Stanley Kubrick
(
Bronx
,
New York
,
1928
.
julius 26.
?
Harpenden
,
Hertfordshire
,
1999
.
marcius 7.
)
Oscar-
es
BAFTA-dijas
amerikai
filmrendez?
es
producer
, akit a 20. szazad masodik felenek egyik nagy hatasu es innovativ filmkeszit?jekent tartanak szamon. Kubrick filmjeire, melyeknek tobbseget irodalmi m?vekb?l adaptalta, az ujito technikai megoldasok, eredeti tortenetmeseles es szellemesseg jellemz?.
Kubrick
1928
.
julius 26
-an szuletett
Bronxban
,
New Yorkban
, az
Amerikai Egyesult Allamokban
, Jacques Kubrick es felesege, Gertrude (szuletett Perveler) els? gyermekekent. A masodik gyermek, Barbara,
1934
-ben jott a vilagra. Jacques, akinek szulei osztrak, roman, lengyel gyokerekkel rendelkez?
zsido
bevandorlok voltak, sikeres orvoskent dolgozott. Amikor Kubrick 12 eves lett, edesapja megtanitotta sakkozni, es ezt a kedvteleset egesz eleteben gyakorolta. Tizenharom evesen Jacques vett Stanley-nek egy
Graflex
kamerat, es felkeltette Kubrick erdekl?deset az eletkepek fotozasa irant. Ekkoriban kezdte erdekelni a
jazz
, es elhatarozta, hogy dobos lesz. 17 eves volt, mikor iskolaba menet lefenykepezte a
Franklin D. Roosevelt
halalhiret hirdet? ujsagosstandot a gyasz miatt banatos ujsagarussal. A kepet elkuldte a
Look
magazinnak, mely azon nyomban felberelte fizetett fotoriporternek a tizeneves Kubrickot.
Filmezessel az
1950-es evek
elejen kezdett foglalkozni. Kezdetben amat?r dokumentumfilmeket csinalt (
Day of the Fight
,
Flying Padre
), melyeket egy amat?r kameraval maga fenykepezett, vagott es rendezett.
1953
-ban felig amat?r modon elkeszitette els? nagyjatekfilmjet,
Felelem es vagy
cimmel.
Az attorest negyedik filmje, az
1957
-es
Dics?seg osvenyei
(meg mindig ?fuggetlen” produkcio) jelentette Kubrick szamara. A
Kirk Douglas
f?szereplesevel keszitett, kritika altal elismert haboruellenes filmben jelennek meg el?szor a Kubrickra jellemz? filmes technikak, mint peldaul a hosszu, ?bolyongo” snitt (ezuttal a loveszarokban). Mivel a filmben kedvez?tlenul tuntette fel a francia hadvezetest, a filmet Franciaorszagban hosszu evekig nem lehetett bemutatni. Ezen a forgatason ismerte meg harmadik feleseget is, akivel leelte hatralev? eletet (a film vegen ? az enekl? nemet lany). 1960-ban szinten Kirk Douglas f?szereplesevel keszitette Kubrick egyetlen ?hollywoodi” filmjet, az okori rabszolgalazadasrol szolo
Spartacus
t. A film rendezesere maga Douglas kerte fel Kubrickot, miutan osszeveszett az eredeti rendez?vel,
Anthony Mann
-nel. Mivel Kubrick csupan ?beugrott” a magas koltsegvetes? hollywoodi eposz rendez?i szekebe, se a forgatokonyvbe, se a film stilusaba nem volt beleszolasa. ? maga is az egyik legrosszabb elmenyenek nevezte a filmet, es megfogadta, hogy tobbet nem dolgozik ilyen korulmenyek kozott, azonban a film sikere szamos (addig zart) ajtot nyitott meg a fiatal rendez?nek.
1962
-ben Kubrick Angliaba utazott, es itt forgatta le a
Vladimir Nabokov
hires-hirhedt regenyeb?l keszitett
Lolita
t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkeszitesi modszer, tovabba az, hogy tarsproducerkent sajat kezet kap filmjei elkesziteseben, hogy ugy dontott, ebben az orszagban telepszik le es dolgozik tovabb. Tovabba ebben a filmben rendezte el?szor
Peter Sellerst
, aki a ket evvel kes?bbi
Dr. Strangelove, avagy rajottem, hogy nem kell felni a bombatol, meg is lehet szeretni
cim? alkotasaban is f?szerepet jatszik. A
Lolita
hatalmas botrany volt ? f?leg a katolikus kozosseg szamara ?, ami jo reklam volt a filmnek. A
Dr. Strangelove
elismer? kritikai utan Kubrick erdekl?dese a
science fiction
fele fordult. Azt tervezte, hogy elkesziti a ?kozmondasosan jo sci-fi-filmet”. A tervhez segitsegul hivta az angol?Sri Lanka-i sci-fi-irot,
Arthur C. Clarke
-ot, hogy irjon szamara egy regenyt. Clark egy korabbi novellajat vette alapul es azt dolgozta at Kubrickkal. Kettejuk kozrem?kodesevel negy even keresztul keszult a minden addigi konvenciot es technikai fogast felulmulo, maig a m?faj legnagyobb klasszikusanak tartott
2001: ?rodusszeia
(
1968
). Kubrick els? es egyetlen Oscar-dijat a film vizualis effektjeiert kapta. Harom evvel kes?bb ? miutan Napoleonrol keszitend? filmje otleter?l lemondott a temaban ?t megel?z? masik Napoleon-film miatt ? Kubrick joval alacsonyabb koltsegvetesb?l elkeszitette az
Anthony Burgess
kultuszregenyeb?l
(Gepnarancs)
adaptalt ? azota kultuszfilmme valt ?
Mechanikus narancs
ot, mely szinten a jov?ben, egy anti-utopisztikus Angliaban mutatja be a viselkedeskontroll ?b?nkiol?” terapiajanak ketes hatasait. A film kend?zetlen brutalitasa es a szexualitasa miatt hamar botranyokat szult. Angliaban szamos b?nesetet a filmnek tulajdonitottak, es a rendez? sok negativ sajtot es fenyeget? levelet kapott. Kubrick sajat maga vonta vissza a brit forgalmazasbol 16 hettel a bemutato utan, igy egeszen halalaig nem lehetett moziban latni. (Meglehet?sen rendhagyo, hogy egy forgalmazo eleget tegyen egy ilyen rendez?i keresnek.)
Kubrick innet kezdve ritkabban, 5-10 evente keszitett filmeket. Az
1975
-os, kevesbe ismert
Barry Lyndon
egy
William Makepeace Thackeray
regenyen alapulo
18. szazadi
pikareszk
, mellyel Kubrick ? hasonloan a
2001: ?rodusszeia
hoz ? a ?tokeletes kosztumos filmet” akarta elkesziteni. A haromoras alkotas sajatossaga, hogy a hitelesseg kedveert minden jelenetet termeszetes fenynel vettek fel, igy a bels? terekben a gyertyas jeleneteknel is segedlampak nelkul dolgozott. Erre egy specialis (eredetileg NASA-nak keszult)
Zeiss
-objektivet hasznalt, amely (f0,7) fenyerzekenysegevel lehet?ve tette a gyeren vilagitott jelenetek forgatasat. A film vegul negativ kritikakat kapott a bemutato utan, es nem lett kasszasiker.
A
Stephen King
horror-bestsellereb?l keszitett
Ragyogas
(
1980
) ismet kultuszfilmme valt, koszonhet?en Kubrick mesteri feszultsegteremt? kepessegenek, illetve
Jack Nicholson
es a f?bb szineszek tokeletes jatekanak. Maga King ugyanakkor elegedetlen volt vele; szerinte Kubrick ? mint altalaban minden filmjeben ? tulsagosan eltert az irodalmi alapanyagtol. (King iranyitasaval kes?bb egy teves minisorozatban szinte bet?re pontosan adaptaltak a regenyt.)
Kubrick mar a 80-as evek elejen foglalkozni kezdett egy, a
vietnami haboru
borzalmait semleges szempontbol megorokit? film otletevel, azonban ? olyan filmek, mint az
Apokalipszis most
vagy
A szakasz
hatasara ? a projektet evekig pihenni hagyta. Vegul
1987
-ben keszult el a reszben igaz tortenet ?
Gustav Hasford
emlekiratai ? altal inspiralt
Acellovedek
cim? film. A 90-es evek elejen Kubrick ismet sci-fit akart forgatni,
Brian Aldiss
novellaja,
A szuperjatekok kitartanak egy nyarat
alapjan keszitette el az
A. I. ? Mesterseges ertelem
cim? film terveit. Azonban a film vegul nem korvonalazodott, reszben mert Kubrick nem talalta elegend?nek a rendelkezesre allo technologiat. Vegul halala utan,
Steven Spielberg
rendezeseben valosult meg a film terve meg Kubrick korabbi keresere. 12 evvel az
Acellovedekek
utan forgatta Kubrick utolso filmjet, az
1999
-es
Tagra zart szemek
et, mely
Arthur Schnitzler
botranykonyve alapjan egy New York-i orvos (
Tom Cruise
) es felesege (
Nicole Kidman
) a szexualis fantaziak es rejtett szektak vilagaban tett utazasat mutatja be. Kubrick a filmpremiert mar nem erte meg:
1999
.
marcius 7
-en szivrohamban halt meg.
A Kubrick-filmek sajatossagai
[
szerkesztes
]
- Filmjeiben Kubrick gyakran hasznalt hosszu, perceken at tarto snitteket, legtobbszor "kocsizo" kameramozgassal, amint vegighaladunk egy jellegzetes bels? teren (peldaul a
Ragyogas
szallodaja, a
2001: ?rodusszeia
?rhajoja vagy a
Dics?seg osvenyei
loveszarkai).
- Kubrick ? els? ket filmjet?l eltekintve ? minden alkotasat irodalmi alapanyag alapjan forgatta, altalaban tartalmilag igencsak elterve az eredeti m?t?l.
- Kubrick utalta a
szelesvasznu
technikat, ezert minden filmjet ? eltekintve a 70mm-re forgatott
Spartacus
tol es
2001: ?rodusszeia
tol ? normal, 1.37:1 keparanyban forgatta. (Mozikban ezen filmek nagy tobbseget "letakartak" 1.85:1 vagy 1.66:1 keparanyra.)
- Filmjeiben Kubrick gyakran hasznalt narratort (vagy insert feliratokat).
- A
2001: ?rodusszeia
tol kezdve Kubrick egyetlen filmjehez sem keszittetett eredeti zenet, hanem mar letez? zenem?veket hasznalt fel. (Legtobbszor komolyzenet, illetve az
Acellovedek
eseteben rockzenet.)
- Gyakoriak az arcokrol keszult kozelkepek.
- Kubrick minden filmje vegen (meg joval ennek a divatnak elmulta utan is) hasznalta a
"The End"
feliratot.
Kubrick szemelyisege
[
szerkesztes
]
Kubrick kulonc szemelyiseg volt es sajtotol tavol tartotta magat, kerulte a hiressegekre jellemz? nyilvanos szereplest. Ezert aztan ? f?leg a bulvarsajtoban ? sok teves hireszteles jelent meg rola. Peldaul azt irtak rola egy id?ben, hogy felt a n?kt?l es kerulte ?ket, holott csaladi elete ennek ellentmond. Valojaban kozvetlen kornyezeteb?l is kevesen ismertek valodi szemelyiseget. Ezert teljes jellemzest megfelel? informacio hijan nem lehet rola irni, de nehany teny az eleteb?l izelit?t adhat szemelyiseger?l.
- Kubrick legfontosabb jellemz?je mint rendez? ? ami mar vedjegye lett ?, hogy szemelyesen reszt vett a teljes gyartasi folyamatban. Az ipari meret? filmgyartasban (kulonoskepp az amerikaiban) megszokott, hogy egy-egy reszfeladatot a rendez? leoszt az alarendelt szakembernek. Habar termeszetesen technikai feladatokra az ? stabjaban is megvoltak a szakemberek, de a forgatas minden perceben jelen volt es a kiegeszit? feladatok jelent?s reszet is felugyelte. Igy fordulhatott el?, hogy a
2001: ?rodusszeia
specialis effektusaiert maga Kubrick kapta meg az
Oscar-dijat
.
- Masik f? jellemz?je a tokeletessegre torekves volt. Ennek kovetkezmenyekent ? a filmiparban szokatlan modon ? rugalmasan bant az id?vel. Ha egy jelenet tokeletessege a szokasos id? tobbszoroset igenyelte, akkor nem sajnalta ra a tobblet id?t. A tokeletesseg jegyeben kepes volt ujrakezdeni es kidobni olyan munka reszeket, amelyre korabban rengeteg id?t, penzt es energiat forditott, a szineszek es technikai szemelyzet legnagyobb bosszusagara. Emiatt egy forgatas nala joval tovabb tartott az atlagnal.
- A megtervezett munkafolyamatok kivitelezeseben a legkisebb ellentmondast se t?rte, de ezzel parhuzamosan a tervezes el?tt nyitott volt az otletelesre, s?t beosztottjait batoritotta is, hogy mondjak el otleteiket.
- Folyamatosan uj modszerekkel es technikakkal kiserletezett es erre beosztottjait is batoritotta.
- Szeretett mindenr?l alapos feljegyzest kesziteni, neha mar tulzasnak t?n? aprolekossaggal. Egy forgatas el?tt peldaul reszletekbe men?en irt arrol, hogy osszevereked? macskait mikeppen kell szetvalasztani, kulonboz? helyzetek tukreben. Neha pedig szokatlan adatokat gy?jtott, mint peldaul adott ev adott napjanak id?pontjaban milyen volt a legnyomas valahol, de akar kepeket is rendelt ruhaboltokrol vagy ejjeliszekrenyekr?l. Ezeket a jegyzeteket, kepeket es egyeb targyakat (pl. kalapokat) aztan felhasznalasuk utan akkuratusan osszerendezte es elraktarozta dobozokban a birtokan. Halala utan 2007-ben negyeves archivalas utan a csalad a londoni egyetemnek adomanyozta a tobb ezer dobozt, hogy a filmszakos diakok hozzaferjenek a jov?ben.
- Utalta, ha ketertelm? m?veir?l ker valaki magyarazatot. Ha valaki erre rakerdezett, akkor kitert a valasz el?l. Ez volt az egyik f? oka, hogy igyekezett titokban tartani kiletet. Sokan nem is tudtak, hogy nez ki, igy el?fordult, hogy amikor ujsagiro erkezett, hozza, hogy interjut csinaljon vele, akkor ? nyitott ajtot es letagadta magat, miszerint nincs otthon. A kedvenc papirboltjaban ? ahova rendszeresen eljart ? sem tudtak meg halalaig, ki a hobortos visszater? vasarlojuk.
- A meccs napja
(
Day of the Fight
)
(1951), 16 perc, fekete-feher dokumentumfilm
- A repul? lelkesz
(
Flying Padre
)
(1951), 9 perc, fekete-feher dokumentumfilm
- A tengerjarok
(The Seafarers)
(1953), 30 perc, szines dokumentumfilm
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Nagyjatekfilmek
| |
|---|
| Rovidfilmek
| |
|---|