A
Szahure-piramis
Szahure
egyiptomi
kiraly
sirja az
V. dinasztia
korabol, korulbelul az
i. e. 25. szazad
els? feleb?l. Uj konstrukciot vezetett be az epitkezesnel, amely az egesz dinasztia idejen fennmaradt. Viszonylag kis meret? piramis es er?teljes piramiskomplexum jellemzi ezeket a temetkezeseket, amelyben maga a piramis mar csak egy ? es nem is a legfontosabb ? elem.
A piramist Szahure epittette, aki feltehet?en
Uszerkaf
es
I. Hentkauesz
fia. Hentkauesz
Gizaban
, Uszerkaf pedig
Szakkaraban
temetkezett. Szahure uj temetkezesi helyet valasztott a szakkarai nekropolisz legeszakibb vegeben, amely mar az
I. dinasztia
idejet?l az el?kel?seg temet?je volt, de uralkodo meg nem nyugodott itt. Apja naptemplomatol nehany szaz meterre all a piramis, ezert nem tekinthet? valamifele az el?dt?l elhatarolodasnak, hanem eppen az apa altal emelt egyik legfontosabb templomhoz igazodott, amely a korban el?retor?
Re
-kultusz kozpontja volt. A piramis formanak mar csak jelkepi tartalma maradt, a gula a Nap szimboluma volt.
A piramis szerkezete
A piramis es az els?dleges korzet (halotti templom, kultikus piramis) alaprajza
A piramis oldalhossza kisse meghaladta az
Uszerkaf-piramiset
, magassaga viszont vagy 2 meterrel alatta marad, nagyjabol akkora, mint a
Menkaure-piramis
els? tervezett merete. A gulat
meszk?
tombokb?l epitettek, de a korabbiaktol elter?en a kibanyaszott k?anyagot egyaltalan nem faragtak negyzetesre, a nyers szabalytalan darabokat agyaghabarcsba ultettek, ami a hezagokat kitoltotte. Nem csak kinezetre, de szerkezeteben is
lepcs?s piramis
, a k?retegek meredeken emelkednek es befele d?lnek. Ma mar azt sem lehet megallapitani, hogy ot vagy hat lepcs?je volt eredetileg. Elkeszulte utan a fokokat kitoltottek es egyenes burkolatot kapott voros
granitbol
, igy kesz allapotaban a
valodi piramisokhoz
hasonlitott. A kivitelezes erdekessege, hogy a bejarati folyoson es a sirkamran meg dolgoztak, amikor a piramis mar epult, ezek felett rest hagytak, amit az alepitmeny elkeszulte utan tormelekkel toltottek ki.
A szerkezet nem allekony. Amikor a burkolatat leloptak rola, meg a fokok elei is letoredeztek a szabalytalan kovek es a gyenge agyaghabarcs miatt. Mai allapotaban inkabb egy k?banya depojanak nez ki.
A piramis bejarata a hagyomanyos eszaki oldal kozepen van. A folyoso 1,27 meter szeles es 1,87 meter magas. Egy el?kamran keresztul elvezet az alap kozeppontjaig, ahol a sirkamrat epitettek meg. Ez 12,6×3,15 meteres. Egykor
bazaltbol
faragott szarkofag allt benne, amelynek csak egyetlen toredeket talalta meg
John Shae Perring
, az els? ujkori egyiptologus, aki a sirkamraba behatolt. Felette harom sor hatalmas meszk?tombot boritottak ossze tehereloszto nyeregtet?nek. Ma a sirkamra 15×15 meteres, mert tobb helyen beomlott a mennyezet. Ugyanigy a folyosoba is beszakadtak a 10 meter hosszu, 50 tonnas athidalogerendak.
2019 es 2023 kozott Muhammad Iszmail Khaled vezetesevel az alepitmeny megtisztitasaval, es allagmegovasaval foglalkoztak. Az el?kamraban a tormelek eltakaritasa soran egy addig ismeretlen, alacsony folyosot talaltak, amely nyolc darab halotti kelengyes kamrahoz vezet.
[1]
A halotti templom romjai az oszlopcsarnok ket oszlopaval
A volgytemplom rekonstrukcioja
A
piramiskorzetben
mindenhol sajatos k?felhasznalas lathato. A padlozatok feketek, mert bazaltbol keszultek, a labazatok voros granitbol vannak, a tobbi pedig feher turai meszk?. A feher, a voros es a fekete fontos szimbolikus szinek az egyiptomi mitologiaban. A piramis keleti oldalan egy fedett halotti templom allt, amely nagyobb es kidolgozottabb a korabbiaknal. A mennyezetet ot meter magas,
papiruszt
formazo granitoszlopok tartottak. A megel?z? templomokbol viszonylag keves diszit?elem volt, Szahure piramiskorzeteben a szamitasok szerint mintegy 10 000 m² reliefet keszitettek. A templomban a bejarati csarnokhoz egy palmaleveles oszlopos udvar csatlakozott, ebb?l lehetett egy
alabastromoltaros
kapolnat megkozeliteni, amelyben ot szoborfulket helyeztek el, majd ennek a ket oldalan folytatodo, 27 fulket tartalmazo kamrasorokon keresztul lehetett eljutni az aldozasi csarnokba.
A templomtol delre egy kultikus piramis all, amely 15,7×15,7×11,5 meter meret?, a f?piramisnal joval meredekebb, 56°-os oldalemelkedessel. A hagyomanytol elter?en az els?dleges korzetet elkerit? keritesfal tobb helyen megtorik, maga a kultuszpiramis is onallo keritesfalat kapott. A kis piramist sajat oszlopcsarnokon keresztul lehetett megkozeliteni.
A templom bejarati csarnokahoz egy 235 meter hosszu felvezet? ut csatlakozik. Ennek falazatat is vegig domborm?vek diszitik, amelyek tematikaja az elkovetkez? 2,5 evezredben valtozatlan maradt. Mivel ez az els? ismert peldaja, valoszin?leg ez volt a minta is. A feljaro ut masik vegen a volgytemplom allt, amelyben egy oszlopcsarnok es egy T-alaprajzu oszlopos terem volt. Az epulethez kozvetlenul is csatlakozik egy kikot?dokk, de nyilt bel?le meg egy onallo oszlopcsarnok, amelynek szinten volt dokkja ket hullamtor? kozott.
- Baines, John, Malek, Jaromir.
Az okori Egyiptom atlasza
, ford. Udvarhelyi Laszlo (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiado Kft.. 1. kiadas:
ISBN 963-208-068-8
, 2. kiadas:
ISBN 963-208-642-2
[1992] (2000)
- Verner, Miroslav.
Az V. dinasztia piramisai
, in:
Hawass, Zahi
(szerk).
A piramisok rejtett kincsei
, Pecs: Alexandra, 237?263. o. (2003).
ISBN 963-368-533-8
- Lehner, Mark.
The Complete Pyramids
(angol nyelven). London: Thames & Hudson [1997] (1998).
ISBN 0500050848
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap