A szazad (angol: hundred) a kozigazgatasi egyseg, amit hagyomanyosan Angliaban , Walesben , Daniaban , Del-Ausztraliaban , az Amerikai Egyesult Allamok egyes reszein, Nemetorszagban ( Del-Schleswigben ), Svedorszagban , Finnorszagban , Esztorszagban es Norvegiaban hasznalnak, amelyek tortenelmileg nagyobb regiokbol alltak ossze, amelyeket tovabb osztottak adminisztrativ kirendeltsegekre . Alternativ neve a wapentake , a herred ( dan , bokmal norveg ), a herad ( nynorsk norveg ), a herað (izlandi), a harad , vagy hundare ( sved ), a harde ( nemet ), a kihlakunta ( finn ) es a kihelkond ( eszt ).

A ?szazad” megnevezes a ?szaz” szamnevb?l szarmazik. Valoszin?leg eredetileg olyan teruletet jelolt, amely szaz fegyverest kepes kiallitani, vagy szaz haztartassal rendelkezik. Tacitus mar 98 -ban hagyomanyos german szisztemakent irja kel (?centeni”). Hasonlo rendszert hasznaltak a hagyomanyos kinai es japan kozigazgatasban is.

Anglia es Wales [ szerkesztes ]

Lasd meg: Anglia es Wales szazadainak listaja

Angliaban es Walesben a szazadok a shire-ek reszegysegei voltak, katonai es a common law szerinti jogszolgaltatasi hataskorrel, ^[1] valamint, a korzeteknek az 1894. evi helyi kormanyzati torveny altali bevezetese utan, a szazadok voltak a kizarolagos adminisztrativ egysegek a parishek es a megyek kozott. ^[2]

Eredetileg a szaszok szerveztek meg ?ket 613 es 1017 kozott, mint olyan teruletet, amely nagyjabol szaz haztartas eltartasara elegend?. Vezet?je a szazad-f?, vagy szazad eolder volt. ? volt a felel?s a kozigazgatasert, az igazsagszolgaltatasert, es ? volt a katonai csapatok parancsnoka is. A tisztseg nem volt orokletes, de a 10. szazadtol birtokosat az el?kel? csaladok egy sz?k koreb?l valasztottak. Minden szazadban volt egy talalkozasi hely, ahol a szazad ferfijai megtargyaltak a helyi ugyeket, es torvenyszekeket tartottak. A szazadi tanacs szerepet Bekes Edgar kiraly torvenyei rogzitettek. A ?szazad” megnevezes hagyomanyosan ezt a talalkozasi helyet jelolte. ^[3] Angliaban, egyedulallo modon, azt javasoltak, hogy egy szazad akkora teruletet jeloljon, amely kepes eltartani szaz csaladot es szaz un. ?hide”-bol all. ^[4]

A szazadokat tovabb is osztottak. A nagyobb, vagy nepesebb szazadokat diviziokra (vagy, Sussexben , fel szazadokra ) osztottak. Minden szazadot tithongekre osztottak, amelyek tiz-tiz haztartast foglaltak magukba. Ennek megfelel?en a teruleti alapegyseg a hide volt, ami eredetileg egy csalad eltartasara elegend? teruletet jelolt. Ennek megfelel?en nem volt osszefuggesben a kiterjedesevel.

A szazadok folotti kozigazgatasi szinten alltak a shire-ek , amelyeket a shire- reeve (vagy seriff ) vezetett. A szazadok hatarai fuggetlenek voltak a parish-ek es a megyek hataraitol, bar altalaban egybe estek veluk, ami azt jelenti, hogy egy szazad tobb megye kozott is megoszolhat, ahogy egy parish is oszthato szazadokra.

A szazadok rendszere nem volt olyan stabil, mint a vele egy id?ben felallitott megye-rendszer. Folyamatosan valtozott, hogy hany szazad van egy megyeben. Az orszag sok reszen a Domesday Book alapvet?en elter? szamu szazadot ir le, mint amennyi kes?bb letezett. Az egyes megyeknek igen valtozatos szamu szazada lehetett. Leichestershire hat szazaddal rendelkezett (a Domesday Book szerint neggyel), mig Devon majdnem haromszor annyival, azaz 32-vel.

Szazadtanacsok [ szerkesztes ]

Az id? el?re haladtaval a szazadok f? funkcioja a jogi adminisztracio es a rendfenntartas lett. A 12. szazadtol kezdve a szazadtanacsot tizenketszer hivtak ossze evente. Kes?bb ketheti rendszeresseg?ve valt, az 1234 -es rendelet azonban haromhetenkentire csokkentette a gyakorisagat. Nehany szazadban a tanacsot fix helyen tartottak, mig mashol minden ulesre mas helyen kerult sor. A szazadtanacs f? feladata a frankpledge -rendszer fenntartasa volt. Ahol a szazad a korona joghatosaga ala tartozott, a f? magisztratus szerepet a sheriff toltotte be. Sok szazad azonban magankezben volt, a vezet?i cim pedig orokl?dott. Ahol a szazad egy foldesur uralma alatt allt, a steward volt a kinevezett helyi sheriff. ^[5]

A szazadtanacsok jelent?sege a 17. szazadtol kezdve csokkent, es sok hataskoruk 1867 -ben atkerult a megyei tanacsokhoz. ^[6] A szazadok utolso kotelesseget, a zavargasok okozta karok helyreallitasat, 1886 -ban toroltek el, amikor ezt a szerepet a megyei rend?rseg vette at. ^[7] Innent?l kezdve a szazadoknak semmilyen adminisztrativ vagy jogi hataskore nem maradt, bar formalisan sosem szamoltak fel ?ket.

A szazadok helyet Walesben az olyan tradicionalis egysegek valtottak fel, mint a cantref (vagy cantred) es a commote, Irorszagban pedig a megyeket baronatusokra osztjak.

Adminisztrativ funkciok [ szerkesztes ]

A 19. szazad vegeig a szazadok fontos adminisztracios szerepet toltottek be a 11. szazad ota letez? Angliaban, es, kisebb mertekben, a 16. szazadtol kezdve Walesben is. ^[2] Kulonosen fontos volt a szerepuk az adozasban. Hat evszazadnyi adozasi-iratgy?jtemeny lelhet? fel a szazadokban a mai napig. ^[2]

1832 es 1885 kozott a szazadok csoportositasat hasznaltak, hogy megalkossak a parlamenti valasztokorzeteket . Az ul?helyek 1885-os ujraelosztasakor egy ujfajta megyei beosztas kerult hasznalatba. A szazadok szolgaltattak az alapjat az els? negy brit nepszamlalasnak 1801 es 1841 kozott. ^[2]

A 19. szazadtol kezdve kulonboz?, egy-egy feladatot ellato megyei alrendszert hoztak letre, ugy mint a szegenygondozasi uniokat , vagy az egeszsegugyi korzeteket , amelyek egyutt varosi, vagy ruralis korzetekbe szerveztek 1894 -ben, amelyek atvettek a szazadok adminisztrativ szerepet. Szamos regi szazad neve maradt fenn modern helyi kormanyzati korzetek neveben.

Wapentake [ szerkesztes ]

A ’’’wapentake’’’ az old norse nyelv ’’vapnatak’’ szavabol szarmazo terminus, ^[8] ami nagyjabol egyenertek? az angolszasz szazaddal. A szo egy adminisztrativ talalkozasi helyet jelol, ami jellemz?en egy utkeresztez?desben vagy egy gazlonal epult. A szo eredete nem ismert. A nepetimologia szerint a fegyver szobol eredeztethet?, es arra utal, hogy eredetileg csak a fegyverforgatok rendelkeztek szavazati joggal, vagy, mas felfogas szerint, a szavazati joggal rendelkez? polgarsag kivaltsaga volt a fegyverviseles. Ez utobbi elkepzelest talan Tacitus Germania cim? m?ve ihlette, vagy a svajci kanton, Appenzell Innerrhoden gyakorlatabol vont analogia. Mas forrasok ^[9] szerint a fegyverviseles tiltott volt az eszaki nepek gy?lesein, a þingeken , es a ?fegyverek felvetele”, vagy ’’vopnatak’’ jelentette a gy?les veget, amikor a resztvev?k ismet felvehettek a fegyvereiket.

A Danelaw megyei, Qorkshire , Derbyshire , Leicestershire , Northamtonshire , Nottinghamshire , Rhutland es Lincolnshire teruletet wapentake-ekre osztottak, ugyanugy, ahogy Anglia tobbi reszet szazadokra.

Yorkshire-ben, az eszaki wapentake-eket szamos angolszasz szazad valtotta fel az 1086 -ban Eszak- es Nyugat-Ridingsben kezd?d?, majd a 12. szazad kozepeig Kelet-Ridingben folytatodo folyamat soran.

Nehany megyeben, peldaul Leicestershire-ben, a wapentake-ek a Domesday Book idejen atalakultak szazadokka. Mashol, mint peldaul Lincolnshire-ben a fogalom hasznalatban maradt. ^[10] Bar nem reszei a helyi kormanyzatnak, a wapentake-k rendszeret meg?riztek a ruralis esperessegek.

Skandinavia [ szerkesztes ]

A ’’hundare’’ (szazad) kifejezest Svealandon es a mai Finnorszagban hasznaltak. Ezeket vegul felvaltottak a Skandinavia mas teruleten is hasznalt ’’haradok’’, vagy ’’Herredek’’’. Mindket szo a regi ’’harja-raið?’’ (hadtest) vagy a proto-german ’’harja-raiða’’ (hadi felszereles, kb. wapentake) szobol szarmazik. ^[11] Hasonloak voltak a skiperide-k is. Ezek partmenti teruletek voltak, ahol a lakossag feladata volt a hadihajok kiallitasa.

Norrlandben , Svedorszag eszaki, ritkan lakott reszen nem szerveztek szazadokat. Svedorszagban a videki haradokat altalanosan nehany sockenre (parish) osztottak. Ezek voltak az egyhazi es a vilagi adminisztracio alapjai is. Altalanos jelent?seget az 1862. evi komunnareform kovetkezteben veszitette el. A harad eredetileng a ’’landskap’’ (provincia) reszegysege volt, de az 1634 -es kormanyzati torveny ota a ’’lanek’’ (megye) vettek at a landskapok helyet. A haradok valasztokorzetekkent is funkcionaltak, amelyek egy-egy kepvisel?t valasztottak a Birtokosok Riksdagjaba (a sved parlament 1436 es 1866 kozott). A haradsratt (szazadtanacs) volt a teruletet felugyel? kormanyzati szerv, amit 1970 -ben a tingsrattek rendszere valtott fel.

Ma a szazadok nem jatszanak adminisztrativ szerepet Svedorszagban, de a kifejezest alkalmankent hasznaljak.

Nem tisztazott, hogy Finnorszag nyugati teruletein mikor szerveztek meg a szazadokat. Satakunta provincia neve, ami durva forditasban ?szazadot” jelent (sata=100), az eszaki keresztes hadjaratok , a krisztianizacio es a sved hoditas el?ttr?l szarmazik.

’’Kihlakunta’’ neven a szazadok voltak az alapvet? adminisztrativ egysegek 2009 -ig. Mindegyiket ’’laanikre’’ (provincia/megye) osztottak, es sajat rend?rseguk, keruleti tanacsuk es ugyeszuk volt. Altalanossagban a varosok urbanus kihlakuntakat alkottak, a ruralis teruleteken viszont tobb telepules alkotott egy ruralis kihlakuntat. A provinciak felszamolasat kovet?en az egyes joghatosagokat elvalasztottak egymastol. A rend?rsegi korzetek nem szuksegszer?en esnek egybe a birosagi korzetekkel.

Lasd meg: Svedorszagi szazadok listaja

Egyesult Allamok [ szerkesztes ]

Delaware , New Jersey es Pennsylvania allamok megyeit szazadokra osztottak a 17. szazadban , kovetve az angol rendszert. Delaware-ben maig leteznek (lasd: Delaware megyeinek es szazadainak listaja ). Az 1960-as evekig ado- es valasztokeruletenkent m?kodtek, de ma mar nem toltenek be adminisztrativ szerepet. Hivatalos szinten egyedul a lakhely meghatarozasaban van szerepuk. ^[12]

Marylandben is hasznaltak a megyek reszegysegeikent a szazadokat. Carroll megyet 1836 -ban a Baltimore megyei Eszaki szazad, Pipe Creek szazad, Fels?-Delaware szazad es Also-Delaware szazad, illetve a Frederick megyei Pipe Creek szazad, Westminster szazad, Unity szazad, Burnt House szazad, Piney Creek szazad es Taneytown szazad osszevonasabol hoztak letre. A marylandi Somerset megye, amit 1666 -ban alapitottak, hat szazadra oszlott. Ezek Mattapony, Pocomoke, Boquetenorton, Wicomico es Baltimore szazad. Kes?bb ehhez meg ot, Pitts Creek, Acquango, Queponco, Buckingham es Worcester szazad, csatlakozott. Az amerikai fuggetlenseg kivivasat kovet?en a ?szazad” kifejezes kikopott gyakorlatbol. Helyuket a valasztokorzetek vettek at. Ennek ellenere a neve meg tovabbi otven evig felt?ntek.

Nehany ultetveny a korai gyarmati Virginia teruleten szinten szazadnak nevezte magat, ugy mint Martin szazada , Flowerdew szazad , illetve West and Shirley szazad. ^[13] Bermuda szazad volt az els? onkormanyzati jogu telepules a virginiai angol kolonian. 1613 -ban, hat evvel Jamestown utan, alapitotta Sir Thomas Dale.

Az 1785. evi foldrendelet vitaja alatt Thomas Jefferson tanacsa fel akarta osztani a kozfoldeket nyugaton ?tiz negyzetmerfoldes szazadokra, ahol minden merfold 6086 es 4 tized labat tartalmaz”. ^[14] A torveny ehelyett hat merfoldes korzet? varosi kozossegeket hozott letre.

Ausztralia [ szerkesztes ]

Lasd meg: Ausztralia kataszteri divizioi

Del-Ausztraliaban meg mindig ugy tartjak szamon a foldparcellakat, hogy mely szazad teruleten fekszik. A del-ausztraliai megyek mellett ezek is szerepelnek a cimekben, azonban mas jelent?sege nemigen van. Cumberland megyet is szazadokra osztottak a 19. szazadban , azonban ezeket kes?bb megszuntettek. Egy szazad hagyomanyosan szaz negyzetmerfold terulet?. ^[15]

Jegyzetek [ szerkesztes ]