Szalankemeni csata
A szalankemeni csata korabeli abrazolasa, ( Matthaus Merian rezmetszete, 1702). [1] (Fent a dombon a torok tabor, lent a csaszari allasok, jobbra a Duna)
Konfliktus	A torok ki?zese Magyarorszagrol , a Szent Liga haboruja
Id?pont	1691 . augusztus 19.
Helyszin	Szalankemen , Szerem varmegye (ma: Стари Сланкамен / Stari Slankamen, Vajdasag ).
Eredmeny	A Szent Liga dont? gy?zelme
Szemben allo felek
Habsburg Birodalom   Nemet-romai Birodalom  Habsburg-h? szerb milicia   Oszman Birodalom
Parancsnokok
Badeni Lajos   Guido von Starhemberg altabornagy   Sigbert Heister tabornok   Charles de Commercy herceg  †  Charles-Louis de Souches taborszernagy   Johann Heinrich von Dunewald altabornagy   Hans Albrecht von Barfus altabornagy   Jovan Monasterlija szerb alvajda   Koprulu Musztafa nagyvezir  †   Ibrahim pasa szeraszker  †   Mezzomorte pasa flottaparancsnok Thokoly Imre
Szemben allo er?k
Kb. 33 000 f? [2] 6000 f? szerb milicia 2 magyar huszarezred [3] 90 agyu  Kb. 55 000 f? [2]  ~300 francia tiszt 158 agyu,
Vesztesegek
Kb. 4000 [4] ? 7300 f? [5]  Kb. 12 000 [2] ? 25 000 f? [4]
Terkep
Szalankemen Pozicio Szerbia terkepen
e. sz. 45° 08′ 00″ , k. h. 20° 14′ 00″ 45.133333333333 , 20.233333333333 45.133333°N 20.233333°E Koordinatak : e. sz. 45° 08′ 00″ , k. h. 20° 14′ 00″ 45.133333333333 , 20.233333333333 45.133333°N 20.233333°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Szalankemeni csata temaju mediaallomanyokat.

A szalankemeni csata 1691 . augusztus 19-en zajlott le a delvideki Szalankemen falu mellett, a Duna jobb partjan. A Szent Liga szovetsegeben harcolo, Badeni Lajos ?rgrof vezette Habsburg- es nemet-romai csaszari hader? nagy gy?zelmet aratott a Koprulu Musztafa nagyvezir altal iranyitott, jelent?s szambeli folenyben lev? torok hadak folott.

Mindket hader?t tapasztalt hadvezerek vezettek; a torok tisztikart francia tanacsadok is segitettek. Badeni Lajos csapatai Szalankemennel egy dombhaton foglaltak allast. A Zimonybol kimozdulo torokok az utkozet el?tti ejszaka brilians man?verrel korulzartak a csaszari tabort, elvagva annak utanpotlasat es visszavonulasi utvonalait. A kitoresi kiserletek igen sulyos veraldozatokkal jartak, mert a janicsarok minden rohamot visszavertek, de vegul a korszer?bben felszerelt, jol kikepzett es fegyelmezett, modern tuzerseguk erejere tamaszkodo csaszari egysegek az ?rgrof altal szemelyesen vezetett lovasrohammal, veres kuzdelemben felulkerekedtek.

A csataban elesett maga Koprulu nagyvezir , szamos pasa es torok katonai meltosag. A kereszteny oldalon eletet vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches taborszernagy es Zrinyi Adam magyar zaszlosur, Zrinyi Miklos egyetlen fia. A kereszteny koalicio szalankemeni gy?zelme a Magyarorszag teruletenek a torokt?l elhoditasara inditott Habsburg?torok haboruk egyik legveresebb utkozete volt. A vereseg tobb evvel visszavetette az ujabb torok hadjaratokat a Balkanon, tehermentesitve a Habsburgoknak a rajnai fronton haboruzo haderejet.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

1683 -ban az Oszman Birodalom nagyaranyu offenzivat inditott Becs elfoglalasara, ezzel kitort ? nemet tortenetiroi kifejezessel ? a ?Nagy Torok haboru” . Becs masodik torok ostromanak a lengyel, nemet-romai es Habsburg hader?k 1683 . szeptember 12-en a kahlenbergi csataban veget vetettek, az ostromlo sereget el?ztek, a varost felmentettek, es Magyarorszag teruleten ellentamadasba mentek at. A kereszteny szovetseg hader?i vettek at a kezdemenyezest. 1684 marciusaban megalakult a papa altal kezdemenyezett Szent Liga , amely celul t?zte ki a torok ki?zeset Europabol. Augusztusban I. Lipot csaszar 20 evre szolo fegyverszunetet kotott XIV. Lajos francia kirallyal . A kovetkez? evekben a Szent Liga csapatai lepesr?l lepesre kiszoritottak a torokoket a Magyar Kiralysag es az Erdelyi Fejedelemseg teruleter?l. 1686 -ban ostrommal bevettek Buda varat, 1687 -ben a nagyharsanyi csataban megsemmisit? vereseget mertek a torokokre. 1688 -ban azonban XIV. Lajos, megszegve a regensburgi fegyvernyugvasi szerz?dest, meginditotta a pfalzi orokosodesi haborut . A Habsburg Birodalom haderejenek javat es legjobb hadvezereit a Rajnahoz vezenyelte. A Koprulu Musztafa nagyvezir altal ujjaszervezett oszman hader? ellentamadasba ment at. 1688 szeptembereben a csaszariak meg be tudtak venni Belgradot , de a varost a torokok mar 1690 oktobereben rovid ostrommal visszaszereztek, ezzel egesz Szerbia ismet torok kezre kerult.

1691-ben Koprulu nagyvezir ujabb hadjaratra keszult, az 1690-ben elert eredmenyek kiszelesitesere. A Habsburgok is ujabb sereget gy?jtottek. A csaszar juniusban Lajos Vilmos badeni ?rgrofot nevezte ki f?vezerre, es uj hadjarat inditasaval bizta meg. A Buda alol megindulo hadoszlopokhoz 6000 brandenburgi es 2000 bajor katona is csatlakozott. A kereszteny f?sereg osszletszama mintegy 50 000 f? volt, 90 agyuval. A hatorszag vedelmere Erdelyben 12 000 embert allomasoztattak Veterani lovassagi tabornok parancsnoksaga alatt, Fels?-Magyarorszagon 12 000 katona allt Nigrelli taborszernagy, kassai f?kapitany iranyitasa alatt, 6000 embert a Szeremsegbe rendeltek, hogy Erd?dy Miklos horvat ban seregeit er?sitsek. Badeni Lajos ?rgrof azt tervezte, hogy a f?sereggel Belgrad fele vonulva utkozetet kenyszerit ki, dont? vereseget mer a torokokre, es visszaszerzi az elmult evben elveszitett osszes teruletet. ^[2]

A hader?k felvonulasa [ szerkesztes ]

Amikor a f?vezer hirt kapott arrol, hogy az oszman hader? Belgrad fele vonul, maga is indulast rendelt. Mivel ? maga eppen betegen fekudt, ezert junius 29-en az els? 15 ezred de Souches taborszernagy parancsnoksaga alatt indult del fele Dunapentelen , Dunafoldvaron es Tolnan at. A csaszariak Mohacsnal , a brandenburgiak Barfus altabornagy parancsnoksaga alatt Szekszardnal gyulekeztek. A felgyogyultan erkez? f?vezer szemlet tartott a csapatok felett, majd csatlakozott Guido von Starhemberg altabornagyhoz, aki Eszeken allt az el?veddel. A kereszteny hader? Eszeknel atkelt a Dravan, es a Duna jobb (deli) partjan vonult Belgrad fele, hogy ott talalkozzon az ellenseggel. Julius 22-en Badeni Lajos hirt kapott, hogy II. Szulejman szultan junius 23-an meghalt, tronjat occse, II. Ahmed foglalta el. Julius 29-en a had Petervaradra erkezett. Badeni Lajos itt ellato bazist epitett ki. Az utanpotlast vizi uton, dereglyeken szallitottak a tovabb vonulo hadsereg reszere, a csaszari folyami flottilla vedelme alatt. A flottillat meger?sitettek, mert a torok dunai sajkasok (evez?s hajok), Mezzomorte kapudan pasa parancsnoksaga alatt a kozelben cirkaltak. A had meg Petervaradon allomasozott, amikor Mezzomorte tamadasa miatt a csaszari hajokat vissza kellett vonni Petervaradra, a szarazfoldi had vedelme ala. Meg egy kedvez?tlen hir jott: Titel vara kapitulalt, az egyezkedes soran a torokok lemeszaroltak a csaszari (nemet, magyar es szerb) hely?rseget.

A torok szovetsegeben allo Thokoly Imre , aki portyazo csapataval (zomeben tatarok, romanok es torokok, valamint egy maroknyi kuruc ) Torcsvarnal allt, es Erdelybe keszult betorni, julius elejen Koprulu nagyvezir utasitasara Orsovan es Karansebesen at Lippara vonult, majd a nagyvezir zimonyi taboraba indult.

A kereszteny hader? augusztus 4-en indult tovabb Zimony fele. Augusztus 5?10. kozott Szalankemenben allomasoztak, majd augusztus 12-en megerkeztek Zimony ala. Felderit?inek jelenteseb?l Badeni Lajos tudta, hogy itt a nagyvezir jol er?ditett tabort epitett, amelyben mintegy 90 000 katonat es 200 agyut osszpontositott. Veluk volt 300 francia tiszt is, f?leg hadmernoki es tuzersegi iranyitok, a torokkel szovetseges XIV. Lajos hadseregeb?l. Belgradnal tovabbi 30 000 f?nyi torok sereg allt. A francia tisztek a nagyvezirnek azonnali tamadast tanacsoltak, de Koprulu Musztafa, ismerve a kozeled? hadsereg erejet, ugy dontott, er?ditett allasaiban varja be az ellenseg tamadasat. ^[6]

Augusztus 13-an Badeni Lajos terepszemlet tartott, es a jol elsancolt zimonyi tabor megostromlasat kilatastalannak itelte. Ket napig varakozott seregevel Zimony el?tt, varva, hogy a torokok kimozduljanak a taborbol, es ?k inditsanak tamadast. Ez nem kovetkezett be, a rossz ellatas es a h?seg miatt azonban sok katonaja betegedett meg. Az ?rgrof ? a nagyharsanyi csataban sikerre vezet? strategiat kovetve ? visszavonulast rendelt el, igy remelte az ellenseget biztos allasabol kicsalni. A sereg lassu menetben augusztus 14-en kis tavolsagra hatralt, majd 16?17-en egeszen Szalankemenig huzodott vissza, a falun tul a Verdnik (Vrdnik) hegy deli lejt?in foglalt hadallast. A csaszariak arcvonala ekkor kelet-delkelet fele nezett, ahonnan a torok tamadast varta. A sereg balszarnya a Dunara, jobb szarnya egy aranylag mely foldszakadekra tamaszkodott. ^[6]

A nagyvezir maga szinlelt visszavonulastol tartott, augusztus 15-ig nem mozdult, ekkor azonban ugy itelte, a keresztenyek valoban visszavonuloban vannak, es augusztus 16-an seregevel uldozesukre indult. Augusztus 17-en az oszman sereg is Szalankemenbe ert, es allast foglalt a csaszariak sancaival szemben, mintegy 5000 lepesnyi tavolsagban. A nyari h?segben mindket sereget betegsegek, halalos h?gutak, dezertalasok gyengitettek. A csaszariak 33 000 katonajaval szemben a nagyvezir csapatai mar csak mintegy 50 000 harckepes katonat tudtak allitani. ^[2]

Az utkozet lefolyasa [ szerkesztes ]

Az oszmanok bekerit? man?vere [ szerkesztes ]

Augusztus 17-r?l 18-ra virrado ejszaka Koprulu Musztafa nagyvezir teljes csendben tabort bontatott. Lovassagat megtevesztesul a csaszari allasok el?tt hagyta, osszes tobbi csapataval, beleertve az utanpotlast szallito szekereket es markotanyosokat is, Kereked (Kr?edin) falun keresztul, delr?l nagy ivben megkerulte a csaszariak jobbszarnyat. Az oszmanok ezutan a csaszariak taboratol nyugatra, a Duna fole emelked? magaslaton uj allasokat foglaltak, ahol nyomban sancepitesbe kezdtek. Kes?bb az oszman lovassag ugyanezen az uton kovette a sereg zomet es felzarkozott az oszman jobbszarnyhoz, ezzel bezartak a gy?r?t a Duna partjan allo csaszari tabor korul. A zsenialis hadmozdulat otletet korabbi magyar tortenetirok a nagyvezir taboraban jelenlev? Thokoly Imrenek tulajdonitjak, de kes?bbi kutatasok azt mutatjak, ^[7] hogy a nagy bekerites tervet a nagyvezir francia katonai tanacsadoi dolgoztak ki. ^[8] A torok lovassag a delkelet fele nez? arcvonal deli meghosszabbitasaban, a domb alatti siksagon allt fel, az er?diteseken kivul. Az er?ditett sancokban 40?50 000 f?nyi janicsar gyalogsagot es mintegy 160 agyut helyeztek el, ezeket maga a nagyvezir parancsnokolta. A torok lovassagot Ibrahim pasa szeraszkir (f?vezer) parancsnoksaga ala helyezte, egy kisebb lovas egyseget Thokoly Imre iranyithatott. ^[8]

A csaszari hadsereg ezzel igen veszelyes helyzetbe kerult. A hataban felvonult ellenseg elvagta minden visszavonulasi es utanpotlasi utvonalat. A jelent?s letszamfolenyben lev? oszmanok immar a csaszari tabor fole magasodo terepszakaszon sancoltak el magukat. A masnapot, augusztus 18-at a torokok a sancok epitesevel toltottek. A Dunan felvonult a csaszarinal nagyobb erej? szultani folyami flottilla is. Augusztus 18-an napkozben a torokok rajtautottek a csaszariaknak szant, Petervaradrol vizi uton erkezett, eletfontossagu elelmiszer-szallitmanyon. A szallitmanyt fedez? legenyseget, ket dragonyos ezredb?l es ket vertes ezredb?l kirendelt kulonitmenyt a torokok lekaszaboltak. A 200 szekernyi elelmiszer, 1200 okor, tartalek lo, es mas felszereles az ellenseg zsakmanya lett. ^[8]

Badeni Lajos haditerve es hadrendje [ szerkesztes ]

Badeni Lajos kenyszerhelyzetbe kerult. Hadereje a bekeritesb?l csak ugy szabadulhatott, ha rovid id?n belul tamadast intez a torok allasok ellen. Ehhez azonban sajat hadrendjen is valtoztatni kellett. Augusztus 19-en delel?tt a csaszariak nyugati iranyba forditottak at sajat arcvonalukat, amelyet mintegy 45 000 ember es 90 agyu alkotott. Az arcvonal megforditasa utan Badeni Lajos csatarendbe allitotta csapatait. Harom harcvonalat kepezett:

A jobb szarnyon a gyalogsag zome, 20 zaszloalj allt, ket harcvonalban, a Dunara tamaszkodva, ?ket a francia szarmazasu Charles-Louis (Karl Ludwig) de Souches grof taborszernagy vezette. Mogottuk egy magaslatra felvontatva telepult a csaszari had csaknem teljes tuzersege, innen t?z ala vehettek a torok tabort es a meger?sitett sancokat. A centrumban Hans Albrecht von Barfus altabornagy parancsnoksaga alatt a brandenburgi hadtest allt, ez 17 gyalogos zaszloaljbol es 31 lovas szazadbol (svadronbol) allt. A csaszari balszarny az arcvonal keleti vegen, a siksagon, a torok lovassaggal szemben foglalt allast. Itt 16 gyalogos zaszloalj es 85 lovas szazad er? allt, Johann Heinrich von Dunewald altabornagy parancsnoksaga alatt, harom csoportba tagolva. A magyar huszarsag (Batthyany- es Zichy-huszarok), valamint Jovan Monasterlija rac lovassaga a harmadik harcvonalban allt fel, Johann Andreas Corbelli grof vezer?rnagy f?parancsnoksaga alatt. A balszarny oldalfedezetet Hofkirchen tabornok 21 lovas szazada es 3 gyalogos zaszloalj biztositotta. Badeni Lajos tartalekat egyetlen lovas egyseg kepezte, amelyet a f?vezer a jobb szarny mogott allitott fel, Holstein hercegenek parancsnoksaga alatt. ^[5] A csaszari sereg ellato oszlopa (a ?tren”) a jobbszarny mogott, a Duna partjan allt, ?ket nehany zaszloalj, egy lovas szazad es egy tuzeruteg fedezte.

Az oszmanok nem zavartak meg a man?vert. A tapasztalt Koprulu Musztafa nagyvezir szamara is nyilvanvalo volt, hogy a csaszariaknak hamarosan meg kell tamadniuk a meger?sitett allasokban turelmesen varakozo oszman csapatokat, ezert nyugodtan kivarta a fejlemenyeket. Delutan 3 orara Lajos csapatai keszen alltak a tamadasra.

Lajos ?rgrof haditerve szerint Dunewald altabornagy a bal szarnyon (delnyugaton) allo lovassagaval megrohamozza es szetszorja a torok jobb szarnyan allo szpahi lovassagot, ezutan a meger?sitett sancok gyalogsaganak oldalaba es hataba kerul, kiveti ?ket allasaikbol, es vegul a Dunaba szoritja ?ket. A kozep es a jobb szarny szemb?l tamadja a sancokat, nehogy a beasott janicsarok, er?diteseik vedelme alatt, a megtamadott torok jobb szarny segitsegere siethessenek. A f?vezer ugy tervezte, hogy a bal szarny lovas tamadasa odatereli az ellenseg figyelmet, es del fele iranyulo atcsoportositasra keszteti, csak ezt kovet?en kellett de Souches-nak a jobb szarnyon (eszakon) vegrehajtania a vegs? tamadast. ^[8]

A csaszariak els? tamadasa [ szerkesztes ]

Delutan 3 orakor a csaszari balszarny meginditotta az els? tamadast. Itt Badeni Lajos a gyalogos es lovas egysegeket vegyes tamado kotelekekbe rendezte, hogy a harcolo csoportok harckepesseget megnovelje. Emiatt azonban a nehezen jarhato terepen az el?rehaladas nagyon lelassult.

A jobbszarnyon de Souches taborszernagy el?revontatta a csaszari tuzerseget, es kozelr?l, mintegy 200 lepes tavolsagbol agyuztatni kezdte az oszmanok allasait, hogy gyalogosai megrohamozhassak azokat. A torok tuzerseg, melyet mintegy 300 jol kepzett francia kiralyi tuzertiszt iranyitott, viszonozta a tuzet. Amikor de Souches ugy latta, az agyuzas megfelel? rombolast vegzett a sancokban, meginditotta a csaszari granatosok tamadasat. ^[8] Szemelyesen vezette a rohamot a torok allasok ellen, emberei betortek a sancok koze, de beleutkoztek a janicsarok kemeny ellenallasaba. Az oszman tuzerseg pusztito tuzen is keresztul kellett hatolniuk. Az eredeti haditerv felborult, mivel de Souches csapatai, amelyeknek eredeti feladata ?csupan” a bal szarnyon kibontakozo f? tamadas tehermentesitese lett volna, sulyos csataba bonyolodtak a torokokkel. A csaszariak rohamai megtortek, maga De Souches taborszernagy is elesett a harcban, ekkor a csaszari zaszloaljak visszavonultak. ^[9]

Janicsar ellentamadas a csaszari jobbszarny ellen [ szerkesztes ]

A csaszariak tamadas-sorozatanak kudarcat a janicsarok ellentamadasa kovette a csaszari jobbszarny ellen. De Souches taborszernagy elestevel itt megsz?nt az egyseges parancsnoki iranyitas. Az amugy is megtepazott jobbszarnyon valsagos helyzet alakult ki. Az oszmanok el?renyomulasat es a csaszari jobbszarny osszeomlasat csak a nagy kaliber? tuzerutegek osszpontositott tuzevel es Holstein herceg tartalekabol negy vertes ezred bevetesevel tudtak elharitani, nagy nehezsegek kozott, sulyos vesztesegek aran.

A jobbszarny vezeteset az elesett De Souches helyett Guido von Starhemberg grof, altabornagy vette at. Csapataival uj tamadast inditott, de az oszmanok ezt is visszavertek. A rohamban maga Starhemberg is sulyosan megsebesult, mellkasaba torok nyil furodott. Sebe ellenere Starhemberg ujabb rohamra vezette embereit, de az oszmanok ezt a harmadik tamadast is visszavertek. A csaszariak embervesztesege hatalmasra n?tt. Kulonosen a vezenyl? tisztikar ritkult meg. Az egesz csaszari jobbszarny megingott, a csapategysegek mar alig voltak harcba vethet? allapotban. ^[9]

Ezzel egyidej?leg az oszman dunai flottilla, Mezzomorte pasa parancsnoksaga alatt ismet megtamadta a csaszariak hajoit. A szambeli folenyben lev? oszmanok gyorsan felulkerekedtek a gyengebb er?t kepvisel? csaszariakon, szetszortak annak hajoit, es allast foglaltak a torok arcvonal balszarnyanak vegenel, a part kozeleben, keszen arra, hogy utjat alljak az esetleg ujjaszervez?d? csaszari hajoknak. Ezzel vegkeppen elvagtak Badeni Lajos utolso, a Dunan keresztul vezet? visszavonulasi utjat is. ^[8]

A torok lovassagi tamadas visszaverese [ szerkesztes ]

Ezalatt a csaszari balszarny egysegei atkuzdottek magukat az atlathatatlan terepen, es tovabb nyomultak el?re a torok tabor fele. Mozgasuk kozben azonban elszakadtak a centrumtol. A tapasztalt Koprulu Musztafa nagyvezir rogton eszrevette a csaszari harcvonalban nyilo rest. Kihasznalta a kinalkozo alkalmat, es teljes lovassagat rohamra vezette csaszari balszarny es kozep csapatai kozotti meggyengult terben. A szpahi lovasok attortek a csaszariak els? vonalat, visszavetettek a csaszari lovassagot, es betortek a centrumba is. Megutkoztek az itt felallitott brandenburgi hadtest egysegeivel, amelyek kemenyen alltak a rohamot. Barfus altabornagy tobb gyalogos zaszloaljat megkerul? hadmozdulatra vezette, es ezekkel ketfel?l oldalba tamadta az oszman lovassagot. A csaszariak es a brandenburgiak heves kereszttuzebe kerult szpahik sulyos vesztesegeket szenvedtek, es vegul megfutamodtak. ^[5]

Dont? roham az oszman sancok ellen [ szerkesztes ]

A remenytelennek latszo helyzetben Lajos Vilmos ?rgrof meglatta az utolso lehet?seget: a szultani lovassag az el?bbi, sikertelen tamadasa utan meg eppen csak rendez?d?ben volt, es ket nagyobb elkulonult csoportba szettagolva allt. Az ?rgrof szemelyesen szervezte at a balszarnyon allo csapatait. Dunewald tabornok lovas szazadait, amelyek eddig a gyalogsaggal kevert elrendezesben alltak, gyorsan kivonta a harcvonalbol, es bal fele csoportositotta ?ket. Er?siteskent mellejuk rendelte Holstein hercegenek tartalek lovassagat. Az igy egyesitett csaszari lovassagot Lajos ujabb tamadasra rendelte a rendezetlenul mozgo szpahik ellen, akik meg nem vettek fel a harci alakzatot, es nem tudtak szamottev? ellenallast kifejteni az ?ket megrohano csaszari lovassaggal szemben. ^[8]

A vegs? lovasrohamot maga Badeni Lajos vezette. Az els? osszecsapas nyoman az oszman lovassag egy resze nyugat fele kitert es szetszorodva elmenekult a harcterr?l. Az ellenseg zomet azonban sikerult visszanyomni az oszman taborba, a ved?sancok moge. ^[5] A csaszari balszarny el?tt megnyilt a ter, a vedtelenul maradt oszman oldalveden keresztul az odaerkez? csaszari gyalogsag eredmenyesen tamadhatta a nagyvezir taborat. A sancokba szorult janicsarok a vegs?kig vedekeztek a minden iranybol rajuk tor? csaszariak ellen. Maga Koprulu Musztafa nagyvezir is harcba szallt, a legveszelyeztetettebb ponton batoritotta embereit. Amikor azonban a nagyvezir is elesett a kuzdelemben, a janicsarok kozott kitort a panik. A csaszari gyalogsag es a veluk egyutt harcolo szerb milicistak felulkerekedtek, betortek a sancokba es vad oldoklesbe kezdtek. A sotetseg bealltaig a gy?ztesek minden ellenseges katonat lemeszaroltak a tabor sancai kozott. Sok menekul?t foglyul ejtettek. Az oszman f?parancsnokon, Koprulu Musztafan kivul az elesettek kozott volt a janicsarok 15 ezredese es 18 tovabbi pasa is. ^[9]

A gy?zelem ara es a gy?ztesek zsakmanya [ szerkesztes ]

A gy?zelem masnapjan, augusztus 20-an Badeni Lajos rovid jelentest irt a csaszarnak. Egy fiatal tiszt, Karl von Vaudemont vitte Becsbe, jutalmul a harcban tanusitott kiemelked? vitezsegeert. Lajos igy szamolt be az uralkodonak az utkozetr?l: ?Bar sok verbe kerult, fajdalmunkat enyhiti, hogy a mi vesztesegunk semmi az ? vesztesegukhoz kepest, es e haditett olyan helyzetbe hozta ?ket, hogy remenyeink szerint iden mar nem lesznek kepesek semmi komoly lepesre.” ^[10]

Az oszman hader? legalabb 25 000 embert veszitett, eredeti letszamanak felet. Elesett maga Koprulu Musztafa nagyvezir es Ibrahim pasa, a szeraszker is. A vert had maradeka szetszorodott. Maradvanyai Belgrad es Ni? fele menekultek, mas reszei szetszorodva rablo szabadcsapatokka sullyedtek. A Belgradba visszajutott menekul?ket az uj nagyvezir, Ali pasa csak a kovetkez? hetekben tudta osszegy?jteni es harckepes kotelekekbe szervezni. ^[4] Thokoly Imre maradek embereivel es a hozza csapodott tatar csoportokkal Temesvar , Gyula es Borosjen? tersegebe vonult vissza portyazni.

A kereszteny szovetsegesek dragan fizettek meg a gy?zelmet. Mintegy 7000 katonajuk esett el, ez a felvonult hader? nagysagahoz kepest igen magas aranyu veszteseget jelentett. Maga Badeni Lajos ?az evszazad legveresebb csatajanak” nevezte az utkozetet. A csaszari oldalon eletet veszitette sok magas rangu csapatparancsnok, koztuk de Souches grof, taborszernagy, Holstein hercege, Arenberg herceg es Zrinyi Adam grof, magyar zaszlosur, a Murakoz f?kapitanya, Zrinyi Miklos egyetlen fia, tovabba nagyszamu kepzett f?tiszt.

A gy?ztesek kezebe jutott az oszman nagyvezir tabora, a hadi penztar, a teljes hadtap es az osszes oszman agyu, osszesen 158 darab. ^[4] Badeni Lajos ? akit nepe ? Lajos, a torok” (der Turkenlouis) ” beceneven emlegetett ? nagy gy?zelmet aratott. A csaszarnak irt jelenteseben buszken szamolt be arrol, hogy sikeresen elzsakmanyoltak a nagyvezir parancsnoki lobogojat es az osszes pasa valamennyi harci zaszlojat is. Az ?rgrof kes?bb, a foglyok kivallatasa soran tudta meg, hogy maga Koprulu Musztafa nagyvezir is a halottak kozott van. ^[10] Ausztriaban a gy?zelem megorokitesere hamarosan emlekermet vertek, amely felsorolta a hadizsakmany fontosabb anyagi teteleit: ?10 000 marha, 10 000 sator, 4 lofarkas parancsnoki zaszlo, 14 parancsnoki jelveny, 5000 lo, tovabba 2000 malhas teve es oszver.” ^[11]

A csatat kovet? hadm?veletek [ szerkesztes ]

A szultani udvart sokkolta a szalankemeni katasztrofa hire. II. Ahmed szultan azonnali bekekotest kivant, de az uj nagyvezir, Ali pasa a francia tanacsadok tamogatasaval elerte a haboru folytatasat. A szultan Halil aleppoi pasat nevezte ki magyarorszagi f?vezerre ( szeraszkerre ). Halil komoly csapater?sitesekkel indult a veszelyeztetett Belgrad fele.

Lipot csaszar Belgrad azonnali ostromat kivanta. Badeni Lajos azonban ugy itelte, nem maradt eleg katonai ereje, hogy megvalosithassa eredeti strategiai tervet, az elveszitett balkani teruletek nagyaranyu visszafoglalasat. Meggyengult seregevel, a megritkitott dunai flottillara tamaszkodva, lehetetlennek itelte a tovabbi deli iranyu el?renyomulast. A f?vezer lemondott Belgrad ostromarol annak ellenere, hogy a var oszman ved?i meg sokaig nem jutottak er?siteshez. ^[2]

Lajos ?rgrof javaslatara a becsi Haditanacs Temesvar vagy Nagyvarad ostromat hatarozta el. A f?vezer ezert augusztus 24-en Karlocan at Petervaradra vonult, itt hadihidat veretett, es sebesultjeit atszallittatta Eszekre. A harckepes egysegeket ketfele osztotta. Croy herceg tabornagy parancsnoksaga alatt 5 gyalog- es 4 lovas ezredet, a Batthyany-huszarokkal a Szava volgyeben nyugat fele, a Szeremsegbe kuldte. Ezek Erd?dy Miklos horvat ban csapataival egyuttm?kodve elfoglaltak Pozsegat . Oktober 19-en bevettek Brodot , ^[12] majd oktober 28-an Gradiskat , ^[13] vegul Pakracot . Az ev vegere a Szeremseg legnagyobb resze a csaszariak birtokaba jutott. ^[14]

Maga Badeni Lajos osszes maradek emberevel (mintegy 14 000 katonaval) szeptember 6-an Petervaradnal szinten atkelt a Dunan es eszak fele vonult. Szeptember 22-en Zentan es Szegeden at megerkezett Szolnokra , itt bevarta a szamara Egerb?l es Budavarbol odarendelt ostromagyukat. Kiegeszult seregevel szeptember 27-en atkelt a Tiszan, oktober 10-en Nagyvarad ala erkezett, es ostrom ala fogta a torokok altal er?sen vedett varost es varat. Oktober 16-an Barfus brandenburgi es Starhemberg csaszari gyalogsaga elfoglalta a varost, de a var falairol visszavetettek ?ket. ^[15] Az ostromot telre felfuggesztettek, Nagyvaradot csak 1692 . junius 5-en tudta elfoglalni Heissler lovassagi tabornok, akit id?kozben kivaltottak Thokoly fogsagabol. ^[16]

Amikor Thokoly es portyazoi (meg juliusban) elvonultak a Torcsvari-hagotol , az erdelyi hatart vele szemben vedelmez? Veterani tabornok Brasso kornyeker?l a Nagy-Kukull? es Maros folyok volgyeben Dobrara vonult, tartva Thokoly ottani tamadasatol. A torokok ? es Thokoly ? szalankemeni veresege utan Veterani csapatai szeptember 12-en bevettek Lippa varat. A tel bealltaig Veterani meg elfoglalta Lugost es Karansebest is. ^[17]

Badeni Lajos ?rgrofot a sikeres hadm?veletekert I. Lipot csaszar kinevezte a teljes hader? ?csaszart helyettesit? f?hadparancsnokava” (Generalleutnant aller kaiserlicher Truppen). ^[18] Kinevezte Gy?r kormanyzojava is. Spanyolorszag (szinten Habsburg) kiralya, II. Karoly , a hadvezert rovidesen az Aranygyapjas rend lovagjava emelte.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

A Szalankemennel kivivott gy?zelem a Habsburg Birodalom szamara rendkivuli jelent?seg? volt. A szambelileg kisebb, de korszer?bben szervezett, kikepzett es jol iranyitott csaszari hader? kepes volt kitorni az oszman bekeritesb?l. Az utkozet el?tti ejszaka vegrehajtott oszman atkarolo hadm?velet Badeni Lajos csapatait rendkivul kockazatos helyzetbe hozta. Ha a kereszteny hader? ebben a helyzetben vereseget szenved, az teljes pusztulasahoz vezetett volna. Egy ilyen csapas az evek ota ket fronton harcolo Habsburg er?ket nehezen helyrehozhato, sulyos strategiai hatranyba lokte volna. A keservesen kivivott gy?zelem es az azt kovet? meszarlas azonban a torokoknek olyan sulyos vesztesegeket okozott, hogy az oszman hader? az ev hatralev? reszeben, s?t a kovetkez? evben sem volt kepes nagyobb szabasu offenzivat inditani a Balkanon. A szalankemeni gy?zelem tehat jol erezhet?en tehermentesitette a Habsburgokat es a nemet-romai birodalmi hader?t. Nyugat-Europaban ezekben az evekben folyt a Franciaorszag elleni veres pfalzi orokosodesi haboru , a csaszari hadvezetes nagyobb er?ket tudott atcsoportositani a rajnai es a nemetalfoldi frontokra. ^[19]

A csatat elemz? kes?bbi torteneszek ramutatnak az 1691. evi hadjaratban elkovetett hadvezetesi hibakra is. A hatorszag (Eszak-Erdely es Fels?-Magyarorszag) vedelmere indokolatlanul sok csapatot tartottak vissza, Badeni Lajos emiatt 15-25 000-rel kevesebb emberrel indulhatott hadba. A csaszari had sulyos el?vigyazatlansagara utal az a teny, hogy a torokok az ejszakai megkerul? hadm?veletet teljesen eszrevetlenul hajthattak vegre. A nagyvezir els? brilians akciojat azonban nem kovettek tovabbi lepesek. Sulyos hatranyba jutott ellenseget nem tamadta meg, hanem kivarta, hogy az megforditsa sajat arcvonalat, es kezdemenyez?kent lepjen fel. Badeni Lajos kivalo hadvezeri kepessegeit mutatja, hogy a hatranyos helyzetet a maga javara tudta forditani. Az ?rgrof azonban alabecsulte a torok vereseg hatasat. A hadvezer nelkul maradt balkani oszman hader? szetzullott, a csaszari hader? a siker realis eselyevel vivhatta volna meg Belgradot is. ^[19]

A Habsburgok azonban nem aknaztak ki a Balkanon elert atut? sikert. A magyarorszagi es az erdelyi frontokon a szalankemeni gy?zelem nyoman csak kisebb, helyi jelent?seg? gy?zelmek szulettek.

A csata emlekezete [ szerkesztes ]

A csata 200. evfordulojat kovet?en, 1892 -ben Szalankemen kozeleben felavattak a csata 16 meter magas obeliszk-emlekm?vet. ^[20] Az unnepsegekre tobbek kozott Stevan Stojanovi? Mokranjac szerb zeneszerz? (1856?1914) irt korusm?vet, Jovan Jovanovi? Zmaj szerb romantikus kolt? (1833?1904) irt dics?it? h?skoltemenyt. ^{[21] [22]}

A Badeni Lajos ?rgrof altal epitett rastatti kastelyban ma a Hadtorteneti Muzeum (WGM Rastatt) m?kodik. Egyik reszlege a szalankemeni csatat mutatja be. ^[23]

A karlsruhei kastelyban m?kod? Badeni Tartomanyi Muzeum (Badisches Landesmuseum) torok reszlege (Turkenkammer) ?rzi a Lajos ?rgrof altal zsakmanyolt es hazakuldott torok fegyvereket, jelvenyeket, hasznalati es m?targyakat (Turkenbeute). ^{[24] [25]}

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh?Z). F?szerk. Barany Laszlone. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 825. o. ISBN 963-9257-19-2  
• Banlaky Jozsef : A magyar nemzet hadtortenelme, I?XXII. kotet (Budapest, 1928?1942) (Online valtozat: MEK-OSZK.hu adatbazisban ). Forras: 17. kotet, C. fejezet.
• Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs: Csatak kislexikona. Maecenas Konyvkiado 2000.
• Eva-Erdei Andras: Vegs? csapas a torok hodoltsagra. Mult-Kor tortenelmi portal, 2007. szeptember 11. (Online valtozat)
• Magyarorszag torteneti kronologiaja, II. kotet 1526-1848. Akademiai Kiado 1982. ISBN 963-05-2660-3
• Magyarorszag tortenete 1686-1790. Akademiai Kiado 1989. ISBN 963-05-0929-6
• Az emberiseg kronikaja. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  
• A magyarok kronikaja. Officina Nova Kiado, 1995. ISBN 963-547-189-0
• Magyarorszag hadtortenete. Zrinyi Katonai Kiado 1985. ISBN 963-326-335-2

Irodalom [ szerkesztes ]

• Leopold Brock: Die Brandenburger bei Szlankamen und im Turkenkriege 1691 bis 1697. Babenzien, Rathenow 1891.
• Christian Greiner: Der ?Turkenlouis“ ? Markgraf Ludwig von Baden-Baden (1655?1707). In: Militargeschichtliche Beitrage. Bd. 3, 1989, 27?41. old. ISSN 0936-3564
• Eugen von Muller: Das Brandenburgische Hulfskorps unter dem Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden in der Schlacht von Slankamen am 19. August 1691. In: Militar-Wochenblatt. No. 72, 1891, Sp. 1833?1852, es No. 73, Sp. 1871?1886.
• Bernhard von Poten: Handworterbuch der gesamten Militarwissenschaften. 9. kotet: Sievershausen bis Zymotische Krankheiten. von Velhagen und Klasing, Bielefeld u. a. 1880 (Utannyomas: Archiv-Verlag, Braunschweig 2004).
• Alfred Rapp: Ein deutscher Soldat vom Oberrhein. Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden Der ?Turkenlouis”. Fuhrer-Verlag, Karlsruhe, 1936.
• Philipp Roeder von Diersburg: Des Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden Feldzuge wider die Turken. 2. kotet, Muller, Karlsruhe, 1842.
• Bagi Zoltan Peter 2014: A szalankemeni csata. Bacsorszag - Vajdasagi Honismereti Szemle 68/1, 60-67.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Tarjan M. Tamas: 1691. augusztus 19. A szalankemeni csata, Rubicon folyoirat (online).
• Domokos gyorgy: A szalankemeni csata, 1691. augusztus 19. Rubicon folyoirat, 13. evf. 2. szam, 2002. (nda@sztaki keres?)
• A karlsruhei Baden Tartomanyi Muzeum (Badisches Landesmuseum) kiallitasa a szalankemeni csatarol, kepekkel, dokumentumokkal
• A szalankemeni csata leirasa, a karlsruhei Baden Tartomanyi Muzeum honlapjan. ^{[ halott link ]}
• A karlsruhei Baden Tartomanyi Muzeum (Badisches Landesmuseum): Osszeallitas Lajos Vilmos badeni ?rgrof eredeti jelenteseib?l a szalankemeni csatarol , PDF-fajl.
• Kortars jelentes a szalankemeni csatarol a ?Theatrum Europaeum” c. nemet tortenelmi kronika-soro zatban, 14. kotet, 1702. ev.