한국   대만   중국   일본 
Szeleta-zsomboly ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Szeleta-zsomboly

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Szeleta-zsomboly
A Szeleta-zsomboly bejárata 2022-ben
A Szeleta-zsomboly bejarata 2022-ben
Hossz 645 m
Melyseg 101,5 m
Magassag 0 m
Fugg?leges kiterjedes 101,5 m
Tengerszint feletti magassag 377 m
Orszag Magyarorszag
Telepules Miskolc
Foldrajzi taj Bukk-fennsik
Tipus id?szakosan aktiv viznyel? barlang
Barlangkataszteri szam 5363-51
Elhelyezkedese
Szeleta-zsomboly (Magyarország)
Szeleta-zsomboly
Szeleta-zsomboly
Pozicio Magyarorszag terkepen
e. sz. 48° 06′ 38″ , k. h. 20° 37′ 53″ Koordinatak : e. sz. 48° 06′ 38″ , k. h. 20° 37′ 53″
A Wikimedia Commons tartalmaz Szeleta-zsomboly temaju mediaallomanyokat.

A Szeleta-zsomboly Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai kozul az egyik. A Bukki Nemzeti Parkban lev? Bukk-videk teruleten helyezkedik el. Magyarorszag nyolcadik legmelyebb barlangja volt.

Leiras [ szerkesztes ]

A Kis-fennsikon, a Szeleta-barlang kozeleben, a Szeleta-barlangtol E-ra, a Szeleta-tet? n, a piros negyzet jelzes? turistaut mellett van a Szeleta-zsomboly bejarata. Egy id?szakosan m?kod?, viznyel? tobor aljan van a barlang bejarata. Triasz meszk?ben keletkezett a fejl?d?, aranylag fiatal, id?szakosan aktiv viznyel?barlang . A barlang bejarati aknasora csapadekos id?ben, vizszintes resze pedig id?szakonkent vezet vizet. A Tavas-terem ben egy allando viz? forras ered. Sz?k jarataiban negy szifon talalhato. A barlang vizszintes kiterjedese 125 m.

A nagyon arvizveszelyes barlang bejarasa nehez. A nagy patkosdenever kedvelt telel?helye. A Bukki Nemzeti Park Igazgatosag engedelyevel, koteltechnikai eszkozok alkalmazasaval es elektromos vilagitoeszkoz hasznalataval latogathato a lezart uregrendszer. Naponta egy csoport tekintheti meg, amely legfeljebb 8 szemelyb?l allhat. Baleset eseten nem megoldhato a barlangbol torten? kimentes.

El?fordul a barlang az irodalmaban Szeletai aknabarlang (Kordos 1984), Szeletai akna-barlang (Bertalan 1976), Szeletai-zsomboly (Balazs 1960), Szeletai zsomboly (Kadi? 1938), Szeleta Shaft (Kordos 1977), Szeleta-tet?i viznyel?barlang (Bertalan 1976), Szeleta-tet?i-viznyel?barlang (Kordos 1984) es Szeleta zsomboly (Sch?nviszky 1937) neveken is. A Szeleta-zsomboly nev a Kerekes Jozsef altal irt, 1938-ban megjelent tanulmanyban lett el?szor publikalva.

Kutatastortenet [ szerkesztes ]

Seb?s Karoly 1931-ben vizsgalta a barlangot. A Barlangvilag 1932. evi evfolyamaban emlitette meg a barlangot Kadi? Ottokar , amely az els? publikalt emlitese a zsombolynak. Kerekes Jozsef 1937-ben, hoolvadaskor figyelte meg a viznyel?t m?kodes kozben. A Kadi? Ottokar altal irt, 1952-ben befejezett keziratban az olvashato, hogy a barlang kis meret? bejarata egy 43 m mely es nagyon sz?k hasadekba vezet, melynek alja kis teremben vegz?dik.

Az 1955. evi Hidrologiai Kozlony ben megjelent, Borbely Sandor altal irt tanulmanyban szo van arrol, hogy a Magyar Hidrologiai Tarsasag Zsombolykutato munkabizottsaganak a Bukk hegysegben vegzett barlangfeltarasai soran nem kerult el? aktiv vizjarat, a Szeleta zsomboly kivetelevel. A Szeleta-zsombolyban is csak lattak, hogy maguk alatt viz van, de nem tudtak lejutni a vizig. Hamor templomatol EEK-re, 550 m-re, a Szeleta-tet?n, 380 m tszf. magassagban helyezkedik el a barlang bejarata. A ketszintes barlang mostanaig 14 m melysegig volt ismert. 1952-ben kezdtek el kibontani a Szeleta zsomboly masodik szintjen talalhato, tormelekkel eltom?dott, 4 m hosszu, nagyon lejt? sz?k folyosot. Ez egy hasadekfolyosoba torkollott, amely 40?50 cm atlagszelesseg?, 8,7 m hosszu es lepcs?zetesen lejt. A hasadekfolyoso aljan kezd?dik a 3. szamu akna. Az akna 8,4 m mely, mellette pedig huzodik egy masik, de hasonlo akna.

A munkabizottsag 1952-ben 30 m-ig tarta fel a zsombolyt. 1952-ben meggatolta a tovabbi kutatasokat az es?s id?jaras. A munkabizottsag tagjai 1953. marcius 8-an, megint megprobaltak megtalalni a 3. szamu akna folytatasat. Az akna aljaban kibontottak egy sz?k folyosot, ahol ? egy sziklafuggony levesese utan ? sikerult atjutni egy 8 m-es akna tetejere. Az aknan leereszkedve, kisse tavolabb talaltak egy 6 m mely aknat, majd egy 12 m-es aknat, vegul pedig egy 4 m-es aknat. Innen akkor nem tudtak tovabbjutni. Kes?bb, a 12 m-es aknabol, egy tagabb repedesen keresztul leereszkedtek 92 m melyre. Innen egy olyan repedes halad lefele, mely atlag 10?15 cm szeles. Ezen nem lehet melyebbre kerulni. A zsomboly nagyon korrodalodott, tobb pontjan latszanak nagyon szep cseppk?kepz?dmenyek es cseppk?kergez?desek. Kisse nedves, meg a legszarazabb id?ben is megfigyelhet? gyenge vizmozgas. Vizben csobban a VIII-as aknabol nyilo hasadekba ledobott k?. A tanulmanyban van egy Bukk hegyseg terkepvazlat (1. abra), amely bemutatja a Szeleta-zsomboly foldrajzi elhelyezkedeset. A publikacioba bekerult a barlang hosszmetszet terkepe (3. abra).

A Szeleta-zsomboly bejarata 2022-ben

Balazs Zoltan 1960-ban arrol szamolt be, hogy a Magyar Hidrologiai Tarsasag Zsombolykutato Munkabizottsaganak tagjai az addig 14 m-nek ismert zsombolyt 92 m melysegig tartak fel. Kordos Laszlo 1984-ben kiegeszitette ezt az informaciot azzal, hogy a feltaras 1952-ben kezd?dott, es 1955-ben ertek el a 92 m melyseget Laner Oliverek . A Karszt- es Barlangkutato 1961. evi evfolyamaban megjelent es Buczko Emmi altal osszeallitott tablazat szerint a Szeleta-zsomboly Magyarorszag 8. legmelyebb barlangja. A 90 m mely barlang Fels?hamoron talalhato. A Miskolci Zsombolykutato Csoport merte fel a barlangot, amely kozeps? triasz anisusi meszk?ben kepz?dott.

1970 vegen a 90 m mely barlang Magyarorszag 12. legmelyebb barlangja. A Herman Otto Karszt- es Barlangkutato Csoport barlangkutatoi, 1975-ben haromszor jartak benne, hogy megismerjek a barlangot, illetve vizsgaltak a kutatasi lehet?segeket. A csoport tagjai 1976-ban feltartak a barlang egy addig ismeretlen, 50 m-es szakaszat. A zsomboly melysege ekkor 110 m-re n?tt. Az 1976-ban befejezett, Magyarorszag barlangleltara cim? keziratban az olvashato, hogy a Bukk hegysegben, a miskolci Hamoron lev? Szeleta-zsomboly tovabbi nevei Szeletai akna-barlang es Szeleta-tet?i viznyel?barlang . A Szeleta-gerinc toborsoranak legkeletibb tobreben, 380 m tszf. magassagban nyilik. A nyolc szintb?l allo sz?k aknabarlang 92 m mely. A kezirat barlangra vonatkozo resze 1 irodalmi m? alapjan lett irva.

A Szeleta-zsomboly bejarata 2011-ben

1976-ban valt orszagos jelent?seg? barlangga az 5300-as barlangkataszteri teruleten (Bukk hegyseg), Miskolcon lev? Szeleta-zsomboly . Az 1976-ban megjelent, Bertalan Karoly es Sch?nviszky Laszlo altal osszeallitott Magyar barlangtani bibliografia barlangnevmutatojaban szerepel a Bukk hegysegben lev?, miskolci barlang Szeleta-zsomboly neven. A barlangnevmutatoban fel van sorolva 4 irodalmi m?, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1977. majus 30-an osszeallitott, orszagos jelent?seg? barlangok listajan mar nincs rajta a barlang. Az 1977. evi Karszt es Barlang angol nyelv? kulonszamaban megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) cim? kozlemenyb?l megtudhato, hogy a Bukk hegysegben fekv?, 92 m mely Szeleta Shaft 1975. december 31-en Magyarorszag 19. legmelyebb barlangja. Az 1977. december 31-i allapot szerint ( MKBT Meghivo 1978. majus) a Bukk hegysegben lev? es kb. 110 m mely Szeleta-zsomboly az orszag 16. legmelyebb barlangja.

Az 1977. evi Karszt es Barlang ban megjelent osszeallitas alapjan, 1977. december 31-en Magyarorszag 18. legmelyebb barlangja a Bukk hegysegben elhelyezked?, 1977. december 31-en es 1976-ban kb. 110 m mely, 1975-ben pedig 92 m mely Szeleta-zsomboly . A 17. legmelyebb barlang ( Borokas-tebri 2. sz. viznyel?barlang ) szinten kb. 110 m mely. Ez az osszeallitas naprakeszebb az 1978. majusi MKBT Meghivo ban publikalt listanal. 1978-ban vegeztek vizfestest a zsombolyban es felterkepeztek a barlangot. Lukacs Laszlo 1979-ben gy?jtott benne csontokat, melyek holocen korunak bizonyultak. A Herman Otto Barlangkutato Csoport 1979-es csoportjelentese szerint 1976-ban, amikor elkezdtek feltarni a barlangot, akkor 40 m mely volt a zsomboly, 1977-ben pedig 75 m melysegig ertek le a barlangban. 1979-ben sikerult atvesniuk egy sz?kuletet, igy fedeztek fel jelent?s hosszusagu jaratokat. Ugyanekkor megfestettek fluoreszceinnel a patakos ag vizet, amely harom ora mulva a Puskaporosi-forrasokban jelent meg.

1979-ben keszult el a barlang alaprajz terkepe es hossz-szelveny terkepe. Az 1979-ben megjelent, Barlangok a Bukkben cim? konyvben arrol van szo, hogy az 1950-es evek elejen kb. 95 m-ig tartak fel a P jelzes? ut mellett, a Szeleta-barlangtol E-ra, egy toborben lev? fa toveben nyilo Szeleta-zsomboly t. Kurt?rendszere csak barlangkutatoknak jarhato. A barlang sz?k reszei tobbszor eltom?dtek es emiatt nehanyszor ujra felfedeztek az also reszeket. Terkepe csak 78 m-ig abrazolja, de mar a szintes agban folyik a kutatas. A konyvhoz mellekelt, a Bukk hegyseg barlangokban leggazdagabb teruletet bemutato terkepen lathato a 90-es szammal jelolt barlang foldrajzi elhelyezkedese.

A Szeleta-zsomboly bejarata 2022-ben

Az Ujpalota SE Barlangkutato Szakosztalyanak tagjai 1980-ban felmertek a barlang DNy-i agat, de a terkep nem keszult el. Az Avas Del Lakotelepi Sportegyesulet Herman Otto Barlangkutato Szakcsoportnak 1982-ben volt kutatasi engedelye a barlang kutatasahoz. Az 1984-ben kiadott, Magyarorszag barlangjai cim? konyvben reszletesen le van irva. A kiadvany orszagos barlanglistajaban szerepel a Bukk hegysegben lev? barlang Szeleta-zsomboly neven Szeletai aknabarlang es Szeleta-tet?i-viznyel?barlang nevvaltozatokkal. A listahoz kapcsolodoan lathato az Aggteleki-karszt es a Bukk hegyseg barlangjainak foldrajzi elhelyezkedeset bemutato, 1:500 000-es meretaranyu terkepen a barlang foldrajzi elhelyezkedese.

Az 1987. december 31-i allapot alapjan Magyarorszag 37. leghosszabb barlangja az 5363/51 barlangkataszteri szamu, kb. 500 m hosszu Szeleta-zsomboly . A 35. leghosszabb barlang ( Kesel?-hegyi-barlang ), a 36. leghosszabb barlang ( Pisznice-barlang ) es a 38. leghosszabb barlang ( Sziren-barlang ) szinten kb. 500 m hosszu. Az osszeallitas szerint az 1977. evi Karszt es Barlang ban kozolt hosszusagi listaban a Szeleta-zsomboly nincs benne. A Herman Otto Barlangkutato Csoport 1979. evi jelenteseben lev? hosszmetszetr?l van leolvasva, hogy a barlang kb. 500 m hosszu, amelyb?l 200 m van felmerve. Az 1987. december 31-i allapot alapjan Magyarorszag 35. legnagyobb fugg?leges kiterjedes? barlangja az 5363/51 barlangkataszteri szamu es 87 m fugg?leges kiterjedes? Szeleta-zsomboly . A 34. legnagyobb fugg?leges kiterjedes? barlang ( Baradla-tet?i-zsomboly ) szinten 87 m fugg?leges kiterjedes?. Az osszeallitas szerint az 1977. evi Karszt es Barlang ban kozolt melysegi listaban a Szeleta-zsomboly kb. 110 m mely. A Herman Otto Barlangkutato Csoport 1979. evi jelenteseben lev? hosszmetszetr?l van leolvasva, hogy a barlang 87 m fugg?leges kiterjedes?.

A Karszt es Barlang 1989. evi kulonszamaban publikalt, angol nyelv? tanulmanyhoz ( The caves of Hungary ) kapcsolodva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarorszag leghosszabb, es egy olyan lista, amelyben Magyarorszag legmelyebb barlangjai vannak felsorolva. A ket felsorolas szerint a Bukk hegysegben fekv?, 500 m hosszu es 87 m mely Szeleta-zsomboly ( Szeleta Shaft ) 1988-ban Magyarorszag 38. leghosszabb es 35. legmelyebb barlangja. A barlang 1977-ben 110 m mely volt. (1977-ben nem lehetett tudni, hogy a barlang hany meter hosszu.) 1990-ben a Herman Otto Speleo Club SE-nek volt kutatasi engedelye a barlang kutatasahoz.

A Szeleta-zsombolyt lezaro ajto

A 2003-ban kiadott, Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai cim? konyvben lev?, Egri Csaba es Nyerges Attila altal keszitett hosszusagi lista szerint a Bukk hegysegben lev? es 5363-51 barlangkataszteri szamu Szeleta-zsomboly Magyarorszag 49. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben kb. 500 m hosszu barlang 1987-ben 500 m hosszu volt. A konyvben talalhato, Egri Csaba es Nyerges Attila altal keszitett melysegi lista szerint a Bukk hegysegben lev? es 5363-51 barlangkataszteri szamu Szeleta-zsomboly Magyarorszag 36. legmelyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 90 m mely barlang 1977-ben kb. 110 m es 1987-ben 87 m mely volt.

A 2005-ben napvilagot latott, Magyar hegyisport es turista enciklopedia cim? kiadvanyban onallo szocikke van a barlangnak. A szocikk szerint a Szeleta-zsomboly a Bukk hegysegben talalhato barlang. A Kis-fennsikon, a Szeleta-tet?n, a piros negyzet turistajelzes mellett, 377 m tengerszint feletti magassagban van a bejarata. A fiatal viznyel? triasz meszk?ben keletkezett. Bejarati aknasora csapadekos id?ben, szintes jarata id?szakonkent vezet vizet. Seb?s Karoly es Sch?nviszky Laszlo az 1930-as evekben bejartak a barlang eluls?, 14 m-es reszet. Az 1952-ben kezdett es szakaszosan vegzett feltaras eredmenye a kb. 500 m hosszu es 90 m mely uregrendszer. Nagy patkosdenever kedvelt telel?helye teli id?szakban. Laner Oliver ( Lander Oliver ) szocikkeben meg van emlitve, hogy Laner Oliver reszt vett a Szeleta-zsomboly feltarasaban.

2005. szeptember 1-t?l a kornyezetvedelmi es vizugyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bukki Nemzeti Park Igazgatosag m?kodesi teruleten, a Bukk hegysegben talalhato Szeleta-zsomboly a felugyel?seg engedelyevel latogathato. 2005. szeptember 1-t?l a kornyezetvedelmi es vizugyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bukk hegysegben lev? Szeleta-zsomboly fokozottan vedett barlang. A Szegedi Karszt- es Barlangkutato Egyesulet, a Pizolit Barlangkutato Sportegyesulet es a Jakucs Laszlo Barlangkutato es Termeszetved? Egyesulet 2005-ben felmertek a barlangot. Szabo R. Zoltan 2005?2006-ban, a felmeres adatainak felhasznalasaval megszerkesztette a barlang alaprajz terkepet, vetitett-kiforgatott hosszmetszet terkepet es keresztszelveny terkepeit. A barlang a felmeres adatai szerint 646,44 m hosszu, 101,54 m mely es 125 m vizszintes kiterjedes?.

A 2006. evi MKBT Tajekoztato ban kozolve lett, hogy a Bukk hegysegben elhelyezked? Szeleta-zsomboly fokozottan vedett barlang lett. 2007. marcius 8-tol a kornyezetvedelmi es vizugyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bukki Nemzeti Park Igazgatosag m?kodesi teruleten lev? Bukk hegysegben elhelyezked? Szeleta-zsomboly az igazgatosag engedelyevel tekinthet? meg. 2013. julius 19-t?l a videkfejlesztesi miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bukk hegyseg, Bukki Nemzeti Park Igazgatosag m?kodesi terulete) az igazgatosag hozzajarulasaval latogathato. 2015. november 3-tol a foldm?velesugyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bukk hegyseg) fokozottan vedett barlang. 2021. majus 10-t?l az agrarminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szeleta-zsomboly (Bukk hegyseg, Bukki Nemzeti Park Igazgatosag m?kodesi terulete) az igazgatosag engedelyevel latogathato. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidej?leg hatalyat veszti.

Irodalom [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szeleta-zsomboly&oldid=25112080 ”