Svante Paabo
Szuletett	1955 . aprilis 20. (69 eves) [1] [2] [3] [4] Oscar Parish [4] Stockholm [5]
Allampolgarsaga	sved [4]
Hazastarsa	Linda Vigilant
Szulei	Karin Paabo Sune Bergstrom
Foglalkozasa	genetikus biologus evolucios biologus
Iskolai	Uppsalai Egyetem
Kituntetesei	H. M. The King's Medal Nemet Szovetsegi Koztarsasag Erdemrendje Pour le Merite 2022 Nobel Prize in Physiology or Medicine Gottfried Wilhelm Leibniz-dij (1992) a Zurichi Egyetem diszdoktora (1994) [6] Max Delbruck Medal (1998) Carus medal (1999) a Helsinki Egyetem diszdoktora (2000) [6] Ernst Schering Prize (2003) [7] Leipziger Science Award (2003) Louis-Jeantet-dij (2005) [8] A m?veszetek es a tudomanyok erdemrendje (2008) honorary doctor of Royal Institute of Technology (2008) [6] a Nemet Szovetsegi Koztarsasag nagykeresztje csillaggal (2009) Kistler Prize (2009) Newcomb Cleveland Prize (2010) Honorary Doctor at Karolinska Institutet (2012. majus 25.) [9] Sven Berggren prize (2013) [10] Gruber Prize in Genetics (2013) Lomonoszov-aranyerem (2014) [11] Keio Medical Science Prize (2016) [12] Breakthrough Prize in Life Sciences (2016) [13] Foreign Member of the Royal Society (2016) [14] [15] Dan David Prize (2017) Asturias hercegn?je m?szaki es termeszettudomanyos kutatasi dij (2018) [16] Nierenberg Prize (2018) Japan Dij (2020) Massry Prize (2021) [17] fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij (2022) [18] [3] [19] Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (2024. marcius 21.) [20]
weboldal IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Svante Paabo temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Svante Paabo (Oscar Parish vagy Stockholm , 1955 . aprilis 20. ?) Nobel-dijas sved genetikus , a paleogenetika egyik megalapitoja. ^[21] A Lipcsei Egyetem cimzetes professzora.

Elete [ szerkesztes ]

1977 es 1980 kozott az Uppsalai Egyetemen orvostudomanyt tanult. A Zurichi Egyetemen , Londonban , a Kaliforniai Egyetemen Berkeleyben, a Lajos?Miksa Egyetemen Munchenben dolgozott. 1999 ota a lipcsei Max Planck Evolucios Antropologiai Intezet munkatarsa. Az intezetben egy korabban ismeretlen emberi el?dot a gyenyiszovai embert is felfedezeseinek lehet koszonni. ^[22]

2022-ben orvosi-elettani Nobel-dijat kapott a neandervolgyi ember genomjanak szekvenalasaert, es egy uj tudomanyag, a paleogenetika megalapitasaert. ^[23] Az altala megalkotott tudomanyag kutatasi terulete, hogy a fossziliakbol es ?skori leletekb?l szarmazo genetikai mintakat elemez es ebb?l a ma el? emberek es a kihalt ?sok kozott lev? kapcsolatokat mutat ki. ^[22]

Publikaciok (valogatas) [ szerkesztes ]

• Neanderthal Man: In Search of Lost Genomes
• New light shed on chimp genome
• Why humans are brainier than chimps
• Genome 'treasure trove'
• DNA clues to Neanderthals

Jegyzetek [ szerkesztes ]