A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
 | Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel:
SUCRE
.
|
Sucre
Bolivia
alkotmanyos es igazsagszolgaltatasi f?varosa (az adminisztrativ kozpont
La Paz
), egyben
Chuquisaca megye
szekhelye. Az orszag deli reszen fekszik, 2750 m magassagban. Eghajlata egesz evben meleg, mersekelt.
A varost
Pedro Anzures
alapitotta
1538
.
november 30
-an,
Ciudad de la Plata de la Nueva Toledo
neven. Meg ugyanebben az evben
II. Fulop spanyol kiraly
megalapitotta itt az
Audiencia de Charcas
nev? birosagot, amelynek illetekessege a mai
Paraguay
, Eszakkelet-
Peru
, Eszak-
Chile
,
Argentina
es
Bolivia
nagy reszere terjedt ki. Ez a
Perui Alkiralysag
egy alegysegenek szamitott.
1601
-ben a
ferencesek
kolostort alapitottak a varosban, amely
1609
-t?l erseki szekhely is lett.
1624
-ben letrehoztak a
Xaveri Szent Ferenc Egyetemet
, amely az Ujvilag egyik legregebbi egyeteme.
A
19. szazadig
La Plata volt a regio igazsagszolgaltatasi, vallasi es kulturalis kozpontja.
1839
-ben, miutan a varos Bolivia f?varosa lett, uj nevet kapott a forradalmi vezet?,
Antonio Jose de Sucre
tiszteletere. Miutan azonban
Potosi
gazdasaga es ezustipara lehanyatlott,
1898
-ban a kormanyzat La Pazba koltozott. Sokak szerint Sucre volt az a hely, ahonnan
Latin-Amerika
Spanyolorszag
elleni fuggetlensegi harca elindult: itt hangzott el
1809
-ben az els? szabadsagkialtas a nyugati felteke spanyol gyarmatain. A tortenelem fintora, hogy Bolivia nyerte el utolsokent a fuggetlenseget
1825
-ben.
1991
-ben
Sucre ovarosa
a
vilagorokseg
egyik helyszine lett.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Sucre
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
