?Szell Kalman” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Szell Kalman (egyertelm?sit? lap) .

Szell Kalman
Magyar Kiralysag 12. miniszterelnoke
Hivatali id? 1899 . februar 26.  ? 1903 . junius 27.
Uralkodo	I. Ferenc Jozsef
El?d	Banffy Dezs?
Utod	Khuen-Hedervary Karoly
Magyar Kiralysag 6. penzugyminisztere
Hivatali id? 1875 . marcius 2.  ? 1878 . oktober 3.
Kormanyf?	Tisza Kalman
El?d	Ghyczy Kalman
Utod	Szapary Gyula
Szuletesi nev	Szell Kalman Ignac Kristof
Szuletett	Gasztony 1843 . junius 8.
Elhunyt	Ratot 1915 . augusztus 16. (72 evesen)
Part	Szabadelv? Part
Szulei	Szell Jozsef Bertha Julianna
Hazastarsa	Vorosmarty Ilona
Gyermekei	Szell Ilona
Foglalkozas	szolgabiro , miniszter
Iskolai	Kiralyi Tudomanyegyetem
Vallas	romai katolikus
Dijak	Lipot-rend nagykeresztje , Szent Istvan-rend nagykeresztje
Szell Kalman alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Szell Kalman temaju mediaallomanyokat.

Dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Kalman (teljes neven Szell Kalman Ignac Kristof ) ( Gasztony , Osztrak Csaszarsag , 1843 . junius 8. ? Ratot , Ausztria?Magyarorszag , 1915 . augusztus 16. ) ^[1] a dukai es szentgyorgyvolgyi koznemesi Szell csaladbol valo magyar politikus, valosagos bels? titkos tanacsos, el?bb a Tisza Kalman-kormany els? penzugyminisztere , majd a Magyar Kiralysag miniszterelnoke 1899-t?l 1903-as lemondasaig . A Magyar Tudomanyos Akademia tagja . Fivere, Szell Ignac , Vas varmegye alispanja .

Csaladja es szarmazasa [ szerkesztes ]

A Vas varmegyeben birtokos dukai es szentgyorgyvolgyi Szell csalad III. Ferdinand magyar kiralytol nyert cimeres levelet 1639 -ben. Apja dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Jozsef ( 1801 - 1871 ), Vas varmegye f?ispani helytartoja, orszaggy?lesi kepvisel?, ^[2] edesanyja a Vas varmegyei ?si nemesi fels??ri Bertha csalad sarja, fels??ri Bertha Julianna ( 1817 ? 1873 ) volt. Apai nagyszulei dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Janos Kristof ( 1763 ? 1844 ), 1809 -es felkelesi f?hadnagy, tablabiro, foldbirtokos, es rababogyoszloi Vajda Antonia ( 1770 ? 1833 ) asszony voltak. Anyai nagyszulei fels??ri Bertha Ignac ( 1780 ? 1847 ), Vas varmegye alispanja, tablabiro, foldbirtokos, valamint lovaszi es szentmargitai Sumeghy Judit Marianna ( 1792 ? 1880 ) urn? voltak. Szell Kalman keresztszulei lukafalvi Zarka Janos ( 1804 - 1856 ), kiralyi szemelynok es neje, nagylonyai es vasarosnamenyi Lonyay Emilia voltak.

Tekintelyes felmen?i kozott anyai dedapja lovaszi es szentmargitai Sumeghy Jozsef ( 1757 ? 1832 ), Zala varmegye els? alispanja es kiralyi tanacsos, aki a dunantuli ?sregi nadasdi Nadasdy- , valamint a meszleni Meszleny-, a Hahot nemzetsegbeli Csany-, a lengyeltoti Lengyel- es tobb mas el?kel? csaladbol vette szarmazasat. Anyai nagyanyjanak a fivere lovaszi es szentmargitai Sumeghy Ferenc ( 1819 ? 1869 ), Deak-parti orszaggy?lesi kepvisel?, politikus, sojtori foldbirtokos, aki egyben kozeli barati viszonyban allt Deak Ferenncel. Az apai nagybatyjai Szell Imre ( 1793 - 1856 ), kiralyi hetszemelynok, Vas varmegye. kovete es f?jegyz?je, Szell Kristof ( 1809 - 1884 ), udvari tanacsos, Szent Istvan-rend keresztese , es Szell Janos ( 1812 - 1849 ) vasi f?szolgabiro voltak. Az anyai nagybatyjai: fels??ri Bertha Antal ( 1808 ? 1874 ) Vas varmegye f?jegyz?je, orszaggy?lesi kovete, tablabiro , foldbirtokos, valamint chernelhazi Chernel Ferdinand ( 1815 - 1891 ), Vas varmegye alispanja, kiralyi tanacsos, akinek a neje, fels?e?ri Bertha Maria Emilia ( 1820 - 1893 ) volt. ^[3]

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Tanulmanyait Sopronban es Szombathelyen vegezte, a jogot Budapesten hallgatta es jogtudomanyi doktorkent szerzett oklevelet 1866 -ban a pesti tudomanyegyetemen, majd 1867-ben szolgabirokent kezdte meg palyafutasat, Vas varmegyeben . A kovetkez? esztend?t?l azonban mar a szentgotthardi , 1881 -t?l pedig a pozsonyi 2. szamu valasztokeruletet kepviselte kormanyparti programmal. Het even at jegyz?je volt a Haznak es allando el?adoja a penzugyi bizottsagnak, kozponti bizottsagnak, a horvat ugyekben kikuldott orszagos bizottsagoknak es a delegacio hadugyi bizottsaganak. Kivalo munkassagot fejtett ki minden teren, f?leg gazdasagi es penzugyi kerdesekben. Sokat volt Deak Ferenc koreben, kinek kedvenceve valt ? Deak Ferenc 1868-tol 1875-ig a nyarat mindig nala toltotte Ratoton.

Hazassaga es leszarmazottjai [ szerkesztes ]

Deak Ferenc gyamleanyat, a nemesi szarmazasu Vorosmarty Mihaly es csajagi Csajaghy Laura leanyat, Vorosmarty Ilonat (en) (Pest, 1846 . majus 2. ? Budapest , 1910 . december 13. ) ^[4] 1867 . szeptember 16 -an vette felesegul. Egyes velemenyek szerint tehetsegen kivul Deakkal valo csaladi kapcsolata is segitette Szell Kalman gyors el?rehaladasat. Szell Kalman es Vorosmarty Ilona hazassagabol egyetlenegy leany szuletett:

• dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Ilona ( Ratot , 1868 . majus 19. ? Szombathely , 1945 . majus 17. ). ^{[5] [6]} Ferje: bernecki Bernrieder Janos ( Gindlicsalad , 1867 . december 7. ? Ratot , 1954 . marcius 12. ), nagybirtokos, tartalekos hadnagy. ^[7]
• dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Ferenc Kalman ( Ratot , 1868 . majus 19. ? Ratot , 1868 . majus 20. ). ^[8]

Penzugyminiszterkent [ szerkesztes ]

Tobb izben kinaltak fel neki miniszteri tarcakat, mig vegre 1875 marciusaban, a Deak-part es a Balkozep egyesulese utan a Szabadelv? Part szineiben 1875 marciusaban penzugyminiszter lett. 1878 oktobereben, a boszniai okkupacio utan megvalt a miniszteri poszttol. Hatarozott es takarekos miniszter volt, aki megszervezte az adofelugyel?i intezmenyt. Legnagyobb sikere volt az Osztrak?Magyar Bank letrehozasa.

Mint penzugyminiszter kezebe vette az orszag megromlott penzugyeinek rendezeset es megrendult hitelenek helyreallitasat; szigoru, takarekos, erelyes es ontudatos penzugyi politikaval rendet hozott az allam-haztartasba. Az allami beveteleket addig nem sejtett magassagra emelte, a penzugyi adminisztraciot reorganizalta, a keleti es a tiszai vasutat megszerezte es ezzel megteremtette a kes?bb bekovetkezett vasuti allamositas els? feltetelet; letesitette az 1878-i penzugyi es gazdasagi kiegyezest Ausztriaval, a bankkerdest az egyseges osztrak banknak kozos osztrak?magyar bankka alakitasaval megoldotta; alatta az atvett deficit felenel kisebb osszegre szallott le es az allamhaztartas az egyensulyhoz kozel kerult. Az orszag hitelet helyreallitvan, a fugg? adossagok konvertalasaval a regi torleszteses kolcsonok helyett megteremtette es meghonositotta a magyar rentet.

Adoemelesei, melyeket politikailag el?dje, Ghyczy Kalman keszitett el?, megoldottak a magyar koltsegvetesnek az 1870-es evek kozepere fellep? valsagat, amelyet sulyosbitott, hogy az 1867 -es kiegyezest kovet?en evekre tulzott gazdasagi optimizmus uralkodott el az orszagon. Szell 63 millio forintos eves deficittel vette at a koltsegvetest es 23 millio forintos deficittel adta at. A koltsegvetest stabilizalo jovedelemado-emeleseiert Deak-partikent kemenyen meg kellett kuzdenie sajat miniszterelnokevel, a Balkozep vezerevel, Tisza Kalmannal is (aki olyan latszatintezkedeseket tamogatott, mint a fegyverado, feny?zesi ado, biliardado es a vadaszati ado). [1]

Az Osztrak?Magyar Bank ugyeben Szell szinten harcban allt Tiszaval, aki eredetileg onallo magyar jegybank felallitasan faradozott, amelyt?l nagy kamatmentes kolcsonoket remelt, de az ehhez szukseges gazdasagi-penzugyi atalakitasokat nem vallalta. ( ?Magatol Szell Kalmantol hallottam, hogy a kiegyezesi alkudozasok elejen azt mondta Tiszanak: Adok egy esztendei id?t a bankugyben, addig nem nyilatkozom az onallo bank ellen. Csinaljatok meg, ha tudjatok” ? irta kes?bb Halasz Imre ujsagiro, Szell baratja, hozzateve, hogy ha Tisza nem a bankugyi akciot teszi az osztrakokkal folyo penzugyi kiegyezesi targyalasok kulcskerdeseve, talan Szellnek sikerulhetett volna eredmenyt elerni a magyarokat jelent?sen megterhel? fogyasztasi adok ugyeben, amelyek az osztrak allamkasszaba folytak be.)

Szell Kalman nagy eredmenye volt a magyar koltsegvetes nemzetkozi hitelfelvev? poziciojanak megteremtese az ugynevezett ?6%-os aranyjaradek” formajaban. Ez egy ket reszletben tortent 80 millio forintos kibocsatas volt 6%-os kamat mellett. (A ?magas kamatlab” az allam kedvez?tlen penzugyi helyzetenek es a nemzetkozi penzpiac kedvez?tlen viszonyainak volt betudhato ? magyarazta kes?bb Halasz Imre.)

A penzugyi eletben [ szerkesztes ]

1878-tol mintagazdasagga fejlesztette ratoti birtokat, ahol a szarvasmarha-tenyeszetevel szerzett maradando hirnevet. Emellett s eltekintve uttor? munkassagatol a mez?gazdasag s kulonosen az allattenyesztes teren, amelynek eredmenye a vilaghir? ratot-herahazi siementali torzstenyeszet, meg nemzeti kulturalis celok el?mozditasara is id?t szakitott, nagy gonddal vezetven a Dunantuli Kozmivelodesi Egyesulet ugyeit.

1880. februar 24-en nagyszabasu koltsegvetesi beszedet mondott, melyben el?re ramutatott a kormany akkor folytatott penzugyi politikajanak kes?bb csakugyan bekovetkezett sulyos kovetkezmenyeire. 1881-ben regi keruleteben a fuggetlensegi part elleneben kisebbsegben maradvan, Pozsony varos II. kerulete harmadnapra mandatummal tisztelte meg. Megalkotta a Magyar Jelzalog Hitelbankot, s ennek es a Leszamitolo banknak igazgatosagi elnoke lett. 1881-t?l 1899-ig a Leszamitolo Bank igazgatoja, 1886 es 1899 kozott, majd 1907-t?l halalaig az altala alapitott Magyar Jelzalog Hitelbank igazgatosaganak elnoke volt.

1887-ben K?szegen tartott nagyszabasu programbeszedeben kifejtette azokat az eszmeket, amelyek kes?bb a penzugyi rendezesben f?leg a szeszado- es a regaletorvenyben ervenyre jutottak. A penzugyi tarcaval ujbol ismetelten megkinaltatott, de nem fogadta el. Id?kozben Ferenc Jozsef kiraly a valosagos bels? titkos tanacsosi meltosagot adomanyozta neki. Szamos even at a delegacio es a penzugyi bizottsag tagja. 1893-ban a Lipot-rend nagykeresztjet szerezte adomanyban az uralkodotol. Elnoke volt az 1892:XXI. tc. ertelmeben kikuldott orszagos ellen?rz? bizottsagnak, tovabba a Millenniumi Orszagos Bizottsagnak es 1896-tol tobb izben a delegacionak, a penzugyi, tovabba a kozigazgatasi bizottsagnak. Reszt vett a valuta-szabalyozas targyaban egybehivott orszagos anketen. 1891 es 1898 kozott a Millenniumi Orszagos Bizottsagnak, 1892-t?l a kepvisel?haz penzugyi bizottsaganak, 1896-tol az interparlamentaris konferencia elnoke volt.

A kozm?vel?desi egyesuletek 1896-i kongresszusan egyik tarselnok volt. Az 1896-ban Budapesten tartott interparlamentaris konferencia magyar csoportjanak elnoke volt. Az 1910 junius 26-an alakult orszagos partfogo egyesulet elnokeve valasztotta. Elnoke volt 1896-tol 1898-ig az orszagos kvotabizottsagnak, amelynek munkalataira iranyado befolyast gyakorolt. Az 1880-ban tartott beszeden kivul els? minisztersege utan a Hazban csak elvetve hallatta szavat; 1897 veget?l a belpolitikai esemenyek ujra vezerszerep elvallalasara kenyszeritettek.

Ismet a politikaban [ szerkesztes ]

Az egyre jobban elmelyul? gazdasagi valsag idejen, 1897 vegen, ismet aktivan vett reszt a magyar politikai eletben. Az ellenzek obstrukciojanak er?szakos megrendszabalyozasa ellen latba vetette befolyasat; az ugynevezett lex Tiszat alairta ugyan, de csak azert, hogy megakadalyozza a Szabadelv? Part vegs? bomlasat. A bekes kibontakozas mellett foglalt hatarozott allast, tiltakozott a kormany altal tervezett hazfeloszlatas ellen, amelyet koltsegvetesi provizorium hijan alkotmany-ellenesnek tartott. Ily ertelemben informalta a kiralyt is, aki 1899 . januar 26 -an megbizta, hogy losonci Banffy Dezs? baro kormanyelnokkel egyutt a beketargyalasokat vezesse; de Banffy baro magatartasa az ellenzek gy?lolkodese miatt egyre inkabb lehetetlenne leven, a Banffy-kormany bukasa utan 1899. februar 26-an a kiraly Szellt a kabinet megalakitasaval bizta meg, mire az ellenzek, az obstrukciot leszerelve, az un. paktumot irta ala. Ezzel egyidej?leg a belugyminiszteri tisztseget is betoltotte.

A Kepvisel?hazban kifejtett kormanyprogramja alapjan, melynek a ≫torveny, jog es igazsag≪-ra valo hivatkozasa politikai szalloigeve valt, a Nemzeti part belepett a Szabadelv? Partba . Rovid par het alatt a Kepvisel?haz valamennyi megakasztott torvenyjavaslatot megszavazta, megpedig a gazdasagi kiegyezes ideiglenes rendezeset az altala felallitott ugynevezett Szell-formula alapjan egeszen mas alapokra fektetve. Gyors egymasutanban a kuriai biraskodasrol szolo torvenyt es az uj hazszabalyokat is megalkotta a kepvisel?haz. Az ausztriai Thun-kabinettel folytatott ujabb kiegyezesi targyalasok soran ujabb biztositekkal bastyazta korul az Ausztriaval fennallo kereskedelmi viszonyt es a kulallamokkal szemben fennallo kereskedelmi szerz?desek lejaratanak egyidej?seget. A kabinetben mint belugyminiszter is fontos reformokat letesitett. Rendezte a lelenc-ugyet s rendszeresen gondoskodott torveny utjan a het even feluli zullott gyermekekr?l; a kozigazgatast egyszer?sitette es gondoskodott a kozsegi kozegek kikepzeser?l. Fiumeban helyreallitotta a torvenyes rendet s azt allando es egeszseges alapokra helyezte. Az altala vallott elvek alapjan jott letre az uj osszeferhetetlensegi torveny Archivalva 2007. oktober 28-i datummal a Wayback Machine -ben. Az 1901 -i altalanos valasztasokbol a Szell Kalman programja alapjan allo Szabadelv? Part nagy diadallal, ket harmados tobbseggel kerult ki.

1902 marciusaban a kiraly a Szent Istvan-rend nagykeresztjevel tuntette ki. Ugyanebben az evben a Magyar Tudomanyos Akademia igazgato tagjava valasztottak. 1902 . december 31 -en majdnem egyevi targyalasok utan sikerult az ausztriai Koerber -kormannyal megkotnie az uj gazdasagi kiegyezest. Kormanya szeles kor? tamogatast elvezett, majd a veder?fejlesztes miatt ismet kiujultak az ellentetek. 1903 -ban az altala benyujtott folemelt letszamu ujoncjavaslat ellen, melyben rendezni kivanta az ujoncletszam megajanlasat es az ujoncjutalekot, a szels?baloldal obstrukciot inditott, amellyel szemben ? a passziv rezisztencia allaspontjara helyezkedett. Mivel az obstrukciot az indemnitasi javaslatra is kiterjesztettek, az ellenzek sikeresen megakadalyozta a koltsegvetes elfogadasat a torveny szabta hatarid?n belul, igy majus 1-jen beallott a koltsegvetesen kivuli allapot. A Szabadelv? Part egy resze Apponyi vezetese alatt nemzeti vivmanyokat, a masik resze pedig, Tiszaval az elen, erelyes rendszabalyokat kovetelt. Ezek miatt Szell beadta lemondasat (kiserve az osszes partok elismereset?l), 1903 . junius 27-en tavozni kenyszerult tisztsegeb?l. Ez utan visszavonult ratoti birtokara es a Hazban sokaig nem jelent meg.

Kormanyzasa viszonylagos nyugalmat hozott az amugy zaklatott kozeletbe, amit leginkabb Tisza Istvan es kore (pl Perczel Dezs? hazelnok) tuzelt a kormanyoldalrol, az ellenzek reszer?l pedig szinte mindenki. Az 1904 . november 18-i esemenyek, az un ? zsebkend?szavazas ” miatt mandatumarol lemondott es a partbol is kilepett. Kerulete ujra felkerte a jeloltsegre es id?kozben a Haz feloszlattatvan, az altalanos valasztasoknal ujra megvalasztotta. Az 1905?1906-os magyarorszagi belpolitikai valsag soran tobbszor ama politikusok kozt volt, kiknek velemenyet Ferenc Jozsef kiraly kikerte a kialakult helyzettel kapcsolatban.

1906 . marcius 24 -en szentgotthardi valasztoi el?tt tartott beszedeben palcat tort a Fejervary-kormany felett, elesen ostorozva kulonosen a vezerl?-bizottsag akkoriban tortent feloszlatasat. Ket hettel ra bekovetkezven a bekes kibontakozas, kerulete ujra megvalasztotta. 1906. majusaban belepett az Alkotmanypartba , amelynek 1910-es feloszlasaig elnoke volt. Ugyanattol az evt?l szamitva alkotmanyparti, 1910-11-ben pedig parton kivuli programmal kepviselte a szentgotthardi valasztokeruletet. 1911 utan mar csak a gazdasagi eletben vallalt szerepet.

Kituntetesei [ szerkesztes ]

Megkapta a valosagos bels? titkos tanacsosi (v.b.t.t.) cimet, majd 1893 -ban Lipot-renddel , 1902-ben pedig a Szent Istvan-rend nagykeresztjevel tuntettek ki.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Az Orszagos Kozm?vel?desi Tanacsnak Szell Kalman es Wekerle Sandor emlekezetere 1928. oktober 14-en tartott XX. kozgy?lese : Nemethy Karoly, Berzeviczy Albert, Vass Jozsef beszedei
• Budapesten 1929-t?l 1951-ig ter viselte a nevet, amikor az akkori kommunista vezetes a kozterulet elnevezeset Moszkva terre valtoztatta. A F?varosi Kozgy?les 2011. aprilis 27-ei ulesen javasolta a Foldrajzinev-bizottsagnak, hogy a ter elnevezeset valtoztassa vissza Szell Kalman terre. Majus 12-en hivatalosan is atneveztek.

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Szell Kalman csaladfaja ^{[9] [10]}

dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Kalman ( Gasztony , 1843 . junius 8. ? Ratot , 1915 . augusztus 16. ) politikus	Apja: dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Jozsef ( Bucsu , 1801 . majus 11. ? Szombathely , 1871 . aprilis 6. ) Vasmegye f?ispani helytartoja, orszaggy?lesi kepvisel?, foldbirtokos	Apai nagyapja: dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Janos Kristof ( Bucsu , 1763 . aprilis 13. ? Bucsu , 1844 . augusztus 9. ) 1809 -es felkelesi f?hadnagy, tablabiro, foldbirtokos	Apai nagyapai dedapja: dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Miklos ( Sopte , 1720 . augusztus 9. ? Bucsu , 1796 . oktober 17. ) foldbirtokos (Szulei: dukai es szentgyorgyvolgyi Szell Jozsef es orczi Orczy Julianna)
			Apai nagyapai dedanyja: nemes Rath Anna ( Bucsu , 1730 . januar 13. ? Bucsu , 1766 . december 31. ) (Szulei: nemes Rath Janos es hertelendi es vindornyalaki Hertelendy Borbala)
		Apai nagyanyja: rababogyoszloi Vajda Antonia ( Benkehaza , 1770 . december 22. ? Bucsu , 1833 . januar 14. )	Apai nagyanyai dedapja: rababogyoszloi Vajda Adam ( Rababogyoszlo , 1746 . januar 31. ? Kaposvar , 1804 . majus 7. ) foldbirtokos (Szulei: rababogyoszloi Vajda Ferenc, tablabiro, foldbirtokos, es niczki Niczky Terezia)
			Apai nagyanyai dedanyja: noszlopi Noszlopy Anna ( Nemesdomolk , 1744 . junius 5. ??) (Szulei: noszlopi Noszlopy Sandor, foldbirtokos, es szalonaki Daniel Julianna)
	Anyja: fels??ri Bertha Julianna Anna ( Rabahidveg , 1817 . februar 15. ? Taplanfa , 1873 . majus 5. )	Anyai nagyapja: fels??ri Bertha Ignac ( Rabahidveg , 1780 . julius 29. ? Rabahidveg , 1847 . februar 4.) Vas varmegye alispanja, tablabiro, birtokos	Anyai nagyapai dedapja: fels??ri Bertha Marton ( Rabahidveg , 1755 . augusztus 12. ? Rabahidveg , 1786 . januar 31. ) foldbirtokos (Szulei: fels??ri Bertha Imre, foldbirtokos, es szili Szily Katalin)
			Anyai nagyapai dedanyja: nemes Lancsics Klara ( 1756 .? Rabahidveg , 1824 . marcius 24. ) (Szulei: Lancsics Gyorgy, es nemes Balogh Kata)
		Anyai nagyanyja: lovaszi es szentmargitai Sumeghy Judit Marianna ( Sojtor , 1792 . julius 14. ? Tomord , 1880 . oktober 23. )	Anyai nagyanyai dedapja: lovaszi es szentmargitai Sumeghy Jozsef ( Alsobagod , 1757 . marcius 20. ? Sojtor , 1832 . marcius 10. ) kiralyi tanacsos, Zala vm. els? alispanja, foldbirtokos (Szulei: nemes Sumeghy Ferenc, tablabiro, foldbirtokos, es pokafalvi Poka Marianna) [11] [12]
			Anyai nagyanyai dedanyja: lovaszi Jagasics Julianna ( Zalapataka , 1775 . januar 3. - Sojtor , 1804 . szeptember 15. ) (Szulei: lovaszi Jagasics Andras , Zala varmegye alispanja , tablabiro , foldbirtokos, es rababogyoszloi Vajda Sara) [13]

A Vorosmarty?Szell?Bajza csaladok kapcsolata [ szerkesztes ]

Csajaghy Janos (1780?1846)

Tako Zsuzsanna (1788?1859)

Vorosmarty Mihaly (1800?1855)

Csajaghy Laura (1825?1882)

Csajaghy Julia (1817?1887)

Bajza Jozsef (1804?1858)

Vorosmarty Bela (1844?1904)

Vorosmarty Mihaly (1845?1848)

Vorosmarty Ilona (1846?1910)

Szell Kalman (1843?1915)

Vorosmarty Erzsebet (1847?1879)

Vorosmarty Irma (1848?1849)

Szell Ilona (1868?1945)

Heckenast Gusztav (1811?1878)

Beniczkyne Bajza Lenke (1839?1905)

Beniczky Ferenc (1833?1905)

Bajza Jen? (1840?1863)

Bajza Iren (1843)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Halasz Imre: Szell Kalmanrol, Nyugat, 1915
• Szell Kalman eletutja (Szell Kalman Alapitvany honlapjan)
• Magyar eletrajzi lexikon IV: 1978?1991 (A?Z). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Adossaghalommal kuzdott az reformcsomag nevadoja, Szell Kalman is ? Origo 2011. marcius 1.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Sarkany Sandorne Halasz Terezia: Szell Kalman eletrajza ; Fodor Ny., Bp., 1943
• Torveny, jog, igazsag. Szell Kalman eletm?ve ; szerk. ifj. Bertenyi Ivan; Mathias Corvinus Collegium?Szell Kalman Alapitvany, Bp., 2015
• Talaber Laszlone: "Nevet egy nemzet hordozta ajakan". Szell Kalman munkassaga Szentgotthard fejl?deseert ; Szul?fold, Gencsapati, 2019

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Szell-kastely (Ratot)
• Kalef
• Magyar akademikusok listaja

El?dje: Ghyczy Kalman

Magyarorszag penzugyminisztere 1875 - 1878

Utodja: Tisza Kalman

El?dje: baro Banffy Dezs?

Magyarorszag miniszterelnoke 1899?1903

Utodja: grof Khuen-Hedervary Karoly