한국   대만   중국   일본 
Spanyol?amerikai haboru ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Spanyol?amerikai haboru

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( Spanyol-amerikai haboru szocikkb?l atiranyitva)
Spanyol?amerikai haboru
A USS Olympia a Manila-öböli csatában
A USS Olympia a Manila-oboli csataban
Datum 1898 . aprilis 23. ? 1898. augusztus 12.
Helyszin Kuba , Puerto Rico ( Karib-terseg )
Fulop-szigetek , Guam ( Csendes-ocean )
Casus belli A USS Maine felrobbanasa
Eredmeny Parizsi beke :
Terulet-
valtozasok 		Spanyolorszag elvesziti Kubat, Guamot, Puerto Ricot es 20 millio dollarert eladja a Fulop-szigeteket az Egyesult Allamoknak
Harcolo felek
Amerikai Egyesult Allamok
Fulop-szigetek
  Kuba 		Spanyolorszag
Parancsnokok
William McKinley
Nelson A. Miles
Theodore Roosevelt
William R. Shafter
George Dewey
William Sampson
Wesley Merritt
Joseph Wheeler
Emilio Aguinaldo
Apolinario Mabini
Kuba Maximo Gomez
Kuba Demetrio Castillo Duany 		Maria Christina
Praxedes Sagasta
Patricio Montojo
Pascual Cervera
Arsenio Linares
Manuel Macias
Ramon Blanco
Antero Rubin
Hader?k
300 000 f? regularis es onkentes [1]
Kuba 30 000 f? irregularis [2] 		278 447 f? regularis es milicia (Kuba) [3]
10 005 f? regularis es milicia (Puerto Rico) [3]
51 331 f? regularis es milicia (Fulop-szigetek) [3]
Vesztesegek
2910 halott, 1577 sebesult [4]
Kuba 10 665 halott [3] 		Haditengereszet : 560 halott, 300?400 sebesult [4]
Hadsereg : 3000 halott vagy sebesult, 6700 hadifogoly (Fulop-szigetek) ; [5] 10 000 megbetegedett, 10 000 harcban elhunyt, 50 000 betegsegben elhunyt [6]
A Wikimedia Commons tartalmaz Spanyol?amerikai haboru temaju mediaallomanyokat.

A spanyol?amerikai haboru 1898-ban zajlott le Spanyolorszag es az Amerikai Egyesult Allamok kozott, miutan utobbi beavatkozott a kubai fuggetlensegi haboruba . A haboru eredmenyekeppen Spanyolorszag elvesztette utolso jelent?s tengerentuli gyarmatait , Kubat , a Fulop-szigeteket , Puerto Ricot es Guam szigetet, az USA pedig imperialista gyarmattarto hatalomma valt, bar Kuba formalis fuggetlenseget kapott ? amerikai gyamsag alatt. A rovid harc reven az Egyesult Allamok elerte regi celjait: amint azt John Quincy Adams 1823-ban meg kulugyminiszterkent megjosolta, Kuba erett gyumolcskent hullott az olukbe. A Fulop-szigetek es Guam pedig Hawaii utan ujabb ugrodeszkat jelentettek Kina fele, az ottani amerikai befolyas el?segitesere.

A spanyol uralom ellen evek ota folyt a fuggetlensegi harc Kubaban, az USA pedig korabban is osszeutkozesbe kerult Spanyolorszaggal, peldaul 1873-ban a Virginius incidens okan, amikor a felkel?k altal berelt amerikai hajo, a Virginius legenysegenek 58 tagjat, koztuk tobb amerikai allampolgart is kivegeztek a spanyolok. Az Egyesult Allamok kozvelemenyet spanyolellenes propagandaval befolyasoltak az olyan ujsagirok, mint Joseph Pulitzer es William Randolph Hearst , akik a sarga ujsagiras eszkozet alkalmaztak a kubai spanyol adminisztracio kritizalasara. A harom honapig tarto haboru kozvetlen kivalto oka a januarban Havannaba kuldott USS Maine 260 halalos aldozattal jaro felrobbanasa volt, amelyet az akkori kozvelemeny spanyol szabotazs eredmenyenek gondolt.

Az amerikai vezet? korok tulnyomo resze gazdasagilag is erdekelt volt a haboruban, a kubai gazdasagi lehet?segek feltarasaban. Voltak azonban ellentetes velemenyek is. A Kongresszus vegul nagy tobbseggel a haboru partjara allt, de egy republikanus modosito inditvany eredmenyekeppen arrol is hatarozatot hozott, hogy az amerikai hader? nem letesithet allando jelenletet Kubaban. Spanyolorszag kereste a kiegyezes lehet?seget, am az Egyesult Allamok ezt elutasitotta, es ultimatumot kuldott, Kuba feladasat kovetelve, ezt viszont Madrid utasitotta el. Aprilis 25-en a Kongresszus deklaralta, hogy a ket orszag kozott aprilis 21., az amerikai tengeri blokad eletbe lepese ota hadiallapot all fenn.

Bar a f? kerdes Kuba fuggetlensege volt, a harcok a Csendes-oceanon is folytak. Az amerikai tengeri foleny dont?nek bizonyult, es lehet?ve tette az expedicios er?k partraszallasat Kubaban, ahol a spanyol hely?rseget a felkel?k tamadasai es a sargalaz mar terdre kenyszeritettek. [7] A letszamfolenyben lev? amerikai, es a veluk szovetseges filippino, illetve kubai csapatok elfoglaltak Manilat , illetve Santiago de Cubat , a spanyol egysegek nemelyikenek jo katonai teljesitmenye es a peldaul a San Juannal tanusitott adaz ellenallasa dacara. [8] Miutan ket elavult spanyol flottaegyseget elsullyesztettek az amerikaiak Manilanal es Santiago de Cubanal es a harmadik, modernebbet visszahivtak az anyaorszag partjait vedeni, a spanyol kormany beket kert. [9]

A haboru az 1898-as parizsi bekevel zarult le, ahol az Egyesult Allamok protektoratust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatosagukrol Puerto Rico , Guam es a Fulop-szigetek felett. Ez utobbi infrastrukturajaert 20 millio dollart fizetett az USA. [10] A vereseg es a gyarmati birodalom osszeomlasa melyen megrazta a spanyol nemzeti ontudatot, ami a tarsadalom alapos filozofiai es m?veszeti ujraertekelesehez vezetett. [9]

Hatter [ szerkesztes ]

Spanyol gyarmatok [ szerkesztes ]

A felszigeti haboru , a legtobb amerikai gyarmat fuggetlenedese es a karlista haboruk a megmaradt birodalom ujjaertelmezeset vontak maguk utan. A liberalis spanyol elit tagjai, mint peldaul Antonio Canovas del Castillo es Emilio Castelar uj magyarazatokat adtak a birodalom fogalmara, illeszkedve a novekv? spanyol nacionalizmushoz. El?bbi a Madridi Egyetemen tartott 1882-es beszedeben vilagossa tette, [11] [12] hogy a spanyol nemzet azonos kulturalis es nyelvi elemekb?l all az Atlanti-ocean mindket oldalan, ami egyben tartja a spanyol teruleteket. Kifejtette, hogy Spanyolorszag jelent?sen kulonbozott Nagy-Britanniatol es Franciaorszagtol a gyarmatositas modszereiben es celjaiban, es t?luk elter?en a civilizacio es a keresztenyseg terjesztese volt a f? celja Amerikaban . [13] A kulturalis egyseg koncepcioja kulonos jelent?seget tulajdonitott Kubanak, amely mar negy evszazada spanyol felsegterulet, es a nemzet integrans resze volt.

Az Egyesult Allamok novekv? erdekl?dese [ szerkesztes ]

James Monroe amerikai elnok 1823-ban kihirdette a Monroe-elvet , amiben rogzitette, hogy az Egyesult Allamok nem t?r el semmilyen olyan torekvest az europai allamok reszer?l, amelynek celja amerikai teruletek gyarmatositasa vagy az ottani allamokba torten? beavatkozas. Az elnok azonban hangsulyozta, hogy az elv nem erinti a fennallo status quot es a gyarmati uralom alatt allo teruletek belugyeibe nem kivan beleavatkozni. [14] Az amerikai polgarhaboru el?tti evekben a deli expanzionistak megprobaltak elerni, hogy a szovetsegi kormany megvasarolja vagy elutasitas eseten er?vel szerezze meg Kubat, es rabszolgatarto allamma szervezze azt. Az Ostend kialtvanyban megfogalmazott javaslat azonban elbukott, es a kovetkez? evekben a polgarhaboru fele terel?dott az orszag figyelme. [15]

Az amerikaiak a Panama-csatorna megepitese utan ismertek fel a tengeri vedekezes fontossagat. Jelent?s befolyast gyakorolt Alfred Thayer Mahan kapitany es stratega ?tengeri er?” koncepcioja, amelynek Theodore Roosevelt is hive volt. Roosevelt kes?bbi haditengereszeti miniszterhelyettes, a miniszterium tenyleges vezet?je a Kuba fele torten? terjeszkedes es a spanyolok elleni haboru tamogatoja volt. [16] [17]

Ekozben a Jose Marti ertelmisegi vezette kubai felszabaditasi mozgalom irodakat hozott letre Floridaban es New Yorkban , [18] hogy fegyvereket vasaroljon es csempesszen be Kubaba. Jelent?s propagandakampanyt inditottak, hogy szimpatiat ebresszenek, aminek segitsegevel nyomast gyakorolhatnak Spanyolorszagra. A protestans egyhazak es a demokrata foldm?vesek tamogattak ?ket, de Washington uzleti erdekek miatt figyelmen kivul hagyta ezt. [19] A Kuban kivul spanyol gyarmatokat keves erdekl?des ovezte, [20] es a torteneszek szerint nem volt jelent?s tamogatottsaga egy gyarmatbirodalom megteremtesenek. [21]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Kubai fuggetlensegi haboru [ szerkesztes ]

Egy 1896-os, a La Campana de Gracia -ban megjelent katalan szatirikus rajz, ami az Egyesult Allamok viselkedeset kritizalja
Az amerikai flottat abrazolo korabeli rajz

Kubaban mar a 19. szazad els? feleben tobb spanyolellenes felkeles, illetve alcazott kuls? beavatkozas zajlott. 1851 -ben Narciso Lopez nev? del-amerikai kalandor nemet, amerikai es magyar zsoldosokbol ( 48-as honvedekb?l ) szervezett expedicioba kudarcba fulladt tamadast hajtott vegre a kubai spanyol katonai er?k ellen. Az els? komoly kiserlet a kubai fuggetlenseg kivivasara az 1868-ban kezd?d? tizeves haboru volt, amelynek lezarasaul 1878 februarjaban megkotottek a zanjoni szerz?dest , amelyben reformokra tettek igeretet a spanyolok. Ennek ellenere felkel?k egy csoportja folytatta a harcot a szelesebb onrendelkezes es vegs? soron a fuggetlenseg kivivasaert. Egyik?juk, Jose Marti szam?zetesben folytatta a penzugyi es politikai fuggetlenseg gondolatanak tamogatasat. 1895 elejen, hosszas szervezes utan harom iranybol intezett tamadast a sziget ellen. [22]

A terv szerint a Maximo Gomez vezette egyseg Santo Domingobol , az Antonio Maceo Grajales vezette Costa Ricabol , egy harmadik pedig az Egyesult Allamokbol kellett elinduljon (ez utobbit a floridai hatosagok megakadalyoztak), es kulonboz? pontokon partra szalljon, hogy felkeleseket robbantson ki. Bar a terv sikerrel jart, korantsem sikerult akkora er?t felvonultatniuk, mint Marti remelte. Miutan a gyors gy?zelem lehet?sege elveszett, a felkel?k elhuzodo gerillahaboru megvivasara rendezkedtek be. [22]

Antonio Canovas del Castillo , a spanyol restauracios alkotmany megalkotoja es ebben az id?ben Spanyolorszag miniszterelnoke utasitotta Arsenio Martinez-Campos tabornokot, a korabbi kubai felkeles elleni harc kituntetett veteranjat, hogy fojtsa el a lazadast. A vonakodas, amivel elfogadta a kinevezest, es a modszer, amivel Oriente tartomanyban tartotta a lazadast a spanyol sajto kritikajanak celpontjava valt. [23]

A novekv? nyomas arra kenyszeritette Canovast, hogy levaltsa Campos tabornok, es helyette Valeriano Weylert nevezze ki, akinek volt tapasztalata mind a tengerentuli, mind az anyaorszagi lazadasok levereseben. Weyler ugy fosztotta meg a felkelest a fegyverekt?l, utanpotlastol es segitsegt?l, hogy bizonyos kubai korzetek lakoit ugynevezett ujraosszpontosito ovezetekbe, tulajdonkeppen koncentracios taborokba kenyszeritette a katonai tamaszpontok kozvetlen kozeleben, [23] ezzel mintegy 100 000 kubai halalat okozva. [24] Ez a strategia eredmenyesnek bizonyult a lazadas terjedesenek megfekezeseben. Az Egyesult Allamokban azonban a spanyolellenes propaganda tuzet hevitette. [25] Egyik beszedeben William McKinley elnok ezzel tamadta a lazadok ellen tett spanyol lepeseket, es azt mondta, hogy ?ez nem civilizalt hadviseles”, hanem ?kiirtas”. [26] [27]

A spanyol kormany Kubat nem gyarmatkent, hanem egy tartomanykent kezelte, es ra volt szorulva a kereskedelemben es a hadsereg kikepz?taborakent. Canovas del Castillo miniszterelnok kijelentette, hogy ?a spanyol nemzet kesz arra, hogy felaldozza a kincstar utolso pesetajat es az utolso spanyol utolso csepp veret, miel?tt beleegyezik, hogy barki elragadja t?le teruletenek akar csak egy darabkajat is.” [28] Canovas ellen 1897-ben merenyletet kovettek el, es halala utan egy instabil politikai rendszert hagyott hatra, ami nem kockaztathatott meg semmilyen presztizsveszteseget. [29]

Amerikai valasz [ szerkesztes ]

A kubai felkeles kitorese, Weyler modszerei es az ezek keltette kozfelhaborodas aldas volt az olyan ujsagok szamara, mint a Joseph Pulitzer tulajdonaban lev? New York World es a William Randolph Hearst birtokolta New York Journal , amelyek felismertek a lehet?seget a sok eladast eredmenyez? hangzatos cimekre es fejlecekre. Ezek a lapok ugy szamoltak be az ottani helyzetr?l, ami meger?sitette az elterjedt becsmerl? hozzaallast a spanyolokhoz. Az orszag konyveiben, lakoinak gondolataiban es a tudomanyos eletben a Spanyol Birodalmat egyebkent is egy elmaradott, erkolcstelen allamkent kezeltek, amelyet a rabszolgasagba dontott nepek verejteken es lopott aranyan epitettek. [30]

Az Egyesult Allamoknak fontos gazdasagi erdekeltsegei voltak Kubaban, amelyeket karositott az elhuzodo konfliktus es a melyul? bizonytalansag Kuba jov?jet illet?en. A tengeri szallitast vegz? cegek, amelyek nagyban tamaszkodtak a szigettel folytatott kereskedelemre, sulyos penzugyi veszteseget szenvedtek, ahogy a harc eredmenytelenul folytatodott, es a kereskedelem mintegy ketharmaddal visszaesett. [31] Ezek a cegek nyomast gyakoroltak a kongresszusra es az elnokre, hogy keressenek megoldast a haboru befejezesere. [32]

Az amerikai elnok latszolag bekes megoldast keresett a helyzetre, de g?zer?vel keszult a haborura, Kuba meghoditasara. A spanyolokkal szemben azzal fenyeget?zott, hogy elismeri Kubat hadvisel? felkent, igy engedelyezi a felkel?k jogszer? ujrafelfegyverzeset amerikai cegek altal, es Madridba kuldte targyalni Stewart L. Woodfordot , aki Praxedes Sagasta miniszterelnokkel, Canovas kubai autonomiat tamogato utodjaval folytatott zokken?mentes megbeszeleseket. Weylert levaltottak, [24] es Kuba szamara az autonomia megadasat 1898. januar 1-jere t?ztek ki. [33] Az amerikaiak bizalmatlanul alltak ehhez, a felkel?k pedig tovabb folytattak a harcot a teljes fuggetlensegert. [24]

USS Maine [ szerkesztes ]

A felrobbant USS Maine roncsa Havanna kikot?jeben
A Maine pusztulasa utan keszult amerikai karikatura: Uncle Sam egy ?fuggetlen Kuba” es egy ?emlekezz a Maine-re” feliratu loveget fog, mikozben arra szolitja fel Spanyolorszagot, hogy vegye tudomasul ezeket

1898 januarjaban, 11 nappal az autonomia megadasa utan kisebb zavargas tort ki Havannaban, amit az amerikai ujsagokon felhaborodott Weyler-parti spanyol tisztek m?venek gondoltak. Az amerikai allampolgarok es erdekek vedelmere az elnok januar 24-en a tersegbe vezenyelte a USS Maine hadihajot, ami masnap erkezett meg. [24] [34] Bar a hajo kikuldesenek szuksegessege hosszu ideje vilagos volt (mar 1878 oktobereben a floridai Key Westbe kuldtek), mindossze 18 oraval el?tte ertesitettek a spanyolokat, megsertve a diplomaciai korabeli szabalyait. [34] Ahogy a Maine elhagyta Floridat, az Eszak-atlanti Hajoraj nagy reszet Floridaba es a Mexikoi-obolbe vezenyeltek, mig mas hajokat Lisszabon es Hongkong kozelebe kuldtek. [35]

Charles Sigsbee , a hajo kapitanya el kivanta kerulni a bajt, igy legenysegenek nem engedelyezte, hogy partra szalljanak a havannai kikot?ben. A hajo erkezese a kapitany es Fitzhugh Lee havannai konzul jelentese szerint csokkentette a feszultsegeket. Februar 15-en 21:40-kor azonban robbanas razta meg a Maine-t a kikot?ben, es a roncs gyorsan elsullyedt, 260 tengeresz halalat okozva, majd kes?bb meg hatan haltak bele a seruleseikbe. A kapitany es a tisztek nagy resze annak koszonhet?en maradt eletben, hogy halokorletuk a hajo vegeben volt, amit nem ert kar. A tulel?ket a parti hatosagok es egy amerikai g?zos mentettek ki. [24]

Az amerikai Tengereszeti Miniszterium azonnal vizsgalobizottsagot allitott fel, ami negy hetig folytatott vizsgalatot Havannaban. [24] A marcius 28-an nyilvanossagra hozott jelentesben arra jutottak, hogy a hajo l?szerkeszletenek berobbanasat egy hajotesten kivul felrobbano akna okozta. Ez olaj volt a t?zre az amerikai kozvelemenynek, es elkerulhetetlenne tette a haborut. [36] A spanyol vizsgalat ezzel ellentetesen egy bels? robbanast tett meg a hajo pusztulasanak okakent. Tobb kes?bbi vizsgalat is szuletett a kerdesben: 1974-ben Hyman George Rickover amerikai admiralis szinten a bels? robbanast fogadta el, mig a National Geographic Society szamitogepes rekonstrukcioja 1999-ben arra jutott, hogy egy akna is okozhatta azt. [37]

Haduzenet [ szerkesztes ]

A Maine pusztulasa utan Hearst es Pulitzer ugy dontott, a spanyolokat kell felel?sse tenni, a teoriat pedig tenykent kozoltek a lapjaikban, szenzaciohajhasz es megdobbent? cimekben szamolva be a tortenesekr?l. A lapok felnagyitottak a torteneseket es a spanyolok kubai foglyaikkal valo banasmodjat. [38] Bar igaz tortenesekr?l szamoltak be, gyujto hangvetellel tettek azt, heves reakciot kivaltva az olvasokbol. Egy anekdota szerint Hearst rajzolojanak, Frederic Remingtonnak velemenyere ? miszerint Kubaban nem olyan rossz a helyzet, hogy garantalt legyen a haboru ? azt valaszolta, hogy ?maga szolgaltatja a kepeket, en szolgaltatom a haborut”. [39] A ? sarga ujsagiras ” azonban New Yorkon kivul nem volt jellemz?, es ma mar a torteneszek nem tartjak a kozhangulatot jelent?sen befolyasolo tenyez?nek. [40]

Redfield Proctor vermonti republikanus szenator marcius 17-i beszedeben reszletesen elemezte a helyzetet, majd arra jutott, hogy a haboru az egyetlen valaszlehet?seg. Ez a beszed volt az utolso lokes, ami az Egyesult Allamokat a haborus utra terelte. [41] Sok uzleti es vallasi kozosseg, ami addig ellenzte a haborut, most atallt a masik taborba, magara hagyva McKinley elnokot es Reed kepvisel?hazi elnokot a fegyveres konfliktussal valo szembenallasban. [42] [43] Aprilis 11-en az elnok felhagyva addigi allaspontjat, azzal keressel fordult a Kongresszushoz, hatalmazza fel, hogy katonakat kuldjon Kubaba, amivel veget vethetnek az ottani konfliktusnak.

Aprilis 19-en, mikozben a Kongresszusban a kubai fuggetlenseget tamogato kozos hatarozatrol targyaltak, Henry M. Teller coloradoi republikanus szenator olyan ertelm? kiegeszitest javasolt, ami kizarta, hogy a haboru utan az Egyesult Allamok vegleges iranyitast szerez a sziget felett. A javaslatot a Szenatus 42:35, a Kepvisel?haz 311:6 aranyban fogadta el, es az igy elfogadott hatarozatban Spanyolorszag kivonulasat koveteltek, valamint felhatalmaztak az elnokot, hogy akkora katonai er?t vessen be, amekkorat szuksegesnek lat Kuba fuggetlenedesenek segiteseben. Az elnok aprilis 20-an irta ala, majd ultimatumot kuldott Spanyolorszag, ami masnap megszakitotta a diplomaciai kapcsolatot az Egyesulet Allamokkal. Az amerikai flotta ezen a napon kezdte meg Kuba blokadjat. [44] Spanyolorszag aprilis 23-an uzent hadat, mig az amerikai Kongresszus aprilis 25-en jelentette be, hogy a ket allam kozott 21-e, a blokad megkezdese ota haboru van. [44]

Blokad [ szerkesztes ]

Aprilis 21-en az amerikai flotta blokad ala helyezte Kubat, de az amerikai csapatok partraszallasara csak junius 22-en kerult sor. A blokad els?dleges celja a spanyol utanpotlasok szallitasanak megakadalyozasa, igy a kubai felkel?k tamogatasa volt.

J.C. Breckenridge, az Egyesult Allamok helyettes hadugyi allamtitkara 1897 decembereben memorandumban fejtette ki a kormanyzat haborus celjait Nelson A. Miles tabornoknak, az amerikai hadsereg f?parancsnokanak. [45] Ebben a kubai (spanyol) hadsereggel es a lakossaggal szemben a kovetkez? feladatokat szabta:

?(A kubai) nep nem tor?dik a vallassal, tobbseguk erkolcstelen es egyidej?leg nagyon szenvedelyes, erzeki. Mivel csak nagyon halvany elkepzelesuk van arrol, mi a helyes es mi a rossz, hajlamosak arra, hogy ne a munkaban, hanem az er?szakban keressek az oromet. Ennek az erkolcstelensegnek a logikus kovetkezmenye az elet tiszteletenek hianya.

Nyilvanvalo, hogy ezeknek a zavaros elemeknek ilyen nagy szamban torten? azonnali integralasa a foderacionkba ?rultseg lenne, ezert el?tte meg kell tisztitanunk az orszagot, meg akkor is, ha ez olyan modszereket kovetel, amiket az isteni gondviseles Szodoma es Gomorra eseteben alkalmazott.

Mindent el kell pusztitanunk, ami agyuink hatokorebe kerul. Szigoru blokadot kell alkalmaznunk, hogy az ehseg, es allando tarsa, a jarvany alaaknazza a bekes lakossagot es megtizedelje a kubai hadsereget. A szovetseges hadseregnek folyamatos felderit? es el?ors akciokat kell vegrehajtani annak erdekeben, hogy a kubai hadsereg ket front koze keruljon is veszelyes, ketsegbeesett m?veletekre kenyszeruljon.”

? J.C. Breckenridge

A memorandum a tovabbiakban arra is felhivja a figyelmet, hogy a spanyol regularis csapatok tavozasa utan is konfliktusokat kell majd provokalni az uj kormanyzat sorain belul, hogy azok hajlandoak legyenek az amerikai koveteleseknek megfelel?en cselekedni.

?Osszegzeskeppen, politikanknak mindig a gyengebb fel tamogatasara kell iranyulnia, amig mindkett?t ki nem irtottuk, hogy annektalhassuk az Antillak Gyongyet.”

Csendes-oceani hadszinter [ szerkesztes ]

Fulop-szigetek [ szerkesztes ]

George Dewey sorhajokapitany a USS Olympia fedelzeten a Manila-oboli csata idejen

Theodore Roosevelt tengereszeti miniszterhelyettes meg februar 25-en Hongkongba vezenyelte az azsiai hajorajt, es az egyseg aprilis 27-en hagyta el a kikot?t a Fulop-szigetek fele indulva. A haboru legels? osszecsapasara a Manila-obolben kerult sor majus 1-jen, amikor a George Dewey sorhajokapitany vezette hajoraj nehany ora leforgasa alatt megsemmisitette Patricio Montojo admiralis flottajat, 371 f?s veszteseget okozva. Az amerikaiak mindossze 9 sebesultet es egy halottat veszitettek, aki szivinfarktusban hunyt el. [46] [47] Mivel a nemetek is szereztek maguknak kikot?t 1897-ben Csingtaoban , Deweye volt az egyetlen flotta a tersegben, amelyik nem rendelkezett helyi bazissal, ezert allando szen- es l?szerproblemakkal kuzdott. Mindezek ellenere a gy?zelmet kovet?en, augusztus 13-an sikeresen elfoglaltak Manilat is. [48]

A gy?zelem utan brit, nemet, francia es japan hajok jelentek meg az obolben. [48] A nemet flotta nyolc hajoja latszolag a nemet erdekeket vedend? tartozkodott itt, am nagyon kezdemenyez? modon leptek fel: amerikai hajok ele vagtak be, a tengereszeti udvariassag szabalyait felrugva megtagadtak a tiszteletadast az amerikai lobogonak, a kikot? korul vettek fel poziciot es ellatmanyt juttattak az ostromlott spanyol hely?rsegnek. [49] Az amerikaiak nem d?ltek be a nemet bloffnek, es azzal fenyegettek, hogy amennyiben folytatjak viselkedesuket, a kovetkezmenye haboru lesz. [50] [51] A nemet viselkedes abbol kovetkezett, hogy ugy iteltek meg, az amerikaiak veszitenek a Fulop-szigeteken es a lazadok szerzik meg az iranyitast, utat nyitva a nemetek szamara, hogy megszerezzek azt maguknak. [52]

Dewey sorhajokapitany a szigetre szallittatta Hongkongbol Emilio Aguinaldot , az 1896-os spanyolellenes felkeles filippino vezeret, hogy minel tobb helyit sorakoztasson fel a spanyol gyarmati kormanyzat ellen. [53] Juniusra az amerikai es filippino er?k a sziget nagy resze felett megszereztek az ellen?rzest, Intramuros fallal korulvett varosat kiveve. Junius 12-en Aguinaldo kikialtotta a Fulop-szigetek fuggetlenseget. [54] [55] Augusztus 13-an az amerikai er?k ? nem ertesulven a fegyverszunetr?l ? elfoglaltak Manilat is. [53] [56] Ez az esemeny egyben az amerikai?filippino egyuttm?kodes veget is jelentette, mivel utobbiak nagyon nehezteltek az amerikaiakra, miutan nem engedtek be az er?iket az elfoglalt varosba. Ez kes?bb a filippino?amerikai haboruhoz vezetett, [57] ami joval tobb aldozatot kovetelt, mint a spanyol?amerikai. Augusztus 14-en a Schurman-bizottsag javasolta, hogy az Egyesult Allamok tartsa fenn uralmat a Fulop-szigeteken, a fuggetlenseg kes?bbi megadasanak lehet?segevel. [58]

A USS Charleston a guami Agna kikot?jenek bejaratanal

Guam [ szerkesztes ]

Junius 20-an a Henry Glass kapitany vezette amerikai flotta, ami a USS Charleston pancelozott cirkalobol es harom szallitohajobol allt, amelyek a Fulop-szigetekre vittek katonakat, megerkeztek Guam Apra kikot?jebe. Itt a kapitany felbontotta a zart parancsot, amiben arra utasitottak, hogy foglalja el a szigetet. A Charleston leadott nehany lovest a Santa Cruz er?dre, amit nem viszonoztak. Ket hivatalnok, akik nem tudtak a haduzenetr?l, es ezert a loveseket tiszteletadasnak veltek, a cirkalohoz mentek, hogy bocsanatot kerjenek, amiert nem tudjak viszonozni azt. Glass elmondta nekik, hogy Spanyolorszag es az Egyesult Allamok hadban all egymassal. A kovetkez? napon William Braunersruehter hadnagyot kuldte el a spanyol kormanyzohoz, hogy targyaljon a sziget es a hely?rseg megadasarol. 54 spanyol katona adta meg magat, akiket a Fulop-szigetre szallitottak hadifogsagba . Amerikai er?k nem maradtak a szigeten, de az ottani egyeduli amerikai allampolgar, Frank Portusach megigerte Glass kapitanynak, hogy gondoskodik mindenr?l, amig az amerikai er?k visszaternek. [59]

Karibi hadszinter [ szerkesztes ]

Kuba [ szerkesztes ]

Theodore Roosevelt es a Rough Riders onkentesei az elfoglalt San Juan-dombon

Theodore Roosevelt tamogatta a kubai intervenciot, mind a kubaiak megsegitese, mind a Monroe-elv ervenyesitese erdekeben. Tengereszeti miniszterhelyetteskent haborus allapotba helyezte a flottat, valamint felkeszitette Dewey azsiai flottajat a harcra. Ekozben azon dolgozott Leonard Wooddal kozosen, hogy a hadsereget meggy?zzek egy kizarolag onkentesekb?l allo egyseg, az 1. onkentes lovassag felallitasarol. Wood kapta az ezred parancsnoksagat, amely hamarosan Rough Riders neven valt ismertte. [60]

Az amerikai haditerv Santiago de Cuba elfoglalasara iranyult, hogy ezzel megsemmisitsek Linares hadsereget es Cervera flottajat. Hogy elerjek a varost, at kellett torniuk a San Juan-domb meger?sitett vedelmen es El Caney egy kisvarosan. Az amerikai er?ket a fuggetlensegert harcolo kubaiak is tamogattak, Calixto Garcia tabornok vezetesevel.

Szarazfoldi hadm?veletek [ szerkesztes ]

Tengeri hadm?veletek [ szerkesztes ]

Amerikai kivonulas [ szerkesztes ]

Puerto Rico [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Donald H. Dyal, i. m. 22. o.
  2. ↑ Donald H. Dyal, i. m. 19. o.
  3. ↑ a b c d Donald H. Dyal, i. m. 20. o.
  4. ↑ a b Donald H. Dyal, i. m. 67. o.
  5. ↑ David F. Trask, i. m. 371. o.
  6. ↑ Francisco J. Romero Salvado, i. m. 19. o.
  7. ↑ Perez (1998), i. m. 89. o.
  8. ↑ Military Book Reviews . StrategyPage.com. (Hozzaferes: 2014. januar 24.)
  9. ↑ a b Dyal, i. m. 108?109. o.
  10. ↑ The World of 1898: The Spanish?American War
  11. ↑ Baycroft, Hewitson, i. m. 225?226. o.
  12. ↑ Antonio Canovas del Castillo : Discurso sobre la nacion (spanyol nyelven). cervantesvirtual.com, 1882. November. (Hozzaferes: 2014. januar 24.)
  13. ↑ Schmidt-Nowara, i. m. 34?42. o.
  14. ↑ Tarjan M. Tamas: 1823. december 2. . RubicOnline. (Hozzaferes: 2014. januar 24.)
  15. ↑ Ostend Manifesto . Encyclopaedia Britannica. (Hozzaferes: 2014. januar 24.)
  16. ↑ April 16, 1897: T. Roosevelt Appointed Assistant Secretary of the Navy . Crucible of Empire ? Timeline . PBS Online. (Hozzaferes: 2007. julius 26.)
  17. ↑ Transcript For "Crucible of Empire" . Crucible of Empire ? Timeline . PBS Online. (Hozzaferes: 2007. julius 26.)
  18. ↑ Gary R. Mormino, "Cuba Libre, Florida, and the Spanish American War," Theodore Roosevelt Association Journal (2010) Vol. 31 Issue 1/2, pp. 43?54
  19. ↑ G. Wayne King, "Conservative Attitudes in the United States toward Cuba (1895?1898)," Proceedings of the South Carolina Historical Association, (1973) pp. 94?104
  20. ↑ George C. Herring, From Colony to Superpower: U.S. Foreign Relations Since 1776 (2008)
  21. ↑ Edward P. Crapol, "Coming to Terms with Empire: The Historiography of Late-Nineteenth-Century. American Foreign Relations," Diplomatic History 16 (Fall 1992): 573?97; Hugh DeSantis, "The Imperialist Impulse and American Innocence, 1865?1900," in Gerald K. Haines and J. Samuel Walker, eds., American Foreign Relations: A Historiographical Review (1981), pp. 65?90; James A. Field, Jr., "American Imperialism: The Worst Chapter in Almost Any Book," American Historical Review 83 (June 1978): 644?68
  22. ↑ a b David F. Trask, i. m. 2-3. o.
  23. ↑ a b Jonathan Krohn: Review of Tone, John Lawrence, War and Genocide in Cuba 1895?1898' . H-War, H-Net Reviews. (Hozzaferes: 2014. januar 24.)
  24. ↑ a b c d e f The Destruction of USS Maine . Naval History and Heritage Command. [2007. augusztus 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. januar 29.)
  25. ↑ Trask, i. m. 8?10. o.; Carr, i. m. 379?388. o.
  26. ↑ William McKinley : First Annual Message . The American Presidency Project , 1897. december 6.
  27. ↑ James Ford Rhodes (2007), The McKinley and Roosevelt Administrations 1897?1909 , READ BOOKS, pp. 44 , ISBN 978-1-4067-3464-5 , < https://books.google.com/?id=em-5IEHHTAUC > , citing an annual message delivered December 6, 1897 from French Ensor Chadwick (1968), The relations of the United States and Spain: diplomacy , Russell & Russell , < https://books.google.com/?id=ozGTAAAAIAAJ >
  28. ↑ Trask, i. m. 6. o.
  29. ↑ Octavio Ruiz, ?Spain on the Threshold of a New Century: Society and Politics before and after the Disaster of 1898”, Mediterranean Historical Review (June 1998), Vol. 13 Issue 1/2, pp 7?27
  30. ↑ Richard L. Kagan: Prescott's Paradigm: American Historical Scholarship and the Decline of Spain . The American Historical Review 101, no. 2 (April 1996): 423?46.
  31. ↑ Offner (2004), i. m. 51. o.
  32. ↑ David M. Pletcher: The Diplomacy of Trade and Investment: American Economic Expansion in the Hemisphere, 1865?1900 (Columbia: University of Missouri Press, 1998).
  33. ↑ Offner (2004), i. m. 54?55. o.
  34. ↑ a b Trask, i. m. 24. o.
  35. ↑ Offner, i. m. 56. o.
  36. ↑ Offner, i. m. 57. o.
  37. ↑ Louis Fisher: Destruction of the Maine (1898) . The Law Library of Congress. (Hozzaferes: 2014. februar 6.)
  38. ↑ Ruiz, Vicki L. 2006. "Nuestra America: Latino History as United States History." Journal of American History P.655
  39. ↑ Campbell, W. Joseph: Not likely sent: the Remington-Hearst "telegrams" . Journalism and Mass Communication Quarterly , 2000. augusztus 1. (Hozzaferes: 2014. februar 10.)
  40. ↑ Smythe, i. m. 192. o..
  41. ↑ Dyal, i. m. 210. o.
  42. ↑ Offner, i. m. 131?35. o.; Michelle Bray Davis, Rollin W. Quimby: "Senator Proctor's Cuban Speech: Speculations on a Cause of the Spanish?American War," Quarterly Journal of Speech 1969 55(2): 131?141. old.
  43. ↑ Paul T. McCartney, “Religion, the Spanish-American War, and the Idea of American Mission,” Journal of Church and State 54 (Spring 2012), 257?278. old.
  44. ↑ a b Trask, i. m. 57. o.
  45. ↑ http://www.historyofcuba.com/history/bmemo.htm
  46. ↑ Battle of Manila Bay, May 1, 1898 . [2014. december 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 0204. februar 15.)
  47. ↑ The Battle of Manila Bay by Admiral George Dewey . The War Times Journal . (Hozzaferes: 0204. februar 15.)
  48. ↑ a b James A. Field, Jr. (June 1978), " American Imperialism: the Worst Chapter in Almost Any Book ", The American Historical Review (American Historical Association) 83  (3): 659 , DOI 10.2307/1861842
  49. ↑ Wionzek, i. m. x. o..
  50. ↑ Seekins, Donald M. (1991), "Historical Setting?Outbreak of War, 1898" , in Dolan, Ronald E., Philippines: A Country Study , Washington: Library of Congress (Call Number DS655.P598 1993 ) , < http://lcweb2.loc.gov/cgi-bin/query/r?frd/cstdy:@field(DOCID+ph0023) > . Hozzaferes ideje: April 28, 2013
  51. ↑ Augusto V. de Viana (September 21, 2006), What ifs in Philippine history , Manila Times , < http://www.manilatimes.net/national/2006/sept/21/yehey/top_stories/20060921top9.html > . Hozzaferes ideje: October 19, 2007 Archivalva 2007. oktober 30-i datummal a Wayback Machine -ben Archivalt masolat . [2007. oktober 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 15.)
    ^ What ifs in Philippine history, Conclusion , Manila Times , September 22, 2006 , < http://www.manilatimes.net/national/2006/sept/22/yehey/top_stories/20060922top9.html > . Hozzaferes ideje: October 19, 2007 Archivalva 2007. oktober 30-i datummal a Wayback Machine -ben Archivalt masolat . [2007. oktober 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 15.)
  52. ↑ Wionzek, i. m. xvi. o., idezve Walther Hubatsch: Auslandsflotte und Reichspolitik , M?rwissenschaftliche Rundschau (August 1944), pp. 130?153.
  53. ↑ a b The World of 1898: the Spanish?American War , U.S. Library of Congress , < http://www.loc.gov/rr/hispanic/1898/intro.html > . Hozzaferes ideje: October 10, 2007
  54. ↑ Guevara, Sulpicio, ed. (2005), "Philippine Declaration of Independence" , The laws of the first Philippine Republic (the laws of Malolos) 1898?1899 , Ann Arbor, Michigan: University of Michigan Library (published 1972) , < http://quod.lib.umich.edu/cgi/t/text/pageviewer-idx?c=philamer;cc=philamer;rgn=full%20text;idno=aab1246.0001.001;didno=aab1246.0001.001;view=image;seq=00000221 > . Hozzaferes ideje: January 2, 2013
  55. ↑ Philippine History . DLSU-Manila. (Hozzaferes: 2006. augusztus 21.)
  56. ↑ Our flag is now waving over Manilia , < http://www.footnote.com/spotlight/6879/newspaper_article_americans_capture/ > . Hozzaferes ideje: December 20, 2008 Archivalva 2008. december 24-i datummal a Wayback Machine -ben
  57. ↑ Lacsamana, i. m. 126. o..
  58. ↑ Brune?Burns, i. m. 290. o.
  59. ↑ Beede, i. m. 110?112. o.
  60. ↑ Theodore Roosevelt: The Rough Riders , 1. fejezet

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Spanish?American War cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Spanyol–amerikai háború
A Wikimedia Commons tartalmaz Spanyol?amerikai haboru temaju mediaallomanyokat.

Kapcsolodo szocikk [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spanyol?amerikai_haboru&oldid=26935231 ”