Stanford Moore ( Chicago , 1913 . szeptember 4. ? New York , 1982 . augusztus 23. ) amerikai biokemikus . 1972-ben Christian Anfinsennel es William H. Steinnel megosztva elnyerte a kemiai Nobel-dijat az RNS -bonto enzim, a ribonukleaz aminosavszekvenciajanak meghatarozasaert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Stanford Moore 1913. szeptember 4-en szuletett Chicagoban John Howard Moore jogasz es felesege, Ruth Fowler gyermekekent. Nevet a Stanford Egyetemr?l kapta, ahol szulei talalkoztak es ahol anyja tanult. A csalad tobbszor is koltozott, ahogyan apja a kulonboz? egyetemeken oktatott; el?bb Floridaba , majd Georgiaba , vegul 1924-ben a Tennessee -beli Nashville -ben telepedtek le, ahol John Moore a Vanderbilt Egyetem professzora volt. Stanford a Peabody School-ba jart, amely a helyi tanarkepz? f?iskola gyakorloiskolaja volt. 1931-t?l a Vanderbilt Egyetemen tanult tovabb. Ekkor meg nem dontotte el, hogy vegyesz lesz-e vagy repul?mernok, vegul tanara, Arthur Ingersoll hatasara dontott a szerves kemia mellett. 1935-ben summa cum laude diplomazott, majd a Wisconsini Egyetemen szerzett doktori cimet szerves kemiabol 1938-ban. Itt tanara Karl Link volt, aki korabban a Nobel-dijas Fritz Pregllel dolgozott egyutt Grazban ; Moore els?sorban a mikroanaliatikai modszereket tanulta meg t?le.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Doktoralasa utan Max Bergmann hivta meg laboratoriumaba a Rockefeller Intezetbe . A zsido Bergmann ? aki korabban Emil Fischer vezet? tudomanyos munkatarsakent dolgozott ? Link baratja volt es 1933-ban menekult el Nemetorszagbol a nacik el?l; az Egyesult Allamokban nemzetkozi hir? feherjekutato kozpontot vezetett. Moore harom evig dolgozott nala es ekozben ismerkedett meg William H. Steinnel . Kozos munkajuk soran olyan feherjekicsapasi modszereket kerestek, amelyek segitsegevel meg lehet hatarozni aminosav-osszeteteluket. Miutan 1941 vegen az Egyesult Allamok belepett a masodik vilaghaboruba , Bergmann laboratoriuma a kormanynak vegett kutatasi feladatokat, a mustargaz es nitrogen-mustar ellen kerestek terapias anyagokat. Stein a laborban maradt, mig Moore csatlakozott a vegyi fegyverek kutatasat koordinalo hivatalhoz. Ebben a min?segeben sokat utazott, a haboru vege Hawaiin talalta, a csendes-oceani hadszinteri f?hadiszallason.

A haboru utan Herbert Gasser , a Rockfeller Intezet igazgatoja visszahivta Moore-t. Bergmann 1944-ben meghalt, de Stein es Moore folytatta korabbi kiserleteit. Kozosen kidolgoztak egy oszlopkromatografias modszert, amivel egy feherje hidrolizalasa utan meg lehetett hatarozni, hogy milyen aminosavakat tartalmaz es milyen aranyban. 1949-re egy fotocellas szerkezettel automatizaltak a merest. Sikereik lattan az igazgatosag megnovelte anyagi tamogatasukat es tobb munkatarsat kaptak. Az 50-es evek elejen attertek az ioncserel? kromatografiara , amellyel jelent?sen le tudtak roviditeni a kromatografias meres idejet; korabban a burgonyakemenyit?s oszlopokkal ez akar ket hetig is eltarthatott. Frederick Sangernek ekkoriban sikerult meghataroznia az els? feherje, az inzulin teljes aminosavsorrendjet; munkajaban egy fel evig Moore is reszt vett, amikor kutatasi evet reszben Brusszelben, reszben Sanger laboratoriumaban Cambridge -ben toltotte. A sikeren fellelkesulve Moore es Stein elhatarozta hogy megprobalkoznak egy enzimmel. Valasztasuk egy viszonylag kis molekulara, a 124 aminosavbol allo ribonukleazra esett, amellyel mar dolgozott egy masik kutato, Christian Anfinsen a National Institutes of Healthnel . A ket csoport azonban nem versengett egymassal, inkabb egyuttm?kodtek. Modszeruk lenyege az volt, hogy a feherjet emeszt?enzimekkel ( tripszinnel , pepszinnel es kimotripszinnel ) kisebb darabokra vagtak es az egyes vagasok utan kromatografiaval szetvalasztottak ?ket. 1956-ra sikerult teljesen automatizalniuk a kromatografias modszeruket, de igy is 1963-ig tartott, mig a teljes aminosavsorrendet kozolni tudtak. A ribonukleaz volt az els? enzim, amelyet megszekventaltak.

Moore es Stein laboratoriuma ekozben es ezutan jelent?sen megn?tt es nemzetkozi ismertseg? kutatokozpontta valt. Szamos munkatarsuk volt, akik a ribonukleaz utan sorra hataroztak meg a feherjek szerkezetet. 1952-ben Moore professzori kinevezest kapott az intezetben (kes?bb egyetemen), 1968-tol a Vanderbilt Egyetem vendegprofesszora, 1974-t?l pedig tanacsanak tagja is volt.

Dijai [ szerkesztes ]

Stanford Moore, William H. Stein es Christian Anfinsen 1972-ben kemiai Nobel-dijat kapott a ribonukleaz szerkezetenek meghatarozasaert. Ezenkivul (Steinnel kozosen) 1964-ben megkapta az Amerikai Kemiai Tarsasag kromatografias es elektroforezis dijat, 1972-ben pedig a tarsasag Richards-ermet es Koppenhagaban a Linderstrom-Lang ermet. Tagja volt az Amerikai Tudomanyos Akademianak , az Amerikai M?veszeti es Tudomanyos Akademianak es a Belga Kiralyi Orvostudomanyi Akademianak.

Szemelyisege [ szerkesztes ]

Moore az egyetemen meg tobb klub tagja es egynek elnoke is volt, intenziv szocialis eletet elt. Kes?bb azonban elete a munkaja korul forgott, tudatosan elkerulte azokat az esemenyeket amelyek nem a tudomannyal voltak kapcsolatban. Az 1960-as evekben eskudtnek jeloltek ki a Cosa Nostra nagy port felvert pereben, amely egy evig tartott. Moore lelkiismeretesen vegigulte a pert, de az esteket es hetvegeket a laborban toltotte, hogy ne maradjon el tulsagosan a munkaval. Nem n?sult meg.

Moore amiotrofias lateralszklerozisban szenvedett, amely az izmok es idegrendszer sorvadadasaval jar. 1980 korul allapota fokozatosan romlani kezdett es 1982. augusztus 23-an a 68 eves Moore behalt betegsegebe.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Stanford Moore ? Biographical Nobelprize.org
• Stanford Moore Notable Names Database
• Stanford Moore (1913-1982) National Academy of Sciences