag , a bajor , a szasz es a brandenburgi valasztofejedelemseg , valamint Svedorszag . ^[1] A papa elerte, hogy XIV. Lajos francia kiraly a regensburgi fegyverszuneti szerz?desben vallalja, hogy 20 evig nem tamadja meg a Habsburgokat, igy a Liga megindithatta a nagy torokellenes haborut . A Habsburgok gyors ternyereset latva XIV. Lajos 1688 -ban a szerz?dest megszegve meginditotta a pfalzi orokosodesi haborut , amellyel ketfrontos haborura kenyszeritette a Habsburg Birodalmat , kesleltette a torok ki?zeset Magyarorszagrol , es birodalmi teruleteket szerzett meg.

Noha a Szent Liga harcaihoz a kulonboz? magyar kontingensek osszesen mintegy 15 ezer f?vel ^[2] (vagyis tenylegesen, tehat nem formalisan) jarultak hozza, ennek ellenere az orszag teruletenek elfoglalasa utan a Habsburg-haz Magyarorszagot meghoditott teruletkent kezelte.

A Szent Liga el?zmenyei, diplomaciaja, kib?vulese [ szerkesztes ]

Haboru vagy beke? - Vet?dott fel a kerdes 1683 vegen, 1684 elejen. A becsi , esztergomi es parkanyi diadal nehez valasztas ele allitotta a becsi katonai vezetest. Tudtak, hogy a torok korantsem szenvedett dont? vereseget, es hosszu, koltseges haboru el?tt allnak. Lipot csaszar honapokon keresztul tartozkodo magatartast tanusitott, a gy?zelmek ellenere is szivesen kiegyezett volna a portaval a status quo alapjan, ha erre a szultan hajlandosagot mutatott volna. IV. Mehmed azonban nem tudta, vagy nem akarta folmerni az europai er?viszonyokban beallott valtozast, es talan a francia udvar titkos biztatasara, s esetleg presztizsb?l is, mereven ellene szegult a megegyezesnek.

Ilyen korulmenyek kozott vet?dott fel 1683 vegen a Janos Fulop mainzi ersek altal husz evvel korabban folvazolt szovetseg terve. Eppen a legjobbkor, mert megadta az impulzust, amely szukseges volt a haboru vallalasahoz: Lipot ugyanis egyedul, csupan orokos tartomanyai erejere tamaszkodva gyengenek erezte magat a kuzdelem folytatasara. A csaszari diplomacia ujra a nemet fejedelmek fele fordult, s a korabbi szerz?desek megujitasaval biztositotta reszveteluket a kovetkez? hadjaratban. Ugyanakkor Ince papa es diplomatai is szinre leptek, s az adott politikai er?viszonyok figyelembe vetelevel segitettek letrehozni a nemzetkozi szovetseget.

Az ugy megvalositasanak lelke ketsegkivul a papa volt, aki fiatalemberkent hatarozta el, hogy eletet a torok elleni haborunak szenteli. Nemcsak hatalmas penzugyi forrasait nyitotta meg Lipot szamara, hanem diplomatai segitsegevel is mindent megtett, hogy ellensulyozza XIV. Lajosnak az europai politikaban vegrehajtott man?vereit, hogy a lengyel kiralyt minden csabitgatas kozepette is megtartsa a csaszar oldalan, s hogy Velence segitseget megszerezze. Az eszak-italiai koztarsasag jelent?s penzugyi es katonai er?forrasokkal rendelkezett. 1645 ota ketsegbeesett kuzdelmet folytatott a torokok Kreta elleni invazioja s a boszniai pasa Dalmaciaba iranyulo tamadasai ellen, de haboruzott az Egei-tengeren is, els?sorban a Dardanellak kijaratanal.

XI. Ince papa honapokig dolgozott nunciusaival, f?leg becsi kovetevel, Buonvisivel es Marco d’Aviano kapucinus misszionariussal, mire kiegyenlitette a felek kozti ellenteteket. 1684 tavaszan megalakult a torok elleni nemzetkozi szovetseg, a Szent Liga. III. Janos lengyel kiraly (Sobieski Janos) marcius 5-en, Lipot csaszar marcius 28-an, Marco Antonio Giustiniani velencei dozse aprilis 25-en irta ala a Liga okmanyat.

A szovetseglevelben mindharman koteleztek magukat a torok megtamadasara: Sobieski Janos Kameniec , Podolia es Ukrajna tersegeben, Lipot csaszar Magyarorszagon, Velence pedig a Foldkozi-tenger tersegeben es a Balkanon . Abban is megallapodtak, hogy csakis egyutt, kulon-kulon sohasem kotnek beket a Portaval. ^[3]

A Papa penzbeli segitsege [ szerkesztes ]

XI. Ince, csaladi neven Odescalchi - akit joggal nevezhetunk bankarpapanak, nemcsak azert mert hatalmas foldbirtokkal es vagyonnal rendelkez? bankarcsaladbol szarmazott, hanem mert maga is nagy ratermettseggel intezte a Szentszek gazdasagi ugyeit es gy?jtott hatalmas vagyont - hatalmas segelyosszegekkel jarult a torok elleni haboruhoz. Becs vedelmet 1,7 millio forinttal tamogatta, 1684-85-ben mintegy 10 millio forintot folyositott a csaszarnak es a lengyel kiralynak haborus kiadasokra, az 1686-os hadjarathoz pedig 5 millio forinttal jarult hozza.

Lankadatlan szervez? munkaja nyoman Europa-szerte megnyiltak a romai katolikus egyhaz penzesladai. A csaszar orokos tartomanyaiban a szerzetesrendek utobbi 60 evben szerzett vagyonanak egyharmadat a haboru celjaira rendelte; becsi nunciusa szerint szerint ez 1,6 millio forintot tett ki. Bazel puspoke 12 000, a szentgalleni apat 6000, a bencesek es ciszterciek 2200 forint segelyt juttattak el Svajcbol az ausztriai kincstarnak. A nemet birodalom katolikus valasztofejedelmei - papai osztonzesre - rendeletet bocsatottak ki a klerusnak a torokadoba (Turkensteuer) valo bevonasarol. Az egyhazak felesleges ezustjet kisajatitottak, a templomok altal gy?jtott adomanyokat - koztuk a Jeruzsalem Szent Helyeinek szant osszeget is - a csaszarnak kuldtek el. S amikor ez sem volt eleg, Ince papa keresztes bucsubullat bocsatott ki, amely szeleskor? alamizsnagy?jtest eredmenyezett. ^[4]

Oroszorszag hadbalep [ szerkesztes ]

1686 aprilisaban letrejott Lengyelorszag es Oroszorszag torokellenes szovetsege, s ezzel Nagy Peter car csatlakozott a Szent Ligahoz: 30 000 f?nyi orosz sereg kiallitasara vallalt kotelezettseget a torok kezen lev? kamieneci var ostromahoz, ugyanakkor lengyel-litvan csapatok indultak el Moldvaba es Havasalfoldre . Oroszorszag hadbalepese megakadalyozta a szultant abban, hogy a krimi tatar er?ket teljes egeszeben a Magyarorszagra indulo torok sereg melle rendelje, a kan hadainak egy resze ugyanis visszamaradt a Krim vedelmere. A szovetsegesek egyuttm?kodese idejen Peter car nem is mulasztotta el hangsulyozni az orosz csapatok erdemeit: ?bojarjaink es csapataink vezerei nagy seregekkel indultak a Dnyeper tuloldalara... megakadalyozva ezzel azt, hogy a krimi kan es a krimi hordak a lengyel kiralysag, a magyar fold es Felseged seregei ellen tamadjanak.” ^[5]

Az 1686-os hadjarat kisebb csapattestei [ szerkesztes ]

II. Miksa Emanuel bajor valasztofejedelem mar korabban is kuldott csapatokat a csaszar megsegitesere. Most meg inkabb, hiszen 1685 ota a csaszar veje volt, miutan felesegul vette Lipot els? hazassagabol, Margit Terezia spanyol infansn?t?l szarmazo leanyat, Maria Antonia f?hercegn?t .

Miksa Emanuel 8000 katonat igert, es serege ellatasanak es zsoldjanak feler?l lemondott. III. Janos Gyorgy szasz valaszto vegul 4700 f?s kontingenssel indult el. Aprilisban Brandenburgot is sikerult a csaszar oldalara vonni: hosszas targyalasok utan titkos szerz?des jott letre Lipot es Frigyes Vilmos kozott 7000 f?nyi sereg hadba kuldeser?l. A kisebb nemet fejedelemsegek tovabbi 10 000 katonat allitottak ki.

A frank kerulet 3000, a svab kerulet 4000, a Fels?-Rajna videk 3000 fegyverest. Svedorszag 1686. aprilis 24-en vallalt kotelezettseget ? nemet tartomanyai: Pomerania es Bremen-Verden Hercegseg utan ? egy segelycsapat kiallitasara, amely eleg kes?n ugyan, de Buda ostromanak utolso napjan megerkezett. ^[6]

A magyar csapattestek is kivettek reszuket a harcokbol. Az erdelyi es tiszai hadtestbe sorolt 8000 magyar katonan kivul - akik zomeben a kassai f?kapitanysagbol es Thokoly seregeb?l jottek - tovabbi 7000 embert allitottak ki a gy?ri, a Kanizsa elleni es a banyavarosi f?kapitanysagbol. Esterhazy Janos gy?ri vicegeneralis 2500 f?vel erkezett Buda ala, ahol Karoly herceg seregebe osztottak be ?ket. A kanizsai f?kapitanysagbol grof Batthyany Adam es baro gyongyosi Nagy Ferenc 1500 vegvari vitezt es szabadlegenyt hozott, ?k a bajor valasztofejedelem melle kerultek. Bercsenyi Miklos a banyavarosi f?kapitanysagbol 3000 emberrel jott, s hozzajuk csatlakozott Kohary Istvan , az uj banyavarosi f?kapitany es Forgach Adam nogradi f?ispan, valoszin?leg ujabb csapatokkal. Igy hozzavet?leg 15 000 f?re tehet? azon magyaroknak a szama, akik reszt vettek az 1686-os hadjaratban, illetve Buda ostromaban . ^[7]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Varga J. Janos: A fogyo felhold arnyekaban - A torok ki?zese Magyarorszagrol (1986) Gondolat kiado, Bp
• Szent Liga (2). In: Magyar katolikus lexikon.
• Szent Liga. In: Kereszt es felhold : A torok kor Magyarorszagon (1526?1699) CD-ROM. Budapest: Enciklopedia Humana Egyesulet. 1999. ISBN 963-85552-5-4
• Homan Balint ? Szekf? Gyula (szerk.). A tizenhetedik szazad. A torok ki?zese. , Magyar tortenet . Kiralyi Magyar Egyetemi Nyomda (1928). Hozzaferes ideje: 2015. szeptember 30.  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Antonio Caraffa
• Orosz?torok haboru (1686?1700)
• Lengyel?torok haboru (1683?99)
• A Szent Liga haboruja
• Regensburgi fegyverszunet (1684)