Ezt a szocikket at kellene olvasni , ellen?rizni a szoveg helyesirasat es nyelvhelyesseget , a tulajdonnevek atirasat . Esetleges tovabbi megjegyzesek a vitalapon .

Spanyolorszag demokratikus atemenete ( spanyolul : Transicion espanola a la democracia magyarul szo szerint: Spanyol atmenet a demokraciaba , roviden: La Transicion ) a modernkori spanyolorszagi tortenelem egy szakasza, amely 1975 -ben kezd?dott. 1975 . november 20-an meghalt Francisco Franco , aki a spanyol polgarhaboru vege ota vezette Spanyolorszagot katonai diktatorikus rendszerben. A torteneszek a mai napig megosztottak abban, mikor ert veget az atmenet. Egyesek szerint az 1977-es valasztassal , masok szerint az alkotmany 1978-as elfogadasaval. Vannak akik szerint a meghiusult 1981-es csend?rpuccsal es masok szerint a Spanyol Szocialista Munkaspart 1982-es valasztasi gy?zelmevel ert veget az atmenet.

Carlos Arias Navarro-kormany [ szerkesztes ]

A kiraly Franco halala utan nem jelolt ki uj mininszterelnokot, hanem meghagyta az 1973 -ban kinevezett Carlos Arias Navarrot. Navarro eleinte nem tervezett reformokat a francoista rendszerben. A Mozgalom Nemzeti Tanacsaban bejelentette, hogy a kormanyanak a celja, hogy a francoista-rendszer folytatodjon, ugy hogy a "demokraciat spanyol modon" valositsa meg. Azt hitte, hogy a politikai valtozasoknak korlatozottnak kell lennie.

A reform program javaslattev?je a Franco-korszak egykori informacios es turisztikai minisztere, Manuel Fraga volt. Fraga programjanak a celja, hogy egy olyan "liberalis demokracia" jojjon letre, amely "osszehasonlithato a nyugat-europai orszagokeval" . A reform resze volt a francoista alaptorvenyek valtoztatasa is.

Ahhoz hogy a reformokat meg lehessen valositani, szukseg volt a francoizmus kemenyvonalas, szels?jobboldali szarnya, a "bunker" tamogatasara, akiknek a Francoista Torvenyhozasban es a Falangeban jelent?s befolyasuk volt. Szukseg volt meg a spanyol hadsereg, a Vertikalis Munkasunio illetve a francoizmus demokratikus ellenzekenek a tamogatasara is. Az ellenzeken belul a Spanyol Kommunista Partnak volt jelent?s szerepe, akik ekkoriban meg emigracioban m?kodtek es szerveztek a partot, hiszen meg illegalisak voltak Spanyolorszag teruleten.

Javaslatot tettek, hogy a Spanyol Alaptorveny harom fejezetet modositsak, am a konkret modositasokat a Kormany es a Mozgalom Nemzeti Tanacsanak tagjaibol allo vegyes bizottsagnak kellett meghatarozni. Ezt a lepest Adolfo Suarez es Torcuato Fernandez-Miranda javasolta. Az egyik alaptorveny, amit modositottak a gyulekezesi es tarsulasi torveny , amelyet 1976 . majus 25 -en hagytak jova, innent?l a kormany engedelyevel lehetett tunteteseket szervezni. Ugyanezen a napon Suarez tamogatasaval a "politikai szervezetek alapitasarol szolo torveny" modositasat is jovahagytak. A szavazas el?tti parlamenti beszedeben Adolfo Suarez kifejtette, hogy "ha Spanyolorszag sokszin?, akkor a torvenyhozasnak nem kene elutasitani a modositast" . Suarez reformokert tett kozbelepese a falangistak es a partelit koreben sokkoloan hatott, I. Janos Karoly kiraly eseteben is, aki viszont ekkor dontott ugy, hogy Suarezt nevezi ki miniszterelnoknek par honapon belul. ^[1]

Az Arias-Fraga femjelezte reform junius 11-en bukott meg, amikor a torvenyhozas nem szavazta meg a Spanyol Buntet?torvenykonyv azon passzusanak modositasat, amivel a Falange -parttagsag es a veluk valo egyuttm?kodes b?ncselekmenynek min?sult volna. A torvenyhozas tagja hevesen elutasitottak, hogy a Kommunista Partot legalissa tegyek. Szandekukban allt beterjeszteni egy torvenytervezetet, amivel be lehetett volna tiltani politikai partokat amelyek "nemzetkozi fenyegetest jelentenek" . Fraga torvenytervezetenek megszavazasa, amely a torvenyhozas atalakitasarol es a kiralyi utodlasrol szolt, mind elbuktak. Fraga terve volt, hogy egy ketkamaras parlamenti rendszer jojjon letre. ^{[2] [3]}

Adolfo Suarez els? kormanya (1976-1977) [ szerkesztes ]

Torcuato Fernandez-Miranda , A Kiralyi Tanacs elnoke, harom szemelyt javasolt a kiralynak, mint miniszterelnok-jelolt. A kiraly Adolfo Suarezt valasztotta Arias Navarro helyere, mert ugy velte Suarez szembe tud nezni, a nehez politikai kihivasokkal, ami a politikai valtozasok velejaroja volt. Suarezt?l a legf?bb elvaras az volt, hogy rabeszelje a torvenyhozast ? amelynek csak francoista tagjai voltak ? , hogy bontsak le a francoista-rendszer intezmenyrendszeret. Suarez 1976 . julius 3 -an lett a miniszterelnok.

Miniszterelnokkent az alabbi programokat hirdette meg:

• A politikai reform torvenyenek kidolgozasa, amelyet egyszer a torvenyhozasnak, utana a spanyol nepnek kell nepszavazas utjan megszavazni. Megszavazas eseten utnyilna a szabad parlamenti valasztasoknak, amivel Spanyolorszagban demokracia szuletne meg.
• Siker eseten demokratikus valasztasokat szeretne megtartatni 1977 juniusaban.

A politikai reform torvenyenek a megszavazasahoz Suareznek meg kellett gy?znie az ellenzeket is. 1976 juliusaban Torcuato Fernandez-Miranda , a Francoista Torvenyhozas elnoke benyujtott a reformrol szolo torvenytervezetet, amit a Suarez-kormany 1976 szeptembereben jovahagyott. Azert viszont, hogy ut nyiljon a parlamentaris demokracia megteremteseben, ez a torveny onmagaban keves volt, hisz a francoista allamberendezkedes ezzel nem sz?nt meg, amely komoly akadalyt kepezett a demokracia letrejoveteleben. Ahhoz, hogy a francoizmus megsz?njon, a torvenyt a Cortesnek, a francoista torvenyhozasnak is meg kellett szavaznia. Fernandez-Miranda elnoklesevel 1976 novembereben 425 igen, 59 nem es 13 tartozkodas mellett megszavazta a torvenyhozas a reformtorvenyt.

Suarez-kormany nepszavazasra bocsatotta a reformtorveny kerdeset, amit 1976 . december 15 -en tartottak meg Spanyolorszagban . 77.7%-os reszvetel mellett, a valasztok 94%-a a reformtorveny mellett szavazott. Az eredmeny utat adott a parlamenti valasztasok megtartasara, amivel a cel az alkotmanyozo torvenyhozas megvalasztasa.

Suarez-kormany es az ellenzek [ szerkesztes ]

Suraez szamos olyan politikai intezkedest hozott meg, amely hiteles politikussa tette: 1976 juliusaban politikai amnesztiat hirdetett kormanya 400 bebortonzott rab eseten, amit kiterjesztett meg 1977 marciusaban. Fontos lepeskent a sztrajkjog 1977 marciusaban legalissa valt, valamint a szakszervezetek alapitasahoz valo jogot 1977 nyaran vezettek be. Ugyancsak marciusban bevezetesre kerult egy uj valasztasi torveny amely lehet?seget adott a szabad, parlamenti valasztasoknak.

Emellett Suarez folyamatosan tartotta a kapcsolatot az ellenzeki csoportokkal es mozgalmakkal. 1976 augusztusaban talalkozott tobbszor Felipe Gonzalesszel , aki a Spanyol Szocialista Munkaspart f?titkara volt. A kapcsolatuk barati volt, komoly politikai tamogatast jelentett ez Suarez politikai celjainak az elereseben. A demokratizalodasi folyamat egyik legnehezebb kerdese es problemaja volt a Spanyol Kommunista Part legalizalasa, amelynek ekkoriban sokkal tobb tamogatoja es nagyobb tarsadalmi bazisa volt mint az osszes tobbi ellenzeki csoportosulasnak.

A kommunistak a reformtorvenyt antidemokratikusnak tartottak es fontosnak tartottak hogy az alkotmanyozo torvenyhozast egy olyan kormany megvalasztasaval hozzak letre, amelyben az ellenzek tagjai vannak.

A kommunistakkal valo viszonyt alapvet?en megvaltoztatta az 1977-es atochai meszarlas . A meszarlas soran a kommunista szakszervezet, Munkasbiztottsag tagjait a madridi Atochaban talalhato irodaban agyonl?ttek szels?jobboldali terroristak.

Terrorizmus megjelenese [ szerkesztes ]

Ebben az id?szakban a terrorizmus elharapozodott az orszagban. Baszkfold ? amelyet kemenyen elnyomott a francoista rendszer ? politikai z?rzavarba keveredett. Habar a Suarez-kormany szamos baszk politikai fogolynak biztositott amnesztiat, a helyi rend?rseg es a tuntet?k kozotti feszultseg egyre er?sebb volt. 1978 es 1980 kozott az ETA terrorszervezet a legtobb halalos merenyletet kovette el.

A maoista GRAPO ( Oktober 1-je Antifasiszta Ellenallo Csoportok ) szels?baloldali terrorszervezet bombatamadasokat hajtott vegre kozteruleteken, valamint a rezsim ket legfontosabb emberet elrabolta: Jose Maria de Oriol y Urquijot , az Allamtanacs elnoket valamint Villaescusa ezredest, a Katonai-Igazsagugyi Legfels?bb Tanacs elnoket. Az elrablasuk alatt valaszul, a neofasiszta Apostoli Antikommunista Szovetseg terrorszervezet tagjai, vegrehajtotta az atochai meszarlast .

Valasztasok es az alkotmany [ szerkesztes ]

1977-es valasztasok [ szerkesztes ]

1977 juniusaban hosszu id?n sor kerult az els? szabad, parlamenti valasztasokra. A valasztasokon az alabbi eredmenyek szulettek:

• Demokratikus Kozep Unioja (UCD): 34.61%
• Spanyol Szocialista Munkaspart (PSOE): 29.27%
• Spanyol Kommunista Part (PCE): 9.38%
• Nepi Szovetseg (AP): 8.33%

A valasztasokon helyi szinten a Baszk Nacionalista Part es a Demokratikus Paktum Kataloniaert partok is sikert ertek el, amivel hosszu id? utan a baszkoknak es katalanoknak is politikai kepviselete lett.

A valasztasok eredmenyekeppen Adolfo Suarez alakitott kormanyt, emellett felallt az alkotmanyozo torvenyhozas is. 1977 augusztusaban allt neki a torvenyhozas, az alkotmany-tervezet kidolgozasanak.

Amnesztia-torveny [ szerkesztes ]

1977 . oktober 15-en az immaron alkotmanyozo torvenyhozas megszavazta az 1977. oktober 15. napi 46-os torvenyt az amnesztiarol (spanyolul: Ley 46/1977, de 15 de octubre, de Amnistia , roviden: Ley de Aminstia ) , amelyet I. Janos Karoly kiraly alairasaval, oktober 17-en leptettek eletbe.

A torvenynek koszonhet?en szamos olyan politikai fogoly szabadulhatott ki, aki a Franco-rendszer ellensegenek szamitott emellett a torveny biztositotta, emellett a torveny 1-es cikkelye szerint az a szemely reszesulhetett amnesztiaban, aki

• a) 1976 . december 15-e el?tt barminem? politikai szandekbol elkovetett b?ncselekmenyt kovetett el
• b) 1976 . december 15-e es 1977 . junius 15-e kozott akik az a) bekezdes szerint politikai b?ncselekmenyt kovettet el, de ezen id?szak alatt el?segitette a koz szabadsaganak letrejottet illetve Spanyolorszag nepeinek az autonomia iranit jogos koveteleseit ervenyre juttatta.
• c) 1977. oktober 6-a el?tt barminem? es termeszet? politikai szandekbol olyan b?ncselekmenyt kovetett el, amely nem testi sertes es szemely ellen elkovetett er?szak. ^[4]

A torvenyt szamos kritikaval illetik manapsag. A legf?bb kritika, hogy a torveny politikai vedelmet nyujt a Franco-korszakban elkovetett sulyos emberjogi sertesek kivizsgalasaval szemben. 2012 -ben az ENSZ Menekultugyi F?biztossaga kerte az amnesztia torveny hatalyon kivul helyezeset, mert megserti a Nemzetkozi emberi jogi torvenyeket . A szervezet azert foglalt allast a hatalyon kivul helyezes mellett, mert a nemzetkozi emberi jogok torvenye szerint az emberiseg elleni b?ncselekmenyeknek nincsen elevulesi ideje. ^[5]

Moncloai Paktum [ szerkesztes ]

1978 -ban pedig a kormany, ellenzek es a szakszervezetek osszefogasaval megszuletett a Moncloai Paktum . Ez a paktum harom teruletet foglalt magaban: politikai, gazdasagi es tarsadalmi ugyeket. Politikai megallapodaskent sajtoszabadsag, velemenynyilvanitas szabadsagat rogzitettek valamint a politikai szervezetek alapitasanak jogat.

Gazdasagi kerdesekben a gazdasagi tarsasagot alapitasanak jogat irta el? valamint cselekvesi terveket irt el? a munkanelkuliseg es inflacio kezelesere a paktum.

Tarsadalmi kerdesekben a paktum a n?i jogok teren komoly valtozasokat hozott: nem buntettek tobbe a n?ket a hazassagon kivuli szexert valamint a hazassagtoresert sem.

Alkotmany [ szerkesztes ]

1978 . december 6-an nepszavazast tartottak az alkotmanyrol, ami mellett szavazott a tobbseg.

1979-es valasztasok es a kormany [ szerkesztes ]

Az uj alkotmany nyoman Spanyolorszagban egy ketkamaras parlamenti rendszer jott letre, amiben a Kepvisel?haz es a Szenatus lettek a torvenyhozas hazai. Az alkotmany nyoman 1979 marciusaban ismet parlamenti valasztasokat tartottak. A valasztason ismet a Demokratikus Kozep Unioja gy?zott, a Spanyol Szocialista Munkaspart a masodik, a Spanyol Kommunista Part harmadik lett. Az aprilis onkormanyzati valasztason szamos jelent?sebb varost a szocialistak es a kommunistak nyertek el, ami mindenkepp uj helyzetet teremtett a belpolitikaban.

A part szamos tagja egykor a francoizmus reform szarnyahoz tartozott, am konzervativ beallitottsaguak voltak es nem akartak komolyabb valtozasokat hozni. Az uj politikai helyzetben 1980 -ban bizalmatlansagi inditvanyt inditottak Adolfo Suarez miniszterelnok ellen, de nem sikerult Suarezt megbuktatni. A kormanynak a masodik olajarrobbanas miatti gazdasagi valsaggal es munkanelkuliseggel is meg kellett kuzdenie.

A PSOE raadasul fordulatot vitt veghez: elvetette a marxizmus ertekeit es a szocialdemokracia fele kozeledve, egy balkozep partta valt, a volt francoista Manuel Fraga vezette Nepi Szovetseg a mersekelt jobbkozep fele kozeledve, hatat forditott a francoista multnak. Ezzel a centrista Demokratikus Kozep Unioja , es Suarez politikailag legures terbe kerult.

Part szakadasok es lemondas [ szerkesztes ]

A parton belul a kezdetek ota voltak toresvonalak, am az alkotmany megirasaig nem voltak jelent?sek. 1980 es 1981 kozott jelent?s partszakadasok mentek vegbe a kormanyparton belul: el?szor a katalan nacionalistak, utana az andaluz regionalistak, majd szamos keresztenydemokrata es liberalis part is kilepett. A novekv? bels? feszultsegek es a partszakadasok miatt 1981 februarjaban Adolfo Suarez lemondott miniszterelnoki posztjarol, utodja Leopoldo Calvo Sotelo lett.

Autonom kozossegek [ szerkesztes ]

A Spanyol Alkotmany 151-es cikkelyenek ertelmeben 1980 -ban nepszavazas utjan megszavaztatta es eletbe leptette Katalonia es Baszkfold regiok a jogallasukrol szolo statusztorvenyt, amivel lehet?seg teremt?dott az els? regionalis valasztasra. Ennek kovetkezmenye lett, hogy megjelentek az UCD kihivoikent, a regionalista partok ( Baszk Nacionalista Part , Konvergencia es Unio ) megjelentek amivel az UCD partnak, komoly vesztesegei keletkeztek. 1981 -ben Galiciaban is megszavaztak a sajat regiojuk jogallasarol szolo statusztorvenyt.

1981-es csend?rpuccs [ szerkesztes ]

Suarez lemondasat kovet?en, 1981. februar 23.-an a Kepvisel?haz ulestermebe berontott Antonio Tejero a Guardia Civil ezredese, 200 csend?rrel. A Kepvisel?hazban epp szavazni keszultek, amikor a csend?rezredes berontott es a mennyezetre lovoldozott. Tejero ezutan felment a hazelnoki podiumra es felszolitotta a benntartozkodo kepvisel?ket hogy ne mozduljanak meg.

Ezzel egy id?ben Valenciaban Jaime Milans del Bosch ezredes vezetesevel tankok jelentek meg az utcan es szuksegallapotot hirdetettek a varosban.

I. Janos Karoly kiraly az esemenyek hatasara a TVE 1-es csatornajan beszedet intezett a nephez, melyben a kiraly elitelte a puccskiserletet es a demokracia mellett allt ki.

1982: Calvo-Solteo kormany [ szerkesztes ]

Calvo-Sotelo 1981 - 1982 kozotti kormanyazasa alatt ket esemeny tortent ami alaposan megtepazta az UCD szavazo bazisat: az 1981-es olajszindroma , aminek kereteben illegalisan hasznaltak fel az ipari repceolajat , amit emberi fogyasztasra alkalmas olajkent hozattak be. Az olaj fogyasztasa miatt 20 ezer ember szenvedett etelmergezest, tobb mint 600-an pedig belehaltak. 1981 -ben a valas dekriminalizalasa miatt az UCD konzervativ szarnya es a Katolikus Egyhaz is tiltakozott, ez Francisco Fernandez Ordonez igazsagugy miniszter lemondasahoz vezetett.

1982-ben a kormany targyalasokat kezdett az orszag NATO csatlakozasarol, amit a Felipe Gonzalez vezette PSOE ellenzett es igeretet tett, hogy kormanyra kerules eseten nepszavazast ir ki a NATO-csatlakozasrol. A csatlakozast meg az UCD-parttag Suarez is ellenzte, igy a kormanyon belul is ellentetek alakultak ki.

Az 1981-es galiciai regionalis valasztason a jobbkozep Nepi Szovetseg gy?zott, 1982-es andaluziai regionalis valasztason a PSOE gy?zott folenyesen. 1982 juliusaban a partszakadasok es miatt, hogy az 1983-ig lezarodo ciklus vegeig nem lesz parlamenti tobbsege a kormanynak, Calvo-Sotelo bejelentette hogy el?rehozott valasztasokat inditanak 1982 . oktober 28-an .

1982-es valasztasok [ szerkesztes ]

A valasztasokra 1982 . oktober 28-an kerult sor, ahol a reszvetel 79.92%-os, 1977 ota ez volt a legmagasabb reszveteli arany. A valasztason a Felipe Gonzalez vezette Spanyol Szocialista Munkaspart a szavazatok 48.1%-kal gy?zott. Ezzel a part a Kepvisel?hazban abszolut tobbseget szerzett, a 350-b?l 202 mandatumot. A masodik helyen a Manuel Fraga vezette Nepi Szovetseg gy?zott, amely 107 mandatumot szerzett. A korabban a mersekelten francoista part, teljesen szakitott a Franco-korszak ideologiajaval es jobbkozep part lett bel?le.

A valasztas abszolut vesztese a Demokratikus Kozep Unioja lett, amely elvesztett 152 mandatumat. A szavazoik a szocialistakra es a Nepi Szovetseg partokra szavaztak, amellyel gyakorlatilag megsz?nt a part politikai mozgastere.

Felipe Gonzalez alakithatott kormanyt, mely kormany volt az els? a spanyol polgarhaboru ota aminek tagjai, nem politizaltak a Franco-korszak idejen illetve az els? baloldali , szocialdemokrata kormany lett.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]