Ezt a szocikket at kellene olvasni , ellen?rizni a szoveg helyesirasat es nyelvhelyesseget , a tulajdonnevek atirasat . Esetleges tovabbi megjegyzesek a vitalapon .

Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Szeminol haboruk
Az amerikai indian haboruk resze
Egy csata a mai Everglades teruleten
Datum	1816?1858
Helyszin	Spanyol Florida , Florida
Eredmeny	Amerikai gy?zelem Spanyolorszag atengedi Floridat az Egyesult Allamoknak
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Amerikai Egyesult Allamok Szeminolok Yuchik Csaktok Libertinusok
Parancsnokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Andrew Jackson Martin Van Buren William Henry Harrison John Tyler Duncan Clinch Edmund Gaines Winfield Scott Thomas Jesup Richard Gentry † David Moniac † Francis Dade † Zachary Taylor Walker Armistead William Worth Franklin Pierce James Buchanan William Harney Osceola Juan Caballo Billy Bowlegs Josiah Francis Homathlemico † Garcon
Hader?k
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
40 000 f? 1500 f?
Vesztesegek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
2000 f? magas
A Wikimedia Commons tartalmaz Szeminol haboruk temaju mediaallomanyokat.

A szeminol indianok es az amerikai katonasag kozott 1814 es 1858 kozott harom alkalommal alakult ki haboru, mivel az indianok teruletei csokkentek a feher gyarmatositok teruletszerzesi torekvesei miatt.

Konfliktusok a haboruk el?tt [ szerkesztes ]

Az amerikai fuggetlensegi haboru idejen az angolok Floridaban szeminol harcosokat toboroztak Georgia megtamadasahoz. A z?rzavaros, bizonytalan id?szakban egyre tobb es tobb rabszolga szokott meg, s keresett menedeket Floridaban. Ezek az esemenyek ellenseges indulatot valtottak ki mind az amerikaiakban, mind a szeminolokban egymas irant.

A fuggetlensegi haboru utan Florida az angol fennhatosag alol ismet spanyol kezbe kerult. A spanyol kontroll nem volt tul hatarozott, ? kiveve egy-ket er?dnel, mint St. Augustine , St. Marks , Pensacola ? es az Egyesult Allamok es Florida kozotti hatarteruletek kicsusztak az ellen?rzes alol. Mig a Mikaszuki vagy mas szeminol csoportok az Allamokhoz tartozo falvakban laktak, addig a floridai teruleteken amerikai telepesek is eltek. ^[1]

Floridat 1763 -ban az angolok kettevalasztottak keleti es nyugati reszre. Nyugat-Florida kiterjedt az Apalachicola folyotol a Mississippi folyoig, igy az Appalache-hegyseg folyoi mind spanyol teruleten omlottek a tengerbe. Az Egyesult Allamok szabad kereskedelmet akart a folyokon, es elkerulni, hogy a spanyol teruleteken europai tamaszpontokat letesitsenek, s felhasznaljak azt az amerikaiak ellen. ^[2]

Louisiana 1803 -as megvasarlasaval a Mississippi folyo deltaja az Egyesult Allamok tulajdona lett, de Georgia , Alabama , Mississippi es Tennessee legtobb folyoja keresztulfolyt Kelet- vagy Nyugat-Floridan miel?tt elerte a Mexikoi-oblot . Louisiana megvasarlasa utan az Egyesult Allamok jogot formalt Nyugat-Florida egy reszere a Perdido folyotol nyugatra egeszen a Mississippi folyoig. 1810 -ben Baton Rouge lakossaga egy uj kormanyt alakitott, elfoglaltak a helyi spanyol er?dot es az Egyesult Allamok vedelmet kertek.

James Madison elnok engedelyt adott William C. C. Claibornenak , Orleans terulet kormanyzojanak, hogy vegye birtokba Nyugat-Floridat a Mississippi folyotol keletre a Perdido folyoig, de Claiborne csak a Pearl folyoig jutott. ^[3] Ezutan Madison Geroge Mathews generalist kuldte a floridai ugyek rendezesere. Amikor ajanlatat, miszerint adja at Nyugat-Floridat az Egyesult Allamoknak, Nyugat-Florida kormanyzoja hatarozottan visszautasitotta, Mathews Kelet-Floridaba utazott, hogy a Baton Rouge-i lazadashoz hasonlo felkelest szitson. A lakossag, ingyenfoldek igereteben, boldogan onkentes csapatot toborzott. 1812 marciusaban a "Patriota" csapat az Egyesult Allamok segitsegevel szerzett fegyveres csonakokkal elfoglalta Fernandinat , melynek megszallasat James Madison elnok mar korabban engedelyezte. ^[3] Az amerikai hadsereg elfoglalta Mobilet a spanyoloktol, de a Patriota csapat nem volt kepes bevenni a St. Augustine-i Castillo de San Marcost . ^[4] Az angol haboru kozeledese vetett csak veget a kelet-floridai teruletrablasnak. ^[5] Miel?tt a Patriota sereget kivontak volna Floridabol, a spanyolokkal szovetseges szeminolok megtamadtak ?ket. Ez ujra meger?sitette az a felfogast, hogy a szeminolok az amerikaiak ellensegei, nem beszelve arrol, hogy a harcolo fekete szeminolokban a feher telepesek komoly fenyegetest lattak. Rabszolgalazadastol tartottak meg a georgiai Patriota seregen belul is.

1812 -ben georgiai onkentes feher telepesek megtamadtak a szeminol falvakat az Alachua prerin , de nem okoztak komoly karokat. 1813 -ban azonban egy ujabb tamadas soran tobb ezer szarvasmarhat oltek le, es a szeminolokat tavozasra kenyszeritettek. ^[6]

Els? szeminol haboru [ szerkesztes ]

Az els? szeminol haboru kezdete es befejezese nem pontosan meghatarozott. A U.S. Army Infantry dokumentumok szerint 1814 -t?l 1819 -ig ^[7] mig a U.S. Navy Historical Center adatai szerint 1816 -tol 1818 -ig tartott. ^[3] A hadsereg mas feljegyzesei pedig 1817 - 1818 kozotti id?szakra teszik. ^[8]

Krik haboru es a Fekete Er?d [ szerkesztes ]

Az els? nagy esemeny amely befolyast gyakorolt a floridai szeminolokra, az a krik haboru volt 1813 es 1814 kozott. Andrew Jackson a Horseshoe Bend-i csataban a Voros Husangok nev? krik torzs felett aratott gy?zelme utan nemzeti h?sse valt. A Fort Jackson Egyezmeny kenyszeritette a krik indianokat Del-Georgia es Del-kozep-Alabama atadasara. Ennek eredmenyekent az indian lakossagnak el kellett hagynia ezeket a teruleteket es Floridaba talaltak menedeket. ^[9]

Az angol-amerikai haboru idejen, 1814-ben az angolok katonai tabort letesitettek Pensacolaban es szeminol indian szovetsegeseket toboroztak Nyugat-Florida mas teruletein is. 1814 majusaban az angol er?k kikotottek az Apalachicola folyo torkolatanal es a szeminolokat, krik indian okat es a szokott rabszolgakat fegyverekkel lattak el. Ezutan felhajoztak a folyon, s er?d epitesebe kezdtek Prospect Bluff-nal. Jackson generalis visszaverte az angolok es szovetsegeseik tamadasat Mobile-nal, s kifustolte az angolokat Pensacolabol. A munkalatok az er?don folytatodtak, azonban a haboru befejeztevel az angolok elhagytak Nyugat-Floridat az Edward Nicholls ?rnagy altal vezetett Kiralyi Tengereszgyalogosok ( Royal Marines) kivetelevel. ? latta el az er?dot agyuval, puskakkal es l?szerrel. Biztositotta az indianokat arrol, hogy a Genti Egyezmeny ertelmeben visszaterhetnek foldjeikre, beleertve Georgiat es Alabamat is. A szeminolokat azonban nem erdekelte az er?d megtartasa es visszatertek falvaikba. Miel?tt 1815 -ben Nicholls ?rnagy tavozott volna, felkeltette a szokott rabszolgak erdekl?deset az er?dre. A Fekete Er?d (Negro Fort) hire futot?zkent terjedt, s deli feher telepesek a rabszolga lazadastol tartottak. ^[10] Kezdetben az er?dot 330 fekete es 30 szeminol tartotta, de szamuk gyorsan novekedett. ^[11]

Andrew Jackson szerette volna megsemmisiteni a Fekete Er?dot, de az spanyol teruleten volt. 1816 aprilisaban uzenetet kuldott Nyugat-Florida kormanyzojanak, hogy ha nem szamolja fel az er?dot, akkor ? megteszi. Mivel a kormanyzo nem mutatott semmi szandekot az er?d felszamolasara, Jackson kijelolte Edmund Pendleton Gaines tabornokot a feladat vegrehajtasara. Gaines utasitotta Duncan Lamont Clinch ezredest egy er?d (Fort Scott) epitesere a Flint folyon, Florida eszaki hataran. Gaines tudatta, hogy a Scott er?d ellatasa New Orleans bol az Apalachicola folyon fog lezajlani, amely annyit jelentett, hogy elhaladva a Fekete Er?d mellett spanyol teruleten is at kellett haladni. Gaines remelte, hogy Fekete Er?d katonasaga es a szeminolok megtamadjak az ellatmanyt, es ezzel okot adnak a beavatkozasra.

1816 juliusaban a flotta, amely a Fort Scott er?d ellatmanyarol gondoskodott, elert Apalachicolaba. Clinch 100 amerikai es 150 szeminol katonaval a Fekete Er?dhoz masirozott, ahol a flotta el fog haladni. El?szor az er?db?l nyitottak agyutuzet, de gyakorlat hianyaban nem talaltak celt. Az tuzet viszonzo amerikai 154-es szamu agyunaszad egyik loveeke a l?szerraktarba csapodott, es az er?d felrobbant. Az er?dben 250 ember azonnal meghalt, es kes?bb meg tobben haltak bele a serulesekbe. A robbanast a 160 km-re fekv? Pensacolaban is hallani lehetett.

Az er?d felrobbantasa utan az Egyesult Allamok katonasaga visszavonult Floridabol, de hatramaradt b?noz?k lazongasokat szitottak a feherek kozott, megoltek sok indiant, s elraboltak allataikat, rabszolgaikat. A harag egyre gy?lt az indian lakossagban a gyilkossagok miatt, amelyet a feherek elkovettek, s bosszut akartak allni, valamint visszaszerezni jogos tulajdonukat. 1817 . februar 24-en az indianok megoltek egy asszony haromeves es ket honapos gyermekeivel egyutt. ^{[12] [13]}

Fowltown-i es a Fort Scott-i meszarlasok [ szerkesztes ]

Fowltown egy Mikaszuki falu volt delnyugat-Gerogiaban, a Fort Scott er?dt?l 24 km-re. Fowltown vezet?je Neamathla targyalasokat kezdemenyezett az er?d vezet?ivel a Flint folyo keleti partjan lev? foldek hasznalatarol, illetve annak tulajdonjogarol. A foldet a krik indianok adtak at a fehereknek a Fort Jackson egyezmeny utan. A mikaszuki indianok nem tekintettek magukat krik indianoknak, igy nem tartottak jogosnak, hogy mikaszuki teruleteket adnak at az ? nevukben.

1817 novembereben Gaines generalis 250 ember kuldott, hogy fogjak el Neamathlat. Az els? tamadast a mikaszukik visszavertek, de a kovetkez? nap november 22-en ki?ztek ?ket a falujukbol. David Brydie Mitcher , korabbi kormanyzo kongresszusi jelenteseben az allitotta, hogy a szeminolok kezdtek a haborut. ^[14] Egy hettel kes?bb egy csonak ellatmanyt szallitott a Scott er?dbe E.W. Scott hadnagy iranyitasa alatt, melyet az Apalachicola folyon az indianok megtamadtak. A csonakban 40-50 ember volt, 20 beteg katona, es 7 katonafeleseg, s valoszin?leg nehany gyermek is. Az utasokat az indianok megoltek, egy asszonyt foglyul ejtettek es csak hatan ertek el az er?dot. ^[15] Amikor a Scott-er?di gyilkossagoknak hire ment, Gaines parancsot kapott Florida megszallasara, az indianok uldozesere, de a spanyol telepeket kimelni kellett. Azonban Kelet-Floridat elozonlottek a kalozok, s elfoglaltak Fernandiat. Ekkor John C. Calhoun hadugyminiszter Andrew Jackson t kuldte Florida megszallasara. ^[16]

Andrew Jackson megszallja Floridat [ szerkesztes ]

Jackson a St. Marks er?dot elhagyva a Suwannee folyo menten haladva megtamadta a falvakat, amelyekben tobbnyire menekult rabszolgak eltek. Aprilis 12-en a hadsereg a Econfina folyo partjan a Voros Husangok egy falujara bukkant. Kozel 40 Voros Husang indiant megoltek es korulbelul 100 asszonyt es gyermeket foglyul ejtettek. A Suwannne folyo menten haladva a katonasag ures falvakat talalt, a lakosok mar korabban elmenekultek a fekete szeminolok bantalmazasai el?l. Ugyanebben az id?ben elfogtak az angol Robert Ambrister korabbi kiralyi tengereszgyalogost.

A f? szeminol es fekete falvak lerombolasa utan Jackson bejelentette gy?zelmet, hazakuldte a georgiai katonasagot es az also krik indianokat. ^[17]

A St. Mark er?dnel Ambristert es Arbuthnot katonai birosag ele allitottak azzal a vaddal, hogy a szeminolokat segitettek es haborura izgattak ?ket az Egyesult Allamok ellen. Mindkett?t halalra iteltek, de kes?bb Ambrister kegyelemert valo konyorgese utan, 50 botutesre es egy evi nehez munkara iteltek, viszont Arbuthnot halalbunteteset Jackson meger?sitette. ^[18]

Jackson egy hely?rseget hagyott hatra a St. Marks er?dnel, ? maga pedig visszatert Ft. Gadsden-i er?dbe. Jackson els? jelentese szerint Florida megszallasa bekesen zajlott le, kes?bb hozzatette, hogy az indianok gyulekeztek es a spanyolok segitettek ?ket ellatmannyal. Gadsden-i er?dben 1000 katonat hagyott, s majus 7-en elindult Pensacola fele. Nyugat-Florida kormanyzoja tiltakozott, hogy a legtobb indian lakos asszony es gyermek, s a ferfiak fegyvertelenek, de ez Jacksont nem allitotta meg. Amikor majus 23-an Jackson Pensacolaba ert a kormanyzo 175 f?nyi spanyol hely?rsegevel visszavonult a Barrancas er?dbe hatrahagyva Pensacola varosat. Par napig agyuval l?ttek egymast, azutan Jackson a korulvett spanyol Barrancas er?dot William King ezredesre, mint katonai kormanyzora bizta. ^[19]

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

Jackson hadjarata nemzetkozi felhaborodast valtott ki. John Quincy Adams allamtitkar eppen probalt egyezkedni a Spanyolorszaggal Florida megvasarlasat illet?en. A spanyolok tiltakoztak Nyugat-Florida megtamadasa es megszallasa ellen. Mivel a spanyolok nem akartak bosszut allni az Egyesult Allamokon, s nem szandekoztak fegyveresen visszaszerezni azt, Adams hagyta ?ket tiltakozni, s kibocsatott egy levelet ? 72 alatamaszto dokumentummal ? melyben az angolokat es az indianokat vadolta a haboruval. A levelben bocsanatot kert Nyugat-Florida megszallasaert, mondvan, hogy a spanyol teruletek er?szakos elragadasa nem tartozik az Egyesult Allamok politikai eszkozei koze. A St. Marks er?dot felajanlotta, valamint Pensacolat visszaszolgaltatja a spanyoloknak. Spanyolorszag elfogadta a felajanlast, s ujra targyalasokba kezdtek Florida megvasarlasaert. ^[20]

Adams diplomaciai okokbol megvedte Jackson hadm?veleteit es kovetelte a spanyoloktol, hogy tartsak Kelet-Floridat jobban ellen?rzes alatt, vagy adjak at az Egyesult Allamoknak. Spanyolorszag egyezmenyben atadta Kelet-Floridat, s lemondott minden igenyer?l Nyugat-Floridaval kapcsolatban. ^[21]

A britek tiltakoztak a ket angol allampolgar elitelese es kivegzese ellen, akik soha nem leptek az Egyesult Allamok teruletere. A britek jovatetelt es megtorlast koveteltek. Az amerikaiak tartottak egy ujabb amerikai-angol haboru kitoreset?l, de az angolok raebredtek, hogy az amerikaiaknak milyen fontos a jo kapcsolatok fenntartasa a gazdasaguk fejl?dese szempontjabol. ^[22]

Az amerikai jovatetel ugye Ambrister es Arbuthnot torvenytelen elitelese miatt kongresszusi kihallgatasokkal kezd?dott. Mig az amerikaiak tobbsege tamogatta Jacksont, addig sokan aggodtak, hogy Jackson egy masodik Napoleon na valik. 1818 . decemberben a kongresszus ujbol osszegy?lt, hogy helytelenitse Jackson cselekedetet, de mivel tul nepszer? volt vegul nem tettek semmit. ^[23]

Ket haboru kozti id?szak [ szerkesztes ]

Spanyolorszag 1821 -ben atadta Floridat az Egyesult Allamoknak. El?szor Andrew Jackson tabornokot neveztek ki Florida katonai kormanyzojava 1821. marciusban, de nem erkezett meg Pensacolaba 1821. juliusig, szeptemberben pedig mar le is mondott. Utodjat William P. DuVal -t csak 1822 aprilisaban jeloltek ki, aki az ev hatralev? reszet Kentucky ban lev? otthonaban toltotte. Mas hivatalos poziciok is hasonloan valtakoztak. ^[24]

Az uj kormanynak a szeminolokkal tovabbra is problemaja volt. 1822 elejen John R. Bell kapitany Florida ideiglenes titkara es a szeminol indianok ideiglenes kepvisel?je felmerest keszitett az indian lakossagrol. Jelenteseben 5000 indianrol es 300, az indianok altal tartott rabszolgarol szamolt be. Becslese szerint ketharmaduk a krik haborubol menekult. Indian telepulesek voltak a Apalachicola folyo kornyeken es a Suwannee folyo menten delkelet iranyban az Alachua prerin es egy kicsit eszakra a Tampa-obolt?l . ^[25]

A floridai tisztvisel?k kezdett?l fogva aggodtak a szeminolok jelenlete miatt, amig egyezmeny nem szuletett, melynek alapjan megallapitottak a rezervatumok helyet. Az indianok nem voltak biztosak abban, hogy ultethetnek-e kukoricat, es ha igen, azt le is tudjak majd szedni. A feher telepesek er?szakos foldfoglalasai miatt is n?tt a feszultseg. A kereskedelem nem volt szabalyozva, illegalis keresked?k alkohollal lattak el az indianokat. Mivel a hivatalok tobbnyire atmenetiek voltak, a talalkozokat az indianokkal vagy elnapoltak, vagy toroltek, vagy csak azert talalkoztak, hogy egy ujabb id?pontban es helyben allapodjanak meg. ^[26]

Moultrie Creek Egyezmeny [ szerkesztes ]

A Moultrie Creek Egyezmeny a szeminolok szamara rezervatumokat biztositott Kozep-Floridaban. 1823 -ban vegul a kormany elhatarozta, hogy az indianokat rezervatumokba letelepiti Florida kozeps? reszen. Az indianokkal a tanacskozasra kijelolt id?pont 1823. szeptemberben volt Moultre Creek -nel St. Augustine-tol delre. A talalkozon kb. 425 szeminol jelent meg, s Neamathlat valasztottak a f? kepvisel?juknek. Az egyezmeny gyakorlatilag az jelentette, hogy a szeminolokat rezervatumokba kenyszeritik az Egyesult Allamok vedelme alatt, es ezert csereben feladnak minden jogot, kovetelest a felsziget tobbi reszere. A rezervatum kb. 16000 km²-es terulet volt a jelenlegi allapot szerint Ocalatol egy kicsit eszakra a Tampa-obol vegeig. A hatarokat mindket oldalon tavol a parttol huztak meg, hogy az indianok ne tudjanak kapcsolatot teremteni Kuba val vagy a Bahama-szigetek kel. Neamathla es masik ot f?nok engedelyt kapott falvaik megtartasara az Apalachicola folyo menten. ^[27] A Moultrie Creek Egyezmeny ertelmeben az Egyesult Allamok koteles volt vedelmezni az indianokat mindaddig, amig azok bekesen a torvenyek szerint elnek. A kormany meg koteles lett volna biztositani foldm?vel? eszkozoket, szarvasmarhakat, disznokat az attelepites soran elszenvedett vesztesegekert, es ellatni ?ket elelmiszeradaggal, amig ujra beernek a termenyek. A kormany koteles lett volna fizetni evente 5000 dollart 20 evig, gondoskodni tolmacsrol, iskolakrol, kovacsrol szinten 20 evig. Cserebe az indianoknak utat kellett volna epiteni a rezervatumon keresztul, es megtagadni partfogasukat a szokott rabszolgaktol, vagy mas menekultekt?l, akik az Egyesult Allamok torvenyei ala tartoztak. ^[28]

Az egyezmeny gyakorlati kivitelezese azonban megrekedt. 1824 -ben a Brooke er?dnel negy gyalogos brigad sorakozott fel, mely tisztan jelezte, hogy a kormany szandekai komolyak a rezervatumba valo kitelepitest illet?en. Juniusban James Gadsden, aki az egyezmeny f? alkotoja volt, s az attelepitesek kivitelezessel volt megbizva, jelentette, hogy a szeminolok nem orulnek a szerz?desnek, s remelik az egyezmeny valtoztatasat. A felelem egy ujabb haborutol borzongassal toltotte el az embereket.

Juniusban DuVal kormanyzo mozgositotta a katonasagot s parancsot adott ki a Tallahassee es Mikaszuki f?nokoknek egy talalkozora a St. Marks er?dnel. A talalkozon 1824 . oktober 1-jen utasitotta az indianokat a rezervatumokba koltozesre. ^[29] Oktoberben a szeminolok meg mindig nem mozdultak. DuVal kormanyzo jovatetelt kezdett fizetni az indianoknak az uj teruletek feljavitasara. Elelmiszer adagokat is kuldott a Brook er?dhoz szetosztasra. A szeminolok vegul elindultak a rezervatumokba, de egy even belul sokuk visszatert korabbi otthonukba a Suwannee es Apalachicola folyok koze. 1826 -ban a legtobb indian mar a rezervatumban volt, de meglehet?sen rossz korulmenyek kozott. A foldeket ki kellett tisztitani, hogy term?foldde tehessek, es a mar elultetett termenyeket a szarazsag elpusztitotta. Sokan kozuluk ehen haltak. George M. Brooke ezredes, a Brooke er?d parancsnoka irt DuVal kormanyzonak, hogy kerjen segitseget az ehez? szeminoloknak, de a segitsegkerest feltartotta a vita, hogy a szeminolokat kitelepitsek-e a Mississippit?l nyugatra, igy semmi sem tettek ot honapig ertuk. ^[30]

A szeminolok nehezen kezdtek beleszokni a rezervatumi eletbe. A King er?d kozel volt a rezervatumhoz, es a katonasag jelentette, hogy a szeminolok bekesen elnek. A beke ot evig tartott, ami alatt tobbszor felszolitottak ?ket, hogy telepuljenek at a Mississippit?l nyugatra lev? teruletekre. A szeminolok ellenalltak, s kialakult kozottuk egy szovetseges kapcsolat. A legtobb feher telepes a szeminolokra ugy tekintett, mint ujonnan erkezett krik indianokra, azonban a szeminolok Floridat tartottak otthonuknak, s megtagadtak minden kapcsolatot a krik indianokkal. ^[31]

A szokott rabszolga-kerdes tovabbra is komoly ellentetet szitott a feherek es az indianok kozott. Szeminolok es rabszolgavadaszok vitatkoztak a rabszolgak feletti tulajdonjogokon. Az uj ultetvenyeknel tobb rabszolgara volt szukseg, s a szokott rabszolgak szama er?sen megnovekedett.

DuVal kormanyzo afolotti aggodalmaban, hogy egy szeminol felkelesre vagy esetleg rabszolga lazadasra szamithat, katonai meger?sitest kert. 1828 -ban a King er?dot bezartak, a szeminoloknak nem volt elelmuk, ezert mind gyakrabban mentek vadaszni gazdagabb teruletekre. 1828-ban Andrew Jacksont, a szeminolok regi ellenseget valasztottak meg az Egyesult Allamok elnokeve. 1830 -ban a kongresszus jovahagyta az indiankitelepitesi hatarozatot , hogy a Mississippit?l nyugatra valo kitelepitessel mindennem? szeminol problemat megoldjanak. ^[32]

Payne's Landing Egyezmeny [ szerkesztes ]

1832 tavaszan a szeminol rezervatum vezet?it talalkozora hivtak Payne's Landinghez az Oklawaha folyonal. A beketargyalason felszolitottak a szeminolokat, hogy tavozzanak nyugatra, ha a fold megfelel?. A hettagu indian f?nokb?l allo delegacio szemrevetelezte a foldet az uj rezervatumban. A foldek megtekintese utan, es a mar ott letelepedett krik indianokkal valo targyalas utan a het f?nok 1833 . marcius 28-an alairta az egyezmenyt, hogy a fold elfogadhato. Azonban Floridaba valo visszateresuk utan tagadtak, hogy alairtak a szerz?dest, illetve azt mondtak, hogy kenyszeritettek ?ket. Azt is kifejtettek, hogy nekik nincs joguk az egesz torzs neveben donteseket hozni. Az Apalachicola folyo menti falvak konnyebben meggy?zhet?ek voltak, s elmentek nyugatra 1834-ben. ^[33]

Az Egyesult Allamok vegul ratifikalta a Payne's Landing Egyezmenyt 1834 aprilisaban. A szerz?des harom evet adott a szeminoloknak, hogy a Mississippi folyotol nyugatra letelepedjenek. A kormany ertelmezese szerint ez a harom ev mar 1832-ben megkezd?dott, s varhatolag 1835-re minden indian elhagyja Floridat. A King er?d ujra megnyilt, es a szeminolok uj ugyviv?je Wiley Thompson lett 1834-ben, aki feladatul kapta az indianok meggy?zeset az attelepedesre.

1834. oktoberben a King er?dnel osszehivta az indian f?nokoket, hogy rabeszelje ?ket a tavozasra. A szeminolok Thompson tudtara adtak, hogy nincs szandekukban nyugatra vandorolni, s nem ereznek kotelezettseget a Payne's Landing Egyezmeny betartasara. Thompson ekkor er?sitest kert a King es a Brook er?dokhoz, s jelentette, hogy az indianok az evi jarulek megkapasa utan szokatlan mennyiseg? puskaport es olmot vasaroltak. Clinch generalis figyelmeztette Washingtont, hogy a szeminoloknak nincs szandekukban mozdulni, s szuksege van tobb csapatra, hogy rabirhassa ?ket. 1835 marciusaban Thompson osszehivatta a vezet?ket, hogy felolvassa nekik Andrew Jackson levelet, melyben felszolitja az indianokat a 30 napon beluli tavozasra. Egy honappal kes?bb a szeminol vezet?k mondtak Thompsonnak, hogy hajlandok nyugatra menni. Thompson es a f?nokok kozott heves vita kerekedett, s Clinch generalisnak kellett beavatkoznia, hogy elkerulje a verontast. Nyolc f?nok beleegyezett a tavozasba, de id?t kertek az ev vegeig, mellyel Thompson es Clinch egyetertett.

Azonban az ot legfontosabb szeminol f?nok, beleertve Mikanopit az Alachua szeminolok vezet?jet, megtagadtak a kitelepitest. Thompson kijelentette, hogy azokat a f?nokoket levaltjak, akik megtagadtak a tavozast. A kapcsolat ett?l kezdve csak romlani kezdett. Thompson megtiltotta, hogy a szeminoloknak puskat vagy municiot adjanak el. Osceola, egy fiatal harcos, akire a feherek is felfigyeltek, kulonosen feldult volt a tilalom miatt, s kimondta, hogy a feherek ugy kezelik ?ket, mint a rabszolgakat. Thompson ugy hitte, hogy Osceola-t a maga szolgalataiba tudja allitani, s fegyvert adott neki. Kes?bb a King er?dbe zarta egy ejszakara. A kovetkez? nap, miutan Osceola elfogadta a Payne's Landing Egyezmenyt, elengedtek remelve, hogy kovet?it magaval hozza. ^[34]

A helyzet fokozatosan romlott. 1835. junius 19-en egy csoport feher marhakat keresve egy csoport indianra bukkant, akik tabort?z korul fogyasztottak a marha maradvanyait. A feherek lefegyvereztek ?ket, s ostoroztak, mire ket masik szeminol erkezett s tuzet nyitottak a feherekre. Harom feher megsebesult, egy indian meghalt es egy masik megsebesult. Miutan Thompson ugyviv?nel panaszt emeltek, s nem kaptak kielegit? valaszt, a szeminolok mind jobban meggy?z?dtek arrol, hogy nem kapnak igazsagos eljarast, kartalanitast az ellensegesen viselked? feherekkel szemben. Kinsley Dalton katonat, akit felel?snek hittek a Hickory Sink-i esemenyekert a szeminolok megoltek. 1835. novemberben Charley Emathla f?nok nem akart resze lenni a haborunak es egyetertett abban, hogy embereivel nyugatra emigral. Ez mas f?nokok szemeben az arulassal volt azonos, s mikor eladta marhait, halalra iteltek. Visszater?ben falujahoz Charley Emathla-t Osceola megolte, s raszorta a marhakert kapott penzt a holttestre. ^[35]

Masodik szeminol haboru [ szerkesztes ]

Osszet?zesek [ szerkesztes ]

Florida kezdett felkeszulni a haborura, miutan felismertek, hogy az indianok ellenallnak az attelepitesnek. A szeminolok megtamadtak az ultetvenyeket, a katonai vonatot, es a telepesek elmenekultek biztonsagos helyekre. Ket egyseget, 108 embert, Francis L. Dade ?rnagy vezetese alatt a Brooke er?db?l a King er?dbe kuldtek er?siteskent. 1835 . december 28-an a szeminolok lesben alltak es megtamadtak ?ket. Csak ket katona tudott a Brooke er?dbe visszamenekulni, de az egyik kes?bb belehalt seruleseibe.

Duncan L. Clinch tabornok keresere George K. Walker kormanyzo utasitotta Richard Keith Call teruleti kormanyzot, hogy toborozzon onkenteseket. Ugy gondoltak, hogy ez a kampany elveszi az indianok kedvet a harctol. 500 felfegyverzett onkentes, es 250 hivatasos katona vart parancsra. A szeminolok ekkor mar az egesz allamban garazdalkodtak, megtamadtak elszigetelt farmokat, telepeseket, ultetvenyeket es katonai er?doket, es leegettek a Cape Florida -i vilagitotornyot is. ^[36]

Ethan Allen Hitchcock egyike volt azoknak, akik megtalaltak Dade egysegeinek maradvanyat. Irasaban kifejtette, hogy "A kormany teved, amikor kitartoan szembeall az indianokkal, akik nemesen vedik orszagukat egy hamis szerz?des er?szakos betartatasaval szemben. Az ?slakosok megprobaltak mindent, hogy elkeruljek a haborut, de kormanyuk zsarnoksaga belekenyszeriti ?ket". ^[37]

Jesup taktikaja [ szerkesztes ]

Az indianok kepesek voltak tartani magukat Florida vadonjaban, es harcolni a regi ellenseg, a krik indianok es a feher telepesek ellen. 1836 -ban Thomas Jesup tabornokot biztak meg a floridai hadseregek iranyitasaval. ? maskepp kozelitette meg az indian haborut. Arra koncentralt, hogy a szeminolokat kimeritse.

Jesup 9 ezer f?s hadseregenek fele onkentes volt. ^[38]

1837 januarjaban a haboru valtozott es kulonboz? osszet?zeseknel sok szeminol es fekete szeminol vesztette eletet. Sok torzsf?nok uzenetet kuldott Jesupnak, hogy hajlandok nyugatra tavozni fekete rabszolgaikkal. Sok vezet?t megvesztegettek, koztuk Mikanopit is, de ket fontos f?nokot: Osceolat es Sam Jonest, akik hevesen tiltakoztak az attelepitesek ellen, nem lehetett lefizetni.

Junius 2-an ket vezet? kb. 200 emberrel behatolt az alig vedett er?dbe, a 700 szeminolt, akiket lefizettek, elengedtek. Jesup parancsara Joseph Marion Hernandez egy expediciot inditott az indian vezet?k elfogasara. Foglyul ejtettek Coacoshe-t (Vadmacska), Osceolat es Mikanopit, akik a feher zaszlo alatt kozeledtek a megbeszelesre. November 19-en szamos vezet?, mint pl. Coacoshe megszokott a Marion er?di cellajabol (St. Augustine), de Osceola nem tartott veluk. Kes? decemberben Osceolat, 116 harcost, 82 asszonyt es gyermekeket a Muoltrie er?dbe szallitottak. Osceola ekkor mar rossz egesegi allapotban volt es 1838 . januar 30-an kronikus malariaban meghalt. ^[39]

Az Okechobee- es a Loxahatchee-csata [ szerkesztes ]

Jesup ki akarta soporni a felszigetet, es a szeminolokat tovabb delre kenyszeritette. 1837 karacsonyan Zachary Taylor ezredes 800 emberrel varta az indianok tamadasat. Az Okeechobee to eszaki partjan Sam Jones, Alligator es Coacoochee vezetesevel 400 szeminol az el?re jol elrendezett teruleten, tamadasra keszen allt. A hammockban vartak, el?ttuk a mocsar volt. A f? masfel meter magasra n?tt, a viz es a sar kozel egy meter mely volt. Az indianok levagtak a f?vet a hammock korul. A fak tetejen figyel? allasban az indianok jelentettek a csapat minden mozdulatat.

Taylor serege mar faradt volt az egesz napos masirozastol. Lovakat nem hasznalhattak a mely sar miatt. Taylor elhatarozta, hogy kozvetlenul a mocsaron keresztul tamadja meg az ellenseget. Az els? sorban a missouri onkentesek mentek. Ahogy l?tavolsagon belul kerultek, az indianok t?zet nyitottak rajuk. Az onkenteseket az indianok visszavertek, s vezet?juk, Gentry ezredes halalosan megsebesult. A mocsaron keresztul visszamenekultek.

A szeminolok 11 embert vesztettek, 14 megsebesult, a feherek kozul 20 meghalt es 112 megsebesult. A szeminolok az Okeechobee tavon keresztul elmenekultek. Az Okeechobee csatat Taylor seregenek nagy gy?zelmekent kialtottak ki.

Januar 18-an Jesup csapatai az Okeechobee totol keletre a Loxahatchee folyonal ellenallasba utkoztek. A szeminolok eredetileg a hammockban huzodtak meg de az agyut?z kikenyszeritette ?ket onnan. A szeminolok elt?ntek a vadonban s tobb kart okoztak mint amennyit elszenvedtek. Ezzel a Loxahatchee csata veget is ert.

1838 februarjaban Tuskegee es Halleck Hadjo uzent Jesupnak, hogy beszuntetik a harcot, ha maradhatnak az Okeechobee totol delre. Jesup Washingtonbol kert engedelyt. Amikor a hadugyminiszter elutasitotta a kerest, Jesup elfogatott 513 indiant, melyb?l csak 151 volt harcos, s nyugatra kuldte ?ket. ^[40]

Jesup lemondasa utan [ szerkesztes ]

Jesup nagy megkonnyebbulesere lemondasat majusban elfogadtak es a csokkentett szamu floridai hader? parancsnoka Zachary Taylor lett. Taylor arra koncentralt, hogy a szeminolokat tavol tartsa Eszak-Floridatol, ezert kis hely?rsegeket epitett keresztul a felszigeten 30 km hosszan, amelyet uttal kotottek ossze.

A tel bekesnek bizonyult eltekintve nehany szetszort osszeutkozest?l. Washingtonban es szerte az orszagban egyre kevesebben helyeseltek a haborut. Sokan hangot adtak annak, hogy a szeminolok megszenvedtek azert, hogy foldjeiken maradhassanak. A haborunak a veget meg nem lattak, de mar eddig is meglehet?sen draganak bizonyult. Martin Van Buren elnok Alexander Macomb tabornokot kuldte el, hogy kosson egy uj egyezmenyt a szeminolokkal. 1839 . majus 19-en Macomb bejelentette hogy egyezsegre jutottak, miszerint a szeminolok nem harcolnak tovabb, s cserebe maradhatnak Florida deli rezervatumaban. ^[41]

Ujabb harcok [ szerkesztes ]

A nyarnak vege volt, s ugy t?nt az egyezmenyt betartjak mindket reszr?l. Julius 23-an 150 indian megtamadta a Caloosahatchee folyo menten egy kereskedelmi pontot, amelyet 23 katona ?rzott William S. Harney ezredes felugyelete alatt. Nehany katona eljutott a folyoig, s csonakon elmenekult, kozottuk Harney ezredes is, de a legtobb katonat es az ott tartozkodo civileket megoltek. A "spanyol" indianokat vadoltak a gyilkossagokert, de nagy volt a valoszin?sege annak, hogy Sam Jones volt felel?s erte, aki id?kozben szovetsegek kotott a mikaszuki torzzsel. ^[42]

Az katonasag verebeket vetett be az indianok felkutatasaban, de keves sikerrel. Taylor ellen?rz? rendszere mozgasban tartotta ugyan az indianokat, de nem tudta a teruletet megtisztitani t?luk. Vegul 1839 majusaban Zachary Taylort, aki a leghosszabban szolgalt a floridai haboruban Walker Keith Armistead tabornok valtotta fel. Armistead azonnal utasitast adott a szeminolok rejtek taborainak felkutatasara. Felegettek foldeket, szelnek eresztettek a lovakat, haziallatokat. A nyar kozepere a hadsereg felegetett 2 km² termenyt. ^[43]

A tengereszet nagy szerepet jatszott a haboruban. Felhajoztak a folyokon az Everglades mocsarvidekere. Kes?bb John T. McLaughlin hadnagy parancsba kapta, hogy a tengereszet es a katonasag ketelt? csapatot hozzon letre. McLaughlin tamaszpontjat Tea Table Key-nel allitotta fel. 1840 decemberet?l 1841 . januar kozepeig kenukkal keletr?l nyugatra atfesultek az Everglades-t. ^[44]

Indian Key [ szerkesztes ]

Indian Key egy kis sziget fels? Florida Key-nel. 1840 -ben egy uj megyet (Dade County) hoztak letre, melynek szekhelye lett. 1840 . augusztus 7-en egy nagy csoport "spanyol" indian beosont Indian Key-be. Egy ember riadoztatta az 50 f?nyi lakossagot, de csak negyvenen tudtak elmenekulni. A halottak kozott volt Dr. Henry Perrine, korabbi mexikoi konzul, aki Indian Key-en vart arra, hogy a felszigeten a kongresszustol jutalmul kapott 93 km²-nyi foldjen letelepedjen.

A Tea Table Key tengereszeti tamaszponton csak egy orvos es a betegei, valamint 5 tengeresz volt. Ez a kis csoport megtoltott par agyut probalta megtamadni az indianokat Indian Key-nel. Az indianok visszatuzeltek, de az agyuk felmondtak a szolgalatot, es a tengereszeknek vissza kellett vonulniuk. Az indianok felegettek az epuleteket Indian Key-en.

1840 decembereben Harney ezredes 90 emberevel megtalalta a "spanyol" indianok taborat melyen az Evergladesban. Vezet?juket, Chakaikat megoltek es nehanyat felakasztottak. ^[45]

A haboru befejez? szakasza [ szerkesztes ]

Armistead 55 000 dollart kapott az indian vezet?k lefizetesere. Echo Emathlat, egy tallahassee f?nokot megvesztegettek, de legtobb tallahassee f?nokot nem tudtak megvenni. Vegul Coosa Tustenuggee elfogadott 5000 dollart, hogy hozza az embereit. Kisebb f?nokok 200 dollart kaptak, minden harcos 30-at es egy puskat. 1841 tavaszan Armistead 450 szeminolt kuldott nyugatra es meg 236 indian vart a Brooke er?dnel a szallitasra. Armistead becslese szerint 120 harcost szallitott nyugatra es nem tobb mint 300 maradt Floridaban. ^[46] 1841 majusaban Armistead helyere William Jenkins Worth ezredes kerult. Mivel a haboru nagyon nepszer?tlen volt, koltsegveteset csokkentettek. A katonasagnak dolgozo kozel 1000 civilt elbocsatottak, s kisebb csoportokat kuldtek az indianok hatastalanitasara, mellyel vegul Eszak-Floridabol ki?ztek az indianokat. ^[47]

A katonasag tovabbi nyomast gyakorolt az indianokra. Nehany csoport elfogadta a lefizet? penzt, hogy elkeruljek az ehezest. Masokat elfogtak, amikor a megegyezesre mentek. Coacoochee-t masodszor is elfogtak, es egy nagy osszeggel meggy?ztek az egyuttm?kodesr?l. ^[48]

1842 elejen Worth ezredes javasolta, hogy az ittmaradt indianokat hagyjak beken. A megmaradt szeminolok maradhattak Florida delnyugati reszen kijelolt rezervatumokban, es ezzel a masodik szeminol haboru veget ert 1842 . augusztus 12-en . ^[49]

Ugyanebben a honapban a Kongresszus szabad foldet biztositott megm?velesre olyan telepeseknek, akik kepesek megvedeni magukat az indianokkal szemben. 1842 vegen azokat az indianokat, akik a rezervatumon kivul eltek, korbe fogtak, s nyugatra szallitottak ?ket. 1843 aprilisaban a hadsereg letszamat csokkentettek Floridaban. 1843 novemberben Worth jelentette, hogy megkozelit?leg 95 ferfi es 200 asszony es gyermek el a rezervatumokban, minden tovabbi veszely megsz?nt. ^[50]

Utohatasok [ szerkesztes ]

A masodik szeminol haboru 40 ezer dollarba kerult, amely ma 40 millio dollart tenne ki. Tobb mint 40 ezer katona es onkentes harcolt. 1500 katona halt meg tobbnyire betegsegben es sok indian vesztette el eletet es otthonat. A becslesek szerint 300 katona es 55 onkentes halt meg harcokban. ^[51]

Nincsenek adatok arrol mennyi szeminol harcost oltek meg, es hanyan haltak ehen Floridaban es utjuk soran nyugat fele, es miutan elertek az indian teruleteket. Tovabba arrol sincs feljegyzes, hogy mennyi civil lakost oltek meg a szeminolok a haboru alatt. ^[52]

A masodik es a harmadik haboru kozti id?szak [ szerkesztes ]

Beke kovetkezett Floridaban, az indianok a rezervatumokban maradtak. Az elszortan lakok kezdtek kozelebb menni a rezervatumokhoz. James Knox Polk elnok 1845 -ben kijelolte azt a 30 km szeles foldsavot, amelynel kozelebb nem lehet letelepedni a rezervatumokhoz. Senki nem tarthatott igenyt foldre ezen a zonan belul, es a bekebiro keresre kitelepiti azokat, akit a kozbens? teruleten letelepednek.

1845-ben Thomas P. Kennedy, aki egy boltot nyitott a Brook er?dnel, halaszhelyet keresked?pontta alakitotta at az indianok szamara. Az uzlet nem ment jol, mert a feherek, akik egetett szesszel lattak el az indianokat, megfenyegettek ?ket, hogy nyugatra kuldik azt, aki Kennedy boltjaba megy. ^[53]

A floridai tisztsegvisel?k tovabb er?ltettek az indianok eltavolitasat az allambol. Az indianok a maguk reszer?l probaltak a kapcsolataikat a feherekkel redukalni annyira, amennyire csak lehetett. 1846 -ban John T. Sprague kapitany volt megbizva az indian ugyekkel Floridaban. Nagyon nehezen tudott kapcsolatot teremteni az indian vezet?kkel. Bizalmatlanok voltak a katonasaggal szemben korabbi tapasztalataik miatt, amikor a feher zaszlo alatt a targyalasra megjelen? vezet?ket foglyul ejtettek. 1847 -ben Sprague vegul az osszes indian vezet?vel talalkozott egy nyomozas alkalmaval. Jelenteseben 120 harcosrol, beleertve Billy Bowlegs szeminol csoportjat, 30 mikaszuki indiant Sam Jones vezetesevel, 12 krik (muscogge nyelvet beszel?) Chipco csoportjahoz tartozo, 4 yuchi es 4 choctaw indianrol szamol be. Becslese szerint 100 asszony es 140 gyerek volt kozottuk. ^[54]

Indian tamadas [ szerkesztes ]

A keresked? hely Pine szigeten 1848 -ban leegett, es 1849-ben Thomas Kennedy uj partnerevel John Darlinggal engedelyt kapott egy masik kereskedelmi pont letrehozasara a Paynes pataknal a Peace folyo mellekaganal. Egy csoport indian a rezervatumon kivul elt ebben az id?ben. A "kivulallok" 20 harcosbol alltak Chipco vezetese alatt, kozejuk tartozott 5 Muscogee es 7 mikaszuki, 6 szeminol, 1 krik es 1 yuchi.

1849 . julius 12-en ennek a csoportnak 4 tagja megtamadt egy farmot az Indian folyonal a Pierce er?dt?l egy kicsit eszakra, megoltek egy ember es megsebesitettek egy asszonyt. A tamadas hirere a keleti part lakoi St. Augustine-ba menekultek. Julius 17-en 4 "kivulallo", aki reszt vett a farm megtamadasaban, es 5 ferfi, aki nem vett reszt benne, egyuttesen megtamadtak a Kennedy es Darling boltot. Ket embert, kozottuk Payne kapitanyt megoltek, egy masik dolgozot es feleseget megsebesitettek, amikor a gyerekeket probalta buvohelyukre kiserni. ^[55]

A katonasag nem volt felkeszulve arra, hogy indian harcokba bonyolodjon. Csak nehany ember allomasozott Floridaban, es nem volt szandekukban gyorsan intezkedni, hogy megvedjek a telepeseket es elkapjak az indianokat. A floridai hadseregek vezetese David E. Twiggs tabornok feladata lett, aki onkentesekre bizta a telepulesek vedelmet. John Casey kapitany, aki az indian kitelepitesekkel foglalkozott, egy talalkozot szervezett Twiggs es az indian vezet?k kozott Charlotte Harbor-nal. A talalkozon Billy Bowlegs megigerte, hogy mas vezet?k beleegyezesevel 30 napon belul megtalalja azokat, akik felel?sek a katonasag megtamadasaert. Oktober 18-an Bowlegs csak harom embert allithatott el?, mert nehanyukat szokes kozben megoltek. ^[56]

Twiggs elegedetlenseget fejezte ki, s elrendelte az indianok kitelepiteset Floridabol. A kormany haromfele taktikat hasznalt a kitelepiteshez. A katonasag szamat novelte 1500 f?re, kb. 100 ezer dollar szant a vezet?k megvesztegetesere, s vegul egy indian vezet?t hoztak az Indian Teruletekr?l, hogy a tavozasrol meggy?zze a Floridaban el? indianokat. A mikaszuki Kapiktoosootse beleegyezett, hogy embereit nyugatra vezesse. 1850 februarjaban 74 indian szallt hajora New Orleans -ban. A kormany 15 953 dollart fizetett ki megvesztegetesre es karpotlasra a hatrahagyott foldekert.

A kitelepites soran egy-ket incidens megrontotta a kapcsolatot. Egy muskogee es a mikaszuki indian ugyanabban az id?ben ment New Orleans-ba kereskedni, amikor Kapiktoosootse, s ?ket is akaratuk ellenere elszallitottak nyugatra. Marciusban lovas katonak hatoltak be messze a rezervatum teruletere, s ennek eredmenyekeppen az indianok felbontottak a szerz?dest. Aprilisban Twiggs tabornok jelentette Washingtonnak, hogy nincs remeny az indianok teljes elszallitasara. ^[57]

1850 augusztusaban megoltek egy arva fiut, aki meghalt szulei eszak-kozep floridai farmjan elt, es a gyanu az indianokra terel?dott. Emellett sok mas panasz is erkezett Washingtonba. Az elnok az egesz torzset tette felel?sse a tortentekert. Casey kapitany aprilisban talalkozott Bowlegs-szel, aki megigerte, hogy a gyilkost el?allitja. Ugy t?nt, hogy Chipco csoportja felel?s a gyilkossagert, akik felett Bowlegs nem rendelkezhetett. Chipco kiszolgaltatott Casey-nek harom embert, s a kapitany hitt neki. A harom ember probalta bizonyitani artatlansagat, s vegul szokessel probalkoztak, de elkaptak ?ket, es a cellajukban lancra vertek. Kes?bb felakasztva talaltak mindharmukat. Egyikuk meg elt, mikor megtalaltak, de nem vagtak le a kotelr?l, amig nem halt meg. Az ?r, aki a foglyokat lancraverte, az aposa volt az egyik embernek, akit a Kennedy es Darling boltnal megoltek 1849-ben. ^[58]

Tovabbi kitelepitesek [ szerkesztes ]

1851 -ben Luther Blake tabornokot biztak meg az indianok nyugatra telepitesevel. Korabban sikeresen kitelepitette a cherokee indianokat Georgiabol, felteteleztek, hogy a szeminol ugyet is hasonlo eredmennyel fogja kezelni.

Minden ferfire 800 dollart, asszonyra es gyerekre pedig 450 dollart kolthetett. El?szor elment az Indian Teruletekre tolmacsot keresni es 1852 marciusaban visszatert Floridaba. Messze bement a foldekre, hogy talalkozzon indian vezet?kkel es juliusban 16 indiant kuldott nyugatra. Billy Bowlegs allhatatosan maradt Floridaban, ezert Blake elvitte Bowlegs-t es mas indian vezet?t Washingtonba. Millard Fillmore elnok eremmel tuntette ki es harom tarsaval egyutt meggy?ztek ?ket egy egyezmeny alairasaval, miszerint elhagyjak Floridat.

Az indian vezet?ket elvittek Baltimore -ba, Philadelphia ba es New York ba is. Azonban amikor visszatertek Floridaba, az egyezmenyt visszautasitottak. 1853 -ban Blake generalist elbocsatottak es Casey kapitanyt helyeztek vissza, hogy az indian kerdest megoldja. ^[59]

1851 januarjaban a F loridai Torvenyhozo Testulet a floridai hadsereg iranyitasara letrehozott egy parancsnoki poziciot es Thomas Brown kormanyzo Benjamin Hopkinst jelolte ki annak betoltesere. Az eltelt ket ev alatt a katonasag azokat az indianokat uldozte, akik a rezervatum hatarain kivul telepedtek le. Ez alatt az id? alatt a katonasag elkapott egy ferfit, nehany asszonyt es 140 disznot. Egy id?s indian asszony ongyilkossagot kovetett el a fogsag alatt, mig a csaladja elmenekult. ^[60]

A floridai hatosagok nyomasara a kormany ismet akcioba lepett. Casey kapitany folytatta a szeminolok meggy?zeset, de nem sok sikerrel. Casey Billy Bowlegs-t es masokat ismet Washingtonba kuldte, de a vezet?k visszautasitottak az egyezmeny alairasat. 1854 augusztusaban Jefferson Davis hadugyminiszter egy programot kezdemenyezett, hogy a szeminolokat egy vegs? konfliktusba kenyszeritse. Kereskedelmi zarlatot rendeltek el, s az indianokkal nem szabadott kereskedni. A foldeket felmertek es eladasra ajanlottak fel Del-Floridaban, s egy er?sebb hadsereg jelenletevel probaltak vedelmezni az uj telepeseket. Davis kijelentette, ha az indianok nem egyeznek bele a tavozasba, a hadsereg fogja ?ket kenyszeriteni arra. ^[61]

Harmadik szeminol haboru [ szerkesztes ]

A hadsereg szamanak novelese es az indian tamadasok [ szerkesztes ]

1855 vege fele tobb mint 700 f?nyi katonasag allomasozott a felszigeten. Ebben az id?ben a szeminolok elhataroztak, hogy a folyamatosan novekv? nyomasra, es az elszenvedett serelmekert visszautnek, amikor alkalom adodik szamukra. Ennek Sam Jones volt az ertelmi szerz?je, de Chipco ellene volt. 1855 . december 7-en George Hartsuff hadnagy, aki mar korabban vezetett ?rjaratokat a rezervatumba, 10 katonaval es ket vagonnal elhagyta Fort Myers-t. Nem talaltak egyetlen indiant sem, csak kukoricafoldeket hagytak el, es harom elhagyott falut, beleertve Billy Bowlegs falujat. December 19-en este Hartsuff kijelentette, hogy masnap reggel visszaternek az er?dbe. Reggel, amint keszul?dtek a tavozasra, Billy Bowlegs 40 emberevel megtamadta a tabort. Negy katonat megl?ttek, kozottuk Hartsuff hadnagyot is. Meggyilkoltak 4 embert es megskalpoltak ?ket, megoltek a vagonhuzo szamarakat, felgyujtottak a vagonokat es tobb lovat elvittek. Heten tudtak visszaterni az er?dbe, kozuluk negyen megsebesulve. ^[62]

Amint a tamadas hire elert Tampaban, a varosban katonai vezet?t valasztottak, s csapatot szerveztek. Az ujonnan letrehozott katonai csoport a Beke folyo volgyebe masirozott, hogy meg tobb embert toborozzanak, es elindultak a folyo menten. James Broome kormanyzo onkentes egysegeket kezdett szervezni. Mivel az allamnak csekely volt a koltsegvetese, probalta a katonasaggal elfogadtatni az onkenteseket. Jefferson Davis hadugyminiszter elfogadott 260 embert. Broome kormanyzo pedig 400 embert probalt mozgositani, hogy az allamot ellen?rzese alatt tarthassa. Az ellatmany reszben a lakossag adomanyaibol szarmazott. Broome kormanyzo Jesse Cartert ? katonai rang nelkul ? jelolte ki a csoport vezetesere. A Tampai ujsag megjegyezte, hogy a lovas ?rjarat megfelel egy nyitott terulethez, de a szeminolok jobban latjak ?ket amint kozelednek. ^[63]

1856 . januar 6-an ket embert meggyilkoltak a Miami folyo tol delre. A telepesek azonnal a Dallas er?dbe es Key Biscayne-be menekultek. Ocsen Tustenuggee iranyitasa alatt a szeminolok a Denaud er?dnel a hatf?s ?rjaratbol hatot megoltek. Annak ellenere, hogy a teruletet katonai egysegek vedtek, a szeminolok razziaztak a Tampa-obol deli partjain.

A mai Sarasota teruleten megoltek egy embert, a hazat felegettek, es 1856 . marcius 31-en tamadast kisereltek meg a Braden Castle ultetveny ellen, amely Dr. Joseph Braden otthona volt. A "kastely" tul er?s volt szamukra, de het rabszolgat es nehany szamarat magukkal vittek. A szeminolok fosztogatasaik soran gyorsan haladtak el?re. Amikor Big Charley embereivel az Apopka Creek menten megalltak, hogy elfogyasszak az ellopott marhat, a katonasag rajtuk utott. Kett?t kozuluk megoltek, a foglyul ejtett rabszolgakat es a szamarakat visszakuldtek Dr. Braden ultetvenyere. Az egyik megolt szeminol indian skalpjat Tampaban, a masiket pedig Manateeben tettek ki kozszemlere. ^[64]

Aprilisban a hadsereg es mas katonai ?rjaratok ellen?riztek a rezervatumok kornyeket, de csak minimalis kapcsolat volt kozottuk. Aprilis folyaman egy hatoras csata robbant ki Bowler Town kozeleben. Az utkozetnek negy halalos aldozata es harom sebesultje volt. A szeminolok kisebb tamadasai folytatodtak szerte az allamban. 1856 . majus 4-en Tampatol eszakra egy 15 f?b?l allo szeminol indian csoport megtamadta Robert Bradley kapitany hazat es megoltek ket gyermeket. A tamadas soran Bradley megolt egy szeminol indiant. Azert valasztottak az ? csaladjat celpontul, mert a masodik szeminol haboru idejen megolte Tigris Farok testveret.

Majus 17-en az indianok kozep Floridaban megtamadtak a vonatot, es megoltek harom embert. A levelhordast es a postakocsi szolgaltatast felfuggesztettek, amig a katonasag nem tudott vedelmet biztositani szamukra. ^[65]

1856 juniusaban a szeminolok megtamadtak egy farmot a Meade er?dt?l 3 km-re. A haz lakoi szerencsesen bemenekultek a hazba, s tartottak magukat. A puskaloveseket meghallottak a Meade er?dben, es het katona a segitsegukre siettek. Az osszecsapas soran 3 katonat megoltek, masokat megsebesitettek. Tobb katona uldoz?be vette a szeminolokat, de a hirtelen tamadt es? megnedvesitette a puskaport. Junius 16-an egy 20 f?s csoport a Fraser er?db?l meglepetesszer? tamadast inditott a szeminolok ellen a Peace folyonal, s megoltek nehany indiant. Miutan ket emberuket elveszitettek es harom sebesultjuk is volt, visszavonultak. Allitasok szerint tobb mint 20 indiant megoltek, de a szeminolok csak negy halottat ismertek el. Azonban koztuk volt Ocsen Tustenuggee, az egyetlen olyan f?nok, aki tamadasokat vezetett telepulesek ellen. ^[66]

Florida lakossaga kiabrandult a katonasagbol. Panaszuk f? oka az volt, hogy a katonak csak szinleltek az ?rjaratokat egy vagy ket napig, azutan hazamentek dolgozni a foldjeikre, vagy haszontalanul toltottek az idejuket, reszegeskedtek es loptak. A tiszteket azzal vadoltak, hogy nem toltottek ki a szukseges papirokat a jelentesekhez, de a legfontosabb az volt, hogy a katonasag hatastalannak bizonyult a tamadasok ellen. ^[67]

Uj strategia [ szerkesztes ]

1856 szeptembereben William S. Harney dandartabornok, mint a szovetsegi csapatok parancsnoka visszatert Floridaba. Okult a szeminolok ellen vivott haboru tapasztalataibol, igy egy er?drendszert epitett keresztul Floridan, s a jar?rok melyen benyomultak a szeminolok teruletere. Terve az volt, hogy a szeminolokat bezarja a Nagy Ciprus Mocsarba es az Everglades -be, mert azt hitte, hogy az es?s id?szakban nem lesznek kepesek fennmaradni. Azt remelte, hogy el tudja kapni az indianokat, amikor elhagyjak az elaradt menedekhelyuket, amikor szaraz teruleteket keresnek a gabona termeleshez.

El?szor azonban megprobalt ismet egyezkedni a szeminolokkal, de nem tudott kapcsolatot teremteni veluk. 1857-ben januar elejen elrendelte, hogy csapatai uldozzek az indianokat. Harvey terve azonban keves eredmennyel jart, igy az otodik gyalogsagot athelyeztek Kansas -ba az aprilisban kitort lazadas leveresere. ^[68]

Gustaus Loomis ezredes valtotta fel Harney dandartabornokot, de az otodik gyalogsag kivonasaval csak 10 csapat maradt a negyedik tuzerseg szamara, amelyet kes?bb negy csapatra csokkentettek. Loomis onkentesekb?l allo csonakos csapatokat szervezett. Fem "aligatorcsonakot" hasznaltak, amelyet kulon arra a celra epitettek, hogy a Nagy Ciprus Mocsarban es Everglades-en hasznaljak. A 9 meter hosszu csonak mindket vegen csucsosan vegz?dott, es 16 emberrel konnyeden siklott a majd 1 meteres vizen. Ezek a csapatok sok indiant elfogtak, de tobbnyire gyerekeket es asszonyokat.

A hagyomanyos csapatok mar nem voltak ilyen sikeresek. A megfigyelesek szerint az indianok konnyen el tudtak kerulni a katonai ?rjaratokat. Teny, hogy az ujonnan besorozottak nagy resze bevandorlo volt, akik meg nem tudtak alkalmazkodni a helyi korulmenyekhez. ^[69] 1857 szeptembereben tiz katonai csapattal, ? osszesen 800 emberrel ? b?vult a floridai katonasag letszama. Ezek a csapatok novemberben foglyul ejtettek 18 asszonyt es gyermeket Billy Bowlegs csoportjabol. A csapatok talaltak nehany varost es megm?velt foldeket, amelyeket megsemmisitettek. 1858 januarjaban a csapatok bevonultak a Nagy Ciprus Mocsar teruletere es ismet megsemmisitettek a fellelt telepuleseket es a megm?velt teruleteket.

Januarban az Indian Teruletekr?l egy delegacio erkezett hogy kapcsolatot teremtsen a helyi indianokkal. A floridai katonai csapatok keszen alltak, s figyeltek az esemenyeket. Vegul a kapcsolat letrejott az indian delegacio es a floridai indianok kozott. Bowlegs vegul feladta teruletuket, es hajlando volt az Indian Teruletekre telepulni kulonvalasztva a krik indianoktol. Minden harcosnak igertek 500 dollart es az asszonyoknak 100 dollart foldjeikert karpotlasul. Majus 4-en 163 szeminol indiant szallitottak New Orleansba. 1858 . majus 8-an Loomis ezredes kijelentette, hogy a haborunak vege. ^[70]

A haboru utohatasa [ szerkesztes ]

Amikor Loomis ezredes bejelentette, hogy a harmadik szeminol haborunak vege, azt hittek, hogy csak 100 indian maradt Floridaban. 1858 decembereben egy masik kiserletet tettek a hatramaradt indianok nyugatra telepitesere. 75 szeminol jelentkezett, es 1859. februar 15-en nyugatra szallitottak ?ket. Azonban Sam Jones csoportja Delkelet-Florida belteruletein maradt. Chipo csoportja pedig az Okeechobee to eszaki reszen elt. A katonasag nem fedezte fel ?ket.

Miutan bejelentettek, hogy a haborunak vege, s a szeminol indianok nem adtak eletjelt magukrol, a katonasagot attelepitettek mas teruletekre. Az er?dok nagy resze elhagyotta valt, s a felhasznalhato anyagait hamarosan a lakossag szethordta. 1862-ben kapcsolatot teremtettek Sam Jones-szal, s megigertettek vele, hogy a polgarhaboru idejen semleges marad, de az indianokat nem erdekelte a polgarhaboru.

Az 1868-as floridai alkotmany adott egy helyet a szenatusban a szeminoloknak, de az indianok sosem toltottek be a poziciot es igy 1885-ben toroltek ?ket az alkotmanybol. ^[71]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• The Seminole Wars: America's Longest Indian Conflict (Florida History and Culture)

by John Missall, Mary Lou Missall

• Collier, Ellen C. 1993. Instances of Use of United States Forces Abroad, 1798 ? 1993. at Naval Historical Center ? URL retrieve April 18, 2008.
• Higgs, Robert. 2005. “Not Merely Perfidious but Ungrateful”: The U.S. Takeover of West Florida. at The Independent Institute ? URL Hozzaferes ideje: April 18, 2008.
• Forras* Lacey, Michael O., Maj. 2002. Military Commissions: A Historical Survey. The Army Lawyer, March, 2002. Department of the Army Pam. 27-50-350. P. 42. at [3] ? URL Hozzaferes ideje: April 18, 2008.
• Vocelle, James T. 1914. History of Camden County Georgia.Camden Printing Company
• Charlton W. Tebeau and William Marina: A History of Florida Third Edition, University of Miami Press, Coral Gables, FL
• Hitchcock, Ethan Allen. (1930) Edited by Grant Foreman. A Traveler in Indian Territory: The Journal of Ethan Allen Hitchcock, Late Major-General in the United States Army. Cedar Rapids, Iowa: Torch.
• Mahon, John K. 1967. History of the Second Seminole War. Gainesville, Florida: University of Florida Press.
• Covington, James W. 1993. The Seminoles of Florida. Gainesville, Florida: University Press of Florida. ISBN 0-8130-1196-5 .
• US History.com ? Third Seminole War

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Florida
• szeminol indianok
• Ot Civilizalt Torzs
• indianok
• floridai indian torzsek
• krik indianok
• Indian Ujraszervezesi Hatarozat
• indiankitelepitesi hatarozat